Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám, csütörtök

EREDMÉNYEK ÉS GONDOK Új év — új feladatok A TÖBBLETTERMELÉS ÉRDEKÉBEN A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének galantai járási bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan az új gazdasági év­ben is széles körű és szerteágazó tevékenységet folytat. Az ez évi célkitűzések és feladatok összeállításakor mindenekelőtt a CSKP KB novemberi plenáris ühés&fcek a rájuk vonatkozó ha­tározataiból indultak ki. Munkájukkal és terveikkel kapcso­latban feltett kérdéseinkre Rózsa Károly, a járási bizottság titkára válaszolt. A Períni (Perényl) Győzel­mes Ot Efsz évzáró taggyűlé­sére már csak azért is érdek­lődve indultunk, mert a Ko§ice- vidéki járásban élen járnak az összpontosított és szakosított nagyüzemi mezőgazdasági nö­vénytermesztés és állattenyész­tés fejlesztésében. Kiss-Kendi Ferenc mérnöknek, a szövetke­zet elnökének tartalmas beszá­molójából reális kép tárult elénk gazdaságukról. A szövetkezetnek 2718 hek­tár mezőgazdasági földterülete van, ebből 2380 hektár a szán­tó. A terv a növénytermesztés­ből 13 821000 korona értékű teljesítményt irányzott elő, de a valóságban csak 11019 000 koronát sikerült elérni. Az ál­lattenyésztésben már jobb volt a helyzet. A tervezett 14 606 000 koronás tervet meg­közelítve, 14 483 000 korona értékű volt a termelés. Az egyéb teljesítmények (beruhá­zás-fuvarozás stb.) keretében viszont a tervezett 8 739 000 korona helyett 13 094 000 koro­nát értek el. Az állami felvá­sárlási tervüket ilyen eredmé­nyek mellett is teljesítették. Gabonaneanűekből a tervezett 200 vagon helyett 210 vagon­nal, cukorrépából 175 vagon helyett 193 vagonnal, repcéből a tervezett 45 vagonnyit, hús­ból a tervezett 73 vagon he­lyett 78 vagonnal, tejből a ter­vezett 1757 000 liter helyett 1 820 000 litert adtak el. Gabonaneműekbői 40 mázsa, szemes kukoricából pedig csak 26 mázsa termett hektáronként. Kimagaslóbb eredményeket a cukorrépa termesztésében értek el, a tervezett 350 mázsa he­lyett 400 mázsa termett hek­táronként. Eredményes volt a zöldlucerna termesztése is. A tervezett 180 mázsa helyett 200 mázsát gyűjtöttek be egy hek­tárról. Bár a szövetkezet teljesítette ft tejeladási tervet, a szövetke­zet vezetősége a fejési átlag­gal nem elégedett, mert a ter­vezett 3400 literes átlagot nem tudták elérni. Átlagosan csak 3290 liter tejet fejtek egy te­héntől. A terv szerint 0,85 dkg- os napi súlygyarapodást kellett volna elérni a hízómarháknál, sajnos a napi súlygyarapodás csak 0,65 dkg volt. A hízóser­téseknél viszont elérték a ter­vezett 0,52 dkg-os napi súly- gyarapodást. A tervezett 17,5 malac helyett átlagosan 20 malacot választottak el egy anyakocától. A növénytermesztés elválaszt­hatatlan részét képezi az ön­álló termedési egységként mű­ködő szárító. Ez a termelési egység a múlt évben 124 vagon jó minőségű lucernalisztet ter­melt, 2 vagonnal többet a ter­vezettnél. Megszárított 287 va­gon szemes terményt, 97 va­gonnal többet, mint amennyit előirányoztak. Sikeresen elin­dították a kapások szárítására felszerelt új gépsort. Tervükben nem szerepelt, de kiszárítottak két vagon burgonyát és két vagon répát. A cukorrépafejek szárítására is üzembehelyeztek egy új gépsort, és 11 vagon- nyi répafejet szárítottak meg. Megmentették és jó minőségben feldolgozták a kézzel tört ku­koricát, 24 vagon jó minőségű lisztet készítettek belőle. Üzem- behelyezték azt a préselő gép­sort is, amellyel naponta 60— 80 mázsa kombinált préselt ta­karmányt készítenek a szarvas- marha állomány részére. A Períni Efsz dolgozóinak igyekezetét az is bizonyítja, hogy 1974-ben az egy tagra eső mezőgazdasági össztermelés a tervezett 80 795 korona helyett 91895 korona volt. Az egy hektár mezőgazdasági földterü­letre eső mezőgazdasági össz­termelés 14 200 korona volt, míg a tervben csak 13 667 ko­rona szerepelt. Ezekből az eredményekből adódott, hogy egy hektár mezőgazdasági föld­területen a tervezett 1298 ko­ronás tiszta haszon helyett 1301 koronát értek el. Az öt­éves terv utolsó évében a me­zőgazdasági össztermelésben 37 millió 969 ezer koronás tel­jesítményt kell elérniük ahhoz, hogy tervfeladataikat 100 szá­zalékra teljesítsék. Ha az idő­járás nem lesz olyan kedve­zőtlen, mint az elmúlt évben volt, akkor a perényiek enneik a feladatnak minden bizony­nyal eleget tesznek, s egyes ágazatokban terveiket túl is szárnyalják. SZÁSZAK GYÖRGY O Rendkívüli, nehéz és gazdag — jellemeztük me­zőgazdasági szempontból az 1974-es évet. A bizottság szempontjából hogyan érté­kelné az elmúlt időszakot? — Mindenképpen eredmé­nyesnek. A nehézségeik elle­nére a járásban rekordidő alatt elvégeztük az aratást, és a rendkívüli nehéz őszön is eredményesen a betakarítást. A járási bizottság képviselői min­denhol ott voltak, ahol segíte­ni, szervezni kellett. 1974-ben tovább bővítettük a szövetke­zeti dolgozók üdülési és gyógy­kezelési lehetőségeit. Járásunk­ból 420 mezőgazdasági dolgozó vett részt gyógykezelésen, ami az előző évinél 40-nel több. A pionír táborokba szövetkezeteink dolgozóinak gyermekei közül 280-at helyeztünk el. Sokrétű és szerteágazó tevékenységünk­ből mint további jelentős ese­ményt még megemlítem a me­zőgazdasági állatok járási ki­állítását, amelyet szeptember­ben rendeztünk Veiké Ufanyban (Nagyfödémesen) az ottani ál­lami gazdasággal közösen. A kiállítás valóban osztatlan si­kerrel járt. 9 Mi a helyzet a munka- brigád-mozgalom terén? — A járásban jelenleg 22 egységes földművesszövetkezet van, és ezek kétharmadában dolgoznak olyan munkakollektí­vák, amelyek a szocialista mun­kabrigád címért versenyeznek. Eddig a címet 22 kollektíva nyerte el, és közülük 5—6 kol­lektíva nagyon közel áll ahhoz, hogy a bronzfokozatot is meg­kapják. Ilyen kollektívánk a saíai (sellyei), a mostovái (hi­daskürti) és a selicei (sóksze- lőcei) szövetkezetekben vannak. A folyó évben tovább növeljük a címért versenyző kollektívák számát, és párhuzamosan a ha­tékonyság növelésében oly je­lentős szerepet játszó komplex szocialista racionalizációs bri­gádok megalakítását is szor­galmazzuk. Ilyen brigádok je­lenleg Sókszelőcén, Soporfián és Trsticéri (Nádszegen) vannak alakulóban. 9 1975-ben a munkabri- gádniozgalom szélesítésén túl még milyen jelentősebb feladatok várnak a járási bizottságra? — Az első és legfontosabb: munkánk eredményességének a javítása. Ezt széles körű ver­senykiírással is igyekszünk el­érni. így például szövetkezete­ink versenyben állnak egymás­sal a szemléltető agitáció, a munkakörnyezet szépítése, a munkabiztonság növelése, vala­mint az újítómozgalom terén. Járási méretben megszervezzük a traktorosok, köztük az ifjú traktorosok ügyességi verse­nyét, a kombájnosok versenyét, és a mezőgazdasági gépjavító- tanoncok ügyességi versenyét. A legjobb eredményeket elérő­ket minden esetben megjutal­mazzuk. Munkatervünk legfon­tosabb része — a CSKP KB no­vemberi plénumával és a járási pártbizottság plenáris ülésének határozatával összhangban — a szükséges szakaszokon nagy hangsúlyt helyez a munkaver­seny fellendítésére, amivel a többi termelést szorgalmazzuk. Konkrétan milyen terü­letekre összpontosítják a fi­gyelmet? — A dél-morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerület, va­lamint az olomouci járás mező- gazdasági dolgozóinak verseny- felhívása nyomán kibontakozó széles körű munkaaktivitást igyekszünk fokozni a napokban kiadott versenyfelhívásunkkal. Az ötödik ötéves terv feladatai­nak teljesítése és túlteljesítése érdekében szövetkezeteink kö­zött versenyt hirdettünk a sze­mesek termesztésében. A leg­jobb eredményeket elérő szö­vetkezeteknek 60 000 korona ju­talmat osztunk szét. 1975-ben járásunkban a hüvelyeseket 747 hektáron fogjuk termeszte­ni, ezen felül 554 hektáron szó­ját. A fehérjeprogram teljesíté­se és túlteljesítése érdekében a szójatermesztő szövetkezetek versenyben állnak, és a járás három legjobb szójatermesztő földművesszövetkezete között 6000 korona jutalmat osztunk szét. A legjobb cukorrépa-ter­mesztők versenyében két dol­got értékelünk: a hektárhoza­mot és azt, hogy 1974-hez viszo­nyítva mennyivel vetett több cukorrépát a szövetkezet. Já­rási viszonylatban ugyanis a tavalyinál 500 hektárral lesz nagyobb a cukorrépa vetésterü­lete. És természetesen versenyt írtunk ki a tehénállomány na- gyobbítására. A szövetkezetek minden terven felüli tehénért 50 korona jutalmat kapnak, fel­téve, ha a tejeladási tervet ma­radéktalanul teljesítik. Az ér­tékelés során az egy hektárra számított bruttó mezőgazdasági termelést és a piaci termelést is figyelembe vesszük, akárcsak a hús, a tej és a szemesek el­adási tervének a teljesítését. EGRI FERENC Épül a szövetkezei korszerű tehénistállója. (Zolezer János felvételei) A szövetkezet központi épülete. Egy termelési értekezleten hallottuk Az ország egyik legnagyobb múltú élelmiszeripari üzeme a rimaszombati konzervgyár. A századforduló elején létesült üzem termelése igen szerteágazó. Na­rancsitaltól kezdve a töltött káposztáig több száz készítményre kerül a RISO védjegye. Az elmúlt évben a gyár öt termelői központja közül a gyü­mölcsíz készítő részleg dolgozói érték el a legjobb eredményeket, akik 106,4 százalékra teljesítették a munkatermelékenység tervét. A gyümölcsíz készítő részleg irodahelyiségében a termelési értekezletre érkező brigádtagokat vár­juk, s közben ismerkedünk az itt folyó termeléssel, a hétköznapi gondokkal és örömökkel. , — Sajnos, nagyon szűkében vagyunk itt a hely­nek — mondja kísérőnk, — Krigovsky elvtárs, az igazgatóság dolgozója. — Amint látja, nem éppen korunk követelményeinek megfelelő módon építet­ték a gyárat. A termelés már többszörösére növeke­dett az évszázad kezdete óta, s ezzel a gyors ütemű fejlődéssel csupán a gépesítés, és természetesen az itt dolgozók életszínvonalának növekedése tartotta a lépést. Beszélgetésünk közben egyenként érkeztek a fe- hérkendős, fehérköpenyes brigádtagok, s ülőalkal­matosság híján körülállták az értekezlet vezetőjét, Sklenka elvtársat. Számokról, százalékokról, kitűnő eredményekről és meg nem valósult elképzelésekről beszélt, majd ismertette az idei tervfeladatokat. — Igényesek az idei céljaink, de tartalékaink kihasználásával teljesíthetők. Termelésünk a piac igényeinek megfelelően módosult, ez pedig zökke­nésmentes átállást követel meg egy-egy új termék gyártására. Az elmúlt esztendő során például foko­zott érdeklődés nyilvánult meg a szilvalekvár iránt, de megfelelő alapanyag híján csak az igények tö­redékét tudjuk kielégíteni. — Ez így igaz — szólalt fel Nagy Rozália bri­gádvezető —, de ez nem a mi fogyatékosságunk, mint ahogyan a silány minőségű csomagolóanyag miatt keletkező károkról, a raktározási és szállítási nehézségekről sem mi tehetünk. Mi a saját érde­künkben is minél többet akarunk termelni, de ehhez partnerek is kellenek. S a kooperáció bizony az elmúlt évben sem volt zökkenőmentes. Szóba került a munkaidő teljes kihasználása, a nehéz fizikai munka végzése, továbbá az éjszakai műszakok kérdése, amit többen is kifogásoltak. Egy dologban azonban szinte valamennyien egyetértet­tek- jobban lehet, jobban kell dolgozniuk, hogy jövőben is versenyben maradjanak a „legjobb üzem­egység" címért. A vitában sok érdekes dologra fel­figyelhettünk. A brigádtagok például meglepően jól tájékozottak az igazgatással kapcsolatos problémák­ban is. Az egyik brigádtag például megemlítette azt a helyzetet, hogy a vásárlóközönség által keresett szilvalekvár alapanyagát, az aszalt gyümölcsöt Ju­goszláviából vásároljuk, miközben Gömörben sok esetben fáján vesz a lekvárnakvaló. Népgazdasági szempontból az sem közömbös, hogy a konzervgyár­ban nagy mennyiségben gyártott paradicsomlé vi­szonylag olcsón jut el a tőkés piacra, ahonnan mi némi fűszerezés és ízesítés után kemény valutáért vásároljuk vissza a kecsupot. Egy óránál is tovább tartott a brigádértekezlet, mely alatt igen sok lényegbevágó probléma került terítékre. Úgy éreztem — pártunk központi bi­zottsága novemberi plénumának szele jutott el a konzervgyári dolgozók közösségébe. HACSI ATTILA Ismét keresett áru a szilvaletcvctr.

Next

/
Thumbnails
Contents