Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám, péntek

Belpolitikai kom meri tár A NÉP JAVÁRA Számunkra az 1975-ös év nem csupán „egy a sok közül“, hanem jelentős jubileumi év, hazánk felszabadításának 30. évfordulója. Azért, amikor feltesszük a kérdést: vajon mit hoz ez az esztendő? — jusson eszünkbe az is, amit már megadott az elmúlt év, meg az azt megelőzőek a három szabad évtized. Husák elvtárs újévi beszédében eredmé­nyeinkről szólva kiemelte: „Nem csekélység az, amit Cseh­szlovákia az elmúlt 30 év alatt elért. Mindez népünk mun­kájának, a kommunista párt helyes politikájának, a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal való testvéri együttműködésének az eredménye. Népünk nemzeti felsza- badftási küzdelmét és harmincévi munkájának az ered­ményeit szemlélve kijelenthetjük, hogv helyes útnn. a nép javát szolgáló úton haladunk.“ Szocialista társadalmunk messzemenően gondoskodik a dolgozók egyre növekvő szükségleteinek kielégítéséről. Az elmúlt évben a társadalmi fogyasztás 1970-hez viszonyítva közel c-gyharmadával nőtt. Az ötéves tervidőszak első négy évében több mint 4R5 ezer új lakást adtak át, így mintegy 2 millió állampolgár költözött új lakásba. Tavaly a szemé­lyi fogyasztás 5,5 százalékkal nőtt, s az előirányzott ütem­ben emelkedett az életszínvonal. Szociális és közművelő­dési célokra közel 100 milliárd koronát irányoz elő a költségvetés. Vagyis az idén e célokra 26,4 milliárd koro­nával fordítunk többet, mint 1970-ben. Ez is bizonyítja, hogy államunk gondoskodik a társadalmi fogyasztás foko­zatos fejlődéséről. Az idén a személyi fogyasztás 4,3 szá­zalékkal emelkedik, s eléri az ötéves tervben 1975-re elő­irányzott szintet. „A tőkésországok a nyersanyagok és egyéb anyagok árainak nemzetközi viszonylatban való emel­kedését átviszik a fogyasztói árakba, a nyersanyag és az energetikai válság terhét pedig a dolgozókra hárítják. Mindez támogatja a rohamos inflációt, a munkanélkülisé­get és a dolgozók bizonytalanságát. Szocialista társadal­munk nem haladhat ezen az úton. Ezért választottuk a vi­lágpiaci árak növekedése hatásai leküzdésének igényes útját azáltal, hogy aktív intézkedéseket teszünk a termelés­ben, fokozzuk hatékonyságát és az egész társadalom esz­közeivel való gazdálkodás hatékonyságát. Népünk életszín­vonalát és létbiztonságát továbbra is biztosítjuk.“ Pártunk főtitkárának szavai újra megerősítették a CSKP KB novemberi ülésén elhangzott megállapítást, hogy a tő­kés gazdasági válság negatív hatását társadalmi források­ból fedeztük. Ugyanakkor világosan kell szólni arról, hogy e források képzésétől függ, miként sikerül megvalósítani terveinket. Ismert tény, néhány szakaszon felhalmozódtak a megoldásra váró problémák. Nemcsak olyan üzemeket ismerünk, amelyek túlteljesítették feladataikat, hanem olya­nokat is, amelyek adósai a közösségnek. Márpedig a költ­ségvetés a nemzeti jövedelem 5,6 százalékos növekedésével számol. Minden szakaszon megnövekodtek a feladatok, s nem annyira a mennyiségi, mint inkáhb a minőségi köve­telmények teljesítése okoz gondot. Gyakurlati tapasztalatok jelzik, hogy bár a lehetőség adva van az ötéves terv fela­datainak teljesítésére, ezt a lehetőséget nem minden mun­kahelyen használják ki megfelelően. Ahhoz viszont, hogy megteremthessük a szükséges társadalmi forrásokat, ered­ményesebben, hatékonyabban kell dolgozni. Az irányítás ja­vításától az anyagtakarékosságon keresztül a munkaidő ésszerű kihasználásáig számtalan lehetőség adódik mun­kánk hatékonyságának növelésére. Jól meg kell jegyez­nünk Husák elvtárs szavait: ,,Az 1975. évi gazdasági terv feladatai igényesek, de reálisak. E tervek legfőbb értelme biztosítani népgazdaságunk további fejlesztését, népünk életszínvonalának emelését és boldog életét. Az 1975. évi feladatok teljesítése nagymértékben attól függ, hogy min­denki saját munkahelyén, mindennapi munkájával hogyan teljesíti majd kötelességeit. A jó munkától és a feladatok teljesítéséért vállalt felelősségtől függ majd, milyen lesz életünk ebben az évben és a következő években.“ S most a tőkés gazdasági válság idején, amikor a nyu­gati országokban rohamosan nő a munkanélküliek száma, és ugrásszerűen emelkednek a létfenntartási költségek, még szembetűnőbben kiemelkedik szocialista társadalmi rend­szerünk előnye, amely képes biztosítani a dolgozók egyre növekvő szükségleteinek kielégítését. CSETŐ JÁNOS KÖZÉLET — BOHUSLAV CHNOUPEK, a CSSZSZK külügyminisztere tegnap fogadta Vlagyimir Vlagyimirovics Mackevioset, a Szovjetunió rend­kívüli és meghatalmazott cseh szlovákiai nagykövetét. Baráti légkörben a két ország együttmű­ködésének időszerű kérdéseit és néhány külpolitikái problémát vi­tattak meg. — Dr. GKORG SCIILUMBERGER, Ausztria csehszlovákiai nagyköve­te tegnap búcsú látogatást lett Andrej Barnák külkereskedelmi miniszternél. Elhunyt Stefan Minank slvtárs (CSTK) — 73 éves korában hosszú betegség után 1974. de­cember 30-án meghalt Stefan Minarik elvtárs, a CSKP alapí­tó tagja, a Győzelmes Február Érdemrend, a Munkaérdemrend és más állami kitüntetés hordo­zója. Stefan Minarik elvtárs halála nagy veszteség a CSKP számá­ra, amelynek soraiban járási, területi és kerületi funkcioná­riusként fejtett ki tevékenysé­get. A Trenőíni Járási Nem­zeti Bizottság sokévi elnöke, a Nemzetgyűlés képviselője volt. Az elhunyt búcsúztatása 1975. január 6-án 14.00 órakor lesz Trenőínben a Városi Nép- nnívelődési Központban. Gépkocsi-kivitel a KGST-országokba A kiviteli feladatok eddigi teljesítése alapján feltételezhe­tő, hogy a Motokov csehszlovák külkereskedelmi vállalat ebben az ötéves tervben 275 542 sze­mélygépkocsit, 29 67H Skoda te­herautót, autóbuszalvázat és 13 063 Tatra teherautót szállít a KGST-államoknak. 1976—19tt0-ban a KGST-álla- mokba 32 300 Liaz-Skoda teher­autót, 9240 mélyhűtő teherszál­lító gépkocsit, 280 000 személy­gépkocsit és 390 000 Jawa és CZ motorkerékpárt exportálunk. SOARES MOSZKVÁBAN Téli üdülés (CSTK) — Több mint 47 000 hazai üdülésre szóló utalványt adott ki a jelenlegi téli-tavaszi idényre a Szlovákiai Üdülési Igazgatóság. Ez 16 000-rel több, mint a tavalyi év azonos idő­szakára kiadott utalványok száma. Szakszervezeti dolgo­zóink Csehszlovákia 120 szak- szervezeti üdülőjében tölthetik szabadságukat. Ezenkívül több mint 3100 külföldi üdülésre, el­sősorban Bulgáriába, Magyaror­szágra, az NDK-ba és a Szov­jetunióba szóló utalványt is ki­adtak. A nép fia voíl és az is maradt Érdekes kiállítás a prágai iKlement Gattwald Múzeumbain Á prágai Klement Gottwald Múzeumban az Antonín Zápo- tock^ születése 90. évforduló­jának alkalmából megnyílt ki­állítás második munkáselnö­künk harcos életét, gazdag élet­művét ismerteti meg a látoga­tóval. A tanulságos kiállításon vö­rös fonálként vonul végig a munkások jogaiért elszántan küzdő egykori kommunista kép­viselő, a koncentrációs tábor­ban sínylődő politikai fogoly élete, azé az emberé, aki ké­sőbb politikai és szakszervezeti irányító munkája során is a nép fia maradt. A. Zápotock^ rendkívüli ké­pességeire először zakolanyi tanítója, Václav Dlouh^ figyelt fel. A fiú szorgalmának jutal­ma kitűnő bizonyítvány volt. Az édesapja születésnapjára írt köszöntő pedig az alig tíz éves költő gyorsan érő szo­ciális érzelmeiről tesz tanú- bizonyságot. Az egyik üveg- szekrény tartalma a fiatal Zá- potock? életének azt a költe­ményeiből és verseiből Is jól ismert időszakát eleveníti fel — 1905-öt mutatott a naptár —, amelyre a szociáldemokra­ta ifjúsági szervezet munkájá­ba való bekapcsolódása volt jellemző. A valamivel távolabb elhe­lyezett felvételeken Zápotocky kladnói tevékenységét kísér­hetjük figyelemmel. Akkoriban kerületi párttitkárként és a szakszervezetek titkáraként dolgozott. Ebből az időből való a munkásosztály forradalmi harcaiban megedzett fiatalem­ber vallomása: „Van mit kö­szönnöm Kladnónak, Kladnó neveltje vagyok ...“ A kiállításon bemutatott le­veleiből azt is megtudjuk, hogy A. Zápotocky az első világhá­ború majdnem valamennyi had­színterén megfordult, s hogy a szocialisták szempontjából mi­lyen nagy jelentőségű ese­ménynek tartotta a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalmat. A háború utáni években A. Zápotocky visszatért Kladnóba, hogy ismét bekapcsolódjon a számára életet jelentő munkás- mozgalomba. Feljegyzéseiben első szovjetunióbeli útjáról, Le­ninnel való találkozásáról és az e találkozás keltette mély benyomásokról is hűségesen beszámolt. Majd ismét idehaza üdvözöl­hetjük a forradalmárt. A fény­képek az 1920-ban Kladnóban lezajlott tüntetést és sztrájkot is megörökítik. Ám a forradal­mi bizottságok Irányításáért szabadságától megfosztott Zá­potocky pankráci börtönében sem pihen. Az onnan kicsempészett levelek és üzenetek ugyancsak a kommunizmus eszméibe ve­tett szilárd hitet bizonyítják. Később — a harmincas évek elején — a vörös szakszerve­zetek egykori főtitkárával egy­re gyakrabban találkozunk Klement Gottwald társaságá­ban. Mindketten azonos célo­kért, azonos eszmékért harcol­nak. Az ízig-vérig kommunista harcos egész éleiét felölelő kiállítás azonban nem volna teljes, ha nem térne ki arra a hat esztendőre, amelyben a sachsenhauseni koncentrációs tábor foglyaként sínylődött. Az ebből az időből származó leve­lei ugyanolyan derűlátók, mint boldog tekintete 1945-ben, ami­kor a felszabadító Vörös Had­sereg hős katonáit először ölel­te meg. A kiállítás további része A. Zápotockyt, az FSZM elnökét a Győzelmes Február után mint miniszterelnököt mutatja be, akit népe Klement Gottwald halálát követően 1953 márciu­sában köztársasági elnöknek választott meg. A kiállítás befejező része A. Zápotocky irodalmi tevékeny­ségét ismerteti. A prágai kiállítás hűségesen tükrözi annak az embernek a fáradhatatlan munkáját, egész életművét, aki megérdemelten élvezte népe bizalmát és szere- tetét. A bizalmat bizalommal, a szeretetet szeretettel viszo­nozta. KARDOS MARTA Moszkva - Mario Soares portugál külügyminiszter Indiá­ban telt hétnapos látogatását befejezve tegnap a délutáni órákban Oj Delhiből Moszkvába érkezett. A repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter és más hivatalos személyi­ségek fogadták. Az indiai fővárosban Soares elutazása előtt csütörtökön köz­zétették a látogatásról kiadott közös közleményt. Mint a köz­lemény rámutat, Portugália el­ismeri India fennhatóságát Goa, Daman, Diu és más volt portu­gál gyarmatok felett. A felek elégedettségüket fejezték ki afelett, hogy India és Portugá­lia között helyreállt a diplomá­ciai kapcsolat Meghosszabbították a karácsonyi tűzszünetet London — Harold Wilson an­gol miniszterelnök megszakítva a Scllly-szigeteken töltött újévi szabadságát tegnap Londonba repült és fogadta a négy leg­nagyobb írországi egyház képvi­selőit. Wilson a közvetítő pa­pokkal a karácsonykor érvény­be lépett lűzsziinet meghosszab­bításáról tanácskozott. Általános volt a benyomás, hogy a tűzszünetet az IRA ide­iglenes szárnya meghosszabbít­ja. Wilson és az egyházi szemé­lyiségek megbeszélése után köz­leményt adtak ki, melyben az IRA ideiglenes szárnya közölte, hogy január ltí ig meghosszab­bítja a karácsonyi tűzszünetet, amely tegnap éjfélkor járt le. Ez fele annyi idő, mint amemy- nyire a közvetítő papok számí­tottak, de nyitva maradt a brit kormány és a szervezet össze­köttetésének csatornája. A pro vök úgynevezett hadita­nácsa közleményében méltá­nyolja, de ki nem elégítőnek nevezi Rees miniszter enged­ményeit. Az angol kormány — hangoztatta az IRA — nem vet­te figyelembe a republikánu­sok alapköveteléseit. Ezek kö­zéppontjában három kérdés állt: 1. Ne Észak-írország más­fél milliós lakosságának egy­milliós protestáns többsége döntsön Írország újraegyesítésé­ről, hanem a hárommiliós f ka­tolikus) Dél- és Észak-írország együtt; 2. Vonják vissza lak­tanyáikba a brit katonákat ad­dig is, míg végképp visszahív­ják őket Angliába, és 3. Adja­nak közkegyelmet az írországi válság nyomán elítélt szemé­lyeknek. (Rees csak korláto­zott számú internáltat enge­dett szabadon i Izraeli „felderítő akciók" // Bejrut, Tel Aviv — Csütörtö­kön virradóra — huszonnégy órán belül immár másodszor — izraeli katonák hatoltak be Dél- Libanonba. Az utakon akadályo­kat állítottak fel és minden mozgó járműre tüzeltek. Bejrúti hivatalos közlés szerint egy li­banoni katona, aki dzsipjével őrjáraton volt, az izraeli tűzben életét vesztette. A határtól 3 kilométernyire északra Taiben faluban az iz­raeli katonák négy lakost meg­öltek, és felrobbantottak egy házat. A libanoni tüzérség lőtte a támadókat. Az izraeli parancsnokság ez­úttal is azzal indokolta az éj­szakai betörést, hogy „megelő­ző és felderítő" hadműveleteket folytattak a palesztinai gerillák beszivárgásának megakadályo­zására. A megtámadott dél-libanoni települések lakosai tegnap til­takozó tüntetéseket tartottak az izraeli kalózakciók miatt és kö­vetelték, hogy kapjanak hatha­tósabb védelmet. CHILÉBEN ERŐSÖDIK AZ ANTIFASISZTA FRONT Volodia Teitelboim cikke a moszkvai Pravdában Moszkva — A Chilei Kommu­nista Párt megalakulásának 53. évfordulója alkalmából a moszk­vai Pravda a neves chilei kom­munista vezető Volodia Teitel­boim cikkét közölte. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja egyebek között a következőket írta: A fasiszta junta dühöngő terrorja ellenére több ezer pártalapszer- vezet fejt ki tevékenységet a néptömegek körében, küzd a po­litikai foglyok szabadon bocsá­tásáért, az emberi jogok érvé­nyesítéséért, a kínzások meg­szüntetéséért. A párttagok szá­ma szüntelenül növekszik. Ki­alakulóban és erősödőben van az antifasiszta egységfront, amelyhez a nép egyre széle­sebb rétegei csatlakoznak. A kommunista párt mindig aktí­van részt vesz a dolgozók, az egész nép harcában, és teljes szívvel védelmezi a nemzeti ér­dekeket. A párt továbbra is a tömegek befolyásos és erős pártja, amely nagyszerű feje­zetekkel gazdagítja a chilei nép politikai és társadalmi fejlő­désének történetét. A kommu­nista párt most szövetségeseivel együtt aktívan részt vesz a fa­sizmus elleni harcban. A nép­hez intézett felhívásaiban, ame­lyeknek komoly foganatjuk van, azt sürgeti, hogy a fegy­veres erőknél szolgálatot telje­sítő hazafiak tevékenyen ve­gyenek részt a fasiszta junta megdöntésében. A chiJei kommunisták rend­kívül hálásak a Szovjetunió, a szocialista országok és a nem* zetközi munkásosztály szolidan* tásáért. A chilei néppel való szolidaritás szüntelenül növek­szik és erősödik, újabb és újabb országok kapcsolódnak be ebbe a mozgalomba. A hatékony nemzetközi szolidaritás követ­keztében mindmáig sikerült megmenteni Luis Corvalán, a párt főtitkára életét. A chilei kommunista vezető élete azon* bán szüntelenül veszélyben fo­rog. Ezért újabb erőfeszítésekre van szükség, hogy elérjük Luis Corvalán, elvtársai és Chile va* lamennyi politikai foglya sza- badonbocsátását. Igényes szovfef feerohozasok /Folytatás az 1. oldalról) gépipar, a vegyipar, az olajbá­nyászat, és az olajfeldolgozó ipar. Sok olyan üzem is létesül, amely közvetlenül befolyásolja majd a szovjet nép életszínvo­nalát. így például befejezik a tiraszpoli és osai textilkombi­nát, a mogiljovi selyemgyár, a ruzajevkai és a zsogyinói ru­hagyár, illetve sok más textil­ipari üzem építését. Változatlanul nagy léptekkel fejlődik a villamosenergia ter­melése. Az idén üzembe helye­zendő erőművek összes kapa­citása 13 millió kilowatt lesz. Jellemző irányzat, hogy főleg nagy agregátokkal biztosítják a növekményt. Az uglegorszki és a zaporozsjei erőművekben például 800 000 kilowatt telje­sítményű turbinákat szerelnek fel, a kurszki atomerőműben pedig megkezdik működésüket az egymillió kilowattos erőmű* vek. Elkészül továbbá a ref* tyinszki és a jermakovszki ví* zi erőmű, valamint a toktogulsz* ki és az uszty-ilimszki hőerő* mű. Jelentős mértékben növekszik a fűtőanyagok termelése is; Számos új szénbányát nyitnak. Üj olajfinomítókat létesítenek és egyebek között üzembe he­lyezik a közép-ázsiai központi iparvidék gázvezeték 1224 kilo­méter hosszú 4. ágát, a Nadirn- ponga—Nyizsnyaja Túra gázve­zeték 3. ágát, és a Nyizsnye- vartovszk—Kurgan—Kujbisev olajvezetéket. Oj vasércbányák létesülnek a Szovjetunióban. Jelentős mér­tékben bővül a gépgyártó há­lózat is. Az idén tovább folvik a kámai autógyár, a Bajkai— Amur vasút és az uszty-ilimsz- kí fafeldolgozó üzem építése. ÖIJZÓ 1975. I. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents