Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. február 8. SZOMBAT BRATISLAVA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A KULTÚRA ÉS A PÉNZ Pártunk központi bizottságának legutóbbi plenáris ülése óta még nagyobb figyelmet szentelünk gazdasági életünknek, termelésünk hatékonyságának. Kétségtelen, hogy az ésszerű gazdálkodás és takarékoskodás elve elsőrendűen társadalmunk gazdasági területét érinti, de tegyük rögtön hozzá: nemcsak azt. A különböző társadalmi szférák kölcsönhatásáról, egymáshoz való kapcsolódásáról szóló lenini tanítás alapján megállapíthatjuk, hogy az ésszerű gazdálkodás és az anyagi eszközökkel való takarékoskodás kulturális életünkre is vonatkozik. Erre a megállapításra nyilván sokan felkapják a fejüket, mert szerintük a kultúra szakaszán az anyagiak nem játszhatnak elsőrendű, avagy fontos szerepet. Ebben csupán annyi az igazság, hogy e területen a szocialista társadalomban az anyagi szempontok valóban nem a legfontosabbak, de nem is mellékesek. Szocialista társadalmi rendszerünk évente több milliárd koronát költ a színházak, mozik, kiadók és más kulturális intézmények megfelelő működésére. Az állami költségvetés egy részét ugyanakkor szocialista népnevelésünk anyagi alapjainak megteremtésére, az öntevékeny kulturális mozgalom támogatására, a széles tömegek művelődésének és szórakozásának a bebiztosítására fordítják. Nem jelentéktelen ez az összeg, s ezért egyáltalán nem mindegy, miképpen gazdálkodunk vele. Az utóbbi esztendőben e téren is megnőtt a nemzeti bizottságok szerepe, hiszen főleg e szervek hatáskörébe tartozik a helyi kulturális élet, a szórakozás és a művelődés anyagi feltételeinek biztosítása. Nagyon sok helyen ésszerűen osztják szét az anyagiakat és helyi vagy járási méretben a korszerű igényeknek megfelelő sokrétű kulturális életet teremtenek. Az illeté kesek döntő többsége már nem nézi szűkkeblűén a kulturális élet anyagi bebiztosításának a kérdését, mert felismerte a permanens művelődés és a kulturális értékek közkinccsé tételének fontosságát fejlett szocialista társadalmunkban. Sajnos, akadnak — és nem kis számban — ellenkező előjelű példák is, ahol az említett elvek egyáltalán nem érvényesülnek. Néhány helyen vannak még olyan helyi vezetők, akik szinte a fogukhoz verik a garast, ha a kulturális élet támogatásáról van szó. A másik véglet az, amikor meggondolatlanul szórják az állam pénzét. Nézzünk meg néhány ilyen eléggé elterjedt példát. Napjainkban különösen falvainkon legtöbbször a járási és az országos szervek hallgatólagos jóváhagyásával — elterjedt az egészségtelen rivalizálás. Ennek egyik bizonyítéka, hogy drága pénzért csaknem kacsalábon forgó kultúrpalotákat építenek kis lélekszámú, egymástól néhány száz méterre levő falvakban is. Félreértés ne essék: örülünk, hogy egyre több a korszerű kultúrház, de nem hagyhatjuk szó nélkül, ha az épület nagyságával, berendezésével, költségeivel túlméretezett. Sajnos a legtöbb helyen csak arra büszkék, hogy van már új kultúr- házuk. Azzal azonban már jóval kevesebben törődnek, vajon a korszerű helyiségekben igényes-e a kulturális és népművelési munka, s a különböző táncmulatságokon, nótaesteken kívül valójában látogatják-e és hányan a tudományos-népszerű előadásokat, a tanfolyamokat, a különböző szakköröket. S egyáltalán: vannak-e ilyenek? E téren különösen a járási és a kerületi szerveknek sokkal nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell szervezni és irányítani a kulturális létesítmények építését, s még inkább a már meglevő helyiségek megfelelő kihasználását. A további ilyen problémákkal teli szakasz az utcákon, tereken, lakótelepeken, s a különböző középületeken látható képzőművészeti alkotások kérdése. Az utóbbi időben ugyan megnőtt a színvonalas, valóban értékes alkotások száma, de még mindig akad — sajnos nem kevés — olyan „alkotás“ is, amely nemcsak a marxista esztétikai kritériumainak nem felel meg, hanem művészi alkotásnak sem nevezhető. Másodszor akkor döbben meg az ember, amikor megtudja, hogy mennyit fizettek ki az ilyen torzszüleményért. Pedig az előírás itt is egyértelmű. Többnyire a nemzeti bizottság, esetleg más szerv vagy intézmény rendeli és fizeti a képzőművészeti alkotást, joga van tehát elutasítani, nem kifizetni, ha művészi kritériumunknak nem megfelelő mű készült el. A gyakorlatban erre kevés példa van, mert a megrendelők indokolatlanul nagyvonalúak, néljány tízvagy százezer koronát szemrebbenés nélkül fizetnek ki, s eltűrik, hogy a szobor, freskó és más mű éveken át „virítson' a tereken, utcákon, valamint a különböző helyiségekben. Sokáig folytathatnánk a felsorolást. Vajon rendeltetésének megfelelően használják-e föl a kulturális alapot. Mulatságok, különböző ünnepségek, esetleg különböző kirándulások költségének fedezésén kívül jut-e még pénz — és mennyi? — mondjuk színházlátogatásra, könyvek vásárlására, szakmai továbbképzésre. Elevenbe vágó kérdés az is, hogy a kultúra és a népművelés területén dolgozók — a nem kevés elismerésre méltó példa ellenére — hatékonyan használják-e ki a munkaidejüket, s milyen eredménnyel dolgoznak. Ezek, s a most nem említett problémák fontos kérdések, fejlődésünk kerékkötői is lehetnek. Ezért a kultúra szakaszán dolgozóknak is le kell vonni a megfelelő következtetéseket pártunk legutóbbi plenáris üléseinek határozataiból. Nem arról van szó, hogy kulturális célokra a jövőben kevesebbet fordítsunk, hiszen a szükkeblűség Is komoly problémákat okozhat. Arra kell törekednünk, hogy társadalmi életünk más területéhez hasonlóan a kultúra szakaszán is ésszerűen gazdálkodjunk az anyagi eszközökkel. ÜNNEPI ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS Mezőgazdasági dolgozók példás kezdeményezése A dél-morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerület, valamint az olomouci járás mezőgazdasági dolgozóinak kötelezettségvállalása a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatainak megvalósítására A mezőgazdasági dolgozók kezdeményező munkával válaszolnak a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya, az SZKT és a SZISZ KB kezdeményezésre szólító felhívására hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére. A dél-morvaországi kerület 1975-ben 43 métermázsa gabonát termel hektáronként, a nyugat-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók ez évbeu 2 millió SOUezer tonna gabonát termelnek, az olamouci járás pedig utat mutat a szemes takarmányokkal való jobb gazdálkodás terén. A CSKP KB novemberi ülése értékelte szocialista mezőgazdaságunknak a CSKP XIV. kongresszusa irányvonalához, valamint az 5. ötéves terv sikeres teljesítéséhez való hozzájárulását. Egyben kitűzte azt a követelményt, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozatosan, néhány év alatt önellátókká váljanak a gabonatermesztésben, ugyancsak általánosan fokozzák a takarmány és az élelmiszer előállítását, liogy ezen a téren is fokozzuk szükségletünk kielégítését. A mezőgazdasági dolgozók felelősségük teljes tudatában fogadták el ezt az igényes és megtisztelő feladatot. Az idei mezőgazdasági tervfeladatok teljesítését a kezdeményezés széles körű fejlesztése, a szocialista munkaverseny és a vállalási mozgalom támogatja, amely a járásokban és a kerületekben a mezőgazdasági dolgozóknak a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya, az SZKT és a SZISZ KB felhívására bontakozott ki hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére a dolgozók aktivitása további fejlesztéseként. Ezen a téren példát mutatnak a dél-morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerület, valamint az olomouci járás mezőgazdasági dolgozóinak kötelezett* ségvállalásai. (CSTK) — Az egységes földművesszövetkezet negyedszázados fennállásáról emlékeztek meg tegnap ünnepi évzáró taggyűlésükön a Hontianská Vrbi- ca-i (bontfüzesgyarmatl) szövetkezeti dolgozók. Az ünnepi taggyűlésen részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Jelen volt Stefan Ulinák, a levicei (lévai) járási pártbizottság vezető titkára és Michal Smolka, a járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója. (Folytatás a 2. oldalon) A DÉL-MORVAORSZÁGI KERÜLET mezőgazdasági vállalatai a termelésben és a gazdálkodásban elért eddigi eredmények részletes elemzése alapján 1975-re az alábbi célokat tűzték ki: — gabonafélékből 1 millió 800 ezer tonna termést elérni az átlagos 43 métermázsányi hektárhozammal; — a cukorrépa termesztése céljából további 200Ü hektárral bővíteni a vetésterületet, s 400 métermázsás hektárhozamot elérni; — terlmés takarmányok terén fokozni a szénatermesztést a rétekről; 10, sőt 15 százalékkal növelni a szántóföldeken elvetett takarmányok termését; — az állattenyésztésben elsősorban a tejtermelésre összpontosítani a figyelmet, továbbá a szocialista szektorban a tehénállomány növelésére, s minden egyes tehéntől átlagosan 3000 liternyi tejet nyerni; — a takarmányok szárítását olyan módon fokozni, hogy elérjék a 160 000 tonna szárított takarmányt, s ebből 50 000 tonnát a központi takarmányalapba juttatni; — a fejőstehenek és a marhaállomány táplálásánál alkalmazott racionális módszerekkel csökkenteni a koncentrált takarmányok fogyasztását, mégpedig 10 százalékkal 1 liter tej után. A vállalás a továbbiakban kitűzi a feladatokat az anyagi költségek megtakarítására, n, munkatermelékenység növelésére és a termelés gazdasági hatékonyságának általános fokozására. Az említett elhatározásokat a mezőgazdasági vállalatok és szervezetek, munka kollektívák és egyének konkrét szocialista vállalásaival támasztják alá. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLET mezőgazdasági dolgozói szilárdítják azt a vállalásukat, amelyet 1974-ben a nitrai aratóünnepélyen átnyújtottak Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának. A vállalásban az idei évre szólóan főleg a következőkre kötelezik magukat: — 2 millió 500 ezer tonna gabonát termeszteni, és az egész 5. ötéves tervidőszak alatt 600 000 tonnával túlteljesíteni a gabonafelvásárlást; — elérni az 1 millió 900 ezer tonna cukorrépa termesztését, ezzel hozzájárulni a cukorgyártás fokozásához, s ezzel párhuzamosan a takarmányalap javításához. A felvásárlási tervet nem csupán ebben az évben teljesíteni, hanem az egész ötéves tervidőszak felvásárlási tervét 220 000 tonnával, illetve 103 százalékra túlteljesíteni; — 680 millió liter tejet termelni, 3020 literrel túlteljesíteni az egy tehénre jutó termelékenységet, amelyet 1974- ben értek el, továbbá 4000 tehénnel gyarapítani az állományt. A szocialista vállalásban leszögezett feladatokat főleg az alábbi intézkedésekkel fogják biztosítani: — a talaj jobb kihasználásával, a helyes agrotechnikai módszerekkel, a növények jó táplálásával és védelmével, a legjobb terményfajták termesztésével. Külön figyelmet szentelnek majd a tartalékok feltárásának a kukoricatermesztésben. Ezen a téren a trnavai járás felhívása nyomán az egész kerületben szemes kukoricából 60 métermázsányi átlagos hektárhozamot akarnak elérni, továbbá 100 métermázsát a silókukoricából; — a cukorrépatermesztésben hektáronként 80 000-re emelik az egyedek számát, a vetésterületet 2600 hektárral bővítik, csökkentik a betakarítási és a raktározási veszteségeket, s gondot fordítanak a cukortartalom növelésére; — a koncentrált takarmányok megtakarítására tett racionalizáló intézkedésekkel a szarvasmarhák és a sertések tenyésztésében, a borjúk és a malacok elhullási arányának csökkentésével, a malacok és a borjak jelenlegi szaporításának betartásával, valamint a gázolaj, a tüzelőanyagok és az energia megtakarításával. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a csehszlovák—szíriai tárgyalások TÁMOGATJUK AZ ARAB NÉPEK IGAZSÁGOS HARCÁT Damaszkusz — A Szíriái Népi Tanács épületében megkezdődtek a hivatalos csehszlovák— szíriai tárgyalások. A tanácskozásokon hazánk Szövetségi Gyűlésének küldöttségét Alois Iádra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a szíriai küldöttséget Muhammad Ali Halabi, a Szíriai Népi Tanács elnöke, a Baath- párt regionális vezetőségének tagja vezette. A két ország parlamenti küldöttsége kölcsönösen ismertette egymást hazája parlamentjének tevékenységével. Alois Indra részletesen és át- tekintően ismertette a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács hatásköréről, szervezeti felépítését, funkcióját, valamint a Nemzeti Front jelentőségét hazánk politikai életében. Hangsúlyozta, hogy a Szövetségi Gyűlés állandó figyelemmel kíséri a nemzetközi politikai helyzetet, majd a továbbiakban a közel-keleti kérdéssel is foglalkozott. Megállapította, hogy e térségben a helyzet rendkívül komoly és robbanásveszélyes. A feszültséget Izrael agresszív politikája váltja ki, valamint az a támogatás, amelyben az imperialista hatalmak Izraelt részesítik. „Véleményünk szerint itt az Ideje annak, hogy rendeződjön ez a tarthatatlan állapot. Úgy véljük, hogy a lépésről lépésre történő rendezés nem vezethet igazságos megoldáshoz. Az egyedüli igazságos békés rendezés a genfi közel-keleti békekonferencia keretében valósulhat meg. A rendezés feltétele, hogy Izrael az ide vonatkozó ENSZ-határo- zatok értelmében visszavonuljon valamennyi megszállt arab területről. A második feltétel a , palesztin nép törvényes jogainak biztosítása — mondotta. Alois Indra a továbbiakban megelégedéssel szólt azokról a sikerekről, melyeket a Palesztin Felszabadítási Szervezet élén Jasszer Arajattal, az ENSZ közgyűlés 29. ülésszakán elért. Kívánjuk az egész arab népnek, a Szíriai Arab Köztársaság népének, hogy az arab világban mielőbb helyreálljon a tartós és igazságos béke, hogy a palesztin nép ismét visszakapja törvényes jogait és hogy végleg megszűnjön az iraeli agresszió. Csehszlovákia népe a jövőben sem nézi tétlenül az arab nép igazságos harcát, hanem úgy, mint eddig, továbbra is a lehetőségekhez mérten támogatja ezt a harcot — mondotta Alois Indra. Beszédének további részében a Szövetségi Gyűlés elnöke a csehszlovák—szíriai kapcsolatokról nyilatkozott. Kijelentette, hogy Csehszlovákia népe megelégedéssel fogadta Lubomir Strougal miniszterelnök közelmúltban Szíriában tett látogatásának eredményeit. Kiemelte, hogy az utóbbi időben egyre (Folytatás a 2. oldalon) XXVIII. ÉVFOLYAM 33. $zám Ára 50 fillér
