Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-25 / 71. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN S. J.: A kérdéses telek tulaj­donjogát kivételesen a jegyzői eljárásról szóló törvény 63. §-a értelmében a tulajdonos nyilat­kozata alapján is bizonyított­nak tekintheti az állami jegy- zőség. Ha a házhely ajándéko­zását fiának ilyen módon nem tudná megvalósítani, akkor forduljon ügyvédhez (az ügy­védi tanácsadó irodához Nővé Zámkyban), aki az ön megbízá­sa alapján, hivatkozással a Pol­gári Törvénykönyv 498. §-ára, keresetben kérhetné, hogy a bíróság megállapítási ítélettel (uröovací rozsudok) mondja ki, hogy ön legkésőbb 1964. Ciárcius 31-ig a kérdéses telek tulajdonjogát édesapja 1924. évi adásvételi szerződése alap­ján (elveszett), majd édesapja 1935-ben bekövetkezett halála után ön is jóhiszemű és liábo- rlttatlan birtoklás alapján, ab­ban a hiszemben, hogy jogos tulajdonosok, elbirtoklással megszerezték. A bírósági eljá­rásban a bíróság a hnb igazo­lása és a tanúk kihallgatása alapján döntene. A bíróság íté­lete alapján az ön tulajdonjo­gát bejegyeznék a Geodézia te­leknyilvántartásába (evidencia nehnutelnosti) és ennek, vala­mint a geometriai vázrajznak alapján szétmért telket ajándé­kozási szerződéssel fiára tudná majd átruházni. H. M.: Ha az Ítélet még nem emelkedett jogerőre, ügyvédje útján adjon be ellene fellebbe­zést. Ha az ítélet közben már jogerőre emelkedett, az újabb bizonyíték alapján ügyvédje út­ján perújítást kérhet. G. E.: A villanybekőtés meg­szüntetés« ügyében forduljanak panaszukkal a járási nemzeti bizottság építésügyi osztályá­hoz, mely a vitatott kérdést is jogosult eldönteni. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN Sz. G.: Levele szerint az ön felmosásával munkaviszonya t. é. július 1 vei megszűnik. Már a felmondás kézbesítése után tudta meg, hogy gyerme­ket vár. Mivel szülési szabad­ságát — rendszerint 4 hét a szülés várható időpontja előtt — az 1956/54. sz. betegbiztosí­tási törvény 42. §-a 2. bekezdé­sében megállapított 6 havi vé­delmi időn belül kezdi meg, Igénye lesz volt munkaadó vál­lalatának KNP bizottságával szemben a rendes 26 hetes fi­zetett szülési szabadságra. En­nek letelte után, mivel még egy négyéves gyermekéről is gondoskodik, abban az esetben, hogy születendő gyermekéről is •ígésznapos gondoskodással sa­ját maga fog gondoskodni, a já­rási nemzeti bizottság gyermek- védelmi osztályán igényelhet majd havi 500 korona gyer­mekgondozási sepélvt. L. J.: Mivel ön teljes nyug­díjának folyósítása mellett dol­gozott a cukorgyárban kam­pánymunkásként, önre is vo­natkozik az 1956/54. sz. beteg- biztosítási törvény 21. §-a, amelynek értelmében betegállo­mány esetében csupán akkor lenne igénye táppénzre, ha közvetlenül a betegállomány keletkezése előtt legalább 3 hónapon át tartott a munkavi­szonya. Mivel ön 1974. szep­tember 28-án lépett munkavi­szonyba és 1974. december 10- től van betegállományban, az említett rendelkezés értelmé­ben nem keletkezett igénye táppénzre. Egyébként, ha ezt a feltételt teljesítette volna, egy megbete­gedéséből adódóan legfeljebb évi 60 munkanapra, több megbe­tegedés után egy évben szintén csak összesen 60 munkanapra lehetett volna önnek táppénzt folyósítani. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN K. S.: Mivel a felmondás kéz­besítése idején már 30 évnél Idősebb volt, a Munkatörvény­könyv 51. §-ának 2. bek. értel­mében a rendes, önre vonat­kozó alapfelmondási idő, azaz a Munkatörvénykönyv 45. §-á- nak 2. bek. b) pontja szerinti 2 hónap 6 hónappal meghosz- szabbodik. Ezek szerint munka- viszonya 8 hónap elteltével fo­lyó évi február 1-től kezdve r^eptember 30-ával szűnne meg. Ezen határidő előtt csu­pán kölcsönös egyezség alap­ján tudná korábbi időpontban munkaviszonyát megszüntetni. T. F.: Szellemileg elmaradt gyermekére, akit egyébként rokkantnak lehetne tekinteni és így az 1967/96. sz. hirdet­mény értelmében igényelni le­hetne reá az adókedvezményt, ez nem illeti meg önt azokban a hónapokban, amikor az ön munkabéralapja «meghaladja * 2400 koronát. SZABADSÁGÜGYEKR fM T. F.: Mivel 1970-ben töltötte be 18. élelévét és 1975 októbe­rében lesz meg a Munka tör­vénykönyv 102. §-a 2/a pont­jában megkívánt ledolgozott, vagy beszámítható ideje, leg­először ez idén lesz igénye há­rem heti szabadságra. (Tényle­ges katonai szolgálatának ide­jét teljes egészében be kell számítani). 1974-ben még csak két hét szabadságra volt igé­nye, amelyet legkésőbb 1975. április 30-ig kell kivennie. Ha ezt a szabadságát a munkaadó vállalat fontos üzemeltetési ér­dekében nem tudná kimeríteni, igénye lenne a szabadság ,,kifi­zetésére“ J. L.: 1974. október 1-én új munkaadó vállalatnál lépett munkaviszonyba. A régi mun­kaadó vállalatnál az 1974-es év háromnegyed részéért önt meg­illető szabadságot (az évi sza­badság megfelelő aránylagos részét) kimerítette. Az új mun­kaadó vállalat jogosan tagadta meg öntől az 1974. év negye­dik negyedére járó 3 nap sza­badságot. Erre a szabadságra az új munkaviszonyba a Mun­katörvénykönyv 100. §-ának 1. bek. értelmében csupán az öt­havi várakozási idő eltelte után és az egyes naptári évben leg­alább 75 munkanap ledolgozása esetében keletkezett volna igé­nye, ha csak nincs szó az idé­zett paragrafus 4. bekezdésé­ben említett olyan kivételről, hogy a dolgozó az új vállalat kezdeményezése alapján lépett év közben munkaviszonyba olyan időpontban, hogy nem teljesítette a szabadság merí­tésének feltételét, de ennek ki­merítését az új munkaadó vál lalat az üzemi bizottsággal va­ló egyetértésben engedélyezi. Ez olyan önkéntes juttatás, amelyre a u^i&uzonak perelhe­tő igénye nincs. V. M.: Az efsz-tagok szabad­ságigényét az efsz saját alap­szabályai, illetve munkarendje határozza meg. Ha ön nem efsz-tagként szövetkezeti tagsá­gi viszonyban dolgozna, a Mun- katörvényköny, illetve végre­hajtási rendeletének előírásai értelmében a fizetett szülési szabadság idejét (rendszerint 26 hét) ledolgozott időnek kell tekinteni. A további, esetleges meghosszabbított fizetetten szülési szabadáág ideje igazolt távollétnek számít. Egyébként a Munkatörvénykönyv 106. §-á- nak 5. bekezdése értelmében a női dolgozónak igénye van ar­ra, hogy teljes rendes szabad­ságát közvetlenül a fizetett szülési szabadsága után vegye ki. A törvénymagyarázatok (1. Urbanec—T^c — Dovolená na zotavenou, Praha, Práce, 1970, 103 old.) szerint ilyen esetben az egész évi szabadság kivevé sét lehetővé kell tenni, még ab­ban az esetben is, hogy az anya élne azzal a jogával, hogy meghosszabbított, fizetetlen szülési szabadságra megy. Az efsz irodájában kérjen tájékoz­tatást a fenti kérdésekre vonat­kozó kötelező efsz-előírásokra vonatkozóan. Dr. F. J. • A chrudimi bábművészet! múzeum a világ egyik legna­gyobb, legértékesebb gyűjtemé­nyével rendelkezik. A hazaia­kon kívül 41 ország mintegy 3500 gyönyörű bábfigurája van a múzeum birtokában. # Moszkvában a közelmúltban bemutatták Sosztakovics basz szus énekhangra és zongorára írt szvitjét, amelynek szövege Michelangelo egyik költemé nye. VILÁGPROBLÉMA: AZ AGY VÉDELME Szerte a világon sok millió ember szenved krónikus szellemi túlerőltetésbén — olyan baj­ban, amely jobban veszélyezteti az emberi ci­vilizációt, mint általában hiszik. A szellemi agyonliajszoltság súlyos tüneteit először az el­ső világháborút követően észilelték a fejlett tőkésországok szellemi foglalkozású emberein. Az utóbbi években arról számolnak be a szak­értők, hogy a szellemi depresszió — közepe­sen súlyos pszichés rendellenesség — száma állandóan növekszik. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban évente 12 000 beteg ke­rül kórházba depresszióval, 200 ezret kezelnek járó betegként, és négy-nyolcmillió embernek van szüksége pszichiáter segítségére. Az évi 50 000 amerikai öngyilkos fele depresszióban szenved. Más országokból is nyugtalanító ada­tokról érkezik hír — ha az amerikai adatoknál enyhébbekről is. Kétségtelenül mutatkoznak annak je>lei, hogy az agy veszélybe került — írja az egyik hírmagyarázó. Az okok rendkívül szerteágazók, hosszú listát lehetne összeállítani róluk. Egy azonban bizonyos: a XX. század emberének na­ponta kell annyi információt tárolnia, feldol­goznia, mint a korábbi nemzedékeknek egész életükben. Szerencsére az agynak kolosszális tartalékai vannak, amelyek normális körülmé­nyek között rejtve szunnyadnak, de azért a szellemi agyonliajszoltság súlyos problémáját nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyes nyugati szakértők elérkezettnek látják az időt, hogy talán az UNESCO védnökségével világ­méretű kampány induljon az emberi agy védel­mére. Ennek keretében különböző szakértők­nek kellene összefogniuk, hogy választ talál­janak jó néhány — nem ritkán ellentmondá­sos — kérdésre-. Az emberi agy memóriaképességei olykor egé­szen meghökkentőek. Mozart például képes volt egyszeri meghallgatás után lekottázni egy egész szimfóniát. Vannak emberek, akik több tucatnyi nyelvet sajátítanak el, mások pedig még a komputert is megszorítják gyors számo­lóképességükkel. Vajon mindez rendellenes vagy normális teljesítmény e, s ha az utóbbi, azt jelenti-e ez, hogy legtöbbünk agya (hi­szen legtöbben nem rendelkezünk ilyen képes­ségekkel) rossz hatásfokkal működik? Si­kerül-e felfednünk a „csodák“ titkát és hoz­záférhetővé tennünk minden ember számára? Az emberi szervezet fiziológiai folyamatainak közismerten ritmusa van, s e ritmus lefutása olyan, mint az inga mozgása. Ha például a szívdobogás túlságosan gyors, oflyan fázis kö­vetkezik, amelyben a szív összehúzódásainak száma a szokásosnál kisebb. Ez az elv érvé­nyes a szellem! és az érzelmi szférában is, amelynek szoros kapcsolata van a fiziológiával. Ha sikerülne megértenünk a szellemi tevékeny­ség tngafoilyamatait, minden ember számára le­hetővé válna, hogy saját agyát vezérelje. Ha valaki azt mondja, hogy kitűnően érzi ma: gát, ez annyit jelent, hogy szervezete és pszi­chéje optimális kondícióban van. De az „inga­törvény“, szerint a csúcs és a mélypont válta­kozik, és a mérsékelt tevékenység időszakában az emberi agyat nem szabad túlterhelni vagy mesterségesen stimulálni. Rövidesen talán új tudományok születnek, az agyhigiéne és az agydiéta. Az agyhigiénét va­lószínűleg már az iskolákban tanítják majd a következő évtizedekben, hogy a következő nemzedékek enyhíthessék szellemi megerőlteté­süket. A megfigyelések szerint a szellemi dolgozók jobbára több komplex probléma megoldásával foglalkoznak egyszerre. Ám az emberi agy — ellentétben a komputerrel — csak „egyproblé- más gép“. Fiziológiai ós biokémiai vizsgálatok bizonyítják, hogyha az agy egyszerre több probléma megoldásával küzd, ennek túlerőlte- tés, sőt, káros szerkezeti elváltozás lehet a kö­vetkezménye. Ez annyit jelent, hogy mindenki­nek már gyermekkorában meg kell tanulnia szellemi erőinek legésszerűbb felhasználását, hogy elkerülje a túlerőltetést. Racionalizálni kell a munkanapot, kiválasztva az elsőként megoldandó legfontosabb problémákat, figyel­men kívül hagyva az értéktelen információkat. Szükség van a szellemi dolgozók legkedve­zőbb étrendjének kidolgozására is. A legújabb biokémiai kutatás kimutatta, hogy a szellemi erőkifejtéshez specifikus vegyszerekre van szükség. Ez annyit jelent: lehetséges közvetlen nül hatni az agyra, hogy ez enyhítse a króni­kus idegfeszültséget. Az ilyen feszültség zavar­ja a szervezet vegyi- egyensúlyát bizonyos ár­talmas anyagok mennyisége növekszik, más hasznosaké viszont csökken. Az emberi idegrendszer működése stimulál­ható bizonyos gyógyszerekkel, de a legtöbb ilyen gyógyszer idegen a szervezet számára és ártalmas mellékhatásai vannak. Bizonyos más anyagok precízen adagolva növelhetik az agy­kéreg tevékenységét — mellékhatások nélkül. E pillanatban az acetil-amino-borostyánkősavra összpontosul a kutatók figyelme. Ez a vegyület jelen van a normálisan működő agyban és leg­újabban sikerült szintetizálni. A kísérletek sze­rint intenzívebbé teszi az agy szöveteinek oxi­génfogyasztását a megfeszített szellemi munka idején, pozitív hatása van a szellemi tevékenységre. Mellékhatásai jelentéktelenek. Lehetséges, hogy sikerül megtalálni az ember szellemi tevékenységének katalizátorait is. Kró­nikus szellemi fáradtság esetében, az ételhez keverve, ezekkel a katalizátorokkal megelőz­hetnék a kóros elváltozások kifejlődését. Még sok más út is kínálkozik az agy meg­védésére. Egy azonban bizonyos: a probléma létezik, és a világnak össze kell fognia meg­oldására. ÉPÜLETBURKOLÁS MŰANYAGOKKAL cgszembetűnőbb és egyben igen szép építő­ipari műanyagalkalmazás a külső épületbur- kölás. Esztétikai okok mellett legalább ilyen fontos célja az épület állagának megóvása és bizonyos külső karbantartási-szerelési munkák egyszerűsítése. Túlnyomó többségben kemény PVC-t alkalmaznak erre a célra, mert a meg­lehetősen szigorú feltételeknek ez az anyag jól megfelel. Hő- ós tűzállósági szempontból a nehezen gyulladó kategóriába tartozik, és a láng-, illetve hőforrás eltávolítása után nem ég tovább, tehát ilyen értelemben önkioltó. Fontos még a fényállóság is, mert hiszen a burkolat színének éveken keresztül nem sza­bad változnia. Erre jő ellenőrzésül szolgál pl. a Atlas-Fadeometer-rel végzett 1600 órás „fény­bombázás“, amelyet ha színváltozás nélkül ki­bír a vizsgált anyag, kb. 10 évre garantáltan színtartónak minősíthető. Külföldön szoktak még 3000 órás vizsgálatokat is végrehajtani 120—180 000 lux megvilágítási erősségű xenon­lámpákkal. Amennyiben a PVC még ezután is színbiztos, nyugodtan ajánlható épületburkolás- ra. Szinte számtalan PVC burkolási módszert fejlesztettek ki. Ezek között legegyszerűbb kü­lönbséget tenni úgy, hogy közvetlenül az épü­letre helyezhetők-e, vagy csak egy közbetét­konstrukció közvetítésével csatlakoznak az épü­let falaira. Az előbbi megoldást általában könnyen fúrható épületanyagok (könnyűbeton, gázbeton, tégla stb.) esetén választják. A PVC- elemek alakja is egészen változatos lehet, hi­szen leszíabással, extrudálással és mélyhúzással tetszés szerinti sík- és térbeli idomok alakít­hatók ki. Újabban a PVC-n kívül poliésztert is alkal­maznak épületburkolási célokra. Az alapszaba­dalom az amerikai S. R. Barnett cégtől szár­mazik, amely Krinklglas márkanéven hozza forgalomba burkolóanyagát. Ez a poliésztertí­pus egyébként teljesen fényáteresztő ki­vitelben szintén előállítható, tehát ablaküveg­nek ugyancsak megfelel. Ez a kétfajta anyag azonban nem elégíti ki a növekvő érdeklődést és keresletet, ezért in­tenzíven foglalkoznak különböző kombinált, kü­lönleges burkolatok kifejlesztésével. A nyu­gatnémet Werzalit-gyár kombinált épületburko­ló anyaga úgy készül, hogy faforgácsot impreg­nálnak műgyantával, majd az alakra sajtolás következik. Ezután a formadarab „külső“, tehát majd a külvilágra néző része színes műanyag­fóliát kap, míg a „belső“, az épületre kerülő részét fenolgyantával vonják be. E kombinált, faforgácsműainyag-burkolóanyag különösen is­kolák, irodaépületek, szállodák, sportcsarno­kok, lakóházak burkolására alkalmazható. Egészen meghökkentő burkolatkonstrukciót dolgozott ki a svéd Iföverken cég. Szendvics­szerkezetének magja üvegerősítésű poliészter, a két fedőréteg pedig erre felragasztott vékony zúzott kőrész. A burkolat súlya 30 kg/m2, és igen szép külsőt kölcsönöz az épületnek. Mi­vel kialakításánál fogva számos jó tulajdonsá­ga van, önállóan szerkezeti anyagként is fel­használható nyaralók és kis házak építésére. Több építtető még ragaszkodik a fémburko­lathoz. Ez azonban viszonylag gyorsan korro­dál, ezért célszerű valamilyen alkalmas mű­anyaggal bevonni. Ilyen célra fejlesztette ki a Du Pont konszern Tedlar nevű polivinilfluorid fóliáját. A vele rétegelt acéllemez-burkolattal az elmúlt évben készült el a hollandiai Aalsmeer- ben levő virágaukció épülete és a brüsszeli VW gépkocsiszerelő-csarnok. Főként trópusi, szubtrópusi klímára alkalmaz­ható az angoil Vulcan Plastics Ltd. Vulcalon, Vulcaplast és Vulcabest nevű burkolatanyaga. A Vulcalon azbesztlemezre rétegelt üvegerősí­tésű műanyag, amelyen ez utóbbi még egy vé­kony, tetszetős izoftálgyanta-réteget is kap. El­sősorban iskolák, irodaházak, kórházak, lakó­házak, gyárak külső burkolására hasznáilható. A Vulcaplast-és Vulcabest-anyagok már szend­vicsszerkezetek, ugyanis a Vulcalonhoz hason­lóan az ezeknél is meglevő azbesztlemez és üvegerősítésű műanyag-réteg közé magként még polisztirolt habosítanak. A Vulcaplast és Vulca- best viszont csupán egy extraréteg-azbesztben különbözik egymástól. A JUPITER 13. HOLDJA Charles Kowal, az amerikai Halé Obszerva­tórium munkatársa feltehetően felfedezte a Ju­piter eddig ismeretlen holdját. Szupernóva-kitö­rések nyomait keresve az intézet 122 centimé­teres Schmidt-távcsövével fényképeket készített és a múlt év szeptember 11-, 12- és 13-án ké­szült fotolemezeken lassan haladó objektum látható a Jupiter szomszédságában. Az új ob­jektum lényegesen halványabb, mint a Jupiter négy leghalványabb holdja. A megfigyelt mozgás­ból ítélve az eddig ismeretlen objektum a Jupiter 13. holdja, de az is lehetséges, hogy egy kisboly­gó, amely pályáján a Jupiter közelébe „tévedt*. Idj)

Next

/
Thumbnails
Contents