Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám, kedd

KAPCSOLATFELVÉTEL A KGST ÉS A KÖZÖS PIAC KÖZÖTT ÁLLAMOSÍTÁSOK ETIÓPIÁBAN Brüsszel — Moszkvába uta­zott az Európai Gazdasági Kö­zösségek Bizottságának küldött­sége, hogy tárgyalásokat foly­tasson a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárságá­nak képviselőivel. A delegáció vezetője Edmond W ellenstein, az EGK bizottságának nemzet­közi kapcsolatokkal foglalkozó főigazgatója, tagjai között a bizottság szakértői vannak. ' A látogatás célja, hogy előkészít­sék Francois Xavier Ortolinak, a bizottság elnökének moszk­vai látogatását. Ortolit Nyiko­laj Faggyejev, a KGST titkára hívta meg. Az EGK-küldöttség látogatá­sa az ilyen első jellegű kap­csolatfelvétel a két gazdasági szervezet között. A KGST a múltban több alkalommal kez­deményezte a párbeszédet, a Közös Piac képviselőt azonban eddig lényegében kitértek a megbeszélések elől. A brüsszeli bizottság szerint a delegáció elsősorban a kap­csolat megteremtésével, a ma­gasszintű tárgyalás témáinak meghatározásával, a két gaz­dasági szervezet közötti együtt­működés lehetséges területeivel kíván foglalkozni a KGST kép­viselőivel folytatott tárgyaláso­kon. A megbeszélések február 6-ig tartanak. MEGFÉLEMLÍTŐ NATO HADGYAKORLAT A PORTUGÁL PARTOKNÁL Lisszabon — Portugália part­jainál folytatódik a NATO lé­gi- és haditengerészeti gyakor­lata. Az amerikai, kanadai, nyugatnémet, francia, holland és portugál egységek a tenger­alattjáró-elhárítást gyakorolják és egyéb műveleteket hajtanak végre. Több portugál lap tiltakozott a NATO-gyakorlatok miatt. A lisszaboni Seculo megfélemlí- tési akciónak nevezi az ame­rikai flotta jelenlétét a portu­gál parti vizeken. Lisszabon — A portugáliai Evorában megnyílt az ország első népi színháza. A társulat „Szeptember 29-re virradóra“ című műsorával mutatkozott be. Annak az 1974. szeptem­ber 28-i emlékezetes napnak az eseményeit vitték színpadra, amelyen a portugál nép — de­mokratikus szervezetei révén — meghiúsította a jobboldali, szélsőjobboldali erők által szervezett ellenforradalmi ál­lamcsínykísérletet. A bemutató előadás nagy sikert aratott. KISSINGER EREDMÉNYTELEN KÍSÉRLETE Washington — Kissinger amerikai külügyminiszter ered­ménytelen kísérletet tett arra, hogy az utolsó pillanatban újabb halasztást kapjon a kongresszustól a Törökország­nak folyósított fegyverszállítá­sok február 5 én esedékes fel­függesztésére. Kissinger ismét azzal próbált érvelni, hogy a fegyverszállítások leállítása érzéken yen érintheti a Nyu­gat érdekeit, és kedvezőtlen hatással lehet magára a cip­rusi tárgyalásokra is“. Véle­mények szerint Törökország azonban aligha fog kilépni a NATO-ból, az amerikai döntés tehát nem jár komoly kocká­zattal. A kongresszus döntése értel­mében február 5-én éjfélkor kell beszüntetni a fegyverszál­lítást Törökországnak. A NYUGAT NEM NÉZNÉ TÉTLENÜL AZ OLAJEMBARGÚT München —■ Joseph Luns NATO-főtltkár Münchenben ki­jelentette, hogy a kapitalista államok nem néznének tétle­nül egy politikai okokból ki­mondott olajembargót. „A Nyu­gat nem várakozna ölhetett ke­zekkel“. Azt állította, hogy az arab olajállamokkal szemben elhangzott figyelmeztetések „nem könnyelmű fenyegeté­sek“ voltak, azokat „felelősség- teljesen“ fogalmazták meg. PARIZSBAN ünnepélyes kere­tek között átadták a Népek Ba­rátsága érdemrendet a Francia —Szovjet Baráti Társaságnak. A társaság a magas szovjet ki­tüntetést a két ország közötti barátság és együttműködés fej­lesztése, erősítése terén szer­zett érdemeiért kapta. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA szívélyesen üdvözölte a vietnami ■kommunistákat, a test­véri vietnami népet Indokína Kommunista Pártja, a mai Viet­nami Dolgozók Pártja megala­kításának 45. évfordulója alkal­mából. MARGIT dán királynő és fér­je a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására május 26. és június 2. között látoga­tást tesz a Szovjetunióban. SCHMIDT nyugatnémet kan­cellár tegnap Párizsba érkezett. Kétnapos franciaországi látoga­tása során Giscard d’Estaing francia elnökkel a kapitalista világ gazdasági problémáiról és közös piaci kérdésekről tanács­kozik. KÜRT WALDHEIM ENSZ-főtit- kárt díszdoktorává avatta a belgiumi Leuvain város világhí­rű egyeteme nemzetközi tevé­kenysége, politikai érdemei el­ismerése jeléül. GEORGIOSZ ZOITAKISZT, a görög királyság volt régensét, a fegyveres erők volt vezérkari főnökét hazaárulás vádjával a pireuszi Koridallosz börtönébe zárták. A 61-éves tábornokot az 1967-es katonai államcsínyben játszott szerepe miatt állítják majd bíróság elé. RICHARD NIXON volt ameri­kai elnök a Time amerikai hír­magazin értesülése szerint szűk baráti körben kijelentette, hogy szívesen Pekingbe utazna, mint az Egyesült Államok nagyköve­te. ŰJ DELHI óvárosában tízen meghaltak, tizenketten súlyo­san megsebesültek az utóbbi napokban lezajlott zavargások­ban. A muzulmánok főpapjának letartóztatása nyomán fellázadt hívők összecsaptak a rendőrök­kel. A rendőrség 200 személyt őrizetbe vett, a muzulmán ne­gyedekben kijárási tilalmat rendeltek el. Addisz Abeba — Az etiópiai Ideiglenes katonai kormányzó- tanács az Addisz Abeba-i rá­dióban felolvasott közlemény­ben hírül adta, hogy állami ellenőrzés alá vont több mint 60 társaságot. Ennek formája részben a teljes államosítás, részben a legkevesebb 51 szá­zalékos kormányérdekeltség biztosítása. Az intézkedés ér­telmében államosították az élelmiszer-, textil- és bőripart, és állami ellenőrzés alá kerül­tek olyan nagy cégek, mint az amerikai Pepsi Cola és Coca Cola, továbbá a Shell, az Agip, a Mobil olajtársaságok, a hol land tulajdonban levő cukor­nádültetvények, az olasz tulaj donú Melotti sör- és likőrgyár, több malom, palackozó üzemek stb. A kormányzótanács közlemé­nye hangsúlyozza, hogy az in­tézkedés újabb lépést jelent az általa meghirdetett program végrehajtásában. Mint ismere­tes, a program az etiópiai gaz­daság kulcságazatainak állami ellenőrzés alá vonását és föld­reform végrehajtását irányozza elő. Addisz Abeba-i megfigyelők az államosításokról bejelentett intézkedést a legjelentősebb­nek tartják múlt év december 19. óta, amikor az ideiglenes katonai kormányzótanács meg­hirdette az ország fejlődésének szocialista útját. Az államosított vállalatokat közvetlenül a fejlesztéssel fog­lalkozó minisztérium irányítása alá rendelik. Rövidesen közzé­teszik azt a törvényt, amely az állami ellenőrzés alá vont külföldi érdekeltségek kártala­nításáról rendelkezik. Az ideiglenes katonai kor* mányzótanács közleménye beje­lenti, hogy minden államosított vállalatnál öt-kilenc dolgozóból álló bizottságot hoznak létre, amelyet a katonai tanács által kijelölt személy Irányít. A bi­zottság felelősséggel tartozik a vállalat tevékenységének meg terve-zéséért, a termelé­kenységért, a beruházásokért és a munkások jólétének bizto­sításáért. A kormányzótanács közle­ménye hangoztatja: a hozott intézkedések azt a célt szol­gálják, hogy „az országban ne legyen hiány semmiben, ami a népnek a legszükségesebb“. Megfigyelők úgy értékelik, hogy az etiópiai gazdaság ál­lami ellenőrzés alá vonásában az ideiglenes katonai kormány­zótanács sokkal messzebb ment, amint azt eddig nyugati körök várták. A forradalmi folyamat ilyen ütemű meggyorsítását többen összefüggésbe hozzák az eritreai eseményekkel. Vérfürdő Nicaraguában Havanna — Nicaraguában állig felf egy verzett katonai ala­kulatok vérfürdőt rendeztek az ország északi hegyvidékén — adta hírül hétfőn a Costa Ri- ca-i rádió. Az akcióban a pa­namai csatorna-övezettől fel­szállt helikopterek is részt- vettek,- ezeket amerikai pilóták vezették. Az áldozatok pontos számáról nincs megbízható adat, de a partizánok egyik adója közölte, hogy „súlyos harcokat vívunfc a hadsereg különítményeivel, amelyek a hegyekben élő parasztok köré­ben borzalmas mészárlást vé­geztek“. A közép-amerikai országban december végén hirdették ki a rendkívüli állapotot. A sandi­nista felszabadítási mozgalom sikeres fogolyszabadítási ak­ciója után rögtönítélő bírásko­dást vezettek be. Az ítéleteket a legnagyobb titokban hajtják végre. A La Prensa Libre című guatemalai lap ötvenre becsüli az egy hónap alatt kivégzettek számát. Halászati háború Havanna — Kiújult az USA és Ecuador halászati háborúja, miután az amerikai halászha­jók, a hét közepén többször megsértették az ecuadori fel­ségvizeket. A quitói kormány válaszul elfogott öt amerikai halászhajőt — először a halá­szati háború történetében — elkobozta az 1300 tonna zsák­mányt, s félmillió dollár pénz­bírságot szabott ki. A négy évvel ezelőtti villon­gások óta viszonylagos nyuga­lom volt tapasztalható a halá­szati háborúban. 1975. II. 4. A vérés és rendkívül ke­gyetlen második világhá­ború utolsó esztendejébe lépett. 1945 elején már a Szovjetunió határain kívül folytak a har­cok és valóság volt a második front is. E helyzetben került sor az antifasiszta koalíció há­rom nagyhatalma — a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetőinek krí­mi értekezletére. Az 1945. feb­ruár 4-én megkezdődött jaltai tanácskozások valójában a Te­heránban elkezdődött párbeszéd folytatását jelentették. Fő té­májuk Európának a háború utáni új elrendezése volt, hisz már a látóhatáron volt a szö­vetségesek győzelme. A jaltai Livadia palotában megrendezett történelmi neve- zetességű krími értekezlet azon­ban még sem folyt simán, bár később a legfontosabb értekez­letként vonul be a történelem­be. A szövetségesek további együttműködése, a háború utá­ni világ további agressziókat kizáró demokratikus berendezé­séért való felelősségteljes együttmunkálkodása forgott kockán, amikor a Nagy-Britan- niát képviselő Churchill angol miniszterelnök megkezdte az antifasiszta koalíció nyílt alá- ásását. A brit miniszterelnök maga­tartása a frontok helyzetéből következett. Ebben az időben a Szovjetunió a keleti fronton 147 fasiszta hadosztályt kötött le és a német hadvezetőség nem szándékozott innen csapatokat kivonni a nyugati front meg­erősítésére. Tehát a szovjet hadsereg viselte a felszabadító harcok terhét és mégis fényes győzelmeket könyvelt el. Ez nyugtalanította a kapitalista vi­lág képviselőit, s legfőképpen Churchillt, a megrögzött anti- kommunistát. Churchill erről nyíltan írt később a The Second World War című tanulmányszerű em­lékirataiban. Churchill ebben a könyvében maga is beismeri, a tárgyalásokon azt a célt követ­te, hogy a nyugati hadseregek előnyomulásuk során minél ke­zöttl mérsékletre intsék, végül el akarta fogadtatni azt a néze­tet, hogy a nyugat- és kelet- európai fő kérdéseket még a „demokrácia hadseregeinek“ ki­vonulása előtt rendezzék. 30 ÉVVEL EZELŐTT JALTÁBAN HOGY A HÁBORÚ MEG NE ISMÉTLŐDHESSÉK... letebbre hatoljanak és minél kisebb területet hagyjanak fel­szabadítani a szovjet hadsereg­nek, új frontot hozzanak létre a szovjet csapatok gyors előre­haladásának lassítására, • (a Földközi-tengeren) a nyugati csapatok fő célja Berlin elfog­lalása legyen; nagy jelentősé­get tulajdonított annak, hogy Csehszlovákiát amerikai csapa­tok szabadítsák fel és ők érje­nek elsőként Prágába, továbbá azon mesterkedett, hogy Tito marsallt bizonyos keretek kö­A szovjet fél kezdettől fogva tisztességes feltételek mellett bocsátkozott tárgyalásokba és fő célja, olyan háború utáni rendezés biztosítása volt, amely a jövőben kizárná a német im­perializmus megismétlődő ag­resszióját és lehetővé tenné a sokat szenvedett, felszabadult európai népeknek, hogy saját belátásuk és választásuk alap­ján rendezzék be életüket a jö­vőben. Ez az álláspont végül is győ­zedelmeskedett Churchill tart­hatatlan elképzeléseivel szem­ben. A jaltai értekezleten meg­egyeztek Lengyelország új ha­táraiban, Jugoszláviával kapcso­latban pedig úgy döntöttek, hogy a jugoszláv népek nemze­ti felszabadító harcát irányító antifasiszta szervezet az utolsó szkupstina náci kollaborálással nem kompromittált tagjaival ki­bővülve gyakorolja az állam- hatalmat a győzelem után megtartandó szabad választáso­kig. Jaltában mind a három nagy­hatalom együttműködésével olyan szei’vezet létrehozása volt a fő cél, amely a jövőben megakadályozná mindenféle ag­resszió megismétlődését. Itt már pontosan konkretizálódtak az ENSZ szervezetei alapjai, amelyeket előző év augusztusá­ban Dumbarton-Oaks-ban fogad­tak el. A jaltai értekezlet már az ENSZ létrehozása, pontos szervezeti kiépítése mellett dön­tött. A jaltai értekezletnek na­gyon fontos döntése volt a né­met kérdésben az, hogy a le­vert fasiszta Németországot megszállási övezetekre osztják és ezeket a szövetséges hatal­mak kölcsönös koordináció alapján Igazgatják. Németor­szágot háborús jóvátétel fize­tésére kényszerítik, ennek a felét a Szovjetunió mint a fa­siszta agressziótól legtöbbet szenvedett ország kapja. A krími értekezlet még a pol­gári személyek és hadifoglyok helyzetének rendezésével kap­csolatban is intézkedéseket fo­gadott el és rögzítette a meg­vitatott kérdésekben teendő gyakorlati lépéseket. A krími értekezletről kiadott közleménynek az a része, amely a felszabadult Európáról szóló nyilatkozatot tartalmazza, egyik bekezdésében pontosan leszöge­zi azokat az alapelveket, ame­lyeknek meghiúsításán Chur­chill fáradozott, s megfogalma­zásával Churchill és a hasonló békerontók kudarcát bizonyítja. Ez a bekezdés úgy szól, hogy „az európai rendezést és a nem­zeti-gazdasági élet átalakítását olyan úton kell elérni, amely lehetővé tenné a felszabadult népeknek, hogy megsemmisít­sék a nácizmus és fasizmus utolsó nyomait, és saját válasz­tásuk alapján demokratikus in­tézményeket hozzanak létre. Az Atlanti Charta ama alapelvének megfelelően, hogy minden nép­nek joga van megválasztani a kormányzási formát, amelyben élni fog, biztosítani kell a fel­ségjogok és az- önkormányzat helyreállítását azoknak a né­peknek, amelyeket agresszív nemzetek erőszak útján meg­fosztottak ettől." Ma, hamtnc év múltán a jal­tai értekezlet nem csupán tör­ténelmi esemény. Rooseveltnek két hónappal a jaltai értekezlet után bekövetkezett halálával új szakasz kezdődött a nyugati szövetségesek politikájában és fokozatosan eltértek a jaltai megállapodás szellemétől. Jal­ta eredményeire a háború után a potsdami értekezlet tette fel a koronát, de a hidegháború hosszantartó korszakában Jal­ta szelleme nem érvényesült. Ma annak vagyunk a tanúi, hogy a Szovjetunió és az el­múlt harminc év alatt létrejött szocialista világrendszerhez tar­tozó országok erőfeszítéseinek eredményeként, a szovjet diplo­mácia kitartó munkálkodásá­nak gyümölcseként a józan ész kezd diadalmaskodni a kelet— nyugati kapcsolatokban, noha az enyhülésnek még sok be­folyásos ellenzője van. Az em­beriség békevágya azonban minden imperialista mesterke­désnél erősebb, s azt az utat, amelyet követve el akarja érni e célt, Jalta szelleme sugározza be. L. L. A jaltai érteke' részvevői.

Next

/
Thumbnails
Contents