Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám, szombat

A GYORS FEJLŐDÉS TITKA Jól szervezett pártmuinka $ Aktíváik a pártcsoportok • A szocialista verseny sikere • A fiatalok támogatása Beszélgetés az SZLKP trebisovi járási bizottsága titkárával 1975. A trebiSovi járásban közvetlenül a CSKP XIV. kongresszu­sa után konkrét gabonatermesztési programot dolgoztak ki. Erről a programról és teljesítésének eredményeiről beszél­gettünk Andrej Plutko mérnökkel, az SZLKP trebisovi járási bizottságának titkárával. — A gabonaprogram realizá- p C'% • ?'" r * „ | Jósát már 1972 őszén megkezd- jjjp elvtárs — amikor kidolgoztuk, sitÉÉ|l§f majd rendszeresen ellenőriztük gv? z,--. ‘mm: az őszi búza vetésére, hoza- f .. : • mainak növelésére irányuló \',L,'" Y-' t racionalizációs intézkedéseket. ,\, Határszemléink alkalmával h - >. ^ egész sor fogyatékosságot fel- P%Z , tártunk az agrotechnika, a ve- &,< : gvi véd őszerek felhasználása ós a termésbegyűjtés terén. „ f Ezek ismeretében a program 'Pfl teljesítését a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták elsőren- dű feladatává tetttik. A rend­szeres figyelem, ellenőrzés % és inlc/kivli'S meghozta x y ii ­mőlcsét: 1973-ban a kalászo- sok átlagos hektárhozama já­rásunkban meghaladta a 40 mázsát, az előző évhez viszo­nyítva hetktáronként 9,6 má­zsával volt nagyobb. Ez a si­ker 1974-ben megismétlődött, amikor hektáronként átlagosan 42,03 mázsa termett. — Kelet szlovákiai viszony­latban ez kiváló eredmény. — Az utóbbi évek folyamán járásunk mezőgazdasági dolgo­zóinak legnagyobb sikerét je­lentette ez, de mi nagyon jól tudjuk, ennél még jobb ered­ményeket is el lehet érni a trebisovi járásban. Ezért nem vagyunk elégedettek, hiszen a nyugat-szlovákiai kerület nyolc járásában már az 50 mázsán felüli átlaghozamoknál tarta­nak, s jónéhány szövetkezet­ben, állami gazdaságban 60 mázsán felüli átlaghozamokat is elértek. A mi járásunkban az egyenlő feltételek mellett gazdálkodó és szomszédos ter­melőüzemek eltérő termés- eredményei jelentős tartalékok­ról beszélnek. Például a Zatíni fZétényi) Efsz a kalászosokból hektáronként 48,8 mázsás ho­zamot ért el, a leleszi szövet­kezet csak 36,9 mázsát — ami szintén nem megvetendő. A Michalanyi Állami Gazdaságban tavaly 47,7 mázsás, a közeli Kuzmicei Efsz-ben 32,5 mázsás volt az átlaghozam. A kedve­zőtlen időjárás megközelítőleg egyformán éreztette hatását a mezőkön és a terméseredmé­nyeknél. Ezért tudatosítanunk kell, hogy szubjektív okok is hozzájárultak az alacsonyabb hozamokhoz. — Mit tesznek annak érde­kében, hogy ezeket az arány­talanságokat kiküszöböljék? — Kiváló szakemberek be­vonásával mélyreható elemzé­seket végzünk annak megálla­pítására, hogy miért topog egy Andrej Plutko elvtárs helyben a gabonatermesztés néhány mezőgazdasági üzem­ijein, ezek hektárhozamai miért alacsonyabbak nemcsak a já­rási átlagnál, hanem a már ko­rábban elért legnagyobb saját hozamaiknál is. Az egyes üze­mekben megállapított tények alapján szigorú és következetes intézkedésekre kerül sor. Az 1974-es és a mezőgazdasági dolgozók szervezőképességének nagy próbatétele volt. Többsé­gük becsülettel helytállt. Vi­szont még találkozunk olyan esetekkel, amikor egyes veze­tők másoktól várják a segít­séget, ahelyett, hogy problé­máikat saját maguk intéznék. További probléma a műtrágya- ellátás. Feltétlenül rendet aka­runk teremteni a műtrágyák elosztásában, megszüntetjük az ezen a téren sok bosszúságot okozó fogyatékosságokat. Meg­állapítottuk ugyanis, hogy az egyes szövetkezetek, állami gazdaságok megkülönböztetett módon és mennyiségben kapják a szerződésben igényelt mű­trágyákat. Tavaly például a megrendelt mennyiségből a le­leszi szövetkezet ennek csak 81,7, a baökai 85,7, a kistár- kányi 86,4 százalékát, míg a öelovcei szövetkezet 109,1, a Nov^ Ruskov-i 109,7 és a stráz- néi (Őrös) a rendelt mennyi­ség 119,6 százalékát kapta. En­nél még nagyobb eltérések is előfordulnak év közben. Jelen­tős tartalékokat látunk még a gabonafélék betakarítása és ke­zelése idején mutatkozó szem­veszteség csökkentésében. Né­hány ígéretesnek mutatkozó műszaki intézkedés ellenére nem sikerült lényegesen csök­kenteni a szemveszteséget. Az is további feladatunk, hogy az eddiginél sokkal céltudatosab­ban használjuk ki a szárítóka­pacitásokat. — A tavalyi kedvezőtlen idő­járás következményeivel a ta­vaszi mezőgazdasági munkála toknál, így a gabonaprogram jeladatainak teljesítésénél is számolni kell. — Ezeket a tényeket figye­lembe vettük, s az eredeti ga­bonaprogramban is ennek a helyzetnek megfelelően végez­tünk néhány módosítást. Mind­ezekről tárgyaltunk azokkal, akik közvetlen megvalósítói en­nek a programnak. A CSKP KB novemberi plénuma anyagának megtárgyalásakor a járási párt- bizottság január végi plenáris ülésén szintén foglalkoztunk a kalászosok hozama növelésé­nek kérdéseivel, január 27-én a mezőgazdasági üzemek pártel­nökeinek járási értekezletén arról is tárgyaltunk, hogy mi­lyen formában teljesíthetők a hektárhozamok növelésére irá­nyuló feladatok járásunk terü­letén. Ez volt a témája továb­bá a szomszédos vranovi és michalovcei járásokkal közösen s zerv ez ett ga bo n a k on f er en ci á- nak. Tudjuk, nehéz lesz a ta­vasz, sok tennivaló vár a me­zőgazdasági dolgozókra. A ked­vezőtlen időjárás következtében a tervezett 20,5 ezer hektárból csak 14,4 hektárt sikerült be­vetnünk búzával. Az említett problémák ellenére nem csüg­gedünk, ehelyett megfelelő politikai-szervezési intézkedé­seket teszünk a tavaszi árpa és a kukorica vetésének jó előkészítésére, sikeres elvégzé­sére. Célunk az, hogy az idén a kalászosokból elérjük a 43,4 mázsás átlaghozamot. A járás szakemberei már most nagy körültekintéssel választják ki a tavaszi árpa magágyát, amit 11,6 ezer hektáron — az előző években bevetett terület csak nem kétszeresén — kell elő­készíteni. Számolni kell még az esetleges kifagyott búzave­tés árpával történő pótlásával is. — Plutko elvtárs, a trebisovi járásból tavaly jelhívás indult hektáronként átlagosan 60 mázsa szemes kukorica ter­mesztésére. Mennyit érlek el a járásban? — A gabonaprogram kere­tében jelentős figyelmet szen­telünk a szemes kukorica ter­mesztésének. Évről évre növel­jük vetésterületét, ami az idén 5800 hektárt, a következő években 6500—7000 hektárt jelent. Valóban 60 mázsás át­laghozam elérését tűztük célul, do tavaly főleg a begyűjtés idején uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt csak 52,03 má­zsás hozamot értünk el. Célunk mellett továbbra is kitartunk, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy a 60 mázsás hektárhozamot elérjük, akár­csak a 43,4 mázsás hektárho­zamot a gabonanemfíekből. (kulik) Jelentős racionalizációs feladatok megoldásán dolgozik a Povazská Bystrica-i Vágmenli Gépgyárban Jaroslav Dunaj mérnök 32 tagú munkacsoportja. Tavaly is több fontos feladatot oldottak meg, első­sorban a színes fémekből készült csövek gyártása terén. Felvételünkön: Milán Válek és Jaroslav Dunaj mérnök brigádvezető új feladat megoldásán dolgoznak, ^Felvétel: V. Gabőo — CSTK) Pártunk XIV. kongresszusa — akárcsak a népgazdaság többi szakaszán — a városok, a falvak fejlesztése terén is na­gyon merész feladatokat tűzött ki, amelyek új erőpróba elé ál­lították a pártszervezeteket, a kommunistákat. Vojnicén (Bá­tor keszin) a szövetkezeti és a falusi pártszervezetnek közel kétszáz tagja van. A 3832 lako­sú község óriási fejlődésen ment át a kongresszus óta el­telt időszakban. A siker titka elsősorban a két pártszervezet jó irányító munkájában rejlik. A falusi és az üzemi párt- szervezet kommunistái együtte­sen veszik ki részüket a köz­ségfejlesztési munkálatokból. Mindkét pártalapszervezet kom­munistái arra törekszenek, hogy működési területük vala­mennyi szakaszán érvényesül­jön és szilárduljon a párt veze­tő szerepe. Törekvésük elsősor­ban a párt eszmei és gazdaság- politikájának megvalósítására, a politikai, az agitációs és a pro- pagációs munka további fejlesz­tésére irányul. Fokozott gondot fordítanak a társadalmi szerve­zetekről való gondoskodásra, a Nemzeti Front választási prog­ramja feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére, valamint a szocialista munkaverseny ki­bontakoztatására. A két alap- szervezet kom munistái már a tervek összeállí­tásakor ösz- szehangolják az elkövetkező időszak közös teendőit. A párt- feladatok telje­sítése és ellen­őrzése a nagyon jól működő pártcsoportok keretén belül történik mind­két alapszerve­zetben. Az üze­mi pártalapszer- t/ezetben 8, a falusiban 5 pártcsoport mű­ködik. A párt- csoportok tag­jait a pártalap­szervezetek konkrét pártfel­adatokkal bíz­ták meg, mint például a szocialista munkaver- seny, különféle társadalmi ak­ciók megszervezésével stb A két alapszervezet kommu­nistái együttműködésének ered­ményessége a legjobban a vá­lasztási program feladatainak megval ósí tásá bán ny i Ivánul meg. E téren feltétlenül emlí­tést érdemel a szövetkezet konkrét segítsége a járás egyik legnagyobb „Z“-akciós lé­tesítményének, a bátorkeszi mű­velődési háznak építésén, a két óvoda építésében és az is­kola 6 új tantermének, vala­mint tornatermének hozzáépí­tésében. A helyi nemzeti bi­zottságnak a falusi pártszerve­zet irányításával, a képviselők útján, sikerült bevonnia a la­kosság széles rétegeit a köz­ségfejlesztési munkálatokba. A község 1972-ben a választási program és a ,,Z“-akció kereté­ben vállalt és teljesített szocia­lista felajánlások terén az el­ső helyen végzett a komárnói járásban, amiért megkapta az SZSZK kormánya elismerő ok­levelének I. fokozatát. Ugyan­ebben a versenyben 1973-ban a 3. helyet szerezte meg. Eredményesnek bizonyult a község kommunistáinak tevé­kenysége az eszmei és a poli­tikai tömegmunka terén. Jók például az eredmények a lakos­ság tudományos világnézeté­nek, gondolkodásának kialakí­tása terén is. A községben egy­re több a polgári szertartás. Ezt úgy érték el, hogy a Művelődé­si Otthon mellett sikerült kia­lakítani olyan 11 tagú agitációs törzskart; amely képes nagyon színvonalas küil- és belpolitikai előadásokat tartani. Ezeken az előadásokon általában 50—150 személy vesz részt. Az agitá­ciós és a propagandamunkában nagyon jól felhasználják a hangosújságot is, főleg a nyil­vános gyűlések, előadások és ünnepélyek megszervezésére. A CSKP XIV. kongi'esszusától eltelt időszakban az üzemi párt­szervezet irányításával ós egy­séges földművesszövetkezet ha­talmas fejlődést ért el a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése terén. Míg 1970-ben a mezőgazdasági össztermelés értéke 34 275 000 koronát tett ki, addig 1974-ben már a dup­láját. A szövetkezet tiszta jöve­delme 1970-ben 6 150 000, 1974-en 12 865 000 korona volt. A dolgozók ideológiai fejlettsé­ge már számtalanszor bebizo­nyosodott az egyes csúcsmun­kák idején, amikor szükség volt a szocialista verseny ki­bontakoztatására annak érdeké­ben, hogy például megmentsék a termést. A szövetkezetben egyébként jó talajra talált a szocialista munkabrigád-inozga- lom is. Jelenleg 3 kollektíva versenyez a szocialista munka­brigád címért. A szövetkezet dolgozói a szo­cialista munkaverseny kereté­ben hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása 30. év­fordulójának tiszteletére 1 410 000 korona értékű kötele­zettséget válJaltak. A szövetkezet szakemberei helyesen használják ki a tudo­mányos-műszaki fejlődés adta lehetőségeket. Jól érvényesül a szövetkezetben a szakosítás és az ésszerűsítés. A kongresszus óta épült a szövetkezetben egy — Nem rejthetjük véka alá a problémákat —• mondja Gyuris János elvtárs, a pártelnök. (Kobolka György felvétele) 5174 sertést befogadó nagyhiz­lalda, hatalmas MGF-OB típusú lucernaszá;ító, s még számos új, a termelékenység fokozását elősegítő létesítmény. Ebben a szövetkezetben minden feltétel megvan ahhoz, hogy a mezőgaz­dasági termelés terén kitűzött kongresszusi feladatokat túltel­jesítsék. A szövetkezetben jól értelme­zik az ifjú nemzedék nevelésé­vel kapcsolatos feladatokat is. Nemcsak a fiatalok szórakozá­sáról gondoskodnak, hanem biztonságos jövőjéről is. Hetven fiatal szövetkezeti tagnak fo­lyósítottak stabilizációs köl­csönt egyéni lakásépítéshez, és a szövetkezet által épített 4 la­kásegység közül háromban 11 fiatal szövetkezeti dolgozó családja lakik. A falusi pártszervezet irányít­ja a hnb, a kommunális üzem az iskola és a társadalmi szerve­zetek tevékenységét. A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak folyamán többek között hozzáépítettek a helyi kilencéves iskolához 6 tantermet, építettek óvodát, ra­vatalozót, sporttelepet, 20 la- kásegységeit, 18 km-es szaka­szon portalanították az utakat stb. Jelenleg a „Z“-akció kere­tében készül a járás egyik leg­nagyobb művelődési háza, a víz­vezetékhálózat, a 3-as számú óvoda és a szolgáltatások háza. Merész akcióba kezdenek eb­ben a községben, mert az előző évek szocialista versenymoz­galma azt bizonyítja, hogy a la kosságra lehet számítani. Az 1971—1974-es években a köz­ség állampolgárai 16 kollektív és 3487 egyéni szocialista fel­ajánlást fogadtak el. A vállalá­sokat túlteljesítették. A község kommunistáinak te­vékenységével az elmúlt na­pokban foglalkozott a járási pártbizottság elnöksége is, amely mindkét alapszervezet munkáját pozitívan értékelte. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents