Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-19 / 66. szám, szerda
DONI KOZÁKOK HAZÁNK FELSZABADÍTÁSÁÉRT HARCOLTAK Igor Ivanovics Maszlov a fogát fájlalja. Azt mondja, már jónéhány napja sajog, sajnos már sem a jófajta vodka, sem a fájdalomcsillapító tabletta nem enyhíti a fájdalmat. Kérdésemre, hogy miért nem megy fogorvoshoz, kissé bűntudatosan hunyorít: „Nem kell azt elsietni.. Igor Ivanovics Maszlov, a szovjet hadsereg alezredese, alakulatának veteránja 1943- ban, tizenhét éves korában lett a szovjet hadsereg katonája. A híres 5. doni lovashadtest állományában, Gorskov altábornagy parancsnoksága alatt számos ütközet résztvevője volt, a fasisztákkal Csehszlovákia területén is szembeszállt; de a fogorvos mégiscsak más ... — A lovashadtest páncélvadász tüzérosztályában szolgáltam — mondja Igor Ivanovics. — Ukrajnából Románián és Magyarországon át, egy Druzsba nevű, gyönyörű dereskanca hátán tettem meg az utat Csehszlovákiáig. 1945 márciusában keltem át a Dunán Kormánő- nál egy kisebb, kikülönített lovasosztag tagjaként. Társaimmal együtt vöröscsillagos kozák prémsapkát, dupla szíjat, fényes csizmát és lovaglónadrágot viseltem. Fegyverzetem: finom ívű kard és rövid karabély. Maszlov — társaival együtt — egyszer már átkelt a Dunán Magyarország déli részén, s részt vett a nagy balatoni hadműveletben. Feladatuk volt, hogy elzárjanak több fontos útvonalat, nehogy a menekülő fasiszták kereket oldjanak, vagy utánpótlást kapjanak. Kevés dolguk akadt: a szétvert fasiszta csapatok megmaradt katonái igyeztek messzire elkerülni a kozákokat, s ha tekömyékbeli polgári lakosságtól kapott pontos adatokat, akik készségesen segítettek a felszabadítóknak. A magasabbegységnél már kevesen szolgálnak a Nagy Honvédő Háború résztvevői közül: Maszlov alezredes az egyetlen közülük, aki a Csehszlovákia felszabadításáért vívott harcokbi^i is részt vett. A fiatal katonák jónéhányának édesapja, nagyapja, nagybátyja és más hozzátartozója viszont Csehszlovákia földjén is űzte, verte a fasisztákat. Awlolij Nyikolajevics Jaro- voj tizedes Donyeckből vonult be katonai szolgálatra. — Édesapám is doni kozák — mondja az ifjabb Jarovoj. — Csakhogy ő nem lovon, hanem gépkocsin érkezett Csehszlovákiába, mégpedig a magyarországi Győr, Komárom és Mosonmagyaróvár felszabadításáért vívott harcok befejeztével. T ü z ér - f éld e r í t ő ra j pár an c s n ok volt. ötvenegy éves. Donyeck- ben él, a közeli szénbánya vájára. — Mit hallott édesapjától a csehszlovákiai felszabadító harcokról? — Apám szűkszavú ember. Nem szeret kérkedni háborús érdemeivel. Pedig bizonyára lenne mit elmondania, hiszen fiatal harcosként kezdte a háborút, s őrmesterként szerelt le, csaknem tucatnyi kitüntetéssel. Jarovoj tizedes édesapja nemrégiben egy féltve őrzött relikviát küldött a fiának: a szovjet fegyveres erők legfelsőbb parancsnokságának kitüntető köszönetét a magyarországi és a csehszlovákiai harcok során tanúsított hősiességéért, egyeljek között Komárno és Malacky felszabadítása során tanúsított kiemelkedő helytállásáért. Az értékes okmány fotókópiája a magasabb- egység múzeumának dokumentumtárát gazdagítja. Az ifjabbik Jarovoj kilenc hónapja- szolgál a hadseregben. A vele együtt bevonult fiatalok közül ő volt az első, aki már a bevonulása utáni harmadik hónapban szabadságot kapott: akkor, amikor felesége, Tatjana, a donyecki váAnatolij Jarovoj must tizedes a szovjet hadseregben. Bleich Rudolf felvételei rosi telefanközjxjnt dolgozója egészséges fiúgyermeknek adott életet. A tizedes a vegyvédelmi alegységnél szolgál, s miután kiváló eredménnyel elvégezte a tisztesi tanfolyamot, katonai szolgálatának ötödik hónapjában rajparancsnok lett. Kedvenc időtöltése: a:z olvasás és a röplabda. Noveml>erben az alegység K omszomol-ala pszer- vezeté n ek 11 tk á rává v á In szt o l - ták. — Komszömol-szervezetün k igyekszik tartalmasabbá tenni a kütou/ik szabad idejét (és segíteni őket politikai ismereteik gyarapításában — mondja Jarovoj tizedes. — Laktanyánkban a sportolási lehetőségek is kitűnőek, s hetenként kétszer van filmvetítés. Gyakran rendezünk szellemi és ügyességi vetélkedőket. Jól érzik magú kát a fiúk. A nemrégiben bevonult fiatalok is jól belerázódtak a katonaéletbe. Rajom legjobb katonája a tíirkmén származású Ahmatov Bagir, négy hónapja vonult be, de már a legnehezebb feladatot is ugyan úgy végrehajtja, mint a többiek. Nemrégiben elhatároztuk a fiúkkal, hogy rajunk minden tagja elnyeri a kiváló címet. Van akarat, lelkesedés a fiúkban. Ez a legfőbb záloga annak, hogy sikerül elérnünk ezt a célt. BERTALAN ISTVÁN Igor Ivanovics Maszlov alezredes — 1975-ben készült felvétel. hették, inkább más csapategységeknek adták meg magukat. — A komárnói átkelést kora hajnalban hajtottuk végre. Más erőkkel együttműködve harcfelderítési feladatot kaptunk, amelyet sikeresen végrehajtottunk. A kozák virtus — a szovjet hazafisággal párosulva — bátor, hősi küzdelemre serkentett bennünket. Mindannyiszor fergeteges rohammal vetettük magunkat az ellenségre. A fasiszták nem egyszer fegyverüket eldobva, rémülten igyekeztek menekülni. A polgári lakosságnak természetesen nem volt oka a félelemre és gyorsan kialakult a kölcsönös bizalom és segítőkészség. A lakosság Komárno környékén kenyérrel, szalonnával, borral kínált bennünket. Gyakran befogadtak minket otthonukba: a szabadban, a puszta földön töltött sok-sok éjszaka után csodálatos érzés volt újra meleg szobában, tiszta ágyban aludni. Emlékszem, hogy egy Tany nevű kis faluban a templonv közelében levő házban éjszakáztunk. A háziasszony frissen sült pogácsával, forró teával, a házigazda pedig finom szilvapálinkával kínált bennünket. Volt egy szép' fiatal barna lányuk is, aki jól beszélt szlovákul: kitűnően megértettük egymást. Ö vetett nekünk puha ágyat a tiszta szobában, mialatt a gazda ellátta lovainkat odakint. Maszlov még egy epizódot felidéz. Elmondja, hogy Tany- tól északra valahol egy fasiszta légvédelmi ütegállás fészkelte be magát. Az ott lesben álló fasiszták erőiről, létszámáról a EGÉSZ ÉVBEN Ha valaki a téli hónapokban kap gyógykezelési beutalót, talán aggályokkal utazik a fürdőhelyre. Az orvosok véleménye szerint azonban egyes betegségek esetében a téli gyógykezelés előnyösebb, mint a többi évszakban. 1957-től gyógyfürdőink többsége télen is üzemel. Évről évre emelkedett a téli hónapokban beutalt betegek száma, s így lehetővé vált, hogy szocialista egészségügyünk céljainak megfelelően fürdőinkben egyre többen nyerhessék vissza egészségüket. Františkovy Láznehan csaknem az összes intézet télen is működik. Február elején csaknem 1500 beteg keresett gyógyulást ebben a _neves fürdőben. A beutaltakon kívül többen kihasználták a kedvezményes árakat és beutaló nélkül keresték fel a fürdőhelyet. Az egész köztársaságból, az NDK- ból, Magyarországról, Lengyel- országból érkező betegek gyógyítják itt szívüket, érbetegségeket és a különféle női betegségeket. Meleg télikabátokban sietnek az egyik épületből a másikba, szabad idejükben a parkokban sétálnak; etetik a mókusokat és madarakat. Nem zavarja őket, hogy a rózsatöveket és a bokrokat védőburok fedi, a szökőkutak nem működnek, a teniszpályák üresek. Elsősorban egészségük és gyógyulásuk érdekli őket. Azokhoz a betegekhez viszonyítva, akik nyáron érkeznek a fürdőbe, több a nyugalmuk, több idejük jut a gyógykezelésre és több a lehetőség a környék nevezetességeinek megtekintésére. A nyári és az őszi szezonban, amikor több mint 5000 beteg tartózkodik a fürdőben, mindenütt nagy a forgalom, s a gyógyforrások előtt hosszú sorok állnak ... A téli gyógykezelés azokban az intézményekben a leghaté konyább, ahol minden egy tető alatt van — az elszállásolás, az étkeztetés és a gyógykezelés is. Františkovy Láznéban ez nincs így, ezért nagyon sok függ a gyógykezelés jó szervezésétől és a kultúrfelelősök munkájától. Saját egészségünk érdekében tehát nincs mit 1 élnünk attól, ha télen küldenek gyógykezelésre, akár Františkovy Láznéba. FRANTIŠEK RAVEN Belpolitikai kommeritár ÉRTÉKES NYERSANYAG A FÉMHULLADÉK A nemzeti bizottságok a tavaszi hetekben országszerte megszervezik a községek tavaszi „nagytakarítását“, aminek jelentősége kézenfekvő: szebbé változik a lakóhelyi környezet, a háztartásokból, a padlásokról és az udvarokról eltűnik a különböző limlom, ócskavas stb. Az esztétikai szempont mellett azonban rendkívül fontos a tavaszi nagytakarítás gazdasági jelentősége. Sokaknak talán eszébe sem jut, hogy a tavaszi köztisztasági és vashulladék-gyűjtési műszakok után a falvakban, a városokban látható vas- és féinhulladékhegyek összességükben véve sokmilliós értékű tétel vaskohászatunk termelése szempontjából. Más, iparilag fejlett országokhoz hasonlóan, a csehszlovák acélgyártás nyersanyagának 40 százaléka vashulladék. Közismert, hogy a kohászatban, elsősorban az acélgyártásban nélkülözhetetlen a vashulladék felhasználása. Jelentősen csökken a nyersvasgyáriáshoz szükséges tüzelőanyag és energiafogyasztás, elesik a vasércszállítás és számottevő a munkaerőmegtakarítás is. A világpiacon egy tonna vashulladék ára 101)—12U dollár, tehát a devizagazdálkodás szemszögéből sem közömbös a tervszerű hulladékgazdálkodás. A CSKP XIV. kongresszusa feladatul tűzte a vaskohászatnak, hogy 1975-ig évi 14 millió tonnára kell növelnie az acélgyártást. Az elmúlt négy év alatt kohászaink másfél millió tonnával szárnyalták túl az acélgyártási tervet. A növekvő gyártási ütem egyre több nyersanyagot igényel. Az utóbbi években azonban lelassult az ipari hasznosításra alkalmas fémhulladék gyűjtése, ami a termelés ütemében is erezteti hatását. A vashulladékhiány egyik oka az, hogy a nagy ipari üzemek nem elég rugalmasak a fölösleges vashulladék, az elavult régi gépek és berendezések amortizálásában. Pedig számos gépipari üzemben működik még sok olyan gép és berendezés, amely nem felel meg a korszerű termelés követelményeinek. Felújításukra és javításukra az üzemek sok esetben a beszerzési értéket is meghaladó összegeket fizetnek, úgyhogy végeredményben az elavult gépek és berendezések üzemeltetése a valóságban semmi hasznot sem hozó áltakarékosság. 197(l-ben a Cseli Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya országos fémhulladékgyűjtési akciót hirdetett, ami eredményeivel számottevően hozzájárult vaskohászatunk nyersanyagbázisának növekedéséhez, de nem merítette ki teljesen a hozzáférhető forrásokat. Különösen a lakosság gyűjtőkedvének a felkeltése terén vannak még lehetőségek. A szövetségi kormány február végén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s több kőnkre: intézkedést hozott a fémhulladékgazdálkodás javítása érdekében. A legfontosabb intézkedés növeli a hulladékgyűjtők anyagi érdekeltségét — egy kg fémhulladék ára 40 fillér letj. Az ipari üzemek, ha túlszárnyalják az 1974. évi fémhulladékleadási tervet, akkor minden tonna vashulladékért már kétszáz koronával többet kapnak. Kohászati iparunk termeléséhez az idén vagy százötven- ezer tonna ócskavas, acélhulladék és más, ütvüzőanyag- hulladék hiányzik, s ezt nem lehet behozatallal kiegyenlíteni. A megoldás a hazai tartalékok gyors ütemű feltárásában rejlik. A CSKP Központi Bizottsága múlt évi novemberi plenáris ülése megjelölte a megoldás útját: ésszerű takarékosság, az impurtanyagokkal való takarékos gazdálkodás, s főleg az anyagtartalékok feltárása. Elismerés illeti a Szocialista Ifjúsági Szövetséget és a szakszervezeteket, hogy megértették a fémhulladék-tartalékok mozgósításának rendkívüli jelentőségét. A hazánk szovjet hadsereg által való felszabadításának tiszteletére tett felajánlásukban sokszor szerepel a fémhulladékgyűjtés. Az FSZM az 1975-ös aktivizációs tervben fő feladatként jelölte meg a fémhiilladékgyűjtés kiszélesítését. A SZISZ az idén elsősorban a hulladéktartalékok feltárására, összegyűjtésére és a feldolgozóhelyre történő szállítására összpontosítja figyelmét. Ezen a téren nagyok a lehetőségei az „Ifjúsági fényszóró“ mozgalomnak. Főleg a falvakban gyakori jelenség, hogy a felhalmozott vashulladékot a gyüjtővállalat nem szállítja el. Jogos bírálat tárgya, ha a nagytakarítás eredményeként összegyűlt vashalmazok hetekig csúfítják a községek köztereit. Tudvalevő, hogy a Zberné suroviny és a KovoSrot hulladékgyűjtő vállalat szállítási kapacitása nagyon feszített, s nem képes a felhalmozott vashulladék azonnali elszállítására. Ezért helyénvaló lenne, ha a szállítóeszközökkel rendelkező szervezetek részt vennének a fémhulladék elszállításában. Ebben, főleg a szállítás megszervezésében, sokat segíthetnek a nemzeti bizottságok. El kell érnünk, hogy a fémhulladékgyűjtés ne legyen egyszeri kampányfeladat, hogy a gyűjtés időszerű, állandó feladata legyen az üzemeknek. A fémhulladék összegyűjtése és elszállítása hozzájárul városaink és falvaink, az egész ország csinosításához. Most, amikor felszabadulásunk 3(1. évfordulóját ünnepeljük, azzal is hozzájárulhatunk e történelmi évforduló ünnepélyesebbé tételéhez, ha vaskohászatunk számára saját forrásainkból előteremtjük a szüksé ges nyersanyagot. * —o— ÚJ KÖNTÖSBEN A gyógyszállók télen-nyáron várják a betegeket. Ezekben a napokban befejezéséhez közelednek a koSicei Lenin utcán annak a barokk épületnek rekonstrukciós munkálatai, ahol 30 esztendővel ezelőtt, 1945. április 5-én kihirdették a hős szovjet hadsereg által felszabadított hazánk kormányának országépílő programját. Ez a kétszázéves ház, amely mint a KoSicei Kormányprogram épülete került az új idők történelmébe, ünnepi - köntöst öltve készül ennek a jelentős évfordulónak méltó megünneplésére. Az országos jubileumi ünnepség keretében az épület helyiségeiben a kormányprogram születését bemutató dokumentum-kiállítást rendeznek. Az épület első emeletén levő teremben — ahol a kormányprogramot kihirdették — a bratislavai művészipari központ szakemberei az utolsó simításokat végzik a faragások, címerek — csaknem négyhónapos, megfeszített és igényes munkát követelő — felújításán. A preSovi „Stavba“ kisipari szövetkezet dolgozói itt közel ezer négyzetméter padlózatot raktak ki vörös márványlapokkal. Az ódon épület teljesen megfiatalodik. Tetőzetét, 117 ablakát kicserélték. Ehhez hétszáz négyzetméter üveget, négyszáz négyzetméter zsalut használtak fel. A rekonstrukciós munkálatokat végző szakemberek igyekezete arra irányul, hogy az országos jubileumi Ünnepség napján, április 6-án az épület történelmi jelentőségéhez méltóan fogadhassa a vendégeket. / (i fc}