Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-26 / 72. szám, szerda
A csehszlovák kormány teljesíti programnyilatkozatát ' '(folytatás az 1. oldalról.) Áz ipari termelés ae 1970. esztendőhöz viszonyítva mintegy 30 százalékkal emelkedett és fokozatosain megvalósítottuk a tervezett szerkezeti változásokat is, mindenekelőtt a gép- és a vegyipari ágazat gyorsabb fejlesztésével. Globálisan ló eredményeket ért el az építőipar is. Az építőipari munkák terjedelme 1970- hez viszonyítva 38 százalékkal emelkedett. Jelentős eredményeket értünk el a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának ki- egyenlítése terén is. Az SZSZK- ban az egy dolgozóra számított társadalmi termék a CSSZK-hoz viszonyítva a múlt évben 94 Százalék volt az 1970. évi 88 százalékkal szemben. A? állóeszközök terjedelme 1970-hez képest 340 milliárd koronával, vagyis 22 százalékLUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE ka;l nőtt. Tovább emelkedett a termelés műszaki színvonala és eíllátottsáiga. A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalával összhangban folytatjitfk az anyagi és a kulturális igények kielégítését, a társadalmi és a létbiztonság megszilárdítását. A lakosság pénzjövedelme évente 5,5 százalékkal emel kodét t, és a népgazdaságban a négy év alatt több mint 15 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. Mivel a kiskereskedelmi ál-szintet stabilizáltuk, a lakosság reáljövedelme közel 25 százalékkal nőtt. A szövetkezeti parasztság munkajövedelmének gyors növelésével elértük, hogy ezek jutalmazása arányban áll a más ágazatokban dolgozók átlagbérével. EMELKEDIK A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA A lakosság pénzjövedelmének alakulása kedvezően befolyásolta a családok anyagi helyzetét. Lényegesen csökkent az alacsony jövedelmű családok száma, úgyhogy jelenleg ezek többsége a közép- és a magasabb keresetűek közé tartozik. Becslések szerint az egy főre számított havi ezer korona jövedelem feletti csoporthoz tartozik a háztartásoknak több mint 70 százaléka, míg az ötéves tervidőszak kezdetén ez az arány csak 50 százalékos volt. Az utóbbi négy évben szemmel láthatóan javult az élelmiszerellátás. Elmondhatjuk, hogy az egy lakosra számítolt húsfogyasztás terén Európában a legelsők közé tartozunk. A kiskereskedelmi forgalomban az iparcikkek aránya már meghaladta az 52 százalékot. Példaként említem meg, hogy ma már a családok 75 százalékának van hűtőszekrénye, közel 100 százalékának mosógépe, 93 százalékának televíziókészüléke. Amellett, hogy 10—11 lakosra jut egy személyautó, igen nagy a kereslet a textil- és a konfekcióáru, a cipő és más cikkek iránt. Ilyen körülmények között a fogyasztók megkövetelik az űj, korszerű és jó minőségű iparcikkeket. Ezért a két köztársaság kormányával összhangban nagy gondot fordítunk az iparcikkek gyártásának növekedésére és szerkezeti változására, s mindenekelőtt a gépipari gyártmányoknál követeljük meg a műszaki színvonal emelését és a bő választékot. jelentősen előrehaladtunk a lakásépítés területén is. Az ötödik ötéves tervidőszak eddigi időszakában 489 000 lakást építettünk több mint 1,5 millió állampolgár számára. Jelentős eszközöket fordítottunk a lakosság társadalmi szükségleteinek kielégítésére. Az elmúlt évben ilyen célokra egy lakosra számítva 6150 koronát költöttünk, vagyis 1330 koronával többet, mint 1970-ben. Az utóbbi években egyre gyorsabb ütemben nő azoknak az összegeknek a nagysága, amelyeket a gyermekes családok és a fiatal házasok támogatására fordítunk. Ma ez az összeg a nemzeti jövedelem 7 százaléka, tehát ezen a téren szintén a világ legelső államai között helyezkedünk el. E politika eredményei kedvezően befolyásolják a népességszaporulatot is. Míg az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén ezer lakosra 16 születés jutott, í974-ben az arány már 20 születés volt, ami Európában az egyik legmagasabb populációs szint. FOKOZATOSAN MEGOLDJUK A PROBLÉMÁKAT IS A CSSZSZK-ban és a testvéri szocialista országokban elért gazdasági és társadalomfejlesztési eredmények különösen szembeötlők, ha összehasonlítjuk őket a kapitalista világ eredményeivel, amely ma a harmincas évek óta bekövetkezett legsúlyosabb ciklikus válsággal küzd. A kapitalista gazdasági éflet válságjelenségeivel kapcsolatban nekünk is meg kell oldanunk egy-két problémát. Köztudomású, hogy hazánknak nincs kielégítő meny- nyiségű nyersanyagforrása, korlátozott a termőföld terjedelme és nincs elég munkaerő. Ilyen körülmények között a tőkés világban kialakult új helyzet következményei különösen érezhetők. Fokozza mindezt az is, hogy nemzeti jövedelmünk alkotásában jelentős része van a külkereskedelemnek. Ennek ellenére az a meggyőződésünk, hogy a belső források jobb kihasználásával a problémákat fokozatosan megoldhatjuk anélkül, hogy csökkentenénk további fejlődésünk ütemét és népünk életszínvonalát. Ilyen szempontból igyekszünk minden erőnkkel az idei feladatokat teljesíteni. Ezekkel a célkitűzésekkel kezdtük meg a hatodik ötéves terv javaslatának előkészítését. Amikor népgazdaságunk eddigi fejlődését általában eredményesnek tartjuk, nem akarjuk leplezni a még mindig létező fogytékosságokat és problémákat. Az építkezési beruházáson kívül, amely bizonyos javulás ellenére is még mindig a fejlődés leggyengébb szakasza, különösen alacsony az újratermelési folyamat hatékonysága, számos termelési ág és termék műszaki színvonala, és az irányítás hatékonysága sem felel meg a jelen követelményeinek. Ez megnyilvánul többek között abban, hogy nem használjuk ki a külkereskedeköltségvetésből fedezzük. Ez a térítés 1973-ban kb. 6 milliárd korona volt, míg 1974-ben elérte a 18 milliárd koronát. Számos intézkedést fogadtunk el, amelyek a kivitel növelését, a behozatalban érvényesített takarékosságot és külkereskedelmi tevékenységünk javulását szorgalmazzák. Az a cél, hogy növeljük a külkereskedelem egész hatékonyságot és magasabb exportárakat érjünk el. A múlt évben a gyakorlat megmutatta, hogy ezek reálig célok, és máris pozitív eredményeket értünk el. ELMÉLYÜLŐ KAPCSOLATOK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL Azt, hogy gazdasági fejlődésünk a nehezebb feltételek között is stabil maradt, elsősorban annak köszönhetjük, hogy szüntelenül mélyült az együttműködésünk a szocialista országokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ennek további elmélyítését tartjuk a csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődése döntő fontosságú tényezőjének. Ezért továbbra is részt veszünk a természeti kincsek kihasználását célzó közös akciókban, különösen a Szovjetunió területén. Erre vonatkozólag már számos jelentős szerződést kötöttünk, melyek közül első helyen kell említeni az orenburgi gázvezeték közös építését célzó sokoldalú egyezményt, továbbá a vasércbányászat fejlesztését célzó együttműködésre vonatkozó szerződés stb. Mindezek a kapacitások, amelyeknek megvalósításához jelentősen hozzájárulunk munkaerőkkel, anyagi eszközökkel és technikával egyaránt, nagymértékben segítenek fedezni népgazdaságunk energia- és nyersanyagszükségletét, tehát távlatilag szavatolják további fejlődésünk alanvető feltételeit. A világpiacon kialakult új helyzet megköveteli, hogy magasabb szinten irányítsuk külgazdasági kapcsolatainkat, hogy valamennyi állami és gazdasági szerv éleslátással, átgondoltan irányítsa e kapcsolatokat. Az erre vonatkozó koncepciót már kidolgoztuk, de még ellenőrizni kell a gyakorlatban, és alkotó módon át kell dolgozni úgy, hogy a legnagyobb hasznot hajtsa ma és a jövőben is a gazdaságpolitika szempontjából. Ebben az évben hangsúlyozottan meg kell követelni, hogy az állami és a gazdasági szervek és szervezetek rendkívüli gondot fordítsanak a kivitel növelésére. Ez fokozott mértékben érvényes a KGST-tagállamok, különösen a Szovjetunió viszonylatában. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy kötelezettségeinket a meghatározott időpontban mennyiségben és minőségben teljesítsük. Állandó gondot fordítunk az újratermelési folyamatban fontos szerepet játszó építkezési beruházásra. Mivel a nemzeti jövedelem jelentős részét fordítjuk ilyen célokra, arra törekszünk, hogy kifejező eredményeket érjünk el. BERUHÁZÁSI POLITIKÁNK EREDMÉNYEI ÉS CÉLJAI lemben adott lehetőségeket, az állóeszközüket, az élőmunkát, az energiát és az anyagokat. Közismertek a szállító-megrendelői kapcsolatok problémái is. Az ország létfontosságú érdeke megköveteli, hogy népgazdaságunkat egyre nagyobb mértékben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba. Ezt nemcsak a nem kielégítő nyersanyagbázis és a viszonylag korlátozott belföldi piac követeli meg, hanem az is, hogy ellenkező esetben — csakúgy, mint más kis vagy közepes nagyságú állam — a tudományos-műszaki forradalom korszakában nem tudnánk lépést tartani a gyors ütemű fejlődéssel. A népgazdaság megfelelő és hatékony szerkezetét a mi körülményeink között nemcsak megvalósítani, de még koncipiálni sem tudjuk másképp, mint a nemzetközi szocialista közösség keretében. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az ötödik ötéves tervidőszak első négy évében Csehszlovákia külgazdasági kapcsolatainak alakulása kedvező volt, népgazdaságunk nagyobb mértékben kapcsolódott be a nemzetközi munkamegosztásba. Külgazdasági kapcsolatunkat az utóbbi két évben befolyásolta az, hogy a tőkés piacokon heves ütemben emelkedett a tüzelőanyagok, a nyersanyagok és az élelmiszerek ára. Köztudomású, hogy a tőkés piacon vásároljuk nyersanyagszükségletünknek kb. egy- harmadát. A népgazdaság tervirányításának szabályával összhangban ezt az áremelkedést az árucikkek többségében nem vetít- jü át a termelőszervezetek gazdálkodásába. A termelővállalatok ezeket a nyersanyagokat változatlan áron vásárolják a külkereskedelmi vállalatoktól. Az árkülönbséget az állami A jelenlegi ötéves tervidőszak első négy évében olyan kapacitásokat helyeztünk üzembe, mint a tranzit gázvezeték, egy évi 9 millió tonna fejtési kapacitású bányaüzem, a prágai földalatti első szakasza, egy évi 770 tonna kapacitású cementgyár, 1,3 millió köbméter kapacitású házelemgyárak, 6600 megawatt összteljesítményű hőerőművek stb. Emellett számos fémkohászati, gépipari és vegyipari építkezést adnak át 1975-ben és a hatodik tervidőszak első éveiben. Az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 90 000 lakással túlteljesítjük a CSKP XIV. kongresszusa irányelveiben meghatározott feladatot, amely szerint legalább 500 000 lakást kell építeni. A lakásépítésben sikerült felszámolni az árak növekedését is. Emellett azonban nem teljesítik maradéktalanul a lakótelepek járulékos beruházásainak az építését. Egyik fő feladatunk továbbra is Prága és Bratislava építése. A két fővárosban a jelenlegi tervidőszakban megkezdtük a lakáskérdés, a közlekedés és az életkörnyezet elvszerű, átfogó és távlati szempontokat figyelembe vevő megoldását. Ez rendkívül igényes feladat, amely megköveteli a beruházási munka minden eddiginél nagyobb összpontosítását és az építkezési kapacitások átirányítását. Jóllehet néhány tervezett feladatot nem sikerült teljesen végrehajtani, Prágában és Bratislavában is elértük, hogy az építőipari munka terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva mintegy kétszeresére emelkedik. Ezt az irányvonalat folytatjuk az elkövetkező öt esztendőben is. A beruházási politika szempontjából kulcsfontosságú jelentősége van a beruházások egész terjedelmének és szerkezetének, mivel ezeknek összhangban kell lenniük a népgazdaság reális lehetőségeivel. Ezért a gyors megtérülést ígérő építkezéseket részesítjük előnyben, mindenekelőtt azokat, amelyek elősegítik a külkereskedelmi és a belföldi piacon kialakult helyzet megoldását. Minden építkezésen érvényesülnie kell a népgazdasági hatékonyság szempontjának. Ez annyit jelent, hogy a népgazdaság számára létfontosságú építkezéseket a nélkülözhetetlenül szükséges költségkalkulációval kell építeni. Emellett fokozottabb mértékben kell kihasználni az állóeszközöket. Ezt még nem tudatosítja kellőképpen minden vezető dolgozó, amit a tárcáknak a hatodik ötéves tervvel kapcsolatban benyújtott igények bizonyítanak. Teljesen felelőtlen új beruházásokat követelni, mindaddig, amíg az eddigi termelőberendezések adta valamennyi lehetőséget nem használjuk ki teljes mértékben. TOVÁBB FEJLESZTJÜK A MEZŐGAZDASÁGOT Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ebben az évben és a következő esztendőkben is növeljük a gabonatermelést, javítsuk a talajgazdálkodást, fokozzuk a növényi termelés intenzitását és így erősítsük a takarmányalapot, különösen szorgalmazzuk a nagy fehérjetartalmú takarmányok termesztését, melyeknek nagyobb részét még mindig magas áron importáljuk. Intézkedéseket fogadtunk el annak érdekében, hogy növeljük a cukorrépa termelését és javítsuk minőségét. Ebben az évben a cukorrépa vetésterületét 10 000 hektárral növeljük. Ugyanakkor jobban kell gazdálkodni a cukorral, mindenekelőtt az élelmiszeriparban. Ezt nemcsak gazdasági szempontok, hanem a lakosság ésszerű táplálkozása is megköveteli. A mezőgazdaság fejlődését elősegíti az egyre fokozódó koncentráció, szakosítás és kooperáció. Ma már 334 közösen gazdálkodó mezőgazdasági vállalat működik, amelyek igen magas munkatermelékenységet érnek el. A nagyobb teljesítményt szorgalmazó törekvésben nagyobb helye van a gazdaságosság kérdésének. Életünk minden területén, minden munkahelyen és minden tevékenységben sokkal nagyobb gazdasági hatást érhetünk el az adott anyagi, pénzügyi és munkaerőforrásokkal. A nagyobb gazdaságosság alapvető feltétele a lényegesen hatékonyabb, átgondoltabb munkaszervezés, minden intézkedés megfontolt gazdasági kalkulációja, társadalmunk reális lehetőségeinek következetes tiszteletben tartása, a fecsérlés és a nagyzo- lás elleni szüntelen küzdelem, a felesleges veszteségek kiiktatása. Mindenütt olyan légkört kell kialakítani, hogy a negatív jelenségeket ne csak bírálják, hanem mindenekelőtt megoldják. Ezzel kapcsolatban értékeljük az FSZM, a SZISZ és más szervezetek igyekezetét, amelyek keresik az utat, hogyan lehet hatékonyabban gazdálkodni a tüzelőanyaggal, az energiával, a nyersanyaggal, az anyaggal, a készletekkel, s kibontakoztatják a komplex szocialista racionalizációt, fejlesztik az újítómozgalmat. MEGSZILÁRDÍTJUK AZ ÁLLAM MINDEN FUNKCIÓJÁT Az elmúlt időszakban a kormány fejleszteni igyekezett a szocialista állam valamennyi funkcióját. Arra törekedett, hogy teljes mértékben kihasználja a szövetségi államjogi elrendezés előnyeit, növelje az államapparátus munkájának hatékonyságát, tökéletesítse a jogrendet és a törvényhozó tevékenységet. A szövetségi elrendezés ötéves múltra tekinthet vissza. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy nemzeteink kapcsolatainak ez a megoldása hozzájárul a közös állam megszilárdulásához. Bizonyítják, hogy a nemzetiségi kérdés következetes lenini megoldása vezet a nélkülözhetetlen integrációhoz és egységhez. A kormány programnyilatkozatának értelmében szüntelenül erősíti hazánk védelmi képességét és gondoskodik arról, hogy a fegyveres erők képesek legyenek alapvető feladataik teljesítésére. Hadseregünk harci képzettsége bizonyítja, hogy méltó partnere a Varsói Szerződés tagállamai testvéri hadseregeinek. Néphadseregünk fő feladatainak teljesítésén kívül hatékony segítséget nyújtott népgazdaságunknak is a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásával. Ugyanakkor nagyra értékeljük, hogy részt vett a mezőgazdasági betakarítás! munkákban a múlt ér őszén kialakult nehéz feltételek között. Nagyra értékeljük az állampolgárok aktivitását és kezdeményezését, azt az önfeláldozó munkát, amivel a választási programok teljesítésére törekedünk. De ha optimális eredményeket akarunk elérni, akkor ezt a lelkesedést helyesen keli irányítani, megfelelő módon kell szabályozni. Már ebben a2 évben is és a következő ötéves tervidőszakban azokat az ak* ciókat részesítjük előnyben, amelyek elősegítik a népességszaporulat, a szociális szolgáltatások fejlődését' és az élet' környezet javulását. Szocialista szövetségeseinkhez hasonlóan mi is tudjuk, hogy a tartós és igazságos bé- kéhez vezető út nem könnyű és nem akadálytalan. Minden jelentős lépésért keményen kell megküzdeni azokkal, akik el- lenségei a békés egymás mellett élésnek, a feszültség enyhülésének. Kapcsolataink a Szovjetunióval minőségileg és mennyiségileg is minden eddiginél magasabb színvonalúak a csehszlovák—szovjet együttműködés valamennyi területén. Kulcsfontosságú számunkra a2 a közös koordinált külpolitikai tevékenység, melyet teljes elvtársi együttműködésben valósít meg a CSKP és az SZKP Központi Bizottsága, Csehszlovákia és a Szovjetunió kormánya és személyesen L. I. Brezsnyev éá G. Husák elvtárs. Tudjuk, hogy mindaz, amit eddig elértünk, népünk áldozatkész munkájának, a párt, az állam és a gazdasági szervek, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezetei céltudatos törekvésének az eredménye, s cáfolhatatlanul bizonyítja a CSKP XIV. kongresszusa döntéseinek helyes voltát. Az elért eredményeket józanul elemezzük, azzal a tudattal, hogy adva vannak a kedvező feltételek hazánkban a szocialista társadalom további fejlesztésére.
