Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-18 / 65. szám, kedd
Hit molinón a Chamko Üzemben nagy gondot fordítanak a minőség ellenőrzésére. Felvételünk az ellenőrző részlegen készült. P. Hasko felvétele VAlASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN P. G.: A részleges rokkantjáradékát megállapító határozat (végzés) nyomtatványát az Ön esetében tényleg az ön által felnevelt két gyermekre való tekintettel 55. évéhez viszonyítva kellett volna kitölteni, illetve ennek megfelelően a szöveget módosítani. A határozat abban az esetben helyes, ha az ön esetében az 55 életéve betöltéséig tényleg 32 ledolgozott évből indulnak ki és így a járadékot 50 + 7 = 57 % összegében állapítják meg. Nézetünk szerint nem tévedtek az ön kárára. A részleges rokkantjáradékos további munkavállalásával a törvény számol, ön akár teljes műszakban, akár csökkentett munkaidejű műszakban részleges rokkantjáradékának veszélyeztetése nélkül megkeresheti részleges rokkantjáradékának megállapítása előtti, nem redukált átlagkeresete kétharmadát, tehát havi 1644 korona bruttó összeget. Az 1964/101 sz. törvény 9. §-ának 4. bek. értelmében azoknak a dolgozóknak öregségi vagy rokkant járadékát (részleges rokkantjáradékát is), akik már a járadékok valamelyikét élvezték, vagy élvezik, nem lehet alacsonyabb összegű havi átlagkeresetből megállapítani, mint amilyen összegből a korábbi járadékot megállapították. Az ön esetében, ha csak csökkentett munkaidőben dolgozna, öregségi nyugdíját 55. életéve betöltésekor, az ön részére kedvezőbb havi átlagkeresetből számítják majd ki, amelyből 1973-ban a részleges rokkan járadékát kiszámították (tehát már a redukálás után 2156 koronából, mert a 2000 koronán felüli átlagkeresetből csak egyharmadot vesznek figyelembe). A részleges rokkantjáradékost betegállomány esetében a többi dolgozóval egyenlő módon illeti meg a táppénz a részleges rokkantjáradék mellett. Tartós munkaképtelenség ese- tében, huzamosabb egészség- romlás miatt, teljes rokkanttá nyilváníthatják. Ha már teljesítené abban az időpontban az öregségi járadék feltételét, akkor már öregségi járadékot állapítanának meg. Részleges rokkant járadékát csak akkor szüntetnék be, ha egészségi állapota megjavulna, illetve a javulás nélkül is el tudná érni régebbi keresetét, tehát anyagilag nem károsodna. Ha valamilyen okból mégis megvonnák részleges rokkantjáradékát, és ezután már csak alacsonyabb keresetet tudna elérni, öregségi, illetve esetleges újabb rokkantjáradékát a már idézett rendelkezés szerint az előző kedvező havi átlagkereset alapján kellene kiszámítani. R. Gy.: A fenti tájékoztatás önre is vonatkozik, mert az efsz szociális biztosításáról szóló 1964/103 sz. törvény 42. §- ának 4. bekezdése teljesen azo- nos az alkalmazotti munkaviszonyban dolgozókra vonatkozó 1964/101 sz. törvény 9. §-ának 4. bekezdésével. Részleges rokkantjáradékának veszélyeztetése nélkül havi 1414 koronát kereshet. M. A.: Mivel efsz-nyugdíjának folyósítása mellett dolgozott munkaviszonyban, magasabb keresetével sem módosult eddig folyósított nyugdíjának öszszege. A további, akár rövid ideig tartó, akár tartós munka- viszony vállalása szempontjából az ön esetében a korhatár nem játszik szerepet. Továbbra is dolgozhat, ha ezt egészsége megengedi és kedve is van hozzá. További munkavállalásával azonban nyugdíját már nem tudja befolyásolni. FÖLDADÓ-ÜGYBEN S. I.: A földadót, amely alól mentesülnek a ház melletti telkek tulajdonosai, illetve használói, ha a terület a beépített rész levonása után nem haladja meg a 800 m2-t, valamint az üdülőházak melletti telkek, ha a be nem épített rész levonása után nem haladják meg a ^00 m2-t, valamint az olyan ház melletti kertek, amelyek beszámítódnak a háztáji földbe és nem haladják meg a 800 m2-t, a föld minősítési osztálya szerint kell fizetni. Ennek összege magasabb lesz, mint ez a korábban érvényes törvény szerint volt. A másik adónem a földjövedelmi adó. Ez alól mentesülnek az efsz-tagok, valamint az állami iskolai és egyéb szocialista nagygazdaságok tagjai az általuk használt háztáji föld után, kivéve a különleges növénytermelést és állattenyésztést. (A méhészkedés 15 családig adómentes). Ez alá az adó alá esik a mezőgazdasággal ösz- szefüggő melléktevékenységből származó bevétel is. Ezt az .adót az említett mentesítésen kívül minden olyan földhasználó köteles fizetni, akinek a mezőgazdasági termelésből származó bevétele (adóalapja) meghaladja az évi 400 koronát. Ha az ilyen földhasználónak a földből és minden más forrásból (kereset, nyugdíj, stb.) eredő bevétele nem haladja meg az évi 3000 koronát, .nem köteles földjövedelmi adót fizetni. Az adó kiszámításának egyik módja, hogy a kérdéses földre a minőségi osztály szerint hektáronként megállapított jövedelmi átlagból a terület nagysága szerint kell megállapítani az adó összegét. A minőségi táblázatokba a hnb-n lehet betekinteni (a legjobb földek átlagjövedelme egy hektáron évi 4000 korona). A különleges növény- termesztés és állattenyésztés után az előző naptári év tényleges gazdasági eredménye, a leszámítható költségek — ráfordítás — levonás után. lesz az adóalap. A földjövedelmi adó összege a hektárhozam és a tényleges bevétel alapján magasabb, mint a korábban érvényes adó (L. az 1974/103 sz, törvényt és az 1974/106 sz. végrehajtási rendeletét). A lmb-n tájékoztatást kérhet pl. a kerti gazdálkodás intenzitását illetően, főként annak megállapítása iránt, hogy a földhasználó nem köteles-e a különleges növénytermelés vagy állattenyésztés után is adót fizetni, (fpldjövedelmi adót a tényleges évi tisztd bevétel után, kivételes esetben a magasabb adókulcsú lakosság jövedelme után fizetendő adót). K. V.: ön már 78 éves, így az 1974/103 sz. új[^ földadótörvény 36. §-ának v 2. bek. b) pontja értelmében kérheti, hivatkozással arra, hogy idősebb 65 évnél, hogy adóját mérsékeljék. A hnb kérvénye alapján e rendelkezés szerint legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti a kivetett adó összegét. Dr. F. J. A PÁRT TÁMASZAI AZ AKTIVISTÁK MUNKÁJA • FORMÁK, MÓDSZEREK A párt aktivistája felelős ségteljesen csak akkor teljesítheti feladatát, ha politikailag képzett, tapasztalatokkal rendelkezik a konkrét pártmunkában, és alkotóan tudja alkalmazni a lenini elveket. Ez azt jelenti, hogy a járási pártbizottság aktivistája olyan elvtárs kell, hogy legyen, aki már betöltött valamilyen funkciót az alapszervezetben, vagy sikeresen dolgozott valamelyik felsőbb pártszervben. Tájékozódni tud annak a szervezetnek helyzetében és problémái között, amelyben dolgoznia kell. Az aktivista azonban elsősorban is ismerje jól a párt alapszabályzatát, a pártszervek határozatait és irányelveit, különösen azokat, amelyek az alapszervezet tevékenységére vonatkoznak. Az aktivista kiválasztásakor, illetve delegálásakor szükséges tekintetben venni az illető munkabeosztását, megterheltsé- gének mértékét, valamint egészségi állapotát. Nincs értelme aktivistának kinevelni azt a párttagot, akinek már 5-— 6 tisztsége van, és ezeket felelősen ellátja, vagy olyan elvtársat, akinek nem kielégítő az egészségi állapota. A kezdeményezés A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak rátermett elvtársak, akik felelős funkciókat töltenek be, minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy aktivisták legyenek, de önmaguk nem lépnek fel kezdeménye- zően. Az aktivista kiválasztásakor nem az a döntő, hogy az illető milyen tisztséget tölt be, hanem az, hogy mennyire tud harcolni a párt politikájáért, hogyan tudja ezt megvédeni, miiyen tevőlegesen és kezdeményező készséggel vesz részt a termelési folyamatban és a politikai munkában. Szükséges tehát, hogy a járási pártbizottság aktivistája saját munkahelyén is jó politikai és gazdasági eredményeket mutasson fel. Az aktívával való munka tapasztalatai aat mutatják, hogy célszerűtlen a járási pártbizottság részéről aktivistákat küldeni olyan alapszervezetekhez, amelyeknek ők maguk tagjai, s ez érvényes a vezető gazdasági dolgozók esetében is. Minden gazdasági vezető (minden más beosztású dolgozó is) a párt előtt nemcsak üzemének, vállalatának gazdasági, hanem politikai helyzetéért is felelős. Nem helyes aktivistának kijelölni a választott pártszerv tagját. Ezek többnyire tagjai a Értékes nyersanyagunk Míg 1945-ben a szlovákiai erdőállománynak nem egészen egyharmada volt állami kezelésben, ma már ez az arány közel 94 százalékos, emellett az erdőállomány 3,6 százalékát az egységes földművesszövetkezetek kezelik. A szocializmus építésének időszakában gyors ütemben fejlődött az erdei munka gépesítése is. Jelentősen javult a műszaki és a gazdasági dolgozók szakmai képesítése is. 1960-tól 1970-ig a főiskolát végzettek száma 6,5-ről 10,3 százalékra a középiskolát végzettek száma pedig 15,6-ról 31,7 százalékra emelkedett. jelenleg a szlovákiai erdő- állomány jelentős részét 5 állami erdészeti vállalat kezeli, amelyek 52 erdőgazdálkodási üzemet és 281 erdészetet tömörítenék. Egy erdészeti üzem átlag 33 000 hektáron gazdálkodik és évi hozama 70 000 erdei köbméter fa. Az elkövetkező 15 évben a fejlesztési koncepciók alapján a szlovákiai erdőállomány több mint 5 százalékkal nő, s ezt elsősorban fásítással érik el. Az utóbbi években az erdő- gazdálkodás fejlődéséhez hozzájárul a KGST tagállamaival való együttműködés. A minisztérium a KGST gazdasági integrációja keretében részt vesz több feladat megoldásában. (ütk) választott szerv valamelyik bizottságának. Célszerű azonban delegálni őket, hogy ellenőrizzék a pártbizottságon az alapszervezet tevékenységét. A felmérések eredménye Az SZLKP KB politikai-szervezési osztálya által Szlovákia egyes kerületeiben és járásaiban végrehajtott felmérés eredményei azt mutatják, hogy az aktívaüléseket idejében tervezik és tartalmilag jól előkészítik. A járások többségében külön tervezik az értekezleteket, szemináriumokat, tanfolyamokat és megbeszéléseket a funk- clonáriusi aktíva, illetve az aktivisták testülete, és külön annak az aktívának a számára, amelyik csak alkalmi felhatalmazás alapján dolgozik. A kelet-szlovákiai kerület több járásában a járási pártbizottság aktivistái a járási párt- bizottság szerveinek tanácskozásán is részt vesznek, amikor ezek a reájuk bízott alapszervezetek tevékenységéről tárgyalnak. fól bevált a járási pártbizottság instruktorainak (pártmunkásainak) és aktivistáinak körzetekben végzett egyéni munkája is, aliol tapasz talatcseréket szerveznek és ellenőrzik a feladatok teljesítéséi. Több járásban évente legalább egyszer megejtik az alapszervezet tevékenységének értékelését, mégpedig annak a pártmunkásnak jel en i étében, aki az illető körzetért felelős aktivista is. Ilyenkor nemcsak a szervezel munkáját, de az aktivista tevékenységéi is értékelik. A bratislavai IV. városkerületi pártbizottság értekezletein megismertetik az elvtársakkal a felsőbb pártszervek határozatait, rámutatnak a pártmunka pozitív eredményeire, de hibáira és fogyatékosságaira is. Az értekezleteket felhasználják arra is, hogy általánosítsák a pártmunkában szerzett és jól bevált tapasztalatokat. Az aktivisták munkájának irányításában helyesen jár el a bratislavai 111. városkerületi pártbizottság is. Kidolgozták az aktivistákkal való munka elveit, éspedig külön-külön munkaszakaszonként, de ügyelve arra, hogy az aktíva munkájában ne kapjon lábra a reszortszemlélet. A feladatokat minden munkaterületen az egész párt szempontjából és össztársadalmi szempontból ítélik meg. Az alapszervezetekhez delegált aktivistákat, s az alapszervezetek elnökeit külön-külön az egyes munkaszakaszoknak megfelelően minden hónapban rendszeresen összehívják. A havi értekezleteken nemcsak az al apszervezetekben végzett munkát értékelik, hanem kijelölik az elvégzésre váró feladatokat is. A bratislavai IV. városkerü- leti pártbizottságon és a Vra- nov nad Topíou-i járási pártbizottságon az aktivisták a je-. leütéseikben szereplő követelményekről és észrevételekről, valamint elintézésük módjáról nyilvántartási lapokat vezetnek. A kelet-szlovákiai kerület legtöbb járásában az aktivisták megkapják a járásban kiadott valamennyi módszertani tájékoztató és propagációs anyagot. A járási pártbizottságra be* nyújtott jelentésekkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az aktivistáknak a végzett munkáról mindig ahhoz a szervhez kell benyújtaniuk jelentésüket, amelyik kiküldi őket. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert több elvtárs, aktivista tevékenységéről az alapszervezetnek is küld jelentést. Ez helytelen, ugyanígy az is, amikor magasabb pártszervek egyes aktivistái azt hiszik, hogy a vállalatban, illetve az üzemben végzett munkájukról, erkölcsi magatartásukról, viselkedésükről nem tartoznak felelősséggel saját pártszervezetüknek. Előadások, szemináriumok Az aktivisták felkészítésének és nevelésének elválaszthatatlan részét képezik az előadások, szemináriumok, beszélgetések, értekezletek, tanulmányi kirándulások, amelyeket a járási, illetve a kerületi pártbizottságok rendeznek, vagy amelyeket a párt központi bizottsága tart. Helyesen értelmezik ezt a komárnói járási pártbizottság dolgozói, akik állandóan arra törekednek, hogy az üléseknek, értekezleteknek, szemináriumoknak, megbeszéléseknek meglegyen a megfelelő eszmei-politikai színvonala. A járási pártbizottságok az aktivisták tevékenységének irányításakor abból indulnak ki, hogy az aktíva a járási párt- bizottság meghosszabbított karja. Az aktivisták munkájának értékelésekor objektíven és komplex módon kell eljárni, vagyis a lenini elvek és a CSKP KB Elnökségének a kádermun- káról 1972. január 28-án kiadott utasítása értelmében. Az ilyen értékelés növeli az aktivisták személyes felelősségét azon alapszervezetek munkáján nak színvonaláért, amelyekhez beosztották őket. Az aktívával végzett munka gazdag, sokoldalú és sok esetiben nehéz is, azonban nélkülözhetetlen a pártbizottságok munkájában, s ezért még nagyobb gondot kell rá fordítani, hogy céltudatos és hatékony legyen. A járási pártbizottságok akti» vával végzett munkájának na» gyobb céltudatossága és haté» konysága meg kell, hogy mutatkozzék az aktivisták kőnk» rét és differenciált irányításában is. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB politikai-szervezési osztályának dolgozója „Utazik" a fa„ I. Grossman felvétele
