Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-21 / 68. szám, péntek

Sokoldalú szociális gondoskodás 3 milliárd korona családi pótlékra • Világviszonylatban az egyik leghosszabb gyer­mekgondozási szabadság # Gondoskodás a nyugdíjasokról Országunkban a szocializmus gyozö1 rnével alapjaiban meg Változott a társadalmi élet. A’ kanita'ista termelési viszonyok: meeszírkelése után a kommu­nista nárt; elsőrendű céljának tekintette, hogv létbiztonságot: nyúltson társadalmunk nak <*s a termelőerők "*rs fe fődével kiküszöbölj3 p a- pitalista társadalmi rendtől örökölt nvnmort és munkanél- kü'i^épet. A kanitaMzmuslóI el­térően a szocialista társa da­lomban az állampolgárok szo­ciális biztonságát az alkotmány is szavatolja.- A különböző nemzetközi kon­ferenciák és látogatások során a 1< ül földiek is, rendkívüli ér­ti ek'őd est tanúsítanak a csalá­doknak nyújtott segítség és a családok iránti gondoskodás formái iránt. Ezen a téren kü­lönösen figyelemre méltóak a CSKP XIV. kongresszusa után hozott intézkedések, amelyek kétségtelenül átgondolt, meg­fontolt szociálpolitikánk bizo­nyítékai. 1948-tól, vagyis a szocialista társadalom építése óta, óriási változások mentek végbe a szociális gondoskodásban. A Szlovák Szocialista Köztársa Ságban 1948-hoz viszonyítva a betegség esetért járó táppénz 294 millió koronáról 4,8 mil­liárd koronára emelkedett. Az ötödik ötéves tervidőszak vé­géig ez az összeg további' 1 milliárd koronával emelkedik, így például 1948-ban a beteg-- biztosítás keretében csak 54 millió koronát fizettek ki, és 1974-ben már 1,6 milliárd Ko­ronát. Gazdaságunk gyors fejlődése következtében leszögezhetjük, hogy nálunk az egész munka­képes lakosság bekapcsolódik a- termelési folyamatba — te­hát a helyzet teljesen más, mint a kapitalizmusban. A ka­pitalizmus egyik legalapvetőbb jellemvonása, a munkanélküli-' ség. ismeretlen a szocializmus­ban. Sót-aat mondhatjuk, hogy népgazdaságunk ma már mun- kaerőhiánnyad küzd. A terme­lés ilyen arányú fejlődésével ka pcsol a tban törvényszerűen emelkedtek a betegbiztosítási összegek. A betegbiztosítási já­rulékok jelentős részét a csa­ládok kapták családi pótlék formájában. Míg 1948 bán a családi pótlék kb. 190 millió koito na volt, 1974-ben ez az összeg már 3 milliárd koroná­ra emelkedett. Fiatal köztársa­ságunk már a háború utáni években megkezdte' a családi pótlék fizetését. Az összeg ter­mészetesen alacsony volt, egy gyermekre havonta 150 korona. A szociális segítség legjelen­tősebb formái közé tartozik a családok segítsége, vagyis > a családi pótlék. A CSSZSZK-ban ezt a segítséget kivétel nélkül mindén gyermek megkapja. A népszaporulat szemoontjából természetesen élőn’ mi része­sülnek a család harmadik és negyedik gyermekei. A családi pótlékról talán fölösleges is részletesebben írni, hiszen min­den család Ismeri. Társadal­munk lehetőségeinkhez mérten részt vállai a gyermekek neve­lésében. A gyermekes családok­nak nyújtott társadalmi segít­ségre fordított összeg 1948-hoz viszonyítva több mint a tizen­ötszörösére emelkedett. A csa­ládi pótlék összegét tekintve egyetlen kapitalista ország — be les zá m í tv a Franci aors z ág o t, az NSZK-t, Ausztriát, Svédor­szágot, Olaszországot stb. ■— sem éri el a mi átlagunkat. Az alkalmazottaknak több mint 9U százaléka nő a nagykürtös! Pista üzemben. A VI. ötéves tervben bővül >az üzem és további ezer nőt tudnak majd foglalkoztatni. (Tóthpál Gyula felvétele} Hollandiában például semmi­lyen segélyt sem kapnak a gyermekes családok. Meg kell említenünk a gyermekgondozá­si- szabadságot is, amelyet 1970 ben törvényesítettek és 1970 • ben megh osszabbí tott a k. Ezt a segítséget legjobban az anyák értékelik, akik arány­lag soká ir; okhon maradhatnak és foglalkozhatnak gyerme­keikkel. Valóban büszkék vagyunk arra, hogv világviszonylatban is az eai/ik leghosszabb gyer­mekgondozási szabadsáv — 2(3 hét — nálunk van, különösen, ha még figyelembe vesszük, milyen előnyöket élveznek az i'krek édesanyái és az egyedül- á'lló nők, a ifik 245 napos sza­badságot kapnak. Nézzünk kö­rül, miiven a helvzet a világ­ban, milyen segítséget kapnak az anyák a feilett kapitalista országokban. Belgiumban, Fran­ciaországban és az NSZK-ban 14 hét, Nagy-Brftanniiéban át-' lag 12 hét, Olaszországban 18 hét, Ausztriában 20 hét szülé­si szabadság jár. Nem beszéltünk még a többi kedvezményről, így például az ifjú házasoknak nyújtott köl- csönökről, a gyermek megszü­letésénél kifizetett 2000 koroná­ról, az aránylag olcsó iskolai étkeztetésről, a különböző gyer­mekintézményekről , az ösztön­díjakról stb. Leszögezhetjük, hogy társadalmunk intézkedé­sei lehetővé tették a népsza­porulat emelkedését. Jelentős eredményeket ér­tünk el a nyugdíjbiztosításban is. 1948-ban a nyugdíjakra 546 millió koronát fizettek ki és 1970-ben ez az összeg már 5,9 milliárd korona volt. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja állan­dó figyelmet szentel ennek a területnek. Az életszínvonal emelkedése társadalmunk azon tagjaira is vonatkozik, akik már nem vesznek részt köz­vetlenül a munkafolyamatban. Szociális programunk helyes, eredményeink meggyőzőek és konkrétak. 1975-ben a terv sze­rint több mint 9 milliárd koro­nát fordítunk a nyugdíjbiztosí­tásra. Figyelemre méltó az az adat is, hogy 1948-ban mintegy 240 ezer nyugdíjat fizettek ki, s 1970-ig ez a szám több mint háromszorosára emelkedett. A távlati tervek szerint a nyug­díjak száma tovább emelkedik és 1975-ben a kifizetett nyug­díjilletékek száma túllépi a 900 ezret. ANDREJ MIKLÓS mérnök Társadalmi életünk vala­mennyi szintjén egyre sürge­tőbb követelményként jelentke­zik a szakmai képzés és to­vábbképzés igénye, önkéntele­nül is felvetődik tehát a kér­dés: vajon összhangban van­nak-e az igények és a lehe­tőségek? Köztudomású tény, hogy a fiatalok túlnyomó több­sége korántsem óhajtja leten­ni a könyvet középiskolai ta­nulmányai befejezése után. Vá­gyak, lehetőségek és igények keresztezik gyakorta egymást, nem mindig egyértelmű, kézen fekvő, ki, hol találja meg he­lyét az életben. A novemberi párt plénum do­kumentumait lebontva nyilván­valóvá vált: a szakmai tovább­képzés kor parancs, ki kell ter­jednie társadalmi és gazdasá­gi életünk valamennyi szintjé­re, különböző korosztályokat és különböző végzettségű, fel­készültségű embereket szüksé­ges átfognia. Két nagyüzem­ben, a popradi vagongyárban és a komáromi hajógyárban vizsgáltuk a továbbképzés le­hetőségeit, illetve mértük ful a pillanatnyi helyzetet. Mind­járt elöljáróban elmondhatjuk: szembeötlő az igény, a tanul­ni vágyók viszonylag magas száma. így az elmúlt eszten­dőben a popradi vagongyárban 1207 dolgozó ült be hosszabb­ra videbh időre az „iskola pad­jaiba“, hogy felújítsa, bővítse ismereteit, illetve szakképesí­tést szerezzen. Legnagyobb „to­longás“ a hegesztői, a daruke­zelői szakon mutatkozott, vi­szont szép számban képeztek tolatómurnkásokat, fűtőket stb. Felfigyeltető momentum, hogy a fiatal szakmunkások egyre fokozottabb mértékben érdek­lődnek a középiskolai tanulmá­nyok iránt. A gépipari, elekt­rotechnikai és ökonómiai kö­zépiskolát — az esti tagoza­ton — harmincötén látogatják. A komáromi hajógyárban még többen, kilencvennyolcán! Fő­iskolai tanulmányt a vagon- gyárból 19, a hajógyárból 16 dolgozó folytat levelező-, illet­ve magántanulóként. A mecha­nikus összehasonlításnak ter­mészetesen nem lenne sok ér­telme, viszont a szóban forgó adatok mögött olyan lehetősé­gek, tárulnak fel, amelyek fel­tétlenül figyelmet érdemelnek. Vegyünk csak alapul egy fik­tív példát: Szakképzettséggel nem ren­delkező tizenéves fiatalember kerül segédmunkásként az egyik vagy másik gyárba. Ne firtassuk miért, milyen körül­mények folytán nem jutott megfelelő szakmához, eléged­jünk meg annyival, hogy értel­mes, szorgalmas fiatalemberről van szó. Nos, bekerül a gyár­ba, segédmunkásként kezdi, egy év múlva hegesztőként folytatja, majd beiratkozik az „Ipari“ esti tagozatára. Tegyük fel, hogy hat-hét esztendő el­teltével műhelyvezető, techno­lógus, karbantartó. És ha kitar­tó, képességei megfelelnek a követelményeknek, további öt­hat esztendőn belüti akár mér­nöki oklevelet is szerezhet. A példa, hangsúlyoztuk, fiktív!.. Viszont kétségtelen, hogy mindkét vizsgált nagyüzemben adva vannak a feltételek egy ilyen cél eléréséhez. Magától értetődő, hogy a csúcsig csak kevesen jutnak el. Pontosab­ban egyesek számára a hegesz­tő jogosítvány, mások számára a szakérettségi, esetleg a fő­iskolai diploma jelenti a csú­csot. Tény azonban, hogy min­denki egyenlő feltételek között rajtolhat, s ez a döntő ténye­ző. A komáromi hajógyárban mintegy 600 ipari tanulót tar­tanak nyilván. A gyár jellegé­nél fogva szinte valamennyi szakma érvényesül itt. A körül­ményekkel, lehetőségekkel összefüggésben hadd jegyezzük meg: a hajógyár 23 millió ko­rona értékben épített műhelye­ket, tantermeket ipari tanulói számára, amelyet most adtak át rendeltetésének. Az esti és a levelezőtanulás feltételeiről már szóltunk. Talán még any- nylt: 1974-ben (a béreket le­számítva!) 400 ezer koronát költött a hajógyár szakkáderei továbbképzésére. Tek i ntél y es összeg, olyan tétel azonban, amely feltétlenül kamatozik. Persze, nem csupán a szak­mai továbbképzésre gondolnak Popradon és Komáromban. Mind fokozottabb hangsúlyt Évente KU diák végzi el a topol’Éanyi Egészségügyi Középiskola gyermskgundozónői és egészségügyi ápolónői tagozatát. A diákok tanárnőik vezetésével közvetlenül a városi egészségügyi létesít­ményekben szerzik meg a szükséges gyakorlati tapasztalataikat. Felvételünkön: Ida Uhríková harmadikos diák a beteg gyermeke­ket szórakoztatja és tanítja. [Felvétel: L. Gresner — CSTK) A tavasa Misiig és o vitaminok Vágyak, lehetőségek, igények Fáradtság alatt a testi vagy szellemi tevékenységben jelent­kező kimerültséget illetve en­nek szubjektív érzését értjük. A fáradtság élettani jelenség és a szervezet védelmét biztosít­ja a túlságos kimerülés és ká­rosodás ellen, de lehet egyes betegségek előjele és következ­ménye is. Fáradtságot, kimerültséget olyan esetekben is megfigyel­hetünk, amikor a táplálék hosszabb időn keresztül nem tartalmaz eiegendő vitamint, vagy a táplálkozás egyoldalú. Ilyenkor általában gyengeség­re, fejfájásra, étvágytalanság­ra, ingerlékenységre, a sebek hosszadalmas gyógyulására, bél­és bőrbántalmakra stb. panasz­kodunk. Ezt az állapotot főleg a téli hónapok után mint „ta­vaszi fáradtságot“ észleljük. A csökkent vitaminfogyasztásból eredő fáradtság megelőzésére a helyes táplálkozás a legfonto­sabb. ­Már 200 évvel ezelőtt felis­merték, hogy a skorbut, amely különösen a hajósok és fog­lyok betegsége volt, bizonyos táplálkozási rendszabályokkal megelőzhető. Uopkins és Fűn­kéi 1912-ben fogalmazták meg "ízt a gondolatot, hogy a rachi­tis és a beriberi hiánybetegsé­gek, vagyis az okozza őket, hogy a táplálékból hiányoznak valamilyen fontos anyagok. Mi­vel az egyik hatóanyag (B^vi- tamin) a fehérjék (aminok) kémiai tulajdonságaival rendel­kezett, Funkel a vitamin elne­kap a politikai képzés. A hajó­gyárban 23, a vagongyárban 13 dolgozó látogatja a Marxiz­mus--Lenin izmus Esti Egyete­mét, ugyanakkor mind a párt, mind a szakszervezet és az if­júsági szervezet vonalán rend­szeres politikai oktatásban ré­szesülnek a dolgozók. Nyilvánvaló, hogy a felso­rolt tényeken kívül mind a két nagyüzemnek speciális igé­nyei is vannak. így például a vagongyáriaknak sürgősen kell gondoskodniuk kezelőszemély­zetről a gépszámításá központ számára, amelyet hamarosan átadnak rendeltetésének. Hu­szonegy dolgozót küldtek kü­lönböző tanfolyamokra. Emlí­tésre méltó, hogy Popradon a főiskolai levelezőhallgatók szá­mára konzultációs központot is létesítettek. Nem szólaltunk arról, hogy mindkét gyár te­kintélyes összegeket fordít ösztöndíjakra. A hajógyár pil­lanatnyilag 30 dolgozójának, juttat ösztöndíjat, s ez a tétel eléri a 300 000 koronát évente. Meggyőződhettünk róla, hogy mindkét üzemben r en dszeresen figyelemmel kísérik a levelező- tanulók előmenetelét, az illeté­kes osztályok dolgozói bizal­masan ismerik a problémákat és lehetőségeikhez mérten sokoldalú támogatást nyújta­nak. S minderre szükség van, égetően nagy szükség. Megkö­veteli ezt korunk, a tudomá­nyos-műszaki forradalom kora, megköveteli az a.z igény, hogy távlatokat, a fejlődés lehetősé­gét biztosítsuk mindenki számá­ra egyaránt. BALOGH P. IMRE vezést javasolta. Ez a kifejezés nem fedi a tényleges tartal­mat — hiszen a vitaminok nagy része nem amin — de ez az el­nevezés megmaradt és vitami­noknak nevezzük az egészséges élethez szükséges, a táplálék­ban jelenlevő szerves anyago­kat, amelyeket a szervezet nem tud maga előállítani és hiá­nyuk betegséget okoz. A vitaminokat általában nagybetűkkel szokták jelölni, é9 két csoportra osztjuk őket. A vízben oldódó (B-vitamin csoport, C- és P-vitamin) és a zsírban oldódó (A-, D-, E-, K- vitaminok) a táplálék különbö­ző összetevőihez kötődnek. Az első csoporthoz tartozó vitaminok könnyen szívódnak fel, a szervezet nem gyűjt be­lőlük tartalékokat és közülük gyakorlatilag a legjelentőseb bek a B-csoporthoz tartozó B1- és B12-, valamint a C-vitamin. A vízben oldódó vitaminok hiá­nya az idegbénulásokon, ideg- gyulladásokon, látászavarokon, bőr- és bélbántalmakon, vérsze­génységen és a skorbuton kívül csökkenti a szervezet ellenálló- képességét a különféle kóroko­zókkal szemben. A csoport vi­taminjai nagyobb mennyiség­ben az élesztőben, barna ke­nyérben, zöldnövények levelei­ben és gyümölcseiben találha­tók. A másik csoporthoz tartozó vitaminok közül jelentős az A- és a D-vitamin. Embernél az A- vitamin hiányának legfeltűnőbb tünete a xeroftalmia (a kötő- és szaruhártya kiszáradása), továbbá a szürkületi vakság, a hámsejtek fokozott elszaruso- dása, a csontok növekedésének lassúsága vagy megállása. A- vltamint főleg (sárgarépa, to jássárgája, vaj, sajt és a tej tartalmaz elegendő mennyiség­ben. A D-vitamin hiánya az an­golkór tünetei formájában je­lentkezik, aminek alapja a mész hiányos lerakódása a csontokban. Ebben szerepet játszik a napsugár hiánya is. A halmáj olaj és azon élelmi­szerek amelyek A-vitamint tar­talmaznak ugyancsak bővelked­nek D-vitaminban is. D-vitamin adagolása feltétlenül szükséges kisgyermekeknél, valamint ter­hes és szoptatós anyáknál. A napsugár, illetve az ultraibolya sugarak hatására egyébként ele­gendő D-vitamin képződik a szervezetben, tejben, húsban stb. A K-vitamin ugyanúgy, mint a B12-vitamin a bélfóra termé­ke és hiánya fokozott vérsze­génységgel jár. Láthatjuk, hogy a táplálék minősége közvetlenül vagy köz­vetve befolyásolja a vitamin szükségletet és ez a befolyás olyan nagymértékű lehet, hogy eldöntheti a hiánybetegség el­maradását vagy bekövetkezését. Figyelembe kell venni az anti­biotikummal, Szulfonamidokkal való kezelést, illetve annak a bélflórára gyakorolt hatását, ami az általa termelt vitami­nokban érzékeny kiesést okoz­hat. Továbbá nem szabad meg­feledkezni a napfürdő jelentő­ségéről sem. Vitaminkezelést csak orvosi felügyelet mellett szabad végezni, mivelhogy az adagolás és kezelés tartama változékony. MUDr. SOBOTA KOLOMAN, CSc

Next

/
Thumbnails
Contents