Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-11 / 59. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK Nyugdíjügyekben M. A. P.: A rövid ideig tartó, vagy tartós munkaviszonyban továbbdolgozó nyugdíjasokra felső korhatárra való tekintet nélkül vonatkoznak az 1971/2 sz. kormányrendelet rendelke­zései, tehát a 70. életévüket már betöltött nyugdíjasokra sem vonatkozik kivétel az emlí­tett rendelet alól. A 70 éven felüli nyugdíjasokra azonban vonatkozik az 1964/101 sz. tör­vény 18. §-ának 6. bekezdése, amely a legalacsonyabb nyugdí­jakról szól. A rendelkezés sze­rint az öregségi nyugdíjasok, akiknek nyugdíját azon az ala­pon, hogy ez egyetlen megélhe­tési forrásuk, havi 550 koro­nára emelték, ha már betöltöt­ték 70. életévüket, a nyugdíj- emelés megvonásának kockáza­ta nélkül dolgozhatnak. A fiata­labb nyugdíjasok, akiknek nyugdíját ilyen szociális okból emelték, csupán évi 60 munka­napot dolgozhatnak annak ve­szélyeztetése nélkül, hogy az emelést tőlük megvonnák. B. J.: Teljes rokkantnyugdí­ját az igény keletkezése előtti 5, vagy 10 évben elért havi át­lagkeresetéből számítják ki, ha ez az átlag kedvezőbb lesz az ön számára, mint az az átlag- kereset, amelyből részleges rokkantjáradékát megállapítot­ták. (L. az 1964/101 sz. tör­vény 9. §-ának 4. bekezdését). K. L.: Mivel öregségi nyugdí­jának (550 korona J folyósítása mellett dolgozott tovább, nem szerzett igényt nyugdíjának emelésére. Magas életkorára és korlátozott munkaképességére való tekintettel ön számára már nem lenne kifizetődő, hogy lemondjon nyugdíjának folyósí­tásáról annak érdekében, hogy nyugdíját a nyugdíjigénye ke­letkezésekor! havi átlagkerese­te 4 százalékával emeljék egy- egy ledolgozott év után. Mumkajogi ügyekben B. M.: Ha a kerületi bíróság ítéletének kézbesítése (ezt kell tekinteni a jogerőre emelkedés időpontjának) óta nem telt el három év, a Legfelsőbb Ügyész­séghez (Generálna prokuratúra, Bratislava) beadott kérelmében kérheti, hogy a Legfelsőbb Ügyészség az ügy kivizsgálása alapján adjon be a kifogásolt bírósági döntés ellen törvény- sértési panaszt. Ha már eltelt három év, akkor már nem lehet ilyen rendkívüli jogorvoslat be­adását indítványozni. T. I.: A munkatörvénykönyv 147. §-ának 2. bek. értelmében a meghosszabbított, fizetetten szülési szabadságról újból mun­kába lépő nőt a munkaadó vál­lalat köteles a munkaszerződé­sének megfelelő munkára be­osztani. Ha ez nem lenne le­hetséges, mivel a munkakör megszűnt, a munkaadó vállalat ezt a női dolgozóját minősíté­sének megfelelő munkára köte­les beosztani. Ha az önre vo­natkozó fizetési hirdetmény (vagy az ezen alapuló kollektív szerződés) alapján magasabb fi­zetésre lenne igénye a végzett munkája szerint, legfeljebb egy évre visszamenően igényelhet­né a különbözetet a járásbíró­ságon beadott keresetében. Ajánljuk, hogy előzőleg alapo­san tanulmányozza át a fizeté­si hirdetményt, illetve a kollek­tív szerződést. Vagyonjogi ügyek bein Sz. M.: A Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének (Slo­venský zväz bytových družstiev) közlönye 1974/3—4. számában közli azokat a rendelkezéseket, amelyeknek alapján nem az egyes tagok, hanem a lakásépí­tő szövetkezetek 1974. április 30-ig kérhették az állami hitel törlesztésének meghosszabbítá­sát 30 évről 50 évre, feltéve, hogy a kérdéses épület építéséi 1969—1972 között kezdték meg, és adva vannak a kérdéses hir­detmény további feltételei. Szö­vetkezetük vezetősége nyilván ismeri a kérdéses hirdetményt, náluk érdeklődjenek, vonatko- zik-e az Önök épületére is? G. S.: Ajánljuk, hogy az ügy­re vonatkozó minden iratával forduljon ügyvédhez. Valószínű, hogy a polgári törvénykönyv 498. §-a és a Legfelsőbb Bíró­ság R 1972/65 sz. döntvénye ér­telmében ön is kérhetné, hogy a Járásbíróság megállapító íté­letében (uröovací rozsudok) ál­lapítsa meg, hogy ön, esetleg jogelődje legkésőbb 1964. már­cius 31-ig elbirtoklással meg­szerezte a kérdéses Ingatlan tulajdonjogát. Az ítélet alapján bejegyzik tulajdonjogát a Geo­dézia által vezetett telkek nyil­vántartásába (evidencia nehnu- telností). S. P.: Az építkezési engedély kiadása iránti kérvényben, ha az építkező saját maga nem szakember, indítványoznia kell a műszaki ellenőrzés megoldá­sának módját. A legtöbb eset­ben elegendő, ha a kérelmező kérvényében feltünteti azoknak a szakembereknek neveit, akik az építkezésnél segítenek, illet­ve a műszaki irányítást ellát­ják. Egyébként a műszaki ellen­őrnek (stavebný dozor) az a feladata, hogy az épületet gaz­daságosan, a jóváhagyott tervek szerint építsék fel. Felügyel az építési napló vezetésére, leg­alább hetenként egyszer ellen­őrzi az építkezést, aláírja a naplót és a számlákat. A hnb, ill. jnb építészeti osztálya bizo­nyára tud konkrét tanácsot ad­ni. V. A.: A polgári törvénykönyv 161. §-a szerint a házkezelő vállalat (szervezet) köteles biz­tosítani, hogy a lakó lakáshasz­nálati Jogát zavartalanul és tel­jes mértékben gyakorolhassa. Főként köteles a lakást a ren­des használatra alkalmas álla­potban átadni, ilyen állapotban karbantartani, és lehetőleg még emelni is a lakás színvonalát. Az idézett rendelkezés 2. bek. értelmében a lakás használatá­val és karbantartásával kapcso­latban a kisebb kiadásokat a lakó köteles viselni, ön a volt lakóval nincs jogviszonyban. Követelését a polgári törvény­könyv 162. §-a értelmében 6 hónapon belül érvényesítette (kérte megtéríteni), és mivel a hnb csupán részben térítette meg az ön kiadásait, az első ilyen igényléstől számított 3 éven belül joga van az Igazol­ható egyszerű festés költségeit a hnb-vel szemben érvényesíte­ni a/járásbíróságon beadott ke­resetben. Sz. I.: Mivel ügyében a bíró­ság jogerős döntést hozott, ügy­védjétől kérjen részletesebb fel­világosítást arra vonatkozóan mit tegyen abban az esetben, ha az ellenfél nem tartja be az ítélet szerinti kötelezettségeit. Csak a Legfelsőbb Ügyészség adhat be az ítélet Jogerőre emelkedésé­től számított 3 éven belül tör­vénysértés! panaszt a Legfel­sőbb Bírósághoz, ön csupán kérheti a Legfelsőbb Ügyészsé­get, hogy kérjék ki az Iratokat és tegyék magukévá az ön ké­relmét és ennek alapján adják be a törvénysértési panaszt. A panasz tényleges beadására azonban nincs jogigénye. „Tavasz“ jeligére: Ajánljuk, hogy egyezzen bele a kb. azo­nos nagyságú terület eladásába. Az esetleges* kisajátítás ellen (az ún. kis asszanáció kereté­ben) joga van fellebbezni. „Ezek után jogos-e a követe­lés“ jeligére: Az adásvételi szerződésben megszabott vétel­árat most már az elévülés ki­fogásának megemelhetősége miatt bíróságon nem érdemes érvényesíteniük. Fiúk tulajdon­joga fennáll és érdemes lenne vele adásvételi szerződést köt­niük. A vételárba be lehetne számítani a kölcsönből — ki­segítésből — eredő tartozását, beruházási költségek maradék értékének a felét stb. Elsősor­ban a megegyezést ajánlanánk A. A.: Nézetünk szerint is jo­gos volt a beadott fellebbezés. A megszerző beruházó cég nem védekezhet érdemlegesen azzal, hogy megváltást kellett fizetnie a mezőgazdasági területért. A mértékadó a beépítési terv lesz (L. az 1966/97 sz. hirdetmény 4. §-ának 4. bek.). Ha ezek sze­rint a kisajátított terület be­építésre szántnak számít, elv­ben a magasabb kisajátítási ár­ra van igénye. Dr. F. J. KÜLÖNLEGES ÜVEGFAJTÁK Bár 4000 éve ismeri és használja az ember az üveget, lehetőségei távolról sem merültek ki. Egyre újabb fajtáival ismerkedünk meg, amelyek különös tulajdonságaikkal lepik meg a felhasználót: kemények, mint az acél, hajlé­konyak, mint a nádszál, túl erős megvilágítás­nál önmaguktól csökkentik fényátbocsátó-ké- pességüket. Az alkalmazott üvegfélék száma meghaladja a 600-at, - a belőlük készített cikkek száma 40 000—50 000 között mozog. Ez nem csekély­ség, ha arra gondolunk, hogy a századforduló táján az üveget úgy ismerték, mint az ablak, a tükör, a palack, a pohár, az optikai lencse és néhány dísztárgy alapanyagát. Ebben az idő­ben az üveget kemény, rideg, törékeny, átlát­szó és hirtelen hőmérsékletváltozásoknak ellen­állni nem tudó anyagként tartották számon. Ma már túl sok kivételt ismerünk ahhoz, hogy a fenti jellemzést általános érvényűnek tekint­hessük. Ismerünk átlátszatlan üveget, hajlé­kony üveget és olyat, amelyet izzó állapotban a vízbe márthatunk a törés veszélye nélkül. Az alapvető és alkalmazott kutatások egész sora igyekszik ez újfajta tulajdonságok válasz­tékát tovább bővíteni. Szilárd folyadék Ha a kristályos kovasavat (sziliciumoxid), vagy más néven kvarcot megolvasztják, majd lehűtik, nem tér vissza kristályos állapotába, hanem amorf alakban dermed meg. Az így nyert kemény, átlátszó anyag a drága, nagy hőállóságú kvarcüveg. Tekinthetjük túlhfltött folyadéknak, az anyag olvadáspontja alatt is megőrzi a folyadékra jellemző rendezetlen atomszerkezetét. A liquidús ez a hőmérséklethatár, ahol a le­hűlő olvadék molekulái kristályos szerkezetbe kezdenek rendeződni. Az üveg viszkózitása a lehűléssel hirtelen annyira megnő, hogy ellene szegül ennek a rendeződésnek. Ha azonban hosszabb ideig közvetlenül a liquidus alatt tart­ják, akkor megindul benne a kristályképződés, elveszti üvegszerű jellegét, devitrifikálódik. Ezért ügyelni kell arra, hogy az alakítás és hőkezelés számára olyan technológiai előíráso­kat adjanak, amelyek nem adnak módot a de- vitrifikálódásra. A megömlesztett kvarc a vegyileg legegysze­rűbb üveg, de megmunkálása rendkívül körül­ményes. Olvadáspontja 1700 C fok fölött van, olvadéka annyira viszkózus, hogy szinte lehe­tetlen belőle a buborékokat eltávolítani. Lehűt­ve olyan hirtelen merevedik, hogy csak a leg­nagyobb nehézségek árán alakítható. A haszná­latos üvegfajták jó megmunkálhatóságukat és egyéb különleges tulajdonságaikat különböző adalékanyagoknak köszönhetik. Üvegkerámia Az üvegvegyész olyan technológiai előíráso­kat ad, amelyek elejét veszik az üveg kristá­lyosodásának. Ha elvétve mégis keletkeznek egyes kristályok — rendszerint valami szeny- nyező magra telepedve —, nagy baj ebből nem származik; a kristály hőtágulása kisebb, mint a környezeté, így nem okoz az anyagban re­pedéseket. Legújabban rájöttek, hogy a kristályosodást nem kell feltétlenül nem kívánatos jelenség* nek tekinteni. Az Irányított módon, rendezett formában létrejövő devitrifikáció eredménye­ként igen hasznos tulajdonságokkal rendelkező anyagot nyerhetünk. Az irányított devitrifiká­ció során az üveg polikristályos anyaggá, üvegkerámiává alakul át. Előállítása a szoká­sos olvasztási folyamattal indul, de tartalmaz egy különleges adalékot, egy kristályképző anyagot. Mennyisége viszonylag csekély, az üvegben csak nehezen oldódik. Amikor az ön­tött üveg megdermed, az adalék oldatban ma­rad, de ha az üveget újra hevítve csökkentik annak viszkozitását, az adalékanyag az üveg egész tömegében eloszolva kiválik, megteremti így mindenütt a kristálynövekedés lehetőségét. Az üvegkerámia szilárdsága négy-ötszöröse a közönséges üvegének, viszont ellentétben a szokásos kerámiákkal, teljesen pórusmentes. A technológia egyébként azonos az üvegiparban megszokottal, ami a legváltozatosabb formák kialakítását engedi meg. Nagy szilárdságú üveg Az üveg sebezhető része, a törések kiinduló helye mindig a felület. A frissen húzott, ép üvegszál húzószilárdsága 70 000 kp/cm2 körül van, de különleges módon előállított tömbüveg­gel is el lehet érni a 15 000 kp/cm2 értéket. Ugyanakkor a közönséges kereskedelmi üveg húzószilárdsága 150 kp/cm2. Ez az óriási különbség majdnem egészében a felületi viszonyok rovására írandó. A közön­séges üveg felülete tele van parányi repedések­kel, mindmegannyi feszültséggyűjtő hellyel, amelyek készek arra, hogy igénybevétel esetén repedések kiindulásai legyenek. Javít a helyzeten az előfeszítés, amely éppen úgy, mint a betonnál, beépített nyomó Igénybe­vétellel növeli a húzószilárdságot. Hőkezelés­sel, temperálással érik ezt el olyan módon, hogy az üvegárut lágyulásig hevítik, majd hir­telen lehűtik. A felszínen megdermed, zsugoro­dik, de a még lágy belső részek feszültség- mentesen alkalmazkodnak. A később megder­medő belső rész zsugorodása azután állandó nyomófeszültséget kelt a külső kéregben. A temperálás ugyan megkétszerezheti vagy akár megnégyszerezheti az üveg szilárdságát, de csökken a hőállósága, mert ha folyni tud az üveg, elveszti előfeszítését. Alkalmazási le­hetősége a mintegy 200 C fokos üzemi hőmér- séglet-csökkenés ellenére rendkívül kiterjedt. Csak néhány éves múltra tekinthet vissza az üveg vegyi szilárdítása. Lényegében ez is elő­feszítés, de vegyi úton. Az általa elérhető szi­lárdítás nem tűzi ki irreális magasságokba a célját, ha 7000 kp/cm2 húzószilárdság elérésére törekszik. Ezen túl itt nem szab határokat a szilárdításnak a falvastagság vagy az alak bo­nyolultsága; egyes vegyi eljárásokkal néhány tized milliméter vastag darabok is eredménye­sen szilárdíthatók. Csak a teljesség kedvéért egészítjük ki a különleges üvegek felsorolását a fotokróm üveggel. Ennek átlátszósága lecsökken — még­pedig úgyszólván azonnal és reverzibilis mó­don —, ha hosszú hullámú ultraibolya sugár­zás éri. így önműködő napszemüveget vagy napvédő ablakot lehet belőle készíteni. ÜANYAGOK GALVANIZÁLÁSA A jármű-, építő-, lakberendező és sok egyéb iparban számos olyan helyen is igyekeznek mű­anyagokat alkalmazni, ahol azelőtt krómozott, nikkelezett vagy horganyzott fémalkatrészeket használtak (például: járművek díszítőlécei, hű­tőrácsa, épületek esőcsatornája, lakások fürdő­szoba berendezései stb.). A krómozott és nikke­lezett fémalkatnészekhez hasonló színű és ha­tású műanyagokat azonban ma még nem tud­nak előállítani. Ezért vetődött fel a gondolat már kb. 30 éve, hogy a fémekhez hasonlóan a műanyagokat is galvanizálni kell. Ez még azzal az előnnyel is jár, hogy a műanyagok korrózióállósága és mechanikai szilárdsága nagymértékben megnő. Több sikertelen kísérletezés után csak kb. 15 évvel ezelőtt tudták a műanyagok nagyüzemi galvanizálását megoldani, s azóta e módszert a világ számos országában alkalmazzák. A galvanizálás muinkameinete Az első munkafázis, azaz a jól galvanizálha­tó műanyagok kiválasztása és az alkatrész elké­szítése (fröccsöntés, extrudálás stb.) sok ku­tatást, munkát igényel. A műanyagot ahhoz, hogy galvanizálni lehessen, előbb vezetővé kell tenni, vagyis valamilyen fém- (előnyösen réz) réteget kell a felületére vinni. A rézréteg tapa­dása a műanyag felületén csak kémiai kötéssel biztosítható kielégítő módon. A műanyagok kö­zül csupán a különleges, ún. fojtott ABS- (akrilnitrilbutadién-sztirol) kopolimerek képe­sek arra, hogy a rézatomokat felületükön kémia­ilag megkössék. Az első nagy sorozatban galvanizált alkatré­szek alapanyaga a Marbon Chemical Division (USA) cég Cycolac EP 3510 típusú ABS-kopoli- mere volt. Azóta több országban gyártják a jól galvanizálható ABS-kopolimereket. A galvanizálandó tárgyat meg kell tisztítani a zsírnyomoktól, ujjlenyomatoktól és egyéb tisz- tátalanságoktól. Ez jól elvégezhető erős alkáli- kus oldatban, ennek nyomai pedig savanyú ol­datba mártással tüntethetők el. A harmadik munkafolyamat a műanyagtárgy felületének érdesítése. Ezzel az ABS-kopolimer rézhez való kémiai affinitását kívánják növel­ni. E műveletet 10—15 éve még mechanikai úton végezték, ma már erősen oxidáló közegbe (pl. vizes krómkénsavba) mártás is megfelelő eredményt ad. A negyedik munkafázisban megtörténik a mű­anyag alkatrész felületének aktiválása, vagyis elektromosan vezetővé tétele. A tárgyat olyan oldatba mártják, amelyből az aktivált felület rezet redukálhat, és az ABS-kopolimer felületén levő molekulák kémiailag megkötik a rézato­mokat. A műanyag most már krómmal, nikkellel stb. galvanizálható lenne, de a folytonos síma bevonat biztosítása érdekében célszerű — ötö­dik munkafolyamatként — még egy rézréteget galvanikus úton felvinni. Ezután — hatodik műveletként — következ­het bármely, arra alkalmas fémmel maga a gal­vanizálás. Konstrukciós szempontból Is a fémek galvani­zálásának gyakorlatából már ismert módon kell kialakítani a galvanizálásra kerülő műanyag tárgyakat. Ellenőrző vizsgálatok A galvanizált mfianyagtestek vizsgálatára két módszert: a hámozásl próbát és a hőmérséklet­ciklust alkalmazzák. Az első módszer szerint a próbatestet a szakítószilárdságmérő gépekhez hasonló gépbe fogják: ezzel a fémréteget le­választják a műanyagról, az erőérték egyidejű automatikus regisztrálásával. Jelenleg 3—20 kp/cm tapadószilárdságú bevonatokat tudnak műanyagokon létrehozni. A második módszer szerint a galvanizált műanyag tárgyat 80—90 C fokon 48 órán keresztül hőn tartják, majd 1 órán keresztül 20 C fokon tárolják, végül — 40 C fokra hűtik, s 48 órán keresztül ezen a hőmérsékleten az ellenőrző folyamatot több­ször vagy csak egyszer végzik el. Ha a fémré­tegben semminemű elváltozást nem találnak, megfelelőnek minősítik a darabot. A galvanizált műanyag tárgyak alkalmazása rohamosan terjed, s valószínű, hogy néhány éven belül sok helyen teljesen kiszorítják a galvani­zált fémeket. (dj) Ľ 1975. III. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents