Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-27 / 73. szám, csütörtök

A föld - oz élelmezés pótolhatatlan forrósa ELŐKÉSZÜLETBEN AZ AGROKOMPLEX 75 MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS Második alkalommal rendezik meg az idén az Agrokomplex ’75 országos mezőgazdasági ki­állítást. Színhelye ismét az év­ezredes múlttal és hagyomá­nyokkal rendelkező Nitra, az Állandó Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás Gazdaságának ta- va'y megnyílt kiállítási terüle­te. A kiállítás előkészítési mun­kálatairól a napokban a gazda­ság képviselői tájékoztatták az újságírókat. , A kiállítás, amelynek rende­zője az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme: ^ügyi Minisztériu­ma, egyike azon kimagasló or­szágos eseményeknek, amelyek­kel hazánk szovjet hadsereg ál- t.íl történt felszabadításának 30. évfordulóját köszöntjük. Az Agrokomplex ’75 országos mezőgazdasági kiállítás közpon­ti jelszava: „A föld — az élel­mezés pótolhatatlan forrása“ már meghatározza az idei ki­állítás elsődleges célját és kül- de 3sét. Feladata az, hogy szemléletes formában mutasson rá a földalappal történő kor­szerű bárásmódra, s bemutassa a termőföld gazdaságos fel- használását a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. A kiállítás látogatói megismer­kednek a termőföld védelmé­nek formáival, és az itt tanul­takat odahaza, a saját munka­helyükön is kamatoztathatják, így a ľ lállítás egyben a haladó tapasztalatok iskolája lesz. Az idei kiállításon az egész or­szágból 90 kiállító vesz részt, tehát harminccal többen, mint 1974-ben. A kiállítási anyagot a központi jelszónak megfelelően 10 tematikus egységbe csopor­tosítják, és a három, összesen 7260 négyzetméternyi központi pavilonban, öt, összesen 1480 négyzetméternyi kisebb pavi­lonban, valamint a mintegy 20 ezer négyzetméternyi szabad Iv'tonterületen helyezik el. A látogatók ezúttal is ellátogat­hatnak az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazda­ságának egyes üzemrészlegei­be, ahol megtekinthetik a leg­korszerűbb mezőgazdasági tech­nika gyakorlati' alkalmazását. Az első és a második temati­kus egység, ,,A földalap és vé­delme“, valamint „A föld ter­mékenységének növelése“, hangsúlyozza a termőföld je­lentőségét, védelmének tör­vényszerű fontosságát, és meg­ismerteti a látogatókkal azokat az intézkedéseket, amelyeket hazánkban a föld termőbbé té­tele érdekében tesznek. „A nö­vénytermesztés“ és az ,,Agroké­mia a növénytermesztésben“ te­matikus egységek fő küldetése, hogy bemutassák a növényter­mesztésben elért kimagasló eredményeket, egyrészt a nagy hektárhozamokat, másrészt a munkaszervezést illetően, és párhuzamosan a tartalékokra is rámutatnak. Az ötödik tema­tikus egység az élelmezéssel és az élelmiszeriparral foglalko­zik, míg a hatodik a mezőgaz­daságban használatos gépeket mutatja be. A mezőgazdasági gépeket bemutató egység még A kiállítás keretébe szerve­sen beleilleszkedik a jubileumi, X. országos aratóünnepély, ame­lyet augusztus 30-án és 31-én tartanak meg. A kiállítás idő­tartama alatt megrendezik az országos szántóversenyt is. Természetesen a kiállításról azok sem távoznak majd elé­gedetlenül, akik nemcsak a lát­nivaló kedvéért mennek el Nit- rára, hanem kikapcsolódni, szó­rakozni is szeretnének. A kul­túrműsorok keretében hivatásos és műkedvelő csoportok lépnek fel, sportversenyek, lovasbemu­A kiállítás bejárati része és a központi pavilonok. (Rafaj Peter felvétele) további két részre oszlik. Az egyik a föld megmunkálását és a növényvédelmet szolgáló gé­peket fogja összpontosítani, függetlenül a növénytől, amely­nél a gépet alkalmazni lehet. A másik csoportban az egyes komplex gépsorokat fogják be­mutatni, növények szerint cso­portosítva. A hetedik tematikus egységet a 12 000 négyzetmé­ternyi mintaföldek teszik ki, a nyolcadik, a „Takarmány és a gazdasági állatok“ elnevezésű, pedig a takarmányozási techni­kát mutatja be. A kilencedik tematikus egységet a gazdaság egyes üzemrészlegei alkotják, míg az utolsó, a tizedik, az er­dőgazdálkodás földalapjával és védelmével foglalkozik. Az Agrokomplex ’75 kereté­ben több országos, sőt nemzet­közi jellegű értekezletet is tar­tanak. így nemzetközit a föld­alap védelméről, országos érte­kezletet „A fehérjeprogram sze­repe a mezőgazdaság fejleszté­sében“ címen. Megrendezik a mezőgazdasági filmek II. bemu­tatóját, a kiállított tárgyak leg­jobbjai pedig benevezhetnek az „Aranysarló“ díjért folyó ver­senybe. tatók és lóversenyek váltják majd egymást. Külön kell szólni a kiállítás Időtartamáról. A kiállítást au­gusztus 16-a és szeptember 5-e között rendezik meg, de a ki­állítás utolsó öt napja elsősor­ban az iskolásoké lesz. Ez nem jelenti azt, hogy e napokon az egyes mezőgazdasági üzemek dolgozói már nem nézhetik meg a kiállítást. Még ekkor is eljö­hetnek, de a kimondottan szak­embereknek szóló bemutatók és szolgáltatások ekkor már elma­radnak. A kiállítás rendezői mindent elkövetnek, hogy a második or­szágos mezőgazdasági kiállítás, az Agrokomplex ’75 valamennyi látogatója kellőképpen tudato­sítsa a kiállítás mottóját, mely a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének áprilisi plénumán előadott jelentés egyik monda­ta: „Legnagyobb gazdagságunk a föld.“ Termőkiépességét, tudo­mányos ismereteink és korsze­rű módszereink alkalmazása eredményeként állandóan fo­kozhatjuk, és mindjobban ki­használhatjuk az egész társa­dalom javára. (egri) Orvosolják a hiányosságokat A kerületi és járási mezőgaz­dasági igazgatóságok, a köz­pontilag irányított szervezetek, valamint a gép- és traktorállo­mások főmérnökeinek és gépe- sítőinek nemrégiben Košicén megtartott szlovákiai aktíváján számos probléma megtárgyalá­sára került sor. Szlovákiában a mezőgazdasá­gi üzemek gépállományának ér­téke meghaladja a 8 milliárd koronát, tehát ebből egy hek­tárra háromezer, egy dolgozó­ra pedig 30 000 korona érték jut. Ezek a számok figyelemre méltóak, igazolják az utóbbi években tapasztalható fejlődést, a mezőgazdaság gépesítése te­rén. Amint az aktíván elhang­zott, a hai.dik ötéves tervidő­szakban az alkatrészellátás te­rén javulás, s a gépállomány további növekedése várható. A meleglevegős szárítóberen­dezések fejlesztéséről szóló elő­adásában B. Adamec mérnök több hiányosságra mutatott rá. Kihangsúlyozta, hogy a korszerű technika bevezetése ellenére sem szabad az üzemekben a szárításnak csupán ezt a mód­ját alkalmazni, mert különösen kedvezőtlen időjárás esetén na­gyon költséges az üzemelte­tés. TAKARÉKOSABBAN AZ ENERGIAFORRÁSOKKAL A tüzelőanyagok és más energiaforrások ésszerű kihasz­nálásáról Ondrej Lovecký mér­nök beszélt. Rámutatott arra, hogy az intenzív gépesítés, az energiahordozókkal való helyes gazdálkodás szükségessé teszi a kerületi és járási igazgatósá­gokon, gép- és traktorállomá­sokon, valamint a mezőgazda- sági üzemekben is önálló, a gépesítői munkakört jól ismerő energetikus alkalmazását. Na­gyon sok esetben találkoztak az ellenőrzések során azzal, hogy a gépek és berendezések tel­jesítménye nem volt arányban az üzemanyag-fogyasztással. Megtörtént, hogy azonos termé­szeti viszonyokkal bíró, egymás mellett lévő járásokban műkö­dő szárítóberendezések ugyan­akkora teljesítménye mellett az anyagfogyasztás között 36 szá­zalékos különbség volt. Ezek azok a hiányosságok, amelyek­nek eltávolítására jobban kell ügyelni. Ezen a területen hatékonyabb szervezési munkára van szük­ség. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdasági üzemek először fölállítják a szárítóbe­rendezéseket, s csak azután biztosítják a működéshez szük­séges üzemanyagot. Az eljárás­nak fordítottnak kellene lennie s akkor nem származnának ko­moly veszteségek abból, hogy a nagy, megvalósított beruhá­zások nem üzemelnek. Az elosz­tó üzemeknek jóval előre tud­niuk kell egy-egy berendezés létesítéséről, hiszen beütemezés nélkül, azonnal és a semmiből ők sem tudnak könnyű fűtőola­jat stb. elővarázsolni. Az éssze­rűsítés célja éppen az, hogy évente 2—2,5 százalékos üzem­anyag-megtakarítást érjünk el. ÜJ TECHNIKA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Az utóbbi években mezőgaz­dasági üzemeinkben elterjedt a préselt takarmányok gyártása. Juraj Hamaš mérnök beszámo­lójában kiemelte az ebben rejlő távlati lehetőségeket. A takar­mányozási technika egyszerű­södésével, a szemes takarmá­nyok iránti kereslet csökkené­sével sikerül majd megoldani a takarmányalap körüli gondo­kat. Az eddigi tapasztalatok a következő előnyökről tanúskod­nak: megközelítőleg 50 száza­lékkal kevesebb szemes takar­mányra van szükség, 1,2—1,25 kilogrammos az átlagos súly- gyarapodás, csökken a hizlalás ideje, csökken a hús előállítási ára stb. Az 1971—1974-es években Szlovákia mezőgazdasági üze­mei számára összesen 44 takar- mánypogácsa-gyártó gépsort adtak át, ebből jelenleg 13 mű­ködik. Ez év végéig előrelátha­tóan további 36-ot helyeznek üzembe. A kedvezőtlen állapot részbeni okozója a főbb műsza­ki berendezéseket gyártó TMS Pardubice nemzeti vállalat (To­várne mlynských strojov) is, mivel nem gyártott és nem adott át komplex gépsorokat. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a jelenlegi helyzet értékelése után határozott intézkedéseket foganatosított a hibák eltávolí­tása érdekében. Amint a tanácskozáson is el­hangzott, az idén 109 000 tonna, jövőre 150 000 tonna, 1980-ban pedig már 750 000 tonna pré­selt takarmányt kell előállíta­ni. Ehhez a műszaki feltételek adva vannak. (—mák) A MŰVÉSZI SZÓ VARÁZSA A kezdetről aránylag keveset tudunk. Tulajdonképpen csak annyit jegyeztek föl a krónikások, hogy a dionűsziák napjain született meg a görög dráma, s Theszpisz volt az első, aki kor- déjával kóborolt az országban, s tragédiákat adott elő a bá­mészkodóknak. Távol-Keleten a mágikus táncokat kórussal kísért párbeszédek tarkították. A többit csak a későbbi szerzők — Arisztofánesz, Szofoklész, Zeami — halhatatlan műveiből következtethetjük ki. Mégsem nehéz kitalálni, hogy Theszpisz és sok száz számunkra ismeretlen társa mit akart elérni. Megérezték a művészi szó erejét, hittek annak varázsában, meggyőződésük volt, hogy az emberek megtisztulhatnak az előadásokon, jobbak lehetnek, ha művészi hőfokon olyan gondolatokról és érzelmekről vallanak a színpadon, amelyek közvetve vagy közvetlenül a nézőt is fog­lalkoztatják. Az eltelt évszázadok során hatalmas méretűvé terebélyesedett, de az alapvető cél azonos maradt. írók és dilettánsok, színé­szek és ripacsok, szakértők és botcsinálta kritikusok léptek a világot jelentő deszkákra, s ügyködtek azok körül. Egyesek őszinte meggyőződéssel, mások hamis pátosszal, hazugsággal. De tartós sikert, halhatatlanságot csak a legőszintébbek és a legtehetségesebbek értek el, mert ezeken a deszkákon sok min­dent lehet tenni, de hazudni nem. A rivaldafény könyörtelenül rávilágít az alakoskodókra, s a tehetségtelenekre és száműzi őket a színpadról. A drámatörténelem tele van új tehetségek jelentkezésével és a tehetségtelenek bukásával. A mindenkori néző számára csillogó pálya. Tele babérokkal, különböző elismerésekkel. Színésznek, rendezőnek nehéznek, ke­gyetlennek tűnik ez a hivatás, hiszen itt egy könnyed mosolyt, egy finom mozdulatot izzadsággal teli, olykor gyötrelmes pró­bák előznek meg. Es mégis gyönyörű pálya. A múltban is, ma is úgynevezett biztos állásokat hagytak és hagynak el, hogy szerencsét próbáljanak a sikamlós deszkákon. Pedig a megbe­csülés — legyünk őszinték — nem túlzottan nagy. A legna­gyobb: a közönség tapsa, szeretete, s esetleg a szakma elisme­rése. Aztán már csak emlékezések maradnak írásban és szóban egy-egy szerepről, lévén a színjátszás az „itt és most“ művé­szete. A múltban ugyanúgy, mint napjainkban sokat beszélnek a színház válságáról. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy amió­ta a színjátszás megszületett, ott kísért a válság is. S ez tulaj­donképpen az állandó fejlődés egyik záloga, hiszen csak ellen­tétekből, nézetek különbözőségéből képzelhető el a fejlődés, még­hozzá pezsgő szellemi légkörben. A drámatörténelem megszív­lelendő tanulsággal szolgál: a színház helyzete mindig és min­denhol többé-kevésbé az adott társadalmi viszonyok, s a társa­dalmi légkör tükérképe. Ma, a Színházi Világnapon nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy európai méretben a lakosság arányához képest nálunk van a legtöbb hivatásos színház. A színházak nálunk jelentős kultúrpolitikai missziót teljesítenek. Egyre kevesebb az olyan települések száma, ahol évente néhányszor nem lép fel hivatá­sos színtársulat. A mai ünnepnapon szeretettel köszöntjük a Thália vala­mennyi hazai szolgálóját. Az lesz a legszebb ajándék a számukra, s akkor becsüljük meg a legjobban a munkájukat, ha aktív részesei leszünk az előadásoknak, tehát nemcsak beülünk a nézőtérre, hanem együtt érzünk és gondolkodunk a színésszel, rendezővel és a drámaíróval. SZILVÁSSY JÓZSEF vén jelennek meg. Az UNESCO adatai értelmében a világ leg­több idegen nyelvű alkotása fordításban az első szocialista államban lát napvilágot. A kül­földi szépirodalmi művek közt méltó helyet foglalnak el a csehszlovák írók alkotásai. így például a háború utáni időszak­ban kiadott 1800 irodalmi alko­tásunk 74 millió példányban, ebből Jaroslav HaSek írásai 7 millió 200 000 példányban je­lentek meg. A Szovjetunió 200-nál is több kiadóvállalatában a népgazda­ság valamennyi ágazatát felöle­lő szakirodalom is napvilágot lát. A szépirodalom az évente kiadott könyvek egyharmadára becsülhető. A szovjet nép magas színvo­nalú kultúráját igazoló prágai könyvszemlén igazat kell ad­nunk Brezsnyev elvtársnak, aki szerint a világ legnagyobb ol­vasótábora a Szovjetunióban van. —km NEMZETKÖZI FOGYASZTÁSCIKKVÁSÁR Az idei, immár VI. brnói nemzetközi fogyasztáscikkvá- sárra április 12—20-a között „Az emberiség magas életszínvona­láért, Európa és a világ béké­jéért“ jelszó jegyében kerül sor. A nagyvásár áttekintést nyújt arról, hogy a felszabadulás 30. évfordulójának évében milyen eredményeket ért el a cseh­szlovákiai fogyasztáscikk-ipar. Az idei vásárra eddig 39 or­szágból vagy ezer kiállító je­lentette be részvételét. A cseh­szlovák külkereskedelmi válla­latok expozíciói kb. 400 CSSZK- beli, illetve szlovákiai termelő- vállalat és termelőszövetkezet termékeit kínálják majd meg­vételre. A brnói vásáron az „UNIDO“, az ENSZ iparfejlesz­tési szervezete is tájékoztató szolgálatot létesít. A legna­gyobb kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Lengyelor­szág, a tőkésországok közül a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia és Brazília. A vásár egyes pavilonjaiban az alábbi főbb fogyasztási cikk­csoportok szerepelnek: üveg, kerámia, bőripari termékek, textil, bútor, hangszer, elektro­nikai és gépipari fogyasztás­cikkek, gépkocsijavító berende­zések, víkendházak. 1964 óta az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékeket önálló szakvásáron, a „SALI- MA“-n mutatják be. Helyettük a brnói vásáron bővült a gép­ipari cikkek választéka. A brnói vásár ismét alkalmat nyújt kül- és belkereskedelmi vállalatainknak a külföldi és a hazai termékek színvonalának összehasonlítására. Nagy a vá­sár jelentősége a nemzetközi és a hazai kereskedelmi kap­csolatok bővítése szempontjá­ból is. A brnói tavaszi vásár fontos küldetése a részt vevő országok közti együttműködés elmélyítése. A vásáron kialakult -hagyo­mányoknak megfelelően arany­érmekkel jutalmazzák a kiváló termékeket. Értekezleteken vi­tatják meg egyes szakterületek Időszerű kérdéseit. Ismét meg­rendezik az ,,Intermóda“ nem­zetközi divatversenyt, amelyre a kiállító országok már 713 modellt jelentettek be. A láto­gatókat Brnóban és a vásárte­lepen egyaránt gazdag kulturá­lis és szórakoztató eseményso­rozat várja. (sm) NAPONTA 4 MILLIÓ KÖNYV Sokan keresik fel mostaná­ban a prágai Komenium kiál­lítási termét, ahol a szovjet könyvkiadók sokoldalú, gazdag tevékenységével ismerkedünk meg. A társadalomtudományi, a tudományos-műszaki és a gyermekirodalom mellett nagy figyelmet érdemelnek a szép- irodalmi alkotások, melyek kö­zött a külföldi szerzők orosz­ra fordított művei sem mennek ritkaságszámba. A könyvhónap és felszabadu­lásunk 30. évfordulója alkal­mából a prágai könyvkiadóvál­lalatok védnöksége alatt meg­nyílt szovjet könyvszemle két­ségtelenül tanulságos kulturális rendezvény. A feltüntetett ada­tok és számok a szovjet nép­nek a könyvek iránti rendkívüli érdeklődésére mutatnak. Az or­szág nyomdáit minden percben kb. 3000, naponta pedig 4 mil­lió könyv hagyja el. Irodalmi alkotások a Szovjetunió kisebb- nagyobb nemzeteinek 89 nyel-

Next

/
Thumbnails
Contents