Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám, kedd
A bratislavai kikötő 112 százalékra teljesítette az 1974 évi tonna- tervet. A kikötő történetében ez csúcseredmény. (Felvétel: A Zager — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkajogi ügyeikben B. B.: A munkatörvénykönyv végrehajtási rendelete 1965/60 és 1970/60 függelékének 7. pontja szerint a munkaadó vállalat a tömegközlekedési eszközök (kivéve a helyi közlekedést) olyan váratlan megszakadása esetében, amelyet legalább 24 órával korábban nem jeleztek előre, az okvetlenül szükséges időre, de legfeljebb egy napra, munkabérmegtérítéssel járó szabad időt adhat dolgozóinak, ha másként nem tudnak eljutni a munkahelyükre. Az árvíz miatt a munkaadó vállalatok a munkatörvénykönyv 124. §-a értelmében az egyéb közérdekű tevékenység miatt (az árvízvédelem Is ilyen köz érdekű polgári kötelezettségnek volt tekinthető) dolgozóiknak szabad időt nyújthattak az említett fizetésmegtérltéses egy napon kívül is. A munkatörvénykönyv 124. §-ának 3. bek. értelmében a kormány, illetve az általa meghatározott szerv határozhatja meg, hogy melyik szervezet milyen mértékben köteles munkabérmegtérítést fizetni. Szakszervezetük útján a felsőbb szakszervezeti szerveknél (KOR) érdeklődjenek, adtak-e ki ebben a kérdésben kötelező utasításokat. M. E.: Ha az elszámoláskor a kérdéses műszak bérét tényleg levonnák, a járásbíróságon perelheti annak kifizetését, mert 7 hónapos terhes nőt nem lehet nehéz és a terhességet veszélyeztető munka végzésére kötelezni. Ha családtagjai a kérdéses munkát nem végezhették el, önt ezért károsodás nem érheti. D. B.: ön, mint bejáró dolgozó egy bratislavai vállalatnál dolgozik. Ha a szerződésben a vállalat nem kötelezte magát az útiköltségek megtérítésére, erre igénye nincs. A vállalat önt ideiglenesen áthelyezte az ön tartós lakóhelyén levő munkára. Az esetleges szolgálati utakért a bratislavai vállalathoz igénjte van útiköltségei megtérítésére. Szülési és egyéb szabadság Cz. V.: Az 1968/88. sz. törvény 10. §-a értelmében a kettős (vagy több) ikrek esetében az anyának 35 hét fizetett szülési szabadság jár, feltéve, hogy egyébként teljesítette ennek az Igénynek többi feltételét. A fizetett szülési szabadság Idejére az anyának a napi tiszta keresete 90 %-ának megfelelő összegű segély jár. A na- Pl tiszta keresetet egyébként a táppénz kiszámításával azonos módon, tehát a megelőző naptári évben elért keresetből kell kiszámítani a következő kivételekkel: ha hajadon, özvegy, elvált, vagy komoly ok miatt magányosan élő anyáról van szó, a béradót a napi tiszta bér kiszámításánál úgy kell foganatosítani, hogy tekintetbe kell venni a megszületett gyermeket is; olyan nők esetében, akiket a terhesség miatt más, kisebb fizetésű munkára, vagy rövidebb műszakra kellett beosztani, az ilyen Időt a napi tiszta kereset kiszámításánál nem lehet figyelembe venni (nem ronthatja az átlagot). Végül, ha az anya a szülési szabadság megkezdése előtti 12 naptári hónapban állást változtatott, ha az anya ezt külön kéri, átlagát az említett egy évi több munkaviszonyban elért átlag alapján kell kiszámítani. Egyébként ugyanis állásváltozás esetében a belépéstől a szülési szabadság megkezdése előtti bérelszámolásig elért fizetésből kellene kiszámítani a napi tiszta átlagkeresetet. Fizetett szülési szabadsága eltelte után, ha igényli gyermekei kétéves koráig a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságot, erre az időre a munkaadó vállalat KNP bizottsága havi 800 korona ösz- szegű gyermekgondozási segélyt folyósít, ha egésznapos gondoskodással fog mindkét gyermekéről gondoskodni. Szabadság jeligére: 1971-ben lépett munkaviszonyba. Min den évben megkapta a két he ti (10 munkanap) szabadságot. 1973 végén gyermeke született és 1974 március közepéig volt a 26 hetes fizetett szülési szabadságon. Mivel munkahelyére naponta kellett beutaznia és a kisgyermekről való gondoskodás is megkívánta, hogy többet legyen odahaza, falujában vállalt napi 4 órás munkát. Márciusban lépett be. Az új munkaadója szabadságkérelmét eddig azzal intézte el, hogy csak 1 napra van igénye és egyébként is ebben az évben előző munkahelyén már volt szabadságon (fizetett szülési szabadságon). A munkaadó szervezet álláspontja téves. Eltekintve attól, hogy ön már az új munkaadó szervezetnél is teljesítette a munkatörvénykönyv 100. g-ának 1. bekezdésében előírt, a folyó naptári évben ledolgozott 75 munkanap feltételét, még enélktil is az idézett bekezdés c) pontja utolsó mondata értelmében, mint olyan anyának, aki kisgyermekéről való gondoskodás miatt változtatott állást, nem kell teljesítenie sem a várakozási idő, sem a 75 ledolgozott nap feltételét. Tehát igénye van a munkatörvénykönyv 100 §-ának 3. bek. értelmében a jelenlegi munkaadó szervezetnél ez évben ledolgozott munkaidő arányában, tehát 3/4 arányban, azaz 7 1/2 munkanap terjedelmében rendes szabadságra. Ha ebben az évben már nem vehetné ki szabadságát, legkésőbb 1975. április 30- ig veheti ki. Az új munkaadó szervezet nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy ön már 1974- ben fizetett szülési szabadságával kivette rendes szabadságát, illetve nincs már erre igénye. (Lásd Urbanec—Tyc: Do- volená na zotavenou, — Práce, Praha, jL970 c. törvénymagyarázat 102—103. oldalát). Ha munkaadó szervezete nem akarná elismerni igényét, a járásbíróságon kérheti igénye elismerését. Csak a fizetett szülési szabadság jár ezekkel az előnyökkel, a további fizetés nélküli szülési szabadság esetében az idézett végrehajtási rendelet 16. §-a 1. bek. értelmében az első 100 munkanap távoliét után 1/12-del és minden további 25 munkanap távoliét esetében további 1/12-del kell csökkenteni a szabadságigényt. A fenti rendelkezéssel függ össze a munkatörvénykönyv 106. §-ának 5. bek. amely szerint a munkaadó nem írhatja ki női dolgozója szabadságát a fizetett szülési szabadság idejére, sőt köteles eleget tenni dolgozója kérelmének, hogy szabadságát a fizetett szülési szabadság merítése iitán közvetlenül vehesse ki. Megjegyezzük, hogy a munkatörvénykönyv 109. §-ának 2. bek. c) pontja és 100 §-ának 2. bek. értelmében igénye van volt munkaadó vállalatával szemben az 1974. január 1-től március 15-ig terjedő időre, tehát kb. 2 munkanap idejére igényelni a szabadság kifizetését. Dr. F. J. A GÉPFEJLESZTÉS TÁVLATAI Mindegy, hogy a számítógéptől, a gőzgéptől vagy a vízimalomtól számítjuk-e *a gépek történetét, fejlődésük mindenképpen milliószorta gyorsabb, mint az élőlényeké, mint a biológiai fejlődés. Nem csoda: az élet fejlődésének a mechanizmusa a természetes kiválasztódás, alapja a véletlen, a gép viszont tudatos, tervszerű fejlesztő munka eredménye. E fejlődés távlatai szinte beláthatatlanok. A szkeptikusok azt sem hiszik el belőle, ami már eddig is megvalósult, a merész képzeletűek az embernél tökéletesebb, gondolkodó, önmagukat megsokszorozó gépekről fantáziáinak. Szemünk előtt alakult ki a lyukszalag-leolvasóból az irásfelismerő, az összeadó gépből a sakkozó gép, az alkalmazkodó és tanuló automata, a tanítógép, amely párbeszédet folytat tanulójával. Hova tovább? GÉP ÉS AGY A számítógép-szerkesztők célja minél jobb gépeket létrehozni, amelyek a társadalom hasznára feladatukat a lehető leghatékonyabban old ják meg. Épülnek azonban gépek egészen más céllal Is: megpróbálják modellezni az életet a mplytól és a teknősbékától a gondolkodó emberig. Ezek segítségével próbálunk eljutni az élet és önmagunk mélyebb megismeréséhez. E modellek akkor tökéletesek, ha nem tökéletesek, ha éppen úgy tévednek, mint az ember. Az agy esetében is megkülönböztethető a hardware és a software. Az előbbi a neurofizio- lógia tárgya, az utóbbi a kísérleti pszichológusé. Minthogy az emberi agy az általunk eddig ismert legbonyolultabb adatfeldolgozó szerkezet, ez utóbbinak a dolga nehezebb. Ha a gép és az emberi agy működését össze akarjuk hasonlítani, a digitális számítógépet kell alapul vennünk, mint nemének legkorszerűbb, legfejlettebb képviselőjét. Az agya folyamatai — bár a neuronok adatátvitele talán közelebb áll a kétállapotú rendszeréhez — inkább analóg jellegűek. Hasonló bonyolultsági fokú feladatok megoldása digitális folyamatok útján több elemet igényelne, mint amennyi az agyban van. Az agy elemei sokkal szövevényesebben kapcsolódnak egymáshoz, mint a számítógép elemei. Míg az utóbbi egy-eg? eleme egyidejűleg egy vagy legfeljebb két másik elemtől vesz át jelet, az agy egy-egy idegsejtjét a többiek szá zai befolyásolhatják egyszerre. Az információ átvitele egyik idegsejtről a másikra századmásodperc nagyságrendű időt vesz igénybe. A modern számítógép egy bináris elemének ugyanehhez nem kell több, mint százezerszer rövidebb idő. Az agy viszont ezt bőven kiegyenlíti azzal, hogy a műveletek millióit képes szimultán végezni. A pusztán mennyiségi versenyben az agy mégis erősen alulmarad, a töméntelen párhuzamos folyamat ellenére az eredő sebesség meglepően csekély, átlag 20 bináris döntés másodpercenként. A gép ezt sokszorosan felülmúlja, sebességét csak a perifériás berendezések korlátozzák. A lyukszalag leolvasás és a kiírás sebessége 6000 bit/s, mágnesszalag alkalmazásával még nagyobb. Határozott fölényt mutat a gép memória dolgában. A mágnesszalag egymilliónál több bitet rögzít másodpercenként. Az agynál ez a szám 0,1—0,25 bit-s-re tehető, a tartós megjegyzésre gondolva. Ez utóbbi számok nem nagyon megbízhatóak, hiszen annyi minden befolyásolja a memorizálást: a tárgy, az egyéni motiváció, a figyelem, a kondíció, ezenkívül egy új tartalom bevésése gyakran összeütközésbe kerül a már korábban elraktározott dolgokkal. Lényeges mozzanata a tanulásnak az ismétlés. Ha egy ember hetven éves koráig naponta 16 órán keresztül táron információkat, élete végéig 10 gigabitet, azaz milliárd bitet képes felhalmozni. Ez harmincszorosa mai legjobb digitális gépeink befogadóképességének, de gyakor- latiiag kizártnak látszik a memória ilyen teljes feltöltése. Könyveink, feljegyzéseink, írott anyagaink révén persze lényegesen több információval rendelkezünk, de ezek hozzáférési sebessége sokkal kisebb, mint a számítógépek járulékos mágnesszalagos vagy tárcsás tárolóié. A számítógép járulékos memóriája elvben korlátlanul bővíthető. A számítógép nem ismeri a rövid idejű emlékezést, és fontos előnye a szándékos törlés lehetősége. Az emberi agy kiemelkedő teljesítménye a mértékadó információk kiszűrése a ránk zúduló adattömegből. A szem másodpercenként egymil- liárd információt érzékel, ebből 10—20 bitet kivonatol az agy, mint a viselkedés meghatározóját. Más az adatfeldolgozás módja is, kezdve attól, hogy egy-egy érzékszerv sajátos modalitású információt vesz fel a külvilágból. A felvevő csatornák milliói dolgoznak párhuzamosan, ami nagyon meggyorsítja a releváns Információk kiszűrését. Egy arc felismeréséhez, a neuronok viszonylag lassú működése ellenére, elég egy másodperc. Az agybeli sokoldalú kapcsolatok eredménye az asszociatív gondolkodás, amely talán a legnagyobb elvi működésbeli különbség agy és gép között. És még egy lényeges és sajátos különbség: hogyan téved a gép, és hogyan az agy? A számítógép általában sokkal pontosabban dolgozik, mint az agy, de ha egyszer valami hiba becsúszik, abból a legképtelenebb badarságok születhetnek. Ezzel szemben az agy feldolgozó tevékenysége sokkal pontatlanabb, teljes értelmetlenség — a patalogikus esetektől eltekintve — mégsem jön ki belőle. Talán mert újra végigfut a hibás vonalon, talán a sok szimultán párhuzamos csatorna okozza ezt, az információi? redundáns feldolgozása. Az emberi agy fölényét a problémameggoldó, a teremtő gondolkodásban szokták megfogalmazni, mint amire a gép nem képes. Elvileg nem képes? Talán egy két évtized múlva tudnak majd erre a kérdésre válaszolni. EMBERERŰSlTÖK Az antropomorf gépek, amelyeket az ember saját képmására teremt, nemcsak az agybeli folyamatok utánzására készülnek, hanem robotok, manipulátorok formájában igyekeznek a gép ere* jét az emberi test mozgékonyságával, hajlékonyságával párosítani. Az embererősítők elsősorban arra készülnek, hogy nehéz terepen, szokatlan körülmények között nagy terheket emeljenek és mozgassanak. Az ember természetes mozgásviszonyai között sokkal többre képes, mint ha a bonyolult feladatot bonyolult gépek irányításával kell megoldania. Az ember magára ölt egy Ízületekkel összeillesztett külső csontvázat, amely biztosítja a statikus teherbírást, mégpedig úgy, hogy az embert no korlátozza természetes mozgásában. Azután gondoskodni kell a gépkarok és a géplábak erőellátásáról, rendszerint hidraulika segítségével. Az összeállítás működtetése érzékelőkkel követi az emberi test mozgását, és visz- szacsatolás gondoskodik arról, hogy — megfe lelő áttétellel — az ember érzékelje is a kifejtett erőt. Felmerül a gondolat, hogy Ilyen eszközök visszaadhatják-e nyomorékoknak a normális mozgáskészséget. Jelenlegi alakjukban — sajnos — nem, mert a helyes mozgás csak az erő visz- szacsatolásával biztosítható. A béna láb nem tud erőt kifejteni, így zérusról az erősítő is csak zérust ad. A különféle, egészben vagy részben ember- szabású manipulátorokban a személy és a gép térben különválik. Az emberi ügyességű acélkezek távolból ellenőrizve és működtetve, finoman babrálnak radioaktív anyagokkal vagy forró fémekkel, kinyúló karokkal és kezekkel felszerelt járógépek búvárkodnak a tengerfenéken. Az ember saját kibernetikája egy műveletben képes végrehajtani egy tárgy háromdimenziós térbeli mozgását és forgatását. A mesterséges kéznek is elvileg hat szabadságfokkal kell dolgoznia. A gyakorlatban megvalósított megoldásokban a műkéz nyolc vagy kilenc mozgásra is képes, hagy kellő ügyességgel például akadályokat ki tudjon kerülni. A mechanizmus kialakításakor még nagyobb feladat a vezérlés. A megoldások többsége követő rendszer, amely a kezelő mozdulatait utánozza, s így közvetlen vagy közvetett, ipari televízió útján létrehozott visszacsatolással az ember jól kipróbált idegrendszerére, mint vezérlő rendszerre támaszkodik. Így a gép gyorsaságban és ügyességben persze biztosan az emberi teljesítmény alatt marad, de megtartja mindenképpen ellenállóképességét az ember számára elviselhetetlen környezettel szemben, és esetleg a nagyobb erőkifejtés lehetőségét adja. A tenger alatti kutatásban már használt és az űrkutatás számára tervezett mozgó robotgépek karokkal ellátott és lánctalpas vagy lépegető járművek. A karok száma természetesen nerí» korlátozott, a feladattól függően lehet egy, de lehet hat vagy nyolc is. VITÁK A JUPITER KÖRÜL A Mariner—10 amerikai űrszonda Jupiter-fel- vételeinek értelmezése széles körű vitát indított el a bolygókutatók körében. Egy nemrégiben megrendezett tudományos tanácskozáson Andrew Ingersoll amerikai kutató festett képet a Jupiter légköréről, amely lényegesen különbözik a földitől. A Mariner—10 műszereinek mérései szerint a Jupiter kétszer-háromszor annyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. E nagy hőáramlás forrása valószí- nőleg a bolygó folyamatos gravitációs összehúzódása. A másik meghökkentő tünemény a Jupiter gyors, 9,8 órás periódusa, amely az egyenlítőn óránként 35 200 kilométeres áramlási sebességnek felel meg. Egyes bolygószakértők szerint valamilyen kidomborodó örvrendszer — valójában felhőrendszer — játszik fontos szerepet a nagy hősugárzásban és a nagy forgásban. Teljesen új felfedezés a narancssárga-barna sávok kimutatása, amelyekben a hűvösebb légköri gázok alászállnak. A közéjük keveredő fehér zónák valójában felhőcsúcsok, amelyek a sötét területek felett 20 kilométeres magasságba emelkednek. A rejtélyes nagy vörös foltról az a tudósok véleménye, hogy ez rendkívül intenzív, a földi hurrikánokra emlékeztető fel- emelkedő gázáramlás. Számos kutató próbálja kialakítani — az észlelések alapján — a Jupiter új belső modelljét is. William Hubbard amerikai tudós szerint a Jupiternek nincs szilárd magja, és a 25 000 kilométernél mélyebb övezetekben főként fémhidrogénből áll. M. Podolak és A. G. W. Ca- meron — ugyancsak amerikai kutatók — ennek a feltevésnek alapvetően ellentmondó új bolygómodellről számoltak be. ök abból indultak ki, hogy a bolygóanyag egykor Nap-Összetételű volt. Számításaik szerint a Jupiternek 40 Föld-tömegű kőzetmagja van, amelyet jégből és fémhidrogénből álló vékony köpeny vesz kfl^ r ül. (dj)
