Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-26 / 72. szám, szerda

A fejlett szocialiste társadalom útján Az MSZMP XI. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról Mint hétfői számunkban beszámoltunk róla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa szombaton befejezte munkáját. A kong­resszusnak a párt munká­jával és a további felada­tokkal kapcsolatos állásfog­lalását hét terjedelmes fe­jezetből álló határozat fog­lalja össze, amelyet a kong­resszus március 21-i ülésén fogadott el, s amelyet az alábbiakban kivonatosan is­mertetünk. A kongresszus megállapítja, hogy az MSZMP az elmúlt négy esztendőben következete­sen érvényesítette fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. Dol­gozó népünk a párt irányításá­val magasabb szinten és sike­resen építette a szocialista tár­sadalmat. A Magyar Népköz- társaság előbbre haladt a szo­cializmus útján. Érvényesült a párt, a munkásosztály vezető szerepe. Tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a mun­kás-paraszt szövetség. Kiszéle­sedett a szocialista demokrá­cia, mélyült a szocialista nem­zeti egység. A határozat meg­állapítja, hogy megvalósul a negyedik ötéves terv és intéz­kedések születtek a gazdaság- irányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére.“ A továbbiakban megállapít­ja: „Nemzetközi gazdasági kap­csolataink alapvető tényezője a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésünk. Ennek fej­lődése lényegesen hozzájárul építőmunkánk eredményeihez. A párt a X. kongresszus óta eltelt években is alkotőan al­kalmazta a marxizmus—leni- nizmust, a szocializmus építé­sének nemzetközi érvényű el­veit és tapasztalatait a hazai viszonyokra. A párt politikája cselekvő támogatásra talált a munkásosztályban, a termelő­szövetkezeti parasztságban, az értelmiségben, az egész nép­ben. A kongresszus nagyra érté­keli, hogy a magyar dolgozók a szocializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik felszabadulásunk 30. évfordu­lóját. A kongresszus, mint a párt legmagasabb fóruma, eredmé­nyesnek ítéli, helyesli és meg­erősíti az MSZMP eddigi poli­tikáját. Egyetért a központi bi­zottság beszámolójában kifej­tett marxista—Íeninista irány­vonallal és a gyakorlati tenni­valókkal. A békéért és a szocializmusért A határozat külpolitikai ré­sze megállapítja, hogy az el­múlt években kedvező változás következett be a nemzetközi helyzetben a szocializmus, a haladás javára. Tovább növe­kedtek a szocializmus, a társa­dalmi haladás és a béke erői, s meghatározó módon befolyá­solják az emberiség sorsát. A nemzetközi küzdőtéren egyre erőteljesebben tevékenykednek korunk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkásosz­tály és a nemzeti felszabadító mozgalom. A szocialista orszá­gok egysége és összeforrottsá- ga az elmúlt négy évben erő­södött. A Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés szervezeteibe tömörült többi szocialista ország gyors ütemű fejlődése és egyeztetett, sikeres külpolitikája az impe­rialistaellenes és a békéért küzdő erők eredményes fellé­pése kedvező változást hozott a nemzetközi helyzetben. A bé­kés egymás mellett élés jegyé­ben napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint köl­csönös előnyös gazdasági, mű- szaki-tudományos és kulturális együttműködése felé. A nem­zetközi enyhülés fontos ténye­zője a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyának ja­vulása, kétoldalú kapcsolatai­nak fejlődése. Korunkban reális lehetőség­gé vált a világháború elkerü­lése, a vitás nemzetközi kérdé­sek békés megoldása. A tőkés- országok vezető köreinek mind­inkább számolniuk kell a rea­litásokkal. Az imperializmus világméretekben védekezésre kényszerül, de a világ külön­böző részein még képes ellen- támadásokra. Mesterkedéseivel nehezíti a nemzetközi enyhü­lés kiterjesztését. Fokozódó bel­ső és nemzetközi nehézségei­nek ellensúlyozására újabb fe- szültségi gócokat teremt. E tö­rekvésükkel szemben világszer­te növekszik az ellenállás. A szocializmus és a béke hívei­nek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés fo­lyamatát ne lehessen feltartóz­tatni.“ A kongresszus megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság jövő eredményeinek legfőbb biztosítéka a szocialista orszá­goknak a marxizmus—leniniz-. mus elvein alapuló összefor­ró ttságíi, összehangolt nemzet­közi fellépése. Magyarország a jövőben is aktívan részt vesz a Varsói Szerződés szervezeté­nek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékeny­ségében. A Varsói Szerződés az államok új típusú szövetsé­ge; békeszerető politikája nem­csak a résztvevők, hanem a kontinens többi népének érde­keit is szolgálja. A Varsói Szer­ződés döntő szerepet játszik a szocialista országok nemzetközi tevékenységének egyeztetésé­ben, a békét és a biztonságot szolgáló politikai akciók kibon­takoztatásában, megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán, a béke védelmé­nek legfontosabb tényezője ko­runkban. A KGST, az elfogadott elvek alapján szervezi a gazdasági integrációt, amely a szocialis­ta országok előrehaladásának fontos nemzetközi tényezője. A különböző társadalmi rend­szerű .országok békés egymás mellett élése érdekében Ma­gyarország az államközi kap­csolatok bővítésére törekszik a fejlett tőkésországokkal. Ez jobb lehetőséget teremt a béke megszilárdításához, a szocialis­ta és a kapitalista országok számára egyaránt hasznos gaz­dasági együttműködés szélesí­téséhez; javítja a tőkés világ­ban élő osztálytestvéreink, a dolgozó tömegek harcának fel­tételeit; hozzájárul a szocialis­ta rendszer eredményeinek, fö­lényének bemutatásához, vala­mint a szocializmus eszmei-po­litikai befolyásának további ki- terjesztéséhez. Támogatjuk az emberiség valódi kulturális ér­tékeinek cseréjét, az informá­ciós és az emberi kapcsolatok bővítését, de visszautasítunk minden politikai és ideológiai beavatkozási kísérletet hazánk belső ügyébe. Az egész világ békéje szem­pontjából alapvető jelentőségű az európai biztonság megterem­tése. A hozzávezető út fontos állomása, hogy a tőkés világ országai tudomásul vették a második világháború után ki­alakult helyzetet, jogilag elis­merték a Német Demokratikus Köztársaságot, sikerült rendez­ni az európai szocialista orszá­gok és a Német Szövetségi köztársaság viszonyát. A szo­cialista országokkal együtt tá­mogatjuk a biztonsági és együttműködési értekezlet mun­káját, a bécsi, haderőcsökken­tési tárgyalásokat. A Magyar Népköztársaság elvi, aktív, rugalmas külpoliti­kává) — szorosan együttműköd­ve a szocialista közösség or­szágaival — a jövőben is elő­segíti a béke megszilárdítását és a társadalmi haladás térhó­dítását a világban. Szilárd munkás-paraszt szövetség A társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésével foglalkozó fejezet megállapítja, hogy a legközelebbi évek feladata mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon további erősítése. Az állami tulajdonnak a népgaz­daságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó szerepe van a szo­cialista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvényesí­tésében, az egész társadalom fejlődésében. A szövetkezeti tulajdon fon­tos helyet foglal el a mezőgaz­daságban az ipari termelés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész nép­gazdaságunkban. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szo­cialista jellege tovább erősö­dött. A kongresszus a szocia­lista fejlődés fontos vonásának tartja azt, hogy a X. kongresz- szus óta is tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szö­vetség, amelyet a szocialista építés során kivívott közös győzelmek szilárdítottak és to­vább gazdagítottak. A párt e szövetségre támaszkodva bonta­koztatja ki politikáját, irányít­ja és szervezi a szocialista épí­tést. A társadalmi fejlődés és a tudományos-technikai forrada­lom kibontakoztatásával össz­hangban növekszik az értelmi­ség szerepe. Értelmiségünk a nép részeként alkotó tevékeny­ségében eggyéforr, céljaiban azonosul a munkásosztállyal. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást ha­tékonyabbá kell tenni. Társa­dalmi rendszerünk kiteljesítésé­nek egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia növelé­se társadalmi életünk minden területén. A gazdasági épitömunka feladatai A XI. kongresszus megálla­pítja, hogy a népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gaz­daságpolitikai elveknek meg­felelően, a negyedik ötéves tervben meghatározott felada­tok végrehajtásával tovább fej­lődött. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére lét­rehoztuk az állami tervbizott­ságot, törvényt alkottunk a népgazdasági tervezésről, ja­vult az irányítási rendszer és a tervszerűség. Gazdaságpolitikánk az ötö­dik ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban biztosítsa gazdaságunk tervsze­rű és állami fejlődését. A kö­vetkező időszakban egész gaz­dasági tevékenységünk fő fela­data a társadalmi termelés ha­tékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az ötödik ötéves terv idején, 1976—1980 között a nemzeti jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 33—35, az épí­tőiparé 35—37, a mezőgazda­ságé 16—18 százalékkal növe­kedjék. A nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részében a munkatermelékenységének emeléséből származzon. A kongresszus megállapítja, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőségek teljesebb kihaszná­lása előrehaladásunk alapvető feltétele. A KGST keretében dolgozunk a szocialista gazda­sági integráció kibontakoztatá­sán a komplex program való- raváltásán. Szélesítenünk kell a termelési együttműködést és kooperációt, a kereskedelmi kapcsolatokat, a szakosodást, a tudományos technikai együtt­működést, a tapasztalatcserét, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi államával.“ Ideológiai és művelődési feladatok A határozat megállapítja, hogy az elmúlt években az ide­ológiai életben is eredménye­sen folyt a X. kongresszus ha­tározatainak érvényesítése, to­vább erősödött a marxizmus— leninizmus eszméinek befolyá­sa. A szocialista építésben el­ért sikerek és a hatékonyabb színvonalasabb ideológiai mun­ka nyomán szélesebb körben tudatosodtak eszméink, a szo­cialista erkölcs és életmód normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet. Megélénkült az ideológiai élet, növekedett a párszervezetek, a kommunis­ták érdeklődése az elméleti kérdések iránt. A szocialista építés előreha­ladásával növekszik a párt ide­ológiai tevékenységének jelen­tősége. Az ideológia területén fő feladatunk, hogy a társada­lom politikai egységére támasz­kodva tovább fejlesszük a nép­tömegek szocialista tudatát, se­gítsük a szocialista építőmun­kát. Arra kell törekedni, hogy társadalmi méretekben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocia­lista módon dolgozni, élni, mű­velődni. Erősítsük tovább a szocialis­ta hazafiságot, a proletár in­ternacionalizmust. Egyértelmű következetes, marxista bírálatban kell része­síteni a közgondolkodás egész­séges fejlődése mellett jelenle­vő jobboldali, ultraradikális, dogmatikus nézeteket. Nagy fi­gyelmet kell fordítani a nacio­nalizmus, a kozmopolitizmus bírálatára. Szüntelenül munkál­kodni kell tudományos világné­zetünk, a dialektikus materia­lizmus térhódításáért. Minden pártszervezet és párt­tag kötelessége politikánk kéi> Viselete, terjesztése. Ennek a leghatásosabb módja az aktív véleménycsere a pártonkívüli­ekkel; ez lehetőséget nyújt a különböző nézetek szembesíté­sére, tisztázására, a marxista— Íeninista álláspont meggyőző kifejtésére. Tartalmasabbá és hatéko­nyabbá kell tenni a szocialista országok életéről és eredmé­nyéről szóló tájékoztatást, a szocializmus nemzetközi propa­gandáját. Megfelelő válaszban kell részesíteni az ellenséges tájékoztató szervek propagan­dáját, melynek célja a szocia­lizmus építésének fékezése, a szocialista országoknak a Szov­jetunióval és egymással való szembeállítása. Az ideológiai, társadalomtu­dományi kutatóhelyeken, a tár­sadalomtudományok egész terü­letén biztosítani kell a mar­xizmus—leninizmus egyértelmű érvényesülését, az antimarxis- ta nézetekkel szemben folyta­tott viták kibontakoztatását.“ A pórt vezető szerepe A határozat megállapítja, hogy „a szocialista építés so- ronlevő feladatainak teljesítése, a társadalmi viszonyok és fe­ladatok tudatos alakítása ér­dekében még hatékonyabban kell érvényesíteni a párt veze­tő szerepét. A párt sikeres te­vékenységének alapja, eszmei politikai és szervezési egysége. Az egység magasabb színvonal­ra emelése folyamatos munka és állandó kötelesség. Ezt párt- szerű vitákkal, a téves nézetek bírálatával, cáfolatával, a pért álláspontjának kifejtésével és gyakorlati megvalósításával kell elérni. A pártunk hű a demokrati­kus-centralizmus lenini elvéhez. Ennek szellemében kell fej­leszteni a pártdemokráciát. A párttagságot széles körben be kell vonni a határozatok elő­készítésébe, a döntésekbe. To­vábbra is biztosítani kell a párfeletben a lenini normák, a kollektív vezetés hiánytalan érvényesülését. Fontos feladatunk a pártel­lenőrzés erősítése. Rendszeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szerepét. A beszámolási időszakban szer­zett tapasztalatok alapján a Központi Bizottság az új kong­resszusi ciklusok félidején a jö­vőben is éltékelje átfogóan a kongresszusi határozatok vég­rehajtásának helyzetét. A párt vezető szerepének erősítése, politikájának helyes megvalósítása szükségessé te­szi a kádermunka elveinek ha­tékonyabb, színvonalasabb és következetesebb érvényesítését. A választott szervekbe több fi­zikai dolgozó, fiatal és nő ke­rüljön, A párt összetételének fejlesztése érdekében gondos­kodni kell a munkások, külö­nösen a szakmunkások megfe­lelő arányú felvételéről. A tag­felvétel fő bázisai a nagyüze­mek legyenek. A párt eszmei, politikai és cselekvési egységének erősíté­se érdekében 1975-ben elő kell készíteni és 1976 végéig be kell fejezni a párttagsági köny­vek cseréjét. Az MSZMP internacionalista politikája A párt nemzetközi tevékeny­ségével kapcsolatban a kong­resszus azt a feladatot tűzi a párt elé, hogy a jövőben a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elvei alapján folytassa nemzetközi tevékenységét, politikája szol­gálja a nemzetközi munkásosz­tály és a szocialista világrend- szer egységét. Az MSZMP megkülönbözte­tett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszonyának, és a sokoldalú, mély internacionalista kapcso­latokat minden téren fejlesz­ti. Az SZKP jár a társadalmi haladás élén, e pártnak van a legtöbb, a legátfogóbb tapasz­talata a szocialista építésben, a nép eszmei, politikai, egy­ségének megteremtésében, az imperializmussal vívott harc­ban. A legtöbbet teszi a nem­zetközi kommunista mozgalom fejlődéséért, forradalmi elmé­letünk lenini örökségének meg­védéséért és gazdagításáért. Pártunk ápolja és erősíti kapcsolatait a szocialista or­szágok közösségének minden testvérjiártjával, még szilár­dabbra ötvözi országaink és né- peink barátságát, fejleszti együttműködésünket. Fontos fe­ladata, hogy részt vegyen a testvérpártok összehangolt ide­ológiai tevékenységében, velük összefogva fokozza a szocializ­mus propagandáját, leleplezze ellenfeleinek antikommunista, haladás- és békeellenes meg­nyilvánulásait. Pártunk kész további erőfe­szítésekkel hozzájárulni az im­perializmus ellen a tőkés vi­lágban harcoló erők tömöríté­séhez, a közös akciók sikeré­hez. Szélesíti kapcsolatait, erő­síti szolidaritását a tőkés vi­lág és a fejlődő országok mar­xista—Íeninista pártjaival; tá­mogatja az imperialistaellenes összefogás érdekében kialakí­tott együttműködésüket más haladó politikai erőkkel. A párt a nemzetközi osztály­harc sikere érdekében a jövő­ben is mindent megtesz a kom­munista és munkáspártok egy­ségének állandó erősítésére. A két- és sokoldalú találkozókon rendszeresen kicseréli tapasz­talatait a többi testvérpárttal, és az új követelményeknek, fe­ladatoknak megfelelően össze­hangolja velük munkáját. A kommunista mozgalom egysé­gének erősítésére fontos esz­köznek tekinti azokat a tanács­kozásokat, amelyeket: a test­vérpártok a világ különböző térségeiben rendeznek. Ezen az elvi alapon támogatja az euró­pai testvérpártok értekezletei­nek megtartását, aktívan fellép a kommunista és munkáspár­tok soronkövetkező nemzetközi tanácskozásának előkészítésé­ért és összehívásáért. Elítéljük a maoista vezetés nézetrendszerét és politikai gyakorlatát, amely eltorzítja a nemzetközi osztályharc valódi tartalmát, céljait, és arra irá­nyul, hogy megbontsa a szocia­lista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, az antiimperialista erők egységét és összeforrottságát, megosztja a nemzeti felszabadí­tó mozgalmakat és elszigetelje őket a szocialista országoktól. A kongresszus mély meggyő­• ződése, hogy a kommunista és munkásmozgalom egysége, a bé­ke erőinek összefogása világ­szerte elősegíti a szocializmus, a haladás erőinek győzelmét. A XI. kongresszus felhívja a magyar kommunistákat, hogy odaadó munkával harcoljanak a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkozatának megvalósításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents