Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-28 / 74. szám, péntek

NEHANY «SSM m^^gSORBAN VÉRES ÖSSZETŰZÉSEK ANGOLÁBAN [.isszabón — Correia fesuino portugál tájékoztatásügyi mi­niszter csütörtökön megerősí­tette annak hírűt, hogy Angolá­ban kedden és szerdán véres összetűzések zajlottak le kü­lönböző ottani felszabadítási mozgalmak fegyveresei között. A miniszter ötvenre becsülte a fegyveres összecsapásban el­esettek számát és több mint százra a sebesülteket. Jesuino elmondta, hogy közvetlenül az incidensek kirobbanása előtt portugál delegáció készült Luandába utazni, hogy a portu­gáliai bankállamosítás angolai kihatásairól és egyéb gazda­ságpolitikai kérdésekről tár­gyaljon. Ez a küldöttség végül szerdán este utazott el. Tagjai Meló Antunes őrnagy, és Al­meida Santos, Portugália kiil- ügy-, illetve a területi koordi­nációs ügyek minisztere. Jesuino őrnagy szavazói ki­tűnt, hogy az újabb véres inci­densek mögött olyan jobbolda­li, imperialista erők húzódnak meg, amelyek fel akarják tar­tóztatni az afrikai ország füg­getlensége felé tartó folyama­tot és a nemzetközi monopóliu­mok érdekeinek akarják aláren­delni Angolát. Szovjet vélemény az európai biztonsági értekezlet előrehaladásáról FEJSZÁL MEGGYILKOLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Kairó — Az Al Akhbar című kairói lap csütörtöki számában részleteket közöl Fejszál szaúd- arábiai uralkodó meggyikolásá- nak körülményeiről. Az eredeti hírekkel ellentétben a király unokaöccse nem a muzulmán ünnep alkalmából rendezett fo­gadásra hatolt be Fejszál dol­gozószobájába, ahol nagybátyja éppen a kuvaiti és szaúd-ará- biai olajügyi miniszterrel tár­gyalt. A merénylő félrelökte az őt feltartóztatni próbáló testőrö­ket, majd az üdvözlésére siető Fejszálra közvetlen közelről kétszer rálőtt. Az egyik lövés a fejón, a másik a mellén érte a királyt. A két olajügyi mi­niszter látogatását a helyi te­levízió filmre vette, így a ka­merák működtek a gyilkosság pillanatában is. A telerecor- ding-felvételeket a hatóságok bizonyítékként lefoglalták. Az elmeorvosi szakvélemény szerint a merénylő normális, ezért felelősségre vonható. FELÚJÍTJÁK A KATONAI SEGÉLYT Washington — Az amerikai szenátus külügyi bizottsága a kormány nyomására 9 szavazat­tal 7 ellenében szerdán jóvá­hagyta a Törökországnak fo­lyósított katonai segély felújí­tásáról szóló törvényjavaslatot. A kongresszus korábban a ka­tonai segély felfüggesztése mel­lett döntött. Ezt azzal indokol­ták, hogy Törökország megsér­tett» a külföldi segítségre vo­natkozó amerikai törvényeiket, mivel az Egyesült Államoktól kapott fegyvereket Ciprus le- rohanására használta fel. John Sparkman szenátor a külügyi bizottság elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: a bi­zottság szerdai szavazásának eredménye tükrözi a szenátus nyugtalanságát, hogy elveszthe­ti Törökországot mint NATO- partnert. Moszkva — „Egészében derű­látóan értékelhető, ami most tör­tént az össz európai biztonsági értekezlet második genfi sza­kaszában“ — jelentette ki Ana- toli) Kovaljov külügyminiszter­helyettes, a szovjet delegáció vezetője, a moszkvai televízió Genfbe kiküldött munkatársá­nak. „Csaknem minden részve vőnél kedvező irányú, fordulat tapasztalható — tette hozzá —, annak megértése, hogy az össz-európai értekezlet máso­dik szakasza befejezéséhez kö­zeledik, mégpedig közeli be­fejezéséhez és az értekezlet mi­hamarább Helsinkibe települ át, ahol sor kerül a harmadik, zá­ró szakaszra, mégpedig — ez ma már mindenki előtt világos — a legmagasabb szinten.“ A tévéinterjúban a szovjet delegáció-vezető emlékeztetett rá, hogy sok nehézséget sike­rült áthidalni és sok olyan kér­dést is egyeztetni tudtak, amely bonyolultabbnak látszott, így mind kevesebb a még nyitott probléma. Nagy munkát végez­tek, és ami még bátra van, nem olyan sok, bár nyilvánvalóan nem lehet teljesen kizárni, hogy munka közben újabb nehézségek támadhatnak — mondotta a mi­niszterhelyettes. Hátra van még ugyanis valamennyi napirendi témánál a szövegrészek egyez­tetése; például az első napi­rendnél, amely a fő politikai dokumentumot, az államok kö­zötti kapcsolatok elveit is ma­gában foglalja, sok minden vár még megoldásra. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét területen nincs még meg az általános egyetértés, hol érzékeilhető az eltérő meg­közelítési mód — a szovjet de­legációvezető a katonai stabili­tás és a bizalom témakörének példáját említette. Nyugati részről itt olyan, maximalista követelésekkel álltak elő, hogy a Szovjetunió hadosztály-szint­től kezdve, előzetesen jelentse be, ha az ország európai terü­letének bármely részén hadgya­korlatot tervez. Ez a bizalom légkörének megteremtése he­lyett inkább egyfajta pszichó­zis kialakítására lenne alkal­mas, és úgy tűnik, nyugati részről is megértették, hogy az effajta elképzeléseket félre kell tenni. A Szovjetunió visszauta­sítja az egyoldalú megoldáso kát, de „csak akkor van tere a rugalmasságnak, ha a nyugati partnerek készek realisztikus alapra helyezkedni, hogy a ka­tonai bizalom megteremtését szolgáló intézkedések egyezte­tésekor ne csorbítsák sem a Szovjetunió, sem szövetségesei védelmi érdekeit. Mindent egy­bevetve — fűzte hozzá a kül­ügyminiszter-helyettes — a ka­tonai bizalom megteremtése és konkrétan, a nagy hadgyakor­latok bejelentése olyan terület, ahol a legutóbbi időben bizo­nyos jele van annak, hogy le­hetséges az álláspontok köze­lítése és a rugalmasság“. A szovjet delegációvezető be­szélt a hidegháborús visszahú­zó erők fékező hatásáról is. bár hangoztatta, hogy a nagy horderejű megállapodások ki­munkálása mindig huzamos időt igényel. Külön kiemelte, hogy az amerikai, nyugatnémet, fran­cia és brit vezetőkkel megtar­tott szovjet csúcstalálkozók meggyorsították az értekezlet munkáját. 2700 SZEMÉLY AZ ELTŰNTEK LISTÁJÁN SOHA NEM LÁTOTT EREDMÉNYEK l/udarcot vallott Henry Kis- singer közel-keleti inga­járata, s „nagy veszteség lehet az Egyesült Államok közel-ke- leti pozíciói szempontjából“, hogy Fejszál Szaúd-Arábiai-i ki­rály, az Egyesült Államok hű szövetségese merénylet áldoza­ta lett. Ez utóbbi azért sem je­lentéktelen, mivel Fejszál bár­mit tett is, s cselekedetei bár­mennyire megtévesztők voltak is, mindig a reakció, a vissza­húzás érdekeit szolgálta, s dol­lármilliói az egyes arab orszá­gokban — beleszámítva Egyip­tomot is, mely az utóbbi idő­ben kereste a kapcsolatokat Szaúd-Arábiával — nem voltak hatástalanok. Persze a közel-keleti hely­zetnek más összetevői vannak, s az „aranytrónon“ bekövetke­zett változás kissé összekever­heti a kártyát, a megoldást azonban nem befolyásolhatja. Márcsak azért sem, mivel az egyiptomi—szaúd-arábiai törek­vésekkel szemben erősödik a haladó arab országok, így Szí­ria helyzete, mely éppen a kö­zelmúltban tett javaslatot a pa­lesztinoknak az egyesített po­litikai és katonai parancsnok­ság létrehozására. Erre az összefogásra annál nagyobb szükség van, mivel Kissinger ingajáratának kudar­ca után az egyetlen és célra­vezető alternatíva: a genfi bé­kekonferencia összehívása. Wa­shington számára kétségtelenül kínos ez a kudarc, még akkor is, ha Ford elnök elismerését fejezte ki külügyminiszterének a „rendkívül nehéz küldeté­sért“. A „nehézséget“ minde­nekelőtt az jelentette, hogy Kissinger — bár missziója meg­A dhskeliai angol támaszpont egyik szóvivője csütörtökön be­jelentette, a török csapatok ciprusi angol felségterületről elhurcoltak 3 ciprusi görögöt. Az ENSZ Cipruson állomáso­zó rendfenntartó erői csütörtö­kön megkezdik a vizsgálatot a 3 elrabolt görög ügyében. Vár­ható, hogy a brit hadsereg a pénteken esedékes találkozón éles tiltakozást juttat el a tö­rök tisztekhez és az ENSZ bé­kefenntartó erőinek képviselői­hez — közölte az angol szó­vivő. Moszkva — Scserbina, a Szovjetunió kőolaj- és gázipari vállalatépítési minisztere a szovjet kőolaj- és gázipar fej­lődéséről a következőket mon­dotta a TASZSZ tudósítójának: — A szovjet építők a je­lenlegi ötéves terv éveiben so­ha nem látott eredményeket ér­tek el a kőolaj- és gázipari vállalatok létesítésében. Nagy kapacitású fővezetékeket fek­tettek le, a kőolaj és' gázle­lőhelyek tucatjait tárták fel. Mindez lehetővé teszi az ener­giapotenciál gyors növelését és megbízhatóan szavatolja a nép­gazdaság fűtőanyaggal és nyersanyaggal való ellátását, exportkötelezettségeinek teljesí­tését. A miniszter különösen ki­emelte a nyugat-szibériai kő­olajlelőhelyek feltárása terüle­tén végzett munka jelentősé­gét. A szibériai kőolaj a múlt évben eljutott a fekete-tengeri kikötőig. Nagyszabású munkálatokat kell elvégezni idén Közép- Ázsiában, a Dél-Uraiban, a Szovjetunió észak-európai ré­szében. Egyik igen fontos lé­tesítmény az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázfővezeték. kezdése előtt tudatában volt annak, hogy a genfi értekezle­tet nem lehet végérvényesen mellőzni — nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy az újabb csapatszétválasztás ürü­gyén további hónapokra elodáz­zák az érdemi tárgyalásokat. Az sem mellékes, hogy csak az ta volna cserben, s szembe ta­lálta volna magát a rabati arab csúcs megállapodásaival is. Az Arab Liga hétfői, külügy­miniszteri konferenciáját meg­előzően — melyet a Kairóban tomboló homokvihar késlelte­tett, majd Fejszál halála miatt bizonytalan időre felfüggesztet­A „kis lépések“ Morca egyiptomi fronton végrehajtott egyoldalú csa patszét vál asz tási megállapodás‘sikexe esetén Kis­singer kedvezőbb tárgyalási feltételeket biztosított volna Izrael számára. Nem is beszél­ve ai*ról, hogy egy Ilyen meg­állapodás az arab erők meg­osztásának veszélyével is járt. Nem Kissingeren és nem Egyiptomon múlott, hogy a re­ményteljesnek hitt' „szakaszos rendezési“ elképzelés kudarcot vallott. Izrael ugyanis olyan árat kívánt a Sínai félsziget néhány mérföldjéért, melyet Egyiptom — minden jó szándé­ka ellenére — képtelen volt megadni. Nem érthetett egyet azzal, hogy a stratégiai fontos­ságú Sinai-hágő nyugati kijá­róit az ENSZ-erőknek adják át, s az Abu Rudeisz-i olajmező­kért cserébe pedig Egyiptom olyan nyilatkozatot tegyen, melyben lemond az ellenséges­kedésről, tehát, megszűntnek nyilvánítja a háborús állapotot. Egyiptom — kompromisszum­ként — addig volt hajlandó el­menni, hogy felajánlotta „tar­tózkodni fog a háborús cselek­ményektől“. Többet már csak azért sem vállalhatott, hisz ezzel arab szövetségeseit hagy­tek — Fahmi egyiptomi külügy­miniszter kijelentette: „A kis lépésekben megvalósítandó ren­dezés amerikai politikája ku­darcot vallott és ezért haladék­talanul fel kell újítani a genfi békekonferencia munkáját.“ Washingtonban az Egyesült Államok közel-keleti politikájá­nak „totális újraértékelése“ mellett kénytelenek azt is be­látni, hogy a „más módszerek“ keresése helyett Genf jelenthe­ti a tényleges megoldást. A kö­zel-keleti béke helyreállítását szolgáló erőfeszítések ezután „multilaterális jelleget öltenek" — Jelentette ki Kissinger — s elismerte, hogy ebben más or­szágok aktívabb szerepet ját­szanak. Nagyon olcsó megoldást vá­lasztanak egyes nyugati kom­mentátorok, amikor — mint azt a Washington Post munkatár­sai tették a napokban — min­den közel-keleti fordulatot az­zal magyaráznak, hogy „a Szov­jetunió fenn akarja tartani a feszültséget a térségben és meg akarja akadályozni bármi­lyen, az arabok és az izraeliek közti tartós békéhez vezető rendezést". Az igazság az, hogy míg az amerikai stratégia ki szerette volna rekeszteni a Szovjetuniót és a palesztinokat a rendezés­ből, addig a szovjet kormány kezdettől fogva az igazságos rendezés nemzetközi biztosíté­kai mellett foglalt állást, me­lyet egyedül Genfben lehet el­érni. A „szakaszos rendezés“ lehetőségeit is csak úgy tartot­ta hasznosnak, ha ez a kivonu­lás a teljes rendezés előzménye. A Szovjetunió, ahogy ezt Leonyid Brezsnyvvnek, az SZKP főtitkárának a magyar párt- kongresszuson elhangzott fel­szólalása is bizonyította, fellép a közel-keleti békeértekezlet mielőbbi felújításáért, annak ér­dekében, hogy haladék nélkül megoldást találjanak a térség égető problémáira: az 1967-ben megszállt arab területek kiürí­tésére, a palesztin nép jogai, valamint az összes közel-keleti államok békéje, biztosítására. A kudarc után Washington és Tel Aviv feltehetően mindent megtesz, hogy a genfi út „hosszadalmas és bonyolult“ legyen. Ezen az úton azonban végig kell menni ... Ehhez pedig arra is szük­^ ség van, hogy tisztázzák a palesztin részvétel kérdését, s a Biztonsági Tanács 338. szá­mú határozatával, valamint a közgyűlés határozatával össz­hangban azt ne menekült-prob­lémaként kezeljék... A lépés kényszer annál inkább sürge­tőbb, mivel az ENSZ-erők egy hónap múlva lejáró mandátuma miatt ismét forróvá válhat a helyzet... Holott már békéssé kellene változnia. FŰNOD ZOLTÁN A KREMLBEN csütörtökön véget értek a szovjet—kongói tárgyalások. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszéléseken Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, az SZKP KB PB tagja, a miniszter­tanács elnökének első helyet­tese, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügymi­niszter, valamint Marién Ngou- bi, a Kongói Népi Köztársaság Államtanácsának elnöke vett részt. A SZOVJETUNIÓBÓL csütörtö­kön Föld-körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz-722 jelzésű mesterséges holdat. PETR MLADENOV bolgár kül­ügyminiszter, aki hivatalos lá­togatáson Limában tartózko­dik, a perui kormány és a fegy­veres erők képviselőivel a két ország közti kapcsolatok és együttműködés további szélesí­téséről és elmélyítéséről tár­gyalt. GENFBEN a szovjet és ame­rikai küldöttség újabb találko­zójával folytatódtak a straté­giai fegyverrendszerek korlá­tozásáról folyó SALT-tárgyalá- sok. ERICH HONECKER, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK nemzetvédelmi tanácsának elnöke Berlinben fogadta Iván Jakubovszkij mar­sain, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnokát, Szergej Styemen- ko tábornokot, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői­nek vezérkari főnökét és Fló­rian Siwicki tábornokot, Len­gyelország honvédelmi minisz­ter-helyettesét. ANDREJ BARCÁK, hazánk külkereskedelmi minisztere az olasz kormány meghívására tegnap Rómába érkezett. Bar­kák holnap fejezi be olaszor* szági tárgyalásait. ABBAS HOVEIDA iráni mi­niszterelnök fogadta Taha Maa- rúf iraki alelnököt. 1958. óta, amikor Irakot köztársasággá nyilvánították első ízben lá­togatott magas rangú iráni poli­tikus Bagdadba. KURT WALDHEIM, ENSZ fő­titkár külön-külön megbeszé­lést folytatott Jakov Malikkal, a Szovjetunió és John Salival, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjével a közel- keleti rendezés kilátásairól. Á nap folyamán a főtitkár érint­kezésbe lépett az egyiptomi és az izraeli ENSZ-képviseletek vezetőivel is. ANVAR SZADAT egyiptomi államfő, aki Fejszál szaúd-ará- biai uralkodó temetésére Rijad- ba érkezett, megbeszélést foly­tatott az új uralkodóval, Kha- leddal. Később fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezét vezetőjét is, aki ugyancsak részt vett a gyászszer tatáson. NELSON ROCKEFELLER ame­rikai alelnök szerdán néhány órával Fejszál temetése után Dzsiddába érkezett. Innen csü­törtökön indult tovább Rijad- ba, hogy átadja Khaled király­nak Ford amerikai elnök sze­mélyes üzenetét. Az alelnök még a nap folyamán visszain­dul Washingtonba. Letétbe helyezték a biológiai fegyverek eltiltásáról szóló okmányokat Washington — A Szovjetunió és Nagy-Britannia washingtoni képviselője csütörtökön letétbe helyezte az amerikai kormány­nál a baktérium fegyverek és mérgező anyagok kifejlesztésé­nek, gyártásának és felhalmo­zásának tilalmáról, valamint készleteik megsemmisítéséről szóló egyezmény ratifikációs okmányait. Az egyezmény március 26-ám életbe lépett. Kommentárunk Dhekelia — A ciprusi görö­gök képviselői tájékoztatást kértek a ciprusi török közigaz­gatástól, valamint a török ka­tonai parancsnoktól az eltűn­tek listáján szereplő 2700 em­ber sorsáról, — közölték csü­törtökön az eltűntek hozzátar­tozói egy Nicosiában tartott sajtóértekezleten. Egy török szóvivő később azt állította: Nincs tudomása arról, hogy fogvatartanának ciprusi görö­göket akár a szigeten, aikár Tö­rökországban, börtönökben vagy munkatáborokban.

Next

/
Thumbnails
Contents