Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám, csütörtök
HIVATÁS, ÉLETPÁLYA KIK TANULHATNAK A KATONAI KÖZÉP- ÉS FŐISKOLÁKON? SITANFOLYAMON Malis Pavel felvétele Tízezrek dicsérik a foztjét A legalkalmatlanabb időbe«, nagymosás közben zavartuk meg Laukó Juditot. A' konyhában búg a mosógép, a tek- nőben ázik a ruha, de ő nem haragszik a váratlan vendégekre, pillanatok alatt rendet teremt és szívélyesen hellyel kínál bennünket. Először munkahelyén, a sládkoviöovói (diószegi) Major István Cukor- és Konzervgyárban kerestük, de megtudtuk, hogy kivette a még tavalyról megmai’adt szabadságát. így kerültünk a két szoba konyhás családi házba, ahol minden a háziasszony rendszeretekéről tanúskodik. v A beszélgetés akadozva indul, de amikor a munkára, a munkahelyi problémákra terelődik a szó, Laukó Judit nyelve megoldódik. Idén lesz 25 éve, hogy a cukorgyárban kezdett dolgozni. Először a kertészetben vállalt munkát. Gyümölcsszezonban többször megkérték, segítsen a konzervgyárban. Megszerette az ottani munkát, olyannyira, hogy az egyik szezon után már nem ment vissza a kertészetbe. — Akkoriban még sokkal nehezebb volt a munkánk. Sok olyan munkafolyamatot is kézzel végeztünk, amely ma már a gépek dolga. A lecsót például kézzel töltöttük üvegekbe és az üvegeket is kézzel zártuk le. Ma már a borsókonzerve- ket automata, a befőtteket félautomata gépsoron készítjük. Bár a munkakörülmények évről évre javulnak, a konyha- részlegben dolgozó asszonyok munkája ma sem mondható könnyűnek. Télen-nyáron vízzel dolgoznak, hideg kőpadlón állnak, sokat emelgetnek. — A legnehezebb talán a készételek készítése. Ez a konyha fent van az emeleten, a felvonó a sok gőz miatt gyakran elromlik és ilyenkor a nyersanyagot és a kész kon- zervé'ket nekünk kell fel, illetve leszállítanunk. Különösen sok a tennivaló a gyümölcsérés idején. Ilyenkor három műszakban dolgoznak és az Iskolai szünetben még a diákok is segítenek. — Az éjszakai munka csak eleinte volt szokatlan, ma már nem okoz gondot. Beszélgetünk, énekelünk, közben fürgén jár a kezünk, észre sem vesszük és már meg is virrad. Mindezt nem panaszképpen mondja, hiszen amint megjegyzi, jól érzi magát a részlegen, nem kívánkozik máshová. 1967- ben alakult brigádjának tagjai is hasonlóan gondolkodnak. Még azok is szívesen visszavisszatérnek, akik már nyugdíjba mentek. A nagy dologidőben ott, vannak köztük, segítenek a gyümölcs és zöldség feldolgozásában. — Brigádunk összeforrt, jó közösség. Körülbelül egyidősek vagyunk, közösek a problémáink, egyformán gondolkodunk. Néha összezördülünk, de ezek csak múló nézeteltérések. Talán azért értjük meg egymást olyan jól, mert valamennyiünknek az a célja, hogy minél jobban és minél többet dolgozzunk. Egymásra vagyunk utalva, az egyes munkafolyamatokat felváltva végezzük, ha valaki lazítana, azt valamennyien megéretnénk. Nagyon jó érzés, amikor műszak után végignézzük az egyenes sorokban álló kész befőtteket. Borsókonzervből 18—20 ezret, befőttből 8—10 ezret készítünk egy műszak alatt. A brigádnak valóban nincs miért szégyenkeznie, tavaly 100—102 százalékra teljesítette a tervet és amint Birkás János elv társtól, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökétől megtudtuk, valószínű, hogy az idén elnyerik a szocialista munkabrigád címet. A jó eredmények elérésében nem kis része van Laukó elv- társnőnek, aki munkája példás elvégzése mellett a pártszervezetben is aktívan dolgozik. — Édesapám, testvéreim párttagok. Ogy éreztem, nekem is ott a helyem a munkásosztály élcsapatában, ezért 1964- ben jelentkeztem a pártba. Nagyon boldog vagyok, hogy már harmadszor beválasztottak alap- szervezetünk bizottságába. Jó munkával, a rám bízott feladatok maradéktalan teljesítésével akarom meghálálni a bizalmat. Az üzemi szakszervezeti bizottságnak is tagja. Az üzemi étkeztetés problémáival foglalkozik. örül, hogy tavaly ősz óta megjavult a koszt és ezért ma már többen járnak az üzemi konyhába. Most azt akarják megoldani, hogy az ebédlőtől aránylag messzebb fekvő részlegek dolgozói közvetlenül munkahelyükön kapjanak meleg ételt. Laukó elvtársnő a nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetésben részesül. Úgy érezzük, hogy ez az elismerés hivatott kezekbe kerül. CSIZMÁR ESZTER Múlik az idő, felnőnek a gyerekek, jelentkezik a pálya- választási gond. A mai fiatalok a különböző divatos és kevésbé divatos szakmák sokasága közül választhatnak, szakközépiskolában vagy főiskolákon folytathatják tanulmányaikat. Arra kevesen gondolnak, hogy a továbbtanulási lehetőség a néphadseregben is adva van. Hazánkban három katonai gimnázium van, mégpedig Banská Bystricán, Opaván és Moravská Tŕebován. Ezekbe azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik a kilencéves alapfokú iskolát (15—16 éves életkor) az idén, esetleg tavaly fejezték be. Természetesen ehhez szükséges a szülők, esetleg a törvényes gyám beleegyezése is. Sokan feltehetik a kérdést, nem korai még a katonáskodás ilyen fiatal gyerekeknek. Megnyugtathatjuk őket, szó sincs katonáskodásról. Ugyanis ezek a fiatalok az érettségi vizsga után katonai főiskolán folytatják tanulmányaikat, s itt töltik le a tényleges katonai szolgálat idejét is. A gimnáziumokban a. teljes ellátás díjmentes. A szülők viszont ugyanúgy megkapják a gyermekpótlékot, mintha fiuk odahaza volna. Hasonló a lehetőség a katonai szakközépiskolákban is, amelyek Martinban, Nitrán, Nové Mesto nad V állomban, Prešovban, Valašské Meziŕíčí- ben és Roudnice nad Labemben működnek és érettségivel fejeződnek be. A szakközépiskolák tanulói az első és a második évfolyamban zsebpénzt, a har madik és a negyedikben pedig — amikor a tényleges katonaidejüket is letudják — zsoldot kapnak. Az érdekesség kedvéért elmondhatjuk, hogy a köz legény 90, az őrvezető 120, a tizedes 150 és a szakaszvezető 180 korona zsoldot kap havonta. Az előléptetés összefügg az elért tanulmányi eredmények kel. Az iskolákból mint tiszt helyettesek, őrmesterek távnz nak szolgálati helyükre. Kevesen tudják, hogy léteznek egy- és kétéves tiszti iskolák is. Ezek hallgatói a szóban forgó idő alatt letöltik a tényleges katonai idejüket is. Az iskolából alhadnagyként távoznak csapattestükhöz. Az egyéves tiszti iskolában az érettségivel rendelkezők, míg a kétévesre az érettségi nélküli munkásfiatalok jelentkezhetnek. A kétéves tiszti iskola egyébként érettségivel fejeződik be. A női egyenjogúság kapcsán szükséges elmondani, hogy néphadseregünkbe nők is jelentkezhetnek. Az egyéves tanfolyamra az érettségizett 18—20 éves lányok jelentkezhetnek. Az egy év elteltével hivatásos katonai szolgálatot teljesítenek. Az érettségizett fiatalok, akik nem idősebbek 24 évnél — a pilótáknál 21 évnél — a különböző irányzatú katonai főiskolán — Liptovský Mikuláson, Výškov na Moravéban, Ko- šicén, Prešovban, Martinban és Zilinán — folytathatják tanulmányaikat. A hallgatók az első és második évfolyamban letöltik a tényleges katonai idejüket. A tanulás 4 éves. A hallgatók az iskolából inérpökhad- nagyként kerülnek ki. A harmadik évfolyam után a hallgatókat alhadnaggyá léptetik elő, ami havi 400 korona zsolddal és 150 korona továbbszolgálati illetménnyel jár. A kiváló tanulmányi eredményt elérő katonák havi jövedelme meghaladhatja a 850—1000 koronát is, természetesen a teljes katonai ellátás mellett. Az említetteken kívül a ži- linai Közlekedési Főiskolán katonai tanszék működik, a prágai Károly Egyetem testnevelési tanszékén pedig katonai szakágazat. Hradec Královén a katonaorvosi pályát választók tanulhatnak. Bratislavában és Brnóban katonai akadémia működik. Ezekre az érettségizett fiatalok vagy tényleges katonák az egy- és kétéves tiszti iskolákból kikerülő, gyakorlattal rendelkező tisztek, katonai gimnáziumok és középiskolák egykori hallgatói, tanulói kérhetik felvételüket. Felmerül a kérdés, milyen feltételek mellett lehet a felsorolt iskolákban tanulni. Elsősorban is azok juthatnak ide, akik sikeresen leteszik a felvételi vizsgát, egészségi állapotuk, erkölcsi profiljuk kifogástalan. A katonai iskolákról még azt is el kell mondani, hogy ugyanolyan végzettséget nyújtanak, mint a hasonló jellegű polgári iskolák. Az érdeklődőknek természetesen számolniuk kell azzal, hogy az iskola elvégzése után egy meghatározott időt a néphadseregben le kell szolgálni, ami magától értetődő. Egyébként az érdeklődők bővebb felvilágosításért a járási katonai parancsnoksághoz, vagy az egység parancsnokához forduljanak. Végül, de nem utolsósorban még valami: néphadseregünknek szüksége van a fiatal tiszt- helyettesekre és tisztekre. Olyanok- jelentkezzenek, akik a hivatásos katonai életet valóban életpályának tekintik. ttfiMETH JÁNOS Tisztté avatás ntáni gratuláció a Martini Katonai Főiskolán. Közös érdelriinlc a csaladok megszHánfitása Csölklkein a házasulandók életkora • Minden tizedik Iházasság felbomlik $ Gyermekkorban kell megkezdeni a felkészítést a családi életre A népesedés fejlődésének elemzése — .amely a CSKP XIV. kongresszusára készült — kimutatta, hogy a népesedés szempontjából megfelelő légkör kialakításához nem elég csupán kedvező szociális és gazdasági feltételeket teremteni. Jól átgondolt nevelőmunkát kell kifejteni az ifjúság körében. En- ✓ nek szükségességét néhány elgondolkoztató tényező is sürgeti. A hatvanas évek második felében, főként az 1968—69-es évek válságos időszakában egy re mélyebbre hatolt az emberek tudatában a fogyasztói társadalom ideálja, s ez' a családtervezésben is visszatükröződött. Főként abban nyilvánult meg, hogy a fiatal házasok mindenekelőtt anyagi értékeket akartak szerezni — autót, hétvégi házat, külföldi nyaralást, s céljaik mielőbbi elérése érdekében lemondtak a gyermekről. Sok házasság maradt gyermektelen ebben az időszakban, vagy a házastársak megelégedtek egy gyermekkel. Az ilyen családok értékrendjében az utód az utolsó helyre került. Hosszú évekre visszamenőleg kimutatható, hogy csökkent a házasulandó fiatalok életkora is. Hogy néhány példával is alátámasszuk: míg 1937 ben a 20 éven aluli jegyesek aránya 13,4 százalék volt, 1950-ben már 17,2 százalékot tett ki, 1972-ben pedig 18,2 százalékot. Ez a korhatár-csökkenés még erőteljesebben érezhető a 20—24 évesek kategóriájában. 1937-ben a házasságra lépő fiataloknak 33,5 százaléka, 1950-ben 39,6 százaléka, 1972 ben pedig 57,7 százaléka nem töltötte még be a 24. életévét. A gyermekek sínylik meg Nagy gondot okoz társadalmunknak a válások gyakorisága is. Szlovákiában évente mintegy 4000 házasság bomlik fel. A házasságkötések számával összevetve megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen minden tizedik házasság felbomlik. Ha közelebbről szemügyre vesszük a kérdést, láthatjuk, hogy a felbontott házasságoknak több mint egyhannada nem tartott öt évig, és 20 százalékot tesznek ki azok a házasságok, amelyek 5—10 évig tartottak. Ezek a számok annál riasztóbbak, mivel ezekben a családokban sok a kiskorú gyermek, aki a válást mindig megsínyli. Ha a válást magát, mint jelenséget nem is küszöbölhetjük ki teljesen az életünkből, ezek az adatok mégis a következetes megoldás szükségességét sürgetik. Kimutatható az is, hogy sok fiatal meggondolatlanul lép házasságra, nincs még felelősségtudata a saját jövőjével és gyermekeivel szemben. A fent említett okok arra vezetnek bennünket, hogy elgondolkozzunk a jelenlegi állapot felett, és széles körű nevelőmunkába kezdjünk az Ifjúság körében. E munka megindítására serkentőleg hatott az 1970-ben elfogadott, a népesedéssel fogl alkozó 260. számú kormányhatározat, amelyben benne foglaltatnak a szülői felelősségtudatra való nevelés feladatai, valamint a házassági tanácsadók létrehozásával kapcsolatos kérdések. A határozatban foglalt feladatokat a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium vezetésével a legfontosabb társadalmi szervezetek bontották le, 1972- ben pedig az SZSZK kormánya jóváhagyta őket. Tanácsadó testület A minisztérium kezdeményezésére, az iskolaügyi, egészség- ügyi, művelődésügyi minisztériummal, valamint a Szlovákiai Nőszövetséggel, a SZISZ-szel és a Szlovák Szocialista Akadémiával való egyetértésben megalakult a munka- és szociális- ügyi minisztérium mellett egy tanácsadó testület, amely az ifjúság házasság előtti nevelésével foglalkozik. A tanácsadó testület feladata, hogy irányítsa az egyes ágazatok és társadalmi szervezetek munkáját, és a nevelői tevékenységbe bevonja a tömegtájékoztatási eszközöket, főként a rádiót és a televíziót. 1975. II. 20.
