Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-08 / 57. szám, szombat
GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK FORRÁSAI Teremtsünk jó feltételeket a 6. ötéves terv teljesítéséhez ÍRTA: JOSEF KEMPNY, A CSKP KB ELNÖKSÉGI TAGJA, A KB TITKÁRA Az idei év mindannyitink számára rendkívül nagy jelentőségű. Mint az 5. ötéves terv utolsó éve döntő fontosságú a XIV. kongresszuson előirányzott gazdasági és szociálpolitikai feladatok teljesítése szempontjából, s egyúttal kiindulási alap is a következő, hatodik ötéves tervhez. Az utóbbi négy évl>en elért gazdasági fejlődés vitathatatlanul a háború óta eltelt időszak legsikeresebbje. Husák elvtárs a CSKP KB novemberi plénumán ezt így jellemezte: .. nemesük a válságos időszak gazdasági bomlásának következményeit sikerült felszámolnunk, hanem fokozatosan az olyan problémák megoldásához is hozzáláttunk, amelyek a hatvanas évek folyamán halmozódtak fel.“ Népgazdaságunk gyors és rendszeres ütemben fejlődik, gyorsabban, mint ahogy azt a XIV. kongresszus előirányozta. Az ötéves tervhez viszonyítva nagyobb növekedést értünk el az ipari termelésben, s túlszárnyaljuk a feladatokat a mező- gazdaságban. A termelési állóeszközök értéke 24 százalékkal növekedett. A társadalmi termelésnek és a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál gyorsabb növekedése, amelyet 94 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növelésével értünk el, megteremtette a feltételeket az élet- színvonal gyorsabb emeléséhez. A lakosság pénzjövedelme átlagosan 5,4 százalékkal növekedett. az átlagbér négy év alatt csaknem 300 koronával lett nagyobb, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt, s a lakásépítés előirányzott tervét Is jelentősen túlszárnyaltuk. A források képzésével és a XIV. kongresszus határozataival összhangban jelentős szociális Intézkedéseket valósítunk meg. Rendeztük az alacsony nyugdíjakat, segítjük a gyermekes családokat és a fiatal házasokat, javítjuk a munka — és az életkörnyezetet. Elmélyült és megerősödött a dolgozók szociális biztonsága. Magasabb célokra törekszünk Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a CSKP a XIV. kongresszuson társadalmunk fejlesztésének helyes és reális programját tűzte célul, amely, ben következetesen érvényesül a gazdaság és a politika dialektikus egységének lenini alapelve, s pártunk sikeresen szervezi és mozgósítja a dolgozókat a kitűzött feladatok teljesítésére. Sikereink forrását a CSKP 1969 áprilisa óta érvényesített marxista—leninista politikája képezi. Pártunk elvszerűen és következetesen megerősítette vezető szerepét a társadalomban, kezdeményezi és szervezi a haladást életünk minden területén. Ismét a párttevékeny séghez tartoznak az olyan munkaformák, amilyen például a kollektivitás, a tudományosság, a tárgyilagosság, a kritikai igényesség és a problémákhoz való aktív hozzáállás. Pártunk gazdaságpolitikája összhangban van a dolgozó nép érdekeivel, érthető, és céljai vonzóak. Dolgozóink elfogad ják és kezdeményezően teljesí tik a kitűzött célokat. Az aktivitásban a munkásosztály áll az élen, s a párt gazdaság poli tiká iának realizálása során tovább erősödik a munkások, a parasztok és az értelmiségiek szövetsége. Állandóan növekszik az emberek kezdeményezése, s űj minőségben fejlődik a szocialista munkaverseny. A dől gozók új formákban vesznek részt a gazdaság irányításában, javul a munkához való viszony, ami nemcsak jobb munkaered- ményekhez vezet, hanem a szocialista ember neveléséhez is döntő mértékben hozzájárul. Sikeresen kezdtük az 1975-ös gazdasági évet is, az ötéves terv utolsó évét, melyben az eddigieknél energikusabban akarjuk a gazdaságban tartósan előforduló negatív irányzatokat felszámolni, s ugyanakkor eredményesebben akarunk megbirkózni azokkal az igényes feladatokkal is, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott külső feltételeiből származnak. Ez idei gazdasági feladataink rendkívül jelentősek mind bel-, mind külpolitikai szempontból. Az 1975-ös feladatok sikeres teljesítéséhez kedvező politikai feltételeket teremtettek a CSKP KB elmúlt évi májusi és novemberi üdései, valamint az üléseken elfogadott határozatok megtárgyalása, konkretizálása és lebontása a pártszervek és -szervezetek, a gazdasági szervek és Intézmények részéről. Népünk alkotó kezdeményezésének hatalmas serkentője lesz Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évfordulója, népünk szabad munkájának 30. évfordulója, amely a CSKP vezetésével a nemzeti és demokratikus forradalmat szocialista forradalom, má fejlesztette, s felépítette a szocialista társadalmat. A CSKP KB novemberi ülése a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében elért eredmények értékelésén kívül azt is hangsúlyozta, hogy ezekkel ne legyünk elégedettek. Az önelégültség a lemaradás kezdete. Mi azonban haladni akarunk és további magas célokat tűzünk magunk elé. A monopóliumok politikája ellen A XIV. kongresszus stratégiai irányvonalának érvényesítése, amely a növekedés intenzifiká- eiós tényezőinek kihasználásával a népgazdaság hatékonyságának növelésére irányul, azért is sürgetően fontos, mert bonyolult külső gazdasági feltételek korszakába léptünk, amelyre ugyan számítottunk, de amelynek hatása sokkal erősebb, mint ahogy feltételeztük. Népgazdaságunk a nemzetközi munkamegosztás széles kihasználására épüli, ezért a világban .lezajló fejlődés a ml gazdaságunkat is érinti. Amint tudjuk, az utóbbi két év alatt lényegesen növekedett a kapitalista piacokon a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok, az anyagok, az élelmiszerek és a késztermékek ára. A kőolaj világpiaci ára pl. 1972-höz viszonyítva körülbelül a háromszorosára, a hengerelt anyagok, a fa és a búza ára a két és félszeresére, a gyapot ára a kétszeresére növekedett. Bár a fő nyersanyagokat a Szovjetunióból és a többi szocialista országból importáljuk, ennek ellenére a nyersanyagok és az anyagok egyharmadát a kapitalista piacokon vásároljuk, ami az utolsó két évben több milliárd koronás kiadási többletet lelentett az 1972-es árakhoz viszonyítva. A kapitalista piacokon tapasztalt jelenlegi áralakulás objektivitását és tartósságát több tényező támasztja alá. Az imperialista államok évtizedeken át kihasználták a fejlődő országok gazdag nyersanyag- és energetikai készleteit. Mesterségesen tartották fenn a különbséget a fejlődő országokból importált nyersanyagok árai és az ide szállított késztermékek árai között. A világmonopóliumok tartósan kiegyensúlyozatlan állapotban tartották a fejlődő országok fizetési mérlegét, akadályozták azok feldolgozó iparának fejlesztését, és így alacsony szinten tartották a dolgozók életszínvonalát ezekben az országokban. A fejlődő országok természeti gazdaságának kizsákmányolása jelentős nyereségforrásul szolgált a világmonopóliumok számára. Az imperializmus gyarmati rendszerének széthullásával azonban fokozatosan lehetővé válik a fejlődő országok gazdasági felszabadulása, s ennek egyik kísérő jelensége a nyersanyagok és az energia árának rendezése. Az imperialisták tudatosan beszélnek nyersanyag-, energia- és valutaválságról, s a felelősséget a fejlődő országokra hárítják, hogy ezzel eltakarják az igazi bűnöst — a világimperializmust. Jellemző, hogy a. nyersanyagokért és az energiáért fizetett magasabb árak ellenére nem csökken, sőt inkább növekszik a monopóliumok nyeresége. Ugyancsak növekszik azonban a munkanélküliség, az infláció, emelkednek a létfenntartási költségek, elmélyül a dolgozók szociális bizonytalansága. A két rendszer versenye Éppen az említett jelenségekkel kell szembeállítani a mi állampolgáraink életét és létbiztonságát. Amint azt a novemberi ülésen is hangsúlyoztuk, politikai irányzataink az új helyzetben is egyértelműek. Nemcsak tartani akarjuk az életszínvonalat, hanem emelkedéséről is gondoskodni akarunk. Ehhez azonban szükségesnek mutatkozik, hogy az új feltételekhez alkalmazkodjunk a források képzésében, mert ahogy már említettük, a nyersanyagok piacán tapasztalt feszültség objektív jellegű és tartós marad. Ez számunkra, mint feldolgozó ország számára, valamint a többi szocialista ország számára fontos felismerés, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Továbbra is részt kell vennünk a világkereskedelemben, nyersanyagokat kell vásárolnunk, tehát nem kerülhetjük el a megnövekedett árakat, amelyek a kapitalista piacokon ösztönösen alakulnak. A fejlődési szakaszokat azonban nem lehet átugrani, s annál kevésbé lehet ignorálnl az adott korszak jellegzetességeit. Mint tudjuk, proletárforradalmak, nemzeti felszabadító harcok korszakában, a szocialista világrendszer erősödésének és fejlődésének, valamint az imperializmus korszakában élünk. Ez megköveteli, hogy külpolitikai és külgazdasági kapcsolatainkat a két világrendszer békés egymás mellett élésére és versenyére irányítsuk. A nyersanyagok és az energia növekvő fogyasztása szükségessé teszi, hogy a nehezebben hozzáférhető helyeken is kitermeljék és nagyobb távolságokról is szállítsák őket. Ez a szocialista államokra is teljesen éf^ényes. A gazdasági együttműködés fejlesztése a KGST- tagországokkal a népgazdaság tartós stabilizációs tényezője, s számunkra döntő jelentőségű, hogy külkereskedelmünk kétharmadát a szocialista államokkal, főleg a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok, az anyagok és az élelmiszerek árainak alakulásánál újból megmutatkozott, hogy a KGST- tagországokkal, főleg a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés gazdasági fejlődésünk szilárd és nagyon előnyös alapja. Tudatában vagyunk annak, hogy amennyiben a kapitalista piacokról kellene beszereznünk a nyersanyagokat és az anyagokat, sokkal kedvezőtlenebb, és beláthatatlan következményekkel járó helyzetbe kerülnénk. Mi azonban a fő nyersanyagokat az idén is a Szovjetunióból hozzuk be, például a földgáz 100, a kőolaj 95 és a vásérc 85 százalékát. Népgazdaságunk nyersanyag-szükségletéhez a többi szocialista ország is hozzájárul, ahonnan többek között ként, káliumtrágyát és villamos energiát importálunk. Biztonság a Szovjetunióval való együttműködésben Az említett nyersanyagokat, anyagokat és mezőgazdasági termékeket a szocialista államokból az 1971-ben megállapított árakon vásároltuk, amelyek mélyen a kapitalista'piacok új árai alatt maradtak. Ha ezeket a nyersanyagokat és az energiát a kapitalista piacokról kellene vásárolnunk, ezekért évente sok milliárd koronát kellene hozzáfizetnünk. A Szovjetunió is vásárol bizonyos nyersanyagokat és anyagokat a kapitalista piacokon (gabonát, kohóipari termékeket stb.}, gyakran a többi szocialista SÍ* lám szükségleteinek fedezésére is. A KGST-tagországok árucsere-forgalmában az adott ötéves időszakra megállapított szilárd árak érvényesek, amelyek köl- csösen előnyösek. Az árak megállapításakor a szocialista államok figyelembe veszik a világpiaci árak objektív tényezőit. Nem veszik át azonban azok abszolút magasságát és mozgását. Csupán a szükséges módosításokat hajtják végre, kizárva a kapitalista piac spekulációs, konjunkturális hatásait. Az elfogadott alapelvekből kiindulva már az 1975-ös évre vonatkozóan hozzáláttunk az árak rendezéséhez a legfontosabb árucsoportoknál — a nyersanyagoknál, az anyagoknál és a számunkra előnyös késztermékeknél —, amelyeknél a legérezhetőbbek az eltérések a világpiaci áraktól. Az árrendezés továbbra is elősegíti kölcsönös gazdasági kapcsolataink fejlesztését. Az új árak az emelés ellenére lényegesen előnyö- sebbbek a kapitalista piacok jelenlegi árainál. Például a Szovjetunióból importált kőolaj új ára több mint a felével alacsonyabb a kapitalista piacon vásárolt kőolaj áránál. Emellett az a legfontosabb, hogy a szocialista államokkal, főleg a Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződések biztosítják további gazdasági fejlődésünkhöz az alapvető nyersanyagok, anyagok és energia rendszeres és távlati szállításait, ami életszínvonalunk tartós emelkedésének egyik legfontosabb alapfeltétele. Ebben áltjuk a Szovjetunió internacionalista viszonyát hozzánk és a többi szocialista államhoz. Számunkra rendkívüli jelentőségű, hogy a Szovjetunió nemcsak folytatja a tüzelőanyagok, a nyersanyagok és az anyagok szállítását népgazdaságunk számára, hanem a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjával összefüggésben lehetővé teszi a szocialista államok számára saját természeti gazdaságának közös kihaszná-, lását is. Nagy közös művek Megépült és állandóan bővül a Barátság kőolajvezeték, részt veszünk a kőolajbányászat és a szállítás fejlesztésélDen, a vasércbányászat fejlesztésében, a vasötvözetek gyártásában, a többi KGST-tagországgal közösen építjük a 750 kV-os nemzetközi energetikai rendszert stb. A nemzetközi integráció és a Szovjetunióval való együttműködés egyik legjelentősebb akciója az Orenburg gázvezeték építése, amely páratlan a világon. Az építkezés már az idén elkezdődik, melyhez a CSSZSZK több mint 500 kilométerrel járul hozzá. Az építkezésen fokozatosan több mint ötezer csehszlovák dolgozó vesz részt. Ezek a hatalmas építkezések, amelyekben valamennyi európai szocialista állam részt vesz, a nemzetközi szocialista együttműködés és munkamegosztás konkrét formái, s egyúttal az elmélyülő internacionalizmust is kifelezik. Az utóbbi időszakban jelentős egyezményeket kötöttünk vegyipari berendezések, atomerőmű- vi berendezések kooperációs gyártására, elmélyül a megmunkáló- és alakítógépek, a műszerek, az automatizált irányítási rendszerek szakosított gyártása, továbbra is segítséget nyújt a Szovjetunió a prágai földalatti vasút építéséhez, s a szakosítási egyezmények fokozatosan egyéb területekre is kiterjednek. Gyorsan fejlődnek az együttműködés progresszív formái, közös vállalatok építését készítik elő, s kialakulóban vannak a közös tervezési módszerek. Gondoskodás a nép jólétéről Egyre hatékonyabban használjuk ki a tudományos-műszaki haladás vívmányait, amelyek a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével és a dolgozók kezdeményező, alkotó hozzájárulásával együtt a népgazdaság fejlesztésének tartós forrásai. Ez lehetővé teszi, hogy szocialista módon oldjuk meg az aktuális problémákat, s tartósan biztosítsuk gazdaságunk perspektív növekedését. A novemberi plenáris ülés megái,lapította, hogy ,,... nemcsak a feladatok nagysága és bonyolultsága növekszik, hanem gazdaságunk potenciálja is, s erőink és képességeink is nagyobbodnak e feladatok megoldásához“. A novemberi ülés ismételten hangsúlyozta, hogy igyekezetünk fő célja a nép jólétéről való gondoskodás, a politikai és szociális biztonság garantálása. A XIV. kongresszus határozata értelmében biztosítani akarjuk a kiskereskedelmi árak. stabilitását. Belső fogyatékosságainkat és az új külső feltételeket csak olyan aktív, komplex intézkedésekkel kiizdhetjük le a termelés, a beruházások és a külkereskedelem szakaszán, amelyek kifejezően növelik a forrásokat, a gazdaság dinamikáját és hatékonyságát. A dolgozók egyre szélesebb tömegei értik e hozzáállás elkerülhetetlenségét és helyes voltát. Elkezdődött az akciós intézkedések kidolgozása a gazdasági iányítás minden fokozatán, a párt- és a társadalmi szervekben és szervezetekben, amelyek konkrét feladatokat tartalmaznak a nyersanyagok, az energia és az anyagok, valamint az élőmunka megtakarítására a termelési és a nem termelési tevékenységekben, a termékek műszaki színvonalának emelésére és az alapeszközök jobb kihasználására irányulnak, s mozgósítanak minden hozzáférhető tartalékot az idei népgazdasági terv igényes f e 1 ad a t ai n a k te 1 j e s í t és éh ez. Igényesebben az irányítási munkában A párt energikusan hat az irányításban dolgozó káderek aktivitásának növelésére. Szűk séges, hogy a kormányok, a központi szervek, a nemzeti bi zottságok, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek, a pártszervek és -szervezetek céltudatos igyekezete a tervfeladatok következetes és komplex teljesítéséhez vezessen, beleértve a hatékonyság növelésére vonatkozó követelményeket is. A lognagyol>b gondot az új kapacitások idejében való üzembe helyezésére, a legfontosabb beruházási feladatok teljesítésére, a kiviteli és a belkereskedelmi szállítások biztosítására kell összpontosítani. A párt az irányításban dolgozó káderektől megköveteli, hogy élen járjanak a termelés ésszerűsítésére és intenzifikálá- sára irányuló törekvésekben, hogy támogassák a dolgozók aktivitását, fejlesszék a szocialista munkaverseny valamennyi formáját, az újítók és a feltalálók mozgalmát. A CSKP KB novemberi ülése határozottan célul tűzte ki a munkastílus megjavítását az újratermelési folyamat valamennyi szakaszán. A felelősség növelése, a kezdeményezés és az öntudatos fegyelem fejlesztése, a fogyatékosságok felszámolása, a Lenini munkastílus alapvonásai, amelyek a jelen időszakban rendkívül fontosak. Ezeket a vonásokat el kell mélyíteni mindennapi tevékenységünkben, mert nagy az anyagi jelentőségük és döntő mértékben kihatnak szocialista társadalmunk további fejlődésére. Ebben az évben ünnepeljük hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évfordulóját. A harminc év alatt megtett út mély gazdasági és szociális változásokait jelentett társadalmunkban, magas és állandóan emelkedő élet- színvonalat biztosított állampolgáraink számára. Ezek a sikerek azt is bizonyítják, hogy csak a szocialista társadalom fejlődhet válságok, a munka- nélküliség fenyegető veszélye nélkül, s csak ez a társadalmi rendszer nyújthat feltételeket az ember sokoldalú anyaigi- és szellemi fejlődéséhez. úl sző 1975. III. 8. 4
