Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám, kedd

Ésszerűsítés - nagyobb munkatermelékenység A Nővé Zűmky-i (érsekúj­vári) Elektrosvlt nemzeti vál­lalat dolgozói az elsők között csatlakoztak a Slovnaft nem­zeti vállalat dolgozóinak ra- cionalizációs versenyfelhívá­sához, mellyel a CSKP KB novemberi ülésének határoza­tait valósítják meg. A Munka- érdemrenddel ki tüntetett üzem dolgozóinak kötelezett­ségvállalása — mellyel ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulóját kívánják méltókép­pen köszönteni — főleg a tü­zelőanyagokkal, az energiával, a nyersanyagokkal, és a mun­kaerővel való takarékosságra irányul. Elhatározták, hogy az 5. ötéves terv feladatait három nappal előbb teljesítik, ami 10 milliós többlettermelést je­lent. A szocialista tábor or­szágaival szembeni export-kö­telezettségeiknek már 1975. december 23-án elegei tesz­nek, továbbá 4,5 millió devi­zakoronát takarítanak meg az­zal, hogy az eddig kapitalista partnertől vásárolt poliure- tánt az NDK-ból való behoza­tallal helyettesítik. Gyártmá­nyaik minőségi színvonalának megtartása mellett további 319 000 koronát takarítanak meg, mert a nyugati államok­ból importált polipropilén he­lyett hazai anyagot használ­nak majd fel. Vállalásukban szerepel még 190 tonna fűtő­anyag és 360 000 korona ér­tékű zománcozott huzal meg­takarítása. A vállalat, melynek fő pro­filja a világítótesteik és hűtő- szekrények gyártása, a múlt évben megketzdte a saját fej­lesztésű 65 literes hűtőszekré­nyek gyártását, melyekből már decemberben ezer dara bot szállítottak az üzletekbe. Az idén 50 000 darabot készí­tenek belőle. Érdemes megemlíteni, hogy az Elektrosvitben 300 féle ter­mékből évente 5 400 000 dara­bot gyártanak. Ez a vállalait, vezetősége és a dolgozók ré­széről egyaránt fokozott igé­nyességet követel, ha figye­lembe vesszük, hogy a gyár fennáliái* óta nem volt olyan hónap, emikor no teljesítet­ték volna tervüket. Amint Bóka Ferenc igazga­tóhelyettes hangsúlyozta, az eddigi sikerek elérése nagy­részt a széles körű, szilárd hagyományokkal bíró szocia­lista munkaversenynek kö­szönhető, s a már említett kö­telezettségvállalás teljesítésé­nek is ez a legfőbb biztosíté­ka, hiszen eddig 17-szer nyer­ték el a kormány és a mi­nisztérium vörös vándorzász­laját. A párthatározatok és a Slovnaft felhívásiak;, elfoga- gadása is igazolj^, a termeié kenység növelésének legjobb módját itt is az ésszerűsítési mozgalomban látják. Áz 1343 tagot számláló 58 szocialista munkabrigád mellett tavaly 3 komplex racionalizációs mun­kabrigád alakult, összesen 33 taggal. Az elmúlt évben a gyár 800 millió koronás árutermelési tervét sikeresen teljesítette, az idei tervfeladatok 70 mil­lióval többet irányoznak elő, s a dolgozók száma csupán 50-nel növekszik. Hogy helyt tudjanak állni, ismét a már említett két fogalmat kell szi­gorú következetességgel a gyakorlatba átültetni: éssze­rűsítés és minőségi munka. A gyár vezetősége bízik benne, hogy egyikkel sem lesz baj, csak az eddigi jó hagyomá­nyokat kell folytatniuk. Hazánkban a hűtőszekré­nyekre vonatkozó 6 éves jót­állási időt egyedül ebl>en az üzemben szavatolják. Remél­jük, a jövőben is ilyen bátran vállalják a felelősséget. ( —nák) Épül, terebélyesedik Az 1944-es ka­rácsonyi ünne­peket várako­zásteljesen töl­tötték el a pel- sőciek. A front közel volt hoz­zájuk és így nap mint nap várták felszaba­dítóikat, azt a pillanatot, hogy előjöhessenek a pincékből. Ám a szovjet és román csapatok csak az új­évben, pontosabban 1945. ja­nuár 13-án érkeztek meg. — A környék felszabadításá­ban elesetteket a főtéren te­mették el — mondja Szmerek Gyula a nemzeti bizottság el­nöke. Ezen a helyen emlékmű vet emeltünk. Az elesettek névsora között ott van az a ogyesszai katona is, aki önként jelentkezett a frontra. Hadi üzemben dolgo­zott, de e>z nem elégítette ki. Két gyermeke és felesége sem akadályozta meg elhatá­rozásában. Pelsőcig jutott el. Itt oltotta ki fiatal életét az ellenség golyója. Amikor a fe­lesége erről értesült, elhatá­rozta, hogy egy teljesen árva gyermeket örökbe fogad. így lett L. Szál jut özvegyének kél lánya mellett egy fia is, aki talán a mai napig sem tudja, hogy nem az édesanyja nevelte fel. — Tavaly az özvegy és két Lánya ellátogatott hozzánk — mondja a hnb elnöke. — Elvit­tük őket Zvolenba is, ahol a férj, az édesapa holttestét a háború befejezése után közös sírba helyezték. Ittlétük kilenc napja alatt Szlovákia számos nevezetes helyiségét megmu­tattuk nékik ... A felszabadulás óla eltelt 30 év alatt ebben a 2600 lakosú községben is nagy változások történtek. Az utcákat rendbe tetiték, a főutca mindkét szélét virágsáv díszíti. Nem véletle­nül. Különösen nyáron nagy itt az idegenforgalom. Aki meg akarja tekinteni a domicai, a gombaszögi, a dobsinai jégbar­langot, a krasznahorkai várat, vagy pedig a betléri kastélyt az keresztül halad a falun. — Községünk lakosai évente 35—40 ezer brigádórát dolgoz­nak le — tájékoztat az elnök. — Ennek kétharmadát a falu csinosításánál és szépítésénél Nézzük, mivel is gyarapodott az elmúlt harminc év alatt a község. Felépült 122 szövetke­zeti, 52 üzemi, 16 állami la­kás és egyéni építkezés kere­tében több mint 100 családi ház. Korszerűsítették az egyko­ri kapagyárat, amely ma 120 embert alkalmaz. Több mint 100 ember kapott munkát a kö­zelmúltban felépült mezőgazda- sági felvásárló raktárban és takarmánykeverőben is. Űj pa­vilonba költözött a járási ipa­ri vállalat helyi részlege. így sorolhatnánk tovább az ered­ményeket, a tűzoltószertárat és az efsz gazdasági udvarát is beleértve. A „Z“-akció keretében nyolc hónap alatt készült el a ravatalozó — mondja az el­nök. — Rendbe tettük a teme­tőbe vezető utat, egy célépüle- tet építettünk az egészségügyi létesítmény mellett. Kétosztá- lyos óvodát adtunk át a ci­gánygyerekek részére. Minden igyekezetünket arra összponto­sítjuk, hogy községünk fejlőd­jön, csinosodjon, hogy teljesít­sük a választási programot. Csak a helybeliek, ezek kö­zül is az idősebbek tudják csak aprólékosan lemérni a harminc év fejlődését. Mind­nyájan örültek annak, amikor 1958-ban átadták rendeltetésé­nek a .14 tantermes kilencéves alapfokú iskolát. Mivel Plesi- vec központi község, az iskolá­ba 18 faluból járnak, s így az említett épület ma már kicsiny­nek bizonyul. A község külön­böző részeibe kihelyezett osz­tályok sem tudják teljes mér­tékben megoldani a problémát, illetve megszüntetni a kétmű- szakos tanítást. Abban bíznak, hogy a 6. ötéves tervidőszakban e kérdést is sikerül végre meg. oldani. — A Sajó gyakran, jóformán minden második évben kiön­tött — mondja Szmerek elvtárs. Ez amellett, hogy óriási káro­kat okozott, lényegesen gátol­ta a község fejlesztését is. Ezért nem épülhetett eddig kultúrotthon, de remélhetőleg még az idén hozzáfogunk épí­tésének előkészítéséhez. A Sa­jó szabályozását már nálunk is megkezdték. Ügy gondoltuk, hogy az 1972-es árvíztől na­gyobb már nem lesz. Tavaly ok­tóber 21-ének éjszakája azon­ban ránkcáfolt. A lakosok és a szovjet katonák önfeláldozó munkájának köszönhetjük, hogy a mintegy 10 millió ko­rona káron kívül emberéletben nem esett kár A felszabadulás óta a régi üzlethálózatot teljesen átépí­tették. Az üzletek korszerűbbek lettek, de egy részüknek nincs szociális és rakárhelyisége. Ez pedig az áruellátásra, a kiszol­gálás kulturáltságára is rá­nyomja a bélyegét. Ha a Potra- viny n. v. az új lakótelepen felépíti a tervezett üzletet, ak­kor lényeges javulás áll majd be. — A szolgáltatásokat a já­rási közszolgáltató üzem bizto­sítja — mondja az elnök. — Szerintem e téren még igém sokkal vagyunk adósak a köz­ség lakosainak. A távlati ter­vek szerint a következő ötéves tervidőszakban megkezdik egy szolgáltató pavilon építését. En­nek már előre örülnek nem­csak a helybeliek, hanem a környék 10—18 községének la­kosai is, akiknek PleSivec köz­pontot jelent. Mi szívesen se­gítünk minden új épület építé­sénél. Reméljük, hogy közsé­günk felszabadításának legkö­zelebbi évfordulóját még szebb és jobb eredményekkel ünne­pelhetjük. NÉMETH JÁNOS 1975 I. 14. ki, hanem más nemzetek kul­túrájával érintkezve és azokkal testvérien együttműködve. Eb­ből ered, hogy ebben a kettős folyamatban bizonyos ellent­mondások keletkeznek. Sajnos, akadnak még nálunk olyanok, akik a haldokló nacionalizmus és a kapitalista társadalmi rendszer korából származó más előítéletek hívei. Ezek az egyé­nek nem érzik az új helyzetet, nem tudatosítják a fejlődést: makacsul hivatkoznak a nem­zeti formákra és az elavultat tartják igazán nemzetinek. Azt, hogy ilyen szemlélet még léte­zik, és hogy ez mennyire ár­talmas, bizonyítják éppen a Válságos években szerzett ta­pasztalataink. A jövő o müveit emberé A gyors ütemű tudományos és műszaki fejlődés megköve­teli, hogy a magyar és az uk­rán nemzetiségű dolgozók is gyarapíthassák tudásukat, mé­lyíthessék általános és szakmai ismereteiket, nemcsak az isko- kai hálózatban és a vállalati művelődési rendszerben, hanem az iskolán kívüli művelődés különféle létesítményeiben is. A nemzeti bizottságok és a ha­táskörükbe tartozó kulturális- népművelő intézmények hiva­tottak az SZSZK Szocialista Aka­démiája bizottságának együtt­működésével kidolgozni a nem­zetiségek iskolán kívüli műve­lődési és nevelési rendszerét úgy, hogy az a termelés és az irányítás szüntelenül változó gyakorlatának és az új tudo­mányos ismereteknek az igé­nyeiből induljon ki. Annak ér­dekében, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgá­rok nagyobb mértékben érvé­nyesülhessenek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden szakaszán, az iskolán kívüli művelődési rendszerben is az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szlo­vák nyelv oktatására. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a burzsoá ideo­lógia hívei és ezek szövetsége­sei — az opportunisták és a revizionisták — meg akarják ha­misítani nyelvi politikánkat és ezért tudatosan tévesztik össze a jogot a kötelességgel. A szo­cializmusban a nemzeti nyel­vek az egyenjogúság alapján egymást kölcsönösen gazdagít­va szabadon fejlődnek. Minden állampolgár olyan nyelven ta­nulhat vagy taníttathatja gyer­mekeit, amelyiket előnyben ré­szesíti. Ha például a magyar vagy az ukrán nemzetiségű szülők közül valaki más nyel­vű iskolába irattatja be a gyermekét, akkor ez elvitatha; tatlan joga, s minden erősza­kos — akárcsak erkölcsi — beavatkozás megsértené a nemzetiségi egyenjogúság leni­ni politikáját, épp úgy, mintha valakik arra igyekeznének rá­venni a szülőket, hogy ne az anyanyelvükön taníttassák gyer­mekeiket. Korunkban egyre nagyobb je­lentőségű a dolgozók saját esz­tétikai és művészeti aktivitása és ennek számos társadalmi funkciója van. Elsősorban a művészeti szakköri tevékenység az, ami lehetővé teszi, hogy mélyrehatóbban és hatékonyab­ban ismerjék meg a művészeti és a kulturális értékeket. Ugyanakkor lehetővé teszi az esztétikai önkifejezést, fejlesz­ti az emberi képzelőerőt és al­kotó képességet. Ezért a nem­zetiségileg vegyes területeken is különleges gondot fordítunk a művészeti szakköri tevékeny­ségre. 1974-ben több mint 700 ilyen együttes, illetve kör te­vékenykedett 20 000 taggal. A központi, kerületi és járási in­tézetek a művészeti szakkörök és együttesek vezetői számára fokozottabb módszertani segít­séget nyújtottak. Azonban e tevékenység valamennyi szer­vezőjének továbbra is arra kell törekednie, hogy a szak­körök tevékenysége tartalma­sabbá váljon, eszmei színvona­la pedig emelkedjék. Ez meg­követeli, hogy járási keretek­ben a helyi hagyományoknak megfelelően szervezzék a mű­vészeti kollektívák tevékenysé­gét, bekapcsolják ezeket az ünnepélyek kulturális műsorá­ba. A köinyv a kultúra szolgálatában A Matica slovenská tévé kenysége elválaszthatatlan a könyvektől és ezzel jelentősen hozzájárul a nemzetiségi kultú­rák kibontakoztatásához. A ve­gyes nemzetiségű területeken rendszeres szemináriumokat szervez a hivatásos könyvtáro sok^ számára és ezeken a sze­mináriumokon a magyar és uk rán nemzetiség által lakott vi­dékek könyvtári tevékenységé vei összefüggő problémákat igyekszik megoldani. Ezen a téren igen nagy je lentőségű a járási és az egyéb hivatásos könyvtárak módszer­tani munkája. A Matica slo­venská úgy vezeti a könyvtá­rakat, hogy a nemzetiségek kulturális szövetségeivel köl­csönösen együttműködve dol­gozzanak. Különösen hatékony ez az együttműködés a jelentős politikai-társadalmi és kulturá­lis események szervezésében. Az ilyen rendezvények sikerét elősegítendő módszertani, iro­dalmi és más segédanyagokat adnak ki. A Matica slovenská a bibliográfia területén is biz­tosítja Szlovákiában a nemze­tiségek igényeit. A jelen kort felölelő nemzeti bibliográfia katalogizálja a nemzetiségi ki­sebbségek valamennyi nyomta­tott kiadványát és a kiválasz­tott folyóiratok egyes cikkei­ből mutatványpéldányokat ké­szít. A múlt alkotásait felölelő bibliográfia viszont rögzíti az olyan más nyelvű irodalmi mű­veket, amelyekben dokumentu­mok találhatók a nemzetiségi kisebbségek kultúrájának törté­nelmi tanulmányozására. így pl. az 1918—1938. évi bibliográfia tartalmazza mindazokat a ma­gyar, ukrán, lengyel, német és latin kiadványokat, amelyeket ebben az időszakban Szlová­kiában adtak ki. A könyvkiadói tevékenység sza­kaszán a Szlovák Könyvterjesztő Központ a CSKP XIV. kongresz- szusa döntéseiből eredő állami kiadáspolitika elveit konkretizá­landó, kidolgozta azokat az in­tézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy Szlovákiában ezen a területen is gondosan figye­lemmel kísérjék a nemzetiségi politika marxista—leninista alapelveit. Fokozatosan kiala­kultak a feltételek a hazai ma­gyar és ukrán nemzetiségű szerzők eredeti műveinek ki­adására. Azt, hogy fokozottan gondoskodnak a magyar nem­zetiségű dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséről, egye­bek között az is bizonyítja, hogy 1969-ben az SZSZK Műve­lődésügyi Minisztériuma önálló magyar kiadót létesített (Ma­dách Kiadó, Bratislava) amely­nek hivatása a magyar nyelvű könyvek és folyóiratok kiadá­sa. Az eredeti ukrán irodalmi művek kiadásáról a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó presovi fiókja gondoskodik. A Szlovák írószövetség, valamint a Srae- na és a Mladé Leta könyvki­adó vállalatokban távlati ter­vekben rögzítették a legjobb eredeti magyar és ukrán iro­dalmi művek szlovák fordításá­nak kiadását. A Madách kiadónál 1972— 1974-ben összesen 128 kiadvány jelent meg, ebből 55 eredeti alkotás, 28 szlovák mű, 36 cseh irodalmi mű és 9 világ- irodalmi alkotás. A Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó a fenti időszakban az ukrán irodalom alkotásaiból összesen 20 kiad­ványt adott ki. A központi, ke­rületi és járási kulturális nép­művelő intézmények (Népmű­velési Intézet, LITA, kerületi és járási népművelési központok és a nemzetiségek kulturális szövetségei) kiadói tevékenysé­ge összhangban áll a kiadáspo­litika elveivel és megfelel a magyar és az ukrán nemzeti­ségű népművelési dolgozók ér­dekeinek és szükségleteinek. Fokozzuk o kulturális szövetségek aktivitását A nemzetiségi kultúrák fej­lesztésében elért eredmények­ről mindenki meggyőződhet. Az új színművek bemutatói, a je­lentős irodalmi alkotások, a képzőművészet elkötelezett al­kotásai, a művészeti szakkörök gyors fejlődése és számos más jelentős tényező bizonyítják, hogy teljes mértékben kihasz­náljuk és fejlessztjük a szocia­lista kulturális forradalom vív­mányait. Ez bizonyítja, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a szocialista állam sokol­dalúan gondoskodik a nemzeti­ségek kulturális fejlődéséről, dolgozó népünk igényeinek ki­elégítéséről. Ugyanakkor ezek az eredmények meggyőzően lát­tatják népünk alkotó erőinek és tehetségének kibontakozá­sát is. Természetesen a pozi­tív előjelű kulturális fejlődés nem ösztönös és nem mentes a problémáktól. A kulturális élet alapfokú feltételeinek kiépítése után oly korszak­ba érkeztünk, amikor az egész kultúra a fejlődés új szakaszá­ba lép és amikor törvénysze­rűen el kell érnie a minősé­gileg magasabb szintet. Annak érdekében, hogy meg­találjuk az irányítás hatéko­nyabb formáit és a dolgozók nagyobb arányban vegyenek részt a szellemi értékek alko­tásában és elsajátításában, ko­runkban egyre következeteseb­ben kell érvényesíteni a kultú- rális-nevelő befolyás valameny- nyi hordozójának koordinált érvényesítését, úgyhogy teljes mértékben kihasználjuk az adott anyagi és személyi fel­tételeket. A felsorolt fények­hez, valamint a CSKP KB 1974. évi novemberi plénuma dönté­seihez kötődve a hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsége­ket arra kell kihasználni, hogy növeljük a művészeti, kulturá­lis-népművelő intézmények és nemzetiségi kulturális szövet­ségek aktivitását, és hogy en­nek a fokozott aktivitásnak a célja az legyen, hogy elmélyül­jön állampolgáraink proletár in­ternacionalista és szocialista hazafias eszmeiségű nevelése és megszilárduljon a Szovjet­unióhoz és a szocialista közös­ség többi országához fűződő barátságunk. Alcímek: Gj Szó

Next

/
Thumbnails
Contents