Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám, kedd

A múlt héten Madrid központjában a diákok a politikai foglyok szabadon bocsátásáért és a demokratikus szabadságjogokért tün­tettek. A rendőrség gumibotokkal és lövegekkel támadt a tünte­tőkre. Képünkön: rendőralakulatok a madridi tskolaügyi miniszté­rium épülete előtt. (CSTK — UPI felv.] SCHLESINGER ÚJBÓL ZSAROLJA A SZENÁTUST Washington — James Schle­singer, amerikai hadügyminisz­ter az ABC-tv-nek adott nyilat­kozatában ismét azzal zsarolta a szenátust, hogy ha nem sza­vazza meg a kambodzsai Lón Nol-rezsim számára kért 222 millió dolláros katonai pót­segélyt, a rezsim hónapokon belül elbukik a felszabadító erőkkel vívott harcban. Más kérdésekről szólva Schlesinger védelmébe vette a közel-keleti Jegyver szállításo­kat, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok ily módon javíthatja kapcsolatait az arab országokkal és bizonyos befo­lyást szerezhet náluk. Kissin­ger és Ford után ő sem zárta ki egy amerikai katonai bea­vatkozás lehetőségét, csak „igen halványnak" nevezte. Saigon — Hétfőn tájékozódó látogatásra Saigonba érkezett az amerikai kongresszus két tagja. Mindketten kijelentették, hogy fel akarják venni a kap­csolatot nemcsak a Thieu-re- zsim, hanem a DIFK képvise­lőivel is. A hét végén élénk harci te­vékenység folyt Dél-Vietnam számos térségében. A saigoni parancsnokság hétfőn bejelen­tette, hogy légiereje bombázta, gyalogsága pedig tüzérség tá­mogatásával támadta a népi erők állásait. Phnom Penh — Vasárnap a kambodzsai felszabadító erők ismét nagyerejű rakétatámadást Indítottak a hetek óta szoros Schlesinger félreérthetetlenül jelezte: Az; Egyesült Államok fenntartja katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében, „hogy erősítse annak biztonságát a nyugati világ szempontjából.“ Edward Kennedy szenátor ja­vaslatát, hogy hat hónapra függesszék fel a Közel-Keletre irányuló fegyverszállításokat, „katasztrófa-politikának“ ne­vezte, mert szerinte ez csak a Szovjetunió felé irányítaná a térség országainak érdeklődé­sét. Kennedy nyomban kijelen­tése elhangzása után nyilatko­zatban válaszolt és felszólítot­ta a hadügyminisztert, hogv ha csakugyan világos koncepciója van a Perzsa-öbölben levő ame­rikai érdekekről, akkor fejtse ki azt a kongresszus előtt. ostromgyűrűbe fogott főváros, Phnom Penh katonai célpontjai ellen, összesen 24 rakétájuk ta­lált be, közülük az egyik a Pochentong légitámaszponton eltalált egy tüzérségi lőszerrak­tárt és felrobbantotta. Ameri­kai szállítórepülőgépek napon­ta több mint 300 tonna lőszert visznek Phnom Penhbe, hogy a Lón Nol-rezsim csapatai tartani tudják magukat. Hanoi — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban megkez­dődött az április 6-ra kitűzött nemzetgyűlési választásokat és a márciusban esedékes tarto­mányi, körzeti és községi ta­nácsi választásokat előkészítő kampány. Kairó — Az Al Ahram című félhivatalos egyiptomi napilap közölte^ annak a tervezetnek a szövegét, amelyet Egyiptom a genfi küzel-keleti konferencia két társelnökéhez, a Szovjet­unióhoz és az Egyesült Álla­mokhoz juttatott el a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezetnek az értekezletre történő meghí­vása érdekében. Az egyiptomi tervezet hang­súlyozza, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának és közgyű­lésének határozatai alapján a palesztin kérdés a közel-keleti tartós és igazságos béke meg­teremtésének szerves részét ké­pezi. Ezért az ENSZ-közgyűlés 1974. november 22-én elfogadott 336-os számú határozata felhív­ja a PFSZ-t, hogy független és teljesjogú félként vegyen részt a genfi konferencián. Az egyiptomi tervezet ezért javasolja, hogy a genfi közel- keleti konferencia elnöke lép­jen kapcsolatba a PFSZ-szel, a genfi konferencián a PFSZ-t kép­viselő küldött kijelölése végett. Damaszkusz — Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminisz­ter azt javasolta Mahmud Riad­nak, az Arab Liga főtitkárának, hogy február 25-ére vagy már­cius 3-ra hívják össze az arab frontálLimok külügyminiszterei­nek és a Palesztin Felszabadí­tási Szervezet képviselőjének tanácskozását. A három ország (Egyiptom, Szíria és Jordánia) külügyminiszterei, valamint a PFSZ képviselője legutóbb ja­nuár 4 én Kairóban találkoztak egymással. Kairó — Az egyiptomi láto­gatáson tartózkodó Sven An­dersson svéd külügyminiszter megbeszélést folytatott egyipto­mi kollégájával Iszmail Fahmi- val. A két ország közötti gaz­dasági és műszaki együttműkö­désről, valamint a közel-keleti válságról folytatott tárgyaláson egyiptomi részről Szamih Anvar külügyi államtitkár, Mahmud Gaffar külügyi államtitkár-he­KÖZÖS VALUTAALAP Bejrut — Tizenkilenc arab központi bank vezetői értekez­letet tartottak a hét végén Bag­dadban és úgy döntöttek, hogy közös valutaalapot hoznak lét­re 1725 millió dollár tőkével. Az alap létrehozása az első ko­moly lépés lesz az arab valutá- ris együttműködés megteremté­se felé — mondotta Abdulal el Szakban, az Arab Gazdasági Egység Tanácsa miniszteri ta­nácsának főtitkára. A bankigazgatók értekezlete szakértői bizottságot nevezett ki, hogy tanulmányozza az arab valutaegység, az arab dinár lét­rehozását. lyettes, valamint Egyiptom stockholmi nagykövete vett részt. Délután Kairóban svéd— egyiptomi gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megál­lapodást írtak alá. Asszad nyilatkozata a rendezésről New York — Ha Izrael visz- szatérne az 1967-es határok kö­zé, és palesztin államot hozná­nak létre a Jordán folyó nyu­gati partján, valamint a Gázai- övezetben, ezzel elhárulna az utolsó akadály a végleges ren­dezés előtt és Szíria kész len­ne hosszútávú békeszerződést kötni Izraellel — jelentette ki Hafez Asszad szíriai elnök a Newsweek amerikai magazin hétfői számában közölt interjú­jában. ,,Ez nem propaganda ... Komolyan és minden fenntartás nélkül határozottan gondoljuk ezt“ — idézik a hírügynöksé gek Asszad szavait. A szíriai államfő ugyanakkor hozzátette, hogy országa egyál­talán nem érdekelt egy újabb nyolc-tíz kilométeres csapat­szétválasztásban a Colán magas­latokon, azaz egy olyan akció­ban, amelyről — úgy hírlik — Kissinger amerikai külügymi­niszter tárgyalt az izraeli veze­tőkkel. Newsweek ugyanezen számá­ban közli Mose Dajan volt iz­raeli hadügyminiszter interjú­ját is. Dajan ebben kifejti: Nem hiszi, hogy Izrael valaha is tel­jesen kiürítené a Golan-magas- latokat vagy Ciszjordániát. A volt hadügyminiszter ugyanak­kor bírálta lépésről lépésre való haladás Kissinger által követett politikáját, és kétségbe vonta az amerikai külügyminiszter hozzáértését. Koronázás Nepálban Katmandu — Az udvari csil­lagjósai által megjelölt „legked­vezőbb“ órában került sor hét­főn Birenda Bir Bikram nepáli király ünnepélyes megkoroná­zására. A 29 éves uralkodót, aki apja halála után 1972-ben került trónra, az 58 országból érkezett magas rangú vendég — köztük három államfő — jelen­létében misztikus szertartások közepette ékesítették fel két­millió dollárt érő koronájával. A koronázás után a királyi pár és a vendégek — köztük Charles walesi herceg, Akihito japán trónörökös, Csen Hszi- lien kínai miniszterelnök-helyet­tes és Imelda Marcos, a Fülöp- szigeti elnök felesége — 30 ki­rályi elefánt hátán vonultak fel Katmandu rendkívüli biztonsági intézkedésekkel megerősített főútvonalán. Indokínai hírek A legnagyobb közép ameri­'' kai köztársaságban, Nica­raguában december végén szük­ségállapotot rendeltek el. So­moza diktátor január végén to­vábbi megtorló intézkedést fo­ganatosított: elrendelte a 22 óra utáni kijárási tilalmat és hatálytalanította mindazon al­kotmányos rendelkezéseket, amelyek akár látszatra is elis­merték volna a lakosság vala­milyen személy demokratikus jogait. A kétmillió lakosú Ni­caragua Ismét a politikai meg­figyelők érdeklődésének előte­rébe jutott, A megtorló intézke­dések ugyanis arra vallanak, hogy Somozát komolyan aggaszt­ja antidemokratikus, feudális rendszerének a jövője. A So- moza-rezsim eddig szuronyok­ra és az amerikai kormánykö­rök nyújtotta védelemre tá­maszkodva tartja fenn magát. Amióta Kolumbusz 1502-ben partra szállt Nicaragua partjai­nál, az országnak szüntelenül küzdenie kellett függetlenségé­ért. 1522 és 1821 között a spa­nyolok uralták Nicaraguát és leszámoltak az erőszakos gyar­matosítással, szembeszálló in­dián lakossággal. 1822-től ide­iglenesen Mexikó része, majd éveken át az egyesült közép­amerikai tartományok szerves része lett Nicaragua, de 1838- ban önálló köztársasággá kiál­tották ki. Már a múlt század végén, de különösen ' századunk elején nagy érdeklődést tanúsítottak Nicaragua iránt az amerikai kormánykörök. Nem csoda, mert Nicaragua mezőgazdasági ter­ményekben igen gazdag. Van itt kávé, cukornád, rizs, dohány, gyapot, kaucsuk, gyümölcs, tró­pusi fafajták. Igen elterjedt a marhatenyésztés. 1912-ben Ni­caraguában partra szállt az amerikai tengerészgyalogság és itt maradt egészen a húszas évek derekáig. Országszerte de­mokratikus, antiimperialista mozgalom jellegét öltő partl- zánharcot szerveztek az ameri­kai katonák ellen. Diaz elnök 1926-ban történt megdöntése után további ame­rikai beavatkozásra került sor. Mielőtt az amerikai csapatok végleg elhagyták volna Nica­raguát, Amerika-barát zsoldos bandákat szerveztek, ún. nem­zeti gárdákat, amelyek élére Anastasio Somoza tábornokot állították. Ez a kalandor 1934- ben elmozdította nagybátyját, Sacasa elnököt és kényelmet­len személyek sorozatos meg­gyilkolásával szabaddá tette magának az utat az elnöki szék­be. Az Amerika-barát terrorista rendszert létrehozó diktátor 1956-ban merényletnek esett ál­dozatul. Somoza máig is tartó családi uralmat vezetett be. Helyét fia, Luis Somoza fog­lalta el, 1967-ben pedig a csa­ládbeli elődök hagyományait folytató jelenlegi diktátor, Anastasio Somoza Debayle fog­lalta el az elnöki széket. Nicaraguában már 1959 jú­nius elején fegyveres felkelés tört ki a terrorrendszer ellen, amely a lakosság kétharmadát máig is munkanélküliségre kár­hoztatta — Nicaraguában csak minden ötödik felnőtt tud írni és olvasni. Szörnyű nyomor és jogtalanság uralkodik az or­szágban, nemcsak politikai, hanem szociális értelemben Is. A társadalmi ellentétek még in­kább kiéleződtek annak követ­keztében, hogy a kormánykö­rök kisajátították a legértéke­sebb földterületeket és a föld természeti kincseit, ugyanakkor a lakosság döntő többségének szegényes hajlékán kívül sem­mi vagyona sincs. Az 1959-es fegyveres felkelés Idején négy ellenzéki párt, köz­tük a szocialista (kommunista) párt dokumentumot adott ki, amelyben a parancsuralmi rend­szer teljes megszüntetését, a törvénytelenül szerzett vagyon elkobzását, a parancsuralmi rendszer megdöntéséért küzdő valamennyi szervezet részvéte­lével egy ideiglenes népi kor­mány létrehozását követelték. A Somoza-rendszernek akkor sikerült elnyomnia a felkelést, de az ellenállás különféle for­mákban továbbra is megnyilvá­nult. Létrejött a baloldali San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front partizánmozgalma, amely különösen tavaly aktivizálódott. A partizánmozgalom harcosai Managua fővárosban több ne­ves személyiséget elfogtak és felszólították Somoza elnököt, engedjen szabadon 14 politi­kai foglyot. Mivel a nicaraguai rendőrségnek nem sikerült el­fognia az emberrablókat és ki­nyomoznia a kormánykörökhöz tartozó elfogott személyek rej­tekhelyét, Somoza úgy döntött, hogy eleget tesz a partizánok ultimátumának. Maga a parti­zánakció ténye nemcsak a par­tizánok erejét, hanem a la­kosság részéről kapott széles körű támogatásukat is bizonyít­ja. Somoza most újabb terrorak­ciókkal Igyekszik megfélemlí­teni a lakosságot. lismét meg­szigorították a sajtócenzúrát, a rendőrség és a fasiszta „nemze­ti gárda“ emberei házkutatáso­kat végeznek, ismét napirenden vannak a letartóztatások. Hir­telen állandó katonai törvény­széket létesítettek, hogy „össze­esküvéssel“ és a fennálló rend­szer megdöntésére Irányuló kí­sérlettel vádolt személyek ügyé­ben ítélkezzék. Mivel a bíróság hadijog alapján fog ítélkezni, az a veszély fenyeget, hogy drákói szigorral hoznak ítéle­teket. Mivel a nicaraguai nem­zetgazdaság jelentős része az amerikai monopóliumok kezé­ben van, a Somoza diktatúra sokoldalú amerikai segítségre számíthat. A hivatalos jelenté­sek Is azonban arról szólnak, hogy a kormánycsapatok két helyen közvetlenül összecsap­tak a partizánokkal Ha a pár- tizánok nem tértek ki a nyílt összecsapás elől, akkor ez két­ségtelenül nemcsak magabiztos­ságukra, hanem szervezettsé­gükre és arra is vall, hogy fel­készültek a harc fokozására a gyűlölt rendszer ellen. JAN BLANSKÍ NEHÁNY \^l BUDAPESTRE érkezett hiva­talos látogatásra dr. Erich Biel- ka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. Útjára elkísérte felesége. A mi­niszter kíséretében van dr. Lud- wig Steiner, az osztrák külügy­minisztérium politikai igazga­tója is. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt főtitká­ra, az Államtanács elnöke, áp­rilisban Jordániába látogat. A hírt a jordániai kormány hiva­talos közleménye jelentette be. A közleményben nem szerepel sem a látogatás pontos dátuma sem annak várható időtartama. NYUGAT-BERLINBEN befeje­ződött a Szocialista Internacio- nálé kétnapos konferenciája. A zárt ajtók mögött tartott ta­nácskozáson nyugat-európai or­szágok számos szociáldemokra­ta pártvezetője és kormányfője vett részt. Foglalkoztak az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet kérdéseivel, u közel-keleti és a ciprusi hely­zettel, a portugáliai és a spa­nyolországi fejleményekkel, vu- lamint a nemzetközi energia­problémákkal. LISSZABONBAN vasárnap rendkívüli ülést tartottak a portugál kormánykoalícióban részt vevő, polgári jellegű de­mokratikus Néppárt vezetői. Az ülésen a Fegyveres Erő Moz­galmának (MFA) azt a hét pontból álló javaslatát vitatták meg, amelyet a haladó katonai mozgalom képviselői a múlt hé­ten terjesztettek az ország öt legnagyobb politikai pártja elé. BRADFORD MORSE, az ENSZ főtitkárának különleges politi­kai ügyekkel megbízott helyet­tese hatnapos hivatalos láto­gatásra Chilébe érkezett. HIVATALOS LÁTOGATÁSRA Bukarestbe érkezett Wallace Edward Rowling, Űj-Zéland mi­niszterelnöke. AZ OLAJEXPORTÁLÓ ORSZÁ­GOK SZERVEZETÉNEK (OPEC) szakértői bizottsága kuwaiti ülésén jóváhagyta azt a kuwai­ti javaslatot, hogy az olaj el­adása fejében kapott pénzt vá­sárlóerejének csökkenése mér­tékében emeljék fel a kőolaj árát — közölték jólértesült for­rások Kuwaitban. A szakértői bizottság által jóváhagyott ja­vaslatot a kőolajexportáló or­szágok Algériában tartandó csúcsértekezlete elé fogják ter­jeszteni. MAX VAN DÉR STOEL hol­land külügyminiszter március 23-tól háromnapos hivatalos lá­togatást tesz Szaúd-Arábiában. LONDONBAN véget ért a brit békemozgalom kétnapos orszá­gos konferenciája. Edwina Ste- vart, az észak-írországi pol­gárjogi mozgalom titkára a ha­zájában életbe léptetett rend­kívüli állapot eltörlését, a po­litikai foglyok szabadon bocsá­tását, Alán Sapper szakszerve­zeti vezető Nagy-Britanniának az EGK-ból való kilépését kö­vetelte. JAPÁN SAJTŰFORRÁSOK sze­rint Mijazava Kiicsi külügymi­niszter Washingtonba készül, hogy elődeihez hasonlóan foly­tassa a „párbeszéd diplomáciá­ját“ Japán és az Egyesült Ál­lamok között. Kormánykörök­ben valószínűnek tartják, hogy a külügyminiszter amerikai út­jára április végén kerül sor, amikor szünetet tart a japán parlament. A TOKIOI ASZAHI SIMBUN hétfői jelentése szerint az Egyesült Államok elhatározta, hogy kitelepíti Japánból azt a három nagyhatósugarú ^ radar­állomást, amelynek legfőbb fel­adata volt a Szovjetunió „figye­lemmel kísérése“. Az amerikai döntést közölték a japán kor­mánnyal. FORBES BURNHAM, Guayana miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya hamarosan ál­lamosít két brit érdekeltségű cukornádültetvényt. Az ország­ban a közelmúltban vettek álla­mi tulajdonba két észak-ameri­kai kézen levő bauxit-kitermelő vállalatot. Erjedés Nicoiiuion Kommentárunk EGYIPTOMI TERVEZET

Next

/
Thumbnails
Contents