Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. február 19. SZERDA BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 42. szám © Ára 50 fillér FELADAT ÉS KÖTELESSEG Országszerte hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülünk, jóleső érzéssel gondolunk az elért eredményekre, a békében eltöltött három évtizedra. Az idősebb korosztálynak az emlékezés kapcsán a háború borzalmai, a fasizmus garáz­dálkodásai, a koncentrációs táborok pokla is eszébe jutnak, s amikor gyermekeikre, unokáikra pillantanak, akaratlanul is kicsúszik a szájukon: soha többé háború. A szocialista tábor békepolitikája is ezt igyekszik elérni. Míg azonban létezik kapitalista társadalom, fennáll a háború veszélye is. Ezt sohasem szabad békés építőmunkánk közepet­te sem elfeledni. Ezt a tényt figyelembe veszi pártunk honvé­delmi politikája is, az 1971. március 19-én a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló központi bizottság határozatá­ban is kidomborítja. Vagyis nemcsak építeni kell tudni a szó cialista hazánkat, hanem a szükség esetén azt meg is kell tudni védeni. A honvédelmi nevelés fontos politikai és ideológiai munka. Az állampolgárok tudatában állandóan erősíteni kell a szocia­lista hazafiasság, az internacionalizmus tudatát, nemzeteink és nemzetiségeink szilárd egységét. Jelentőségét és fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy az említett határozat után tör­vényerejű rendelet látott napvilágot a lakosság egységes honvédelmi neveléséről. Kétségtelen, hogy az azóta eltelt idő alatt a honvédelmi nevelés terén figyelemreméltó eredményeket értünk el, de ez még nem ad okol az elégedettségre. Sok helyen már megfeled keztek arról, a határozat azt is leszögezi, hogy az egységes honvédelmi nevelés a pártoktatás szerves részévé kell, hogy legyen, hogy ez pártunk honvédelmi politikájának oszthatat­lan része, s teljesítéséért, megvalósításáért minden párttag és funkcionárius felelős. A honvédelmi nevelés már az óvodákban elkezdődik és foly­tatódik az első és második fokú iskolákon. Egyes osztályokban mint kötelező tantárgy szerepel. Mégis azt mondhatjuk el, hogy még mindig sok benne a formalitás. Az órákat, gyakor­latokat csak tessék-lássék formában tartják meg, s így nem mindenütt sikerül felkelteni a diákok érdeklődését. A legjelentősebb feladat a Honvédelmi Szövetségre hárul, ő gondoskodik a tényleges kaLonai szolgálat előtt álló fiata­lok felkészítéséről. Kiképzőközpontjaiban évente több száz fia­tal fordul meg. A kétéves kiképzési ciklus bevezetése óta e téren lényeges javulást, figyelemreméltó eredményt értek el. Amit kifogásolni lehet, az, hogy a fiatalok fizikai erőnléte még nem minden esetben éri el a kívánt szintet. A lakosság polgárvédelmi felkészítése is a honvédelmi neve­lés szerves része. Falun és üzemekben megszokott forma, hogy meghallgatnak néhány előadást, megnéznek egy-két filmet, s ezzel mindent elinlézettnek tekintenek. A praktikus gyakorlatra azonban már kevés helyen kerül sor. Pedig okvetlen szükséges, hogy az elméleti tudást a gyakorlatban ellenőrizzék. Ahogy mondani szokás, a gyakorlat teszi mesterré az embert. A honvédelmi nevelés formája, módszere jóval több a felso­roltaknál. Életünk bármelyik szakaszát említhetnénk is, mind­egyiknek köze van, illetve kell, hogy köze legyen hozzá. A la­kosság egységes honvédelmi neveléséről szóló törvény minden szerv, szervezet, és intézmény feladatát megszabja és teljesí­tését kötelezővé teszi. Ezt és az említett párthatározatot is nem ártana újra elővenni, fellapozni és ellenőrizni ezek alap­ján a lebontott feladatok teljesítését. Tudatosítani kell, hogy a honvédelmi nevelésért mnidun gaz­dasági vezető, vezérigazgató, igazgató, üzemvezető és mester felelős. Nem kivétel ez alól a nemzeti bizottság sem. Úgy kell a honvédelmi nevelést megszerveznünk, hogy az eredményes és hasznosítható legyen a mindennapi építőmunkában is. Ez feladat, és egyben kötelesség is. MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK KITÜNTETÉSE Elismerés a kiváló eredményekért ÜJABB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK Prágában tegnap a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában kitüntetéseket vettek át a mezőgazdasági vállalatuk képviselői. „Az építésben szerzett érdemekért“ és „A kiváló munkáért“ állami kitüntetést a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya javaslatára a köztársasági elnök 18 efsz-nek, állami gazdaságnak, munka- kollektívának és dolgozónak adományozta a cukorrépa, a burgonya és a szemes kukorica termesztésében, s az 1974. évi betakarításban a gépek példás kihasználása terén elért kiváló eredményekért. A kitüntetéseket ünnepi gyűlés keretében nyújtotta át Jan Baryl, a CSKP KB titkára, František Hamu u z, a szövetségi kor­mány alelnöke, Július Varga, a CSKP KB osz­tályvezetője, Rudolf V a n č o, az SZLKP KB osz­tályvezetője, Bohuslav Večera, a CSSZSZK me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, ján j a- novic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszteie és Miroslav P e t ŕ í k, a CSSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese. „Az építésben szerzett érde­mekért“ állami kitüntetést a cukorrépatermesztésben elért kiváló eredményekért a követ­kező egységes földmüvesszövet- kezetek kapták: Krásná Ves-Lí- ny, Mladá Boleslav-i járás, a Rozkvét Efsz Bašnicében, jičíni járás, a Zdeiiék Nejedlý Efsz Dolanyban, náchodi járás, a Rozvoj Efsz növénytermesztési kollektívája PravCicében, kro- méŕíži járás, a Rimicei Bílá Lhota Efsz, olomouci járás, a Morava-Kojetín Efsz, pferovi já­rás, Zlatnd na Ostrove, komár- nói járás, Kamanová, topoľčanyi járás, Horovce, michalovcei já­rás, Podolie, trencíni járás. A burgonyatermesztésben elért eredményekért: a Petrovioei Vysočina Efsz, pelhrimovi já­rás, a brtnicei Rovnosť Efsz jihlavai járás, a Veľká Lomni- ca-i Állami Magnemesítő gazda­ság, poprádi járás. A szemes kukorica termesztésében elért eredményekért: a Jurovái Efsz, Dun. Streda-i járás és a Seli- cei Efsz, galántai járás. A cukorrépa betakarításánál használt gépek példás kihasz­nálásáért ,,A kiváló munkáért“ állami kitüntetést kapták: Jifí Chalupa, az Opavai Gép- és Traktorál lomás traktorosa-kom­bájnosa, a Veľká Čalomija-i Vö­rös Csillag Efsz traktorosainak kollektívája, Veľký Krtíš-i já­rás. Ugyanezt a kitüntetést kapta a burgonyabetakarítás­nál alkalmazott gépek minta­szerű kihasználásáért az Ok- rouhlicei Efsz növénytermeszté­si kollektívája, Havlíčkflv Brod-i járás. Večera miniszter ebből az al­kalomból összegezte a mező- gazdaságnak az ötödik ötéves tervidőszak négy éve alatt elért sikeres eredményeit. Egyben hangsúlyozta, hogy mezőgazda- sági dolgozóink munkájának mértéke a népgazdaság fejlesz­tésében az legyen, hogy rend­szeresen összehasonlítják a nemzetközi színvonalon elért csúcsteljesítményekkel a mező- gazdasági termelés egyes sza­kaszain elért teljesítményeiket. Ezért aktív intézkedések foga­natosításával kell kiküszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek korlátozzák a termelés fejlődését, fel kell tárni és tel­jes mértékben ki kell használ­ni, gyors ütemben mozgósítani a forrásokat és a tartalékokat, s ezáltal teljesíteni az egyre igényesebb célokat, amelyek arra irányulnak, hogy önellá­tókká váljunk az alapvető POLITIKAI ENYHÜLE3 UTÁN KATONAI ENYHÜLÉST Dr. Radoslav Klein nagykövet nyilatkozata a bécsi had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról Egyre töfjyb új termék gyártását vezetik be a Banská Stiavnica-i Piéta üzemben. A kötöttáruk idei kollekciójának 85 százaléka új­donság. Képünkön: Barbara Filipová kötőgépkezeln munka közben. (Felvétel: T, Bab iák — CSTK) Bécs — Dr. Radoslav Klein nagykövet, a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalá­son részt vevő csehszlovák kül­döttség vezetője az alábbi nyi­latkozatot adta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Kérdés:' Becsből történt tá­vozásával kapcsolatban hogyan értékelné röviden a tárgyalás jelenlegi állapotát? Válasz: Ezen a tárgyaláson kezdettől fogva a haderő- és fegyverzetcsökkentés két alap­jában ellentétes koncepciója ütközött össze. A szocialista országok arra törekszenek, hogy a bécsi tár­gyalás eredménye a csapatok és a fegyverzet koncentráció­jának lényeges csökkenés© le­gyen Közép-Európa térségében, a történelmileg kialakult, fenn­álló erőviszonyok megőrzése mellett. Ezért 1973 novemberi szerződéstervezetükben követe­lik, hogy a tárgyalásnak mind a 11 közép-európai résztvevője három éven belül több mint 15 százalékkal kölcsönösen csök­kentse az összes fajta fegyve­res erők állományát és fegy­verzetét, beleértve az atom­fegyvereket, ami valóban lénye­ges csökkentést jelent. A nyugati államok viszont arra törekszenek, hogy vala­mennyi tárgyalás csupán a szá­razföldi csapatok létszámának csökkentésére korlátozódjék és teljesen figyelmen kívül hagy­ják a légierő és a fegyverzet, beleértve az atomfegyverek és hordozóik állománya csökken­tésének szükségességét. E fegy­vereket nem lehet kiiktatni a kölcsönös erőviszonyokból. A Nyugat ebben a lényegesnek korántsem tekinthető, hasonló korlátozott csökkentésre vonat­kozó javaslatában ezenkívül még arra is törekszik, hogy egyoldalú előnyökhöz jusson és a maga javára változtassa meg a katonai erőviszonyokat. Ezt a törekvését elsősorban az a követelmény fejezi ki, hogy a szocialista országok mintegy háromszor nagyobb mértékben csökkentsék csapataik létszá­mát, mint a NATO-államok. A nyugati terv ellentétben van a bécsi tárgyalás együttesen el­fogadott alapelvével, melynek értelmében egyik fél biztonsá­gát sem lehet veszélyeztetni és senkinek sem szabad egyoldalú katonai előnyökhöz jutnia. E tervnek mint egyedüli tárgya­lási alapnak a szorgalmazása nem eredményezhetett és ter­mészetesen nem eredményezhet valamennyi résztvevő számára elfogadható megoldást. A szocialista államok attól a törekvéstől vezérelve, hogy újabb lendületet adjanak a tár­gyalásoknak, 1974 október ele­jén javasolták, hogy kössenek önálló egyezményt az 1975. évi kezdeti csökkentési lépésről. A javaslat feltételezi, hogy mind­egyik oldalon 20 000 fővel és a megfelelő fegyverzettel csök­(Folytatás a 3. oldalon) élelmiszerek és a takarmány termelésében. Mivel az ötéves tervidőszak négy éve alatt a növénytermesztésben négymilli- árd korona értékű lemaradás mutatkozik, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat akció- programja külön súlyt helye­zett a növénytermesztés fejlesz­tésére a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatai tel­jesítésének biztosítására. Első­sorban a cukorrépatermesztés lényegesebb fokozásáról van szó az eddigi vetésterületeken, majd a vetésterületnek 220 000 hektárra való fokozatos bőví­téséről, ami lehetővé teszi a cu­korrépatermesztésnek 8,9, sőt 9,3 millió tonnára való növelé­sét. A gabonaneműekkel való önellátottság elérése megköve­teli, hogy legalább 12 millió tonna gabonát termeljünk. A burgonya termesztési terü­letének 1980-ig legalább 15 százalékkal való csökkentésé­vel a figyelmet az ipari és az étburgonya minőségének és hek­tárhozamának növelésére kell összpontosítani. A további in­tézkedés az olajos magvak, a gyümölcs és a zöldség termesz­tésének fejlesztésére irányul azzal a céllal, hogy csökkent­sük e termények behozatalát. A legutóbbi négy év alatt a kitüntetett efsz-ek közül a cu­korrépatermesztésben a követ­kező hektárhozamokat érték el: a Dolanyi Efsz 417 métermá­zsát, a Bílá Lhota-i Efsz 430 (Folytatás a 2. oldalon/ A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMÁBÓL Két töu-téinet — Antonín Hrdliőka írásai Bácsi számadás és el őretek iintés — Szombath Ambrus riportja Oj technika a teplicei Sfklo Uinicinlbain — Somogyi Mátyás írása Harcban edződött — Február 23-a a szovjet had­sereg és hadiflotta napja Fejszál dosszié — I. — Önody György riportja Sokszemközt Bábi Tiborral — Bodnár Gyula interjúja Fegyvereik Prágának — Beszélgetés Ivó Tornán film­rendezővel Értékes módszertani tainulmátnyck — A Nitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának évköny­véről Fiatalokról fiataloknak Humor

Next

/
Thumbnails
Contents