Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám, szerda

A JALTAI ELVEK MA IS ÉRVÉNYESEK A moszkvai Pravda cikke FOLYTATÓDÓ PÁRBESZÉD Moszkva — A moszkvai Prav­da keddi számában cikket kö­zölt abból az alkalomból, hogy 30 esztendeje — 1945. február 4-e és 11-e között — tartotta meg a Hitler-ellenes koalíció három hatalma, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia a jaltai konferenciát. A moszkvai lap megállapítja: — A szövetséges hatalmak a krími konferencián közös dön­téseket hoztak és ez újból bebi­zonyította, hogy a felek óhaja esetén sikerrel megoldhatók a vitás nemzetközi problémák. A krími konferencia eredménye azt is megmutatta, hogy a két társadalmi rendszerhez tartozó államok közötti együttműködés nemcsak a háború esetén, ha­nem a béke napjaiban is lehet­séges. — A háború uiám európai rendezés alapjait megteremtő jaltai és potsdami határozatok­nak — hangsúlyozza a továb­biakban az SZKP KB sajtóorgá­numa — az volt a céljuk, hogy felszámolják a tragikus múltat és biztosítsák a szilárd békét minden nép, valamennyi konti­nens számára. A lap ennek kapcsán megjegyzi, hogy ezek­nek az eszméknek teljes mér­tékben megfelel az 1970. au­gusztus 12-1 szovjet—nyugatné­met szerződés, megfelelnek az NSZK és a szocialista országok közötti más szerződések és megállapodások és ugyanezt a célkitűzést szolgálja a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos négyolda­lú megállapodás is. A moszkvai Pravda idézve az amerikai és brit politikai veze­tők akkori kijelentéseit, misze­rint a béke jövője a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia és más országok barát­ságától és szoros együttműkö­désétől függ, rámutat: Nap­jainkban a nyugati világban aligha lehet józan ésszel vilát­ni ennek a megállapításnak az igazságát. Most, a fasizmus legyőzésé­nek 30. évfordulóján feltétlenül ki kell jelentenünk — hangzik a cikk —, hogy a háború utáni európai fejlődés elvei, amelye­ket a jaltai konferencián fek­tettek le, majd más nemzetközi fórumokon konkretizáltak, igen fontos szerepet töltöttek be mind a győzelem mielőbbi kiví­vásában, mind pedig Európa háború utá'A átrendezésében. A jaltai elvek ma is érvényesek, amikor befejezéshez közeledik az európai biztonsági és együtt- müködési értekezlet, amelynek legfontosabb céljai: A konti­nens országai és népei közötti jó szomszédság és békés viszony megszilárdítása. Kissinger Jeruzsálemben Izraeli feltételek és egyiptomi álláspont Jeruzsálem — Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter kedden Jeruzsálemben másfél órás négyszemközti megbeszé­lést folytatott Rabin izraeli kor­mányfővel, majd a két politi­kushoz csatlakozott küldöttsé­gük többi tagja is. Jeruzsáleml jólértesült körök szerint az izraeli vezetés to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az egyiptomi—izraeli ren­dezés esetleges második szaka­szában nem lehet szó a straté­giai fontosságú hágók, illetve az olajlelőhelyek visszaadásá­ról. Izrael még az ily módon korlátozott terület-kiürítés fejé­ben is garanciákat követel Egyiptomtól a „politikai és ke­reskedelmi harc beszüntetésére, illetve a Szuezi-csatorna meg­nyitására izraeli hajók előtt. Kairó — Mozgalmas politikai hétre számítanak az egyiptomi fővárosban. Hétfőn és kedden az egyiptomi vezetőkkel talál­kozott az a francia delegáció, amelyet Couve de Murville, a képviselőház külügyi bizottsá­gának elnöke vezet, magas szinten fogadták az amerikai szenátusi küldöttséget, megbe­szélések folytak Kissinger ame­rikai külügyminiszter szerdai látogatásának előkészítéseként. Ugyancsak szerdára várják egyébként Jasser Arafatot, a Pa’esztinai Felszabadítási Szer­vezet vezetőjét. Kedden — az elmúlt heti Gromiko látogatás első kézzelfogható eredménye­ként — egyiptomi gazdasági küldöttség indult Moszkvába, az 1975-ös szovjet—egyiptomi gazdasági megállapodás előké­szítésére. Szerda délelőtt — pontosan huszonnégy órás látogatásra — Kairóba érkezik Kissinger ame­rikai külügyminiszter. A kairói lapok kedden első oldalukon közük azokat a feltételeke'., amelyekkel Egyiptom a tárgya­lások elébe megy (és amelyek­ről szólt Szadat elnök a lon­doni The Timesnak adott nyi­latkozatában is. Az egyiptomi álláspont lényege: 1. Izraelnek ki kell nyilvání­tania a visszavonulási a három arab fronton, 2. ki kell jelölnie az utat a genfi konferenciára, s azon a palesztinaiak képvise­lőinek is jele-.i kell lenniük, 3. meg kell állapodni a nemzet­közi garanciákban, 4. Egyiptom tisztázni kívánja az Egyesült Államok valódi törekvéseit a térségben és magatartását a problémával összefüggésben. Kissinger az egyiptomi fővá­rosba is magával hozza népes szakértő-csoportját, köztük jo- seph Sisco külügyi államtitkárt. A megbeszélések szerdán dél­ben kezdődnek. Moszkva — Szpartak beglov, a Novosztyl (APN) szovjet saj­tóügynökség politikai hírma­gyarázója, kommentálva Harold Wilson brit miniszterelnök kü­szöbön álló szovjetunióbeli lá­togatását, egyebek között a következőket írja: — Wilson miniszterelnök lá­togatása arra hivatott, hogy vé­get vessen a szovjet—brit pár­beszédben bekövetkezett hosz- szabb szünetnek. Kormányfői szinten 1968-ban került sor az utolsó találkozásra. Most meg­van az alapja annak a feltéte­lezésnek, hogy a szovjet—brit kapcsolatok olyan jelleget öl­tenek és felveszik azt a ritmust, amely az utóbbi öt évben a> Kelet és <»i Nyugat közötti ál­lamközi viszonyt általánosan jellemezte. Már nem egy Ízben megálla­pítást nyert az a lény, hogy Nagy-Britannia az 1971-1973- as időszakban valahogy kívül­rekedt a szocialista világhoz fűződő kapcsolatok megjavítá­sának általános nyugati irány­vonalán. Edward Ileath csupán most vesztette el vezetői posztját a Konzervatív Pártban. Látható­lag őt okolják a legutóbbi par­lamenti választásokon elszen­vedett vereségért, de egyben beismerése ez annak is, hogy tarthatatlan az a politika, amelyet a konzervatív kormány egybek között a Szovjetunióval szemben folytatott, amikor ha­talmon volt. Heath vezetésével éppen a tory-kormány volt az, amely 1971-ben egyoldalú, ad­minisztratív rendszabályokat foganatosított a szovjet diplo­máciai és kereskedelmi képvi­selettel szemben. Ezek az ak­ciók nem eredményezhettek mást, mint — a legenyhébben szólva — a kapcsolatok elhide- gillését. Angliában akkoriban nem kevés józan hangot lehe­tett hallani. Arra figyelmeztet­tek, . hogy a szovjetellenesség Anglia számára nem hozhat mást, mint azt, hogy károso­dás éri nemzetközi pozícióit, azokat a lehetőségeit, hogy nö­velje befolyását a világban. A múlt évben a munkáspárti kormány hatalomrajutása után nyilvánvalóvá vált, hogy az idő megérett követelményeiből és Anglia alapvető érdekeiből ki­induló változásokat akarnak végrehajtani a külpolitikában. Az egyik ilyen gyakorlati lépés volt 1974-ben a tíz esztendőre szóló szovjet—angol gazdasági- tudományos-műszaki és ipari együttműködési egyezmény megkötése. Politikai téren a szovjet—an­gol együttműködés fokozása nagy hasznára válhat a meg­bízható biztonsági rendszer kollektív keresésének, amely végbemegy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten és más sokoldalú tár­gyalásokon. A kölcsönös érde­kek összekapcsolása ösztönöz­heti a többi komoly nemzetkö­zi probléma megoldását is. A Szovjetunióban gondosan őrzik a két ország és a két nép kapcsolatainak jó hagyomá­nyait. A múltban a két ország nem egy ízben talált közös nyel­vet, amikor a kritikus helyze­tek megkövetelték tőlük a szo­ros együttműködést. Európa most történelmének felelősség teljes fordulópontját éli. Arra Irányulnak most az erőfeszíté­sek, hogy Európa a belátható jövőben ne kerüljön válságos helyzetbe. Azok, akik egykor szövetségesek voltak a háború­ban, most arra hivatottak, hogy partnerek legyenek a feszült­ség enyhítésében. A Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatok megjavításának a munkáspárti kormány által kitűzött feladata teljes mértékben megegyezik a Szovjetuniónak azzal a követ­kezetes törekvésével, hogy a szovjet—brit kapcsolatokat olyan stabil tényezővé változ­tassa, amely kedvező hatást gyakorol Európában és világ­szerte a béke tartós alapjainak további kollektív keresésére. A brit Munkáspárt parlamenti csoportjának szárnya nyilatko­zatban üdvözölte Wilson mi­niszterelnök és Callaghan kül­ügyminiszter küszöbön álló moszkvai látogatását. Mint is­meretes, a brit kormányfő pén­teken kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy a brit— szovjet kereskedelem kibővíté­se előtt igen nagy lehetőségek állnak, megvalósítása sok ezer angol munkásnak adhat kenye­ret. Az angol parlamenti képvise­lők nyilatkozata a többi között üdvözli a Szovjetuniónak azt a bejelentését is, hogy csökkenti a katonai kiadásokat. A nyilat­kozat leszögezi: reméljük Wil­son biztosíthatja majd szovjet partnereit arról, hogy Anglia is tervbe vette fegyverkezési költségeinek reális csökkenté­sét. HOLD-ÚJÉV FEGYVERROPOGÁS KÖZEPETTE Phnom Penh — A kambodzsai népi felszabadító fegyveres erők kedden hajnalban ismét rakétákkal lőtték a Phnom Penh-i Pochentong repülőtér katonai célpontjait, üt rakétá­juk csapódott be a légikikötő térségébe. Saigon — A vietnami Hold- Ojév első csatája hetvenöt perc­cel hétfőn éjfél után zajlott le a Mekong-folyó deltájának sű­rűn lakott vidékén. A Reuter tudósítása szerint a dél-vietna­mi népi erők és a saigoni re­zsim gyalogsági alakulatai An Xuyen tartományban csaptak össze. A tudósításból az is ki­tűnik, hogy a felszabadító erők az elmúlt 24 órában Saigon­tól 120 kilométerrel délre, a delta-vidéki Ngu Lac faluban kiverték állásából a Thleu-kor- mányzat helyőrségét. 1975. II. 12. Az 19/5-ös esztendő választá­si év Ausztriában. A pártok küzdelme már megindult, bár a választások határidejét még mindig nem tűzték ki végérvé­nyesen. Az utóbbi hetekben a szocialista párt (SPÖ) és a nép párt (üVPj között nagy viták és különféle mesterkedések folytak a választási terminus körül. Schleinzer, az ÖVP ve­zetője a választások júniusra való előrehozását javasolta, ugyanakkor Kreisky-kancellár a szociális:; 'irt vezetője, ra­gaszkodott í. 1 z, hogy tartsák be a törvényes választási idő­szakot (négy év) s ily módon október 5-re írják ki a válasz­tásokat. Ezzel az utóbbi javas­lattal az SPÜ vezetősége is egyetértett. Nyitva áll tehát a kérdés, vajon a választásokat idő előtt tartják-e meg? De akár tavasszal, akár ősszel járulnak az urnák elé a választók, a szo­cialista párti vezetőségnek min­den oka megvan arra, nogy ag­godalommal tekintsen a parla­menti választások elé. A szocia­lista párti kormány ugyanis nem tartotta be legfontosabb választási ígéreteit. Mindenek­előtt azt az Ígéretét, mely sze­rint „a munkavállalók nagyobb mértékben részesednek majd a társadalmi termékből“. Bár a munkások és alkalma­zottak nyomására és a kommu­nisták harcainak eredménye­képpen történtek egyes pozi­tív intézkedések — a dolgozók kizsákmányolása“ fokozódott, és VÁLASZTÁSOK ELŐTT a vállalkozók nyereségeinek nö­vekedése kétszeresen mégha-* ladta a bérek emelkedését. Na­pirenden vannak az elbocsátá­sok, a munkaidő kényszerű le­rövidítése. Habár az év elejével életbe lépett a béradóreform, az igazságtalan adóztatási rendszer továbbra is fennmaradt, úgy­hogy már a legközelebbi bér- és nyugdíjemelésnél a dolgozók elvesztik — adó címén — nagy részét annak, amit kaptak. Míg 1969-ben a közepes bérkategó­riákba tartozók adómegterhelé­se 7 százalékos volt, ebben az évben már 11,6 százalékra nö­vekedett. Rá kell mutatni egy elentős részleges vívmányra: Megszün­tették a nem házasok eddigi külön megadóztatását. Ez az in­tézkedés a kommunisták régi követelésének tett eleget. A szocialista párti kormány számos más területen így a la­kásépítés és a lakbérek, az egészségügy és az oktatásügy területén sem teljesítette Ígé­reteit. A mostani választási küz­delemben azonban a legnagyobb súllyal latba eső tényező az in­fláció emelkedése. Az idei év­re az árak további 9,5 százalé­kos emelkedését jelentették be. A kormány nem tett hatékony intézkedéseket — a törvények adta lehetőségek keretei között sem — a drágaság növekedésé­vel szemben, s csupán a tőké­sek profitérdekeit védelmezte. Éppen ezek a tények nyújta­nak lehetőséget a néppártnak — amely éppúgy, mint azelőtt, most is a nagytőkések nártja — ahhoz, hogy demagóg módon álellenzéki szerepben lépjen fel. Franz Muhri elvtárs, az Oszt­rák Kommunista Párt elnöke a párt országos konferenciáján méltán hangsúlyozta, hogy a szocialista párt parlamenti több­ségét nem használta fel arra, hogy igazi alternatívát állítson szembe az ÖVP politikájával. „Pártunkra ezért méginkább az a feladat hárul — mondotta — hogy leleplezze az ÜVP igazi politikai célkitűzéseit, mivel ezt a szocialista párti vezetőség nem teszi meg. A szocialista párti kormány politikája felett érzett csalódás nem vezetheti az ÜVP-hez, hanem kell, hogy előre, a kommunista párthoz vezesse a választókat: Az ÜKP konferenciáján prog­ramot fogadtak el, melynek fő pontjai a következők: struktu­rális átalakításokkal megfelelő munkahelyeket kell biztosítani a dolgozók számára, hatékony intézkedésekkel és demokrati­kus adópolitikával növelni kell a lakosság vásárlóerejét és har­colni a drágaság ellen. El kell mélyíteni és bővíteni Ausztria gazdasági kapcsolatait a szocia lista közösség országaival. Min­den család számára emberhez méltó lakást kell biztosítani és meg kell szüntetni a lakbér­uzsorát Meg keli reformálni a lakosság egészségügyi ellátá­sát. Muhri elvtárs rámutatott: „A Nemzeti Tanácsban csak akkor lesznek olyan képviselők, akik határozottan fellépnek a dol­gozók életkörülményeinek meg javításáért, ha kommunistákat is megválasztanak a parlament­be. Politikai irányvonalunk vi­lágos — mondotta — most raj­tunk áll. hogy a választási harcban aktívan megnyerjük a dolgozók széles tömegeit e po­litikának" BELGRÁDBAN megkezdődtek a tanácskozások a csehszlovák szakszervezeti küldöttség és a Jugoszláv Szakszervezetek Szö­vetsége Tanácsának küldöttsé­gei között. Hazánk küldöttségét Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke vezeti. A PENTAGON közlése sze­rint az Enterprise nevű ameri­kai atommeghajtású repülőgép- anyahajó február 9-én kifutott Moinbassa kenyai kikötőből. A hajó jelenleg az Indiai-óceán nyugati térségében tartózkodik, további úticélját azonban nem közölték. BELFASTTÓL 60 kilométerre nyugatra alig pár órával a tör­vényen kívül helyezett Ir. Köz- társasági Hadsereg (IRA) ide­iglenes szárnya és a brit kor­mány között létrejött tűzszünet hatályba lépése után két álar­cos férfi behatolt egy katoli­kus vendégek által látogatott bárba és lövöldözni kezdett. Egy fiatalember a helyszínen meghalt, négyen súlyosan meg­sebesültek. BARCELONÁBAN az autonóm egyelem oktatóinak, irodai al­kalmazottainak és fizikai dol­gozóinak sztrájkja miatt telje­sen megbénult az egyetemi munka. A sztrájkolók a valla- dolidi egyetem bezárt tanszé­keinek újbóli megnyitását, a bérek emelését, egyetemi ön- kormányzatot követelnek. MADRIDBAN a rendőrség új­ból brutálisan beavatkozott a február 6-a óta sztrájkoló szí­nészek gyűlésébe, melyen ar­ról volt szó, milyen lépéseket tegyenek az általuk választott szakszervezeti képviselet elis­mertetésére, magasabb fizeté­sekre, a szociális juttatások növelésére és négy letartózta­tott társuk szabadonbocsátásá- ra vonatkozó követeléseik érvé­nyesítésére. SANTIAGÖBAN a rendőrség múlt hét végén mintegy 350 személyt tartóztatott le. Több­jüket azzal vádolták, hogy meg­szegték az 1973-as puccs óta érvényben lévő éjszakai kijárá­si tilalmat. BARRANCABERMEJA kolum­biai kőolajipari központ dol­gozói általános sztrájkot hir­dettek tiltakozásul az alacsony bérek, a rossz lakásviszonyok és a nem megfelelő orvosi ellá­tás miatt. GIOVANNI LEONE olasz köz- társasági elnök fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitká­rát, aki újabb közel-keleti kör­útja előtt néhány napot az olasz fővárosban tölt. Waldhei­met magánkihallgatáson fogad­ta VI. Pál pápa is. Választási szabályok Portugáliában Lisszabon — Az április 12-1 portugál alkolmányozó nemzet- gyűlési választásokon minden olyan 18 évnél idősebb portu­gál állampolgár szavazhat, aki eleget tesz a választói névjegy­zékbe való feltétel formalitásai­nak. A Caetano-rezsim idejében a választási korhatár 21 év volt. Az áprilisi választásokon csak azok nem vehetnek részt, akik a fasiszta rendszer idején fe­lelős tisztséget töltöttek be a kormányban, vagy annak szer­veinél, a politikai rendőrség­ben, az egyetlen pártban, a Nemzeti Népi Akcióban, továb­bá politikai vagy félkatonai szervezetekben. A választási kampány már­ciusban indul meg. A választá­si törvény értelmében tilos a közvéleménykutatás és a keres­kedelmi hirdetések útján törté­nő politikai propaganda. Csak azok a pártok indulhatnak, amelyeket a legfelsőbb bíróság igazol: ehhez a legkevesebb ötezer tag aláírását kell bemu­tatni. Eddig csak a kommunista pártot, a Demokratikus Néppár­tot, a Demokrata Szociális Centrum pártot és a Portugál Demokratikus Mozgalmat törvé­nyesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents