Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám, szerda

Gyorsabban a tervezett ütemnél A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE Az SZSZK népgazdaságában 1974-ben tovább gyorsult a fej­lődés üteme. A döntő ágazatok­ban a termelési tényezők ha­tékonyságának növelésével si­került túlszárnyalni a terve­zett feladatokat. Az anyagi ter­melés fejlesztésének gyors di­namikája kedvezően hatott a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem képzésére. Növeke­dett a társadalmi munkaterme­lékenység, s pozitív szerkezeti változásokra került sor főleg az ipar területén. A tervezett termelési felada­tok túlszárnyalásával, s a tár­sadalmi termelés hatékonysá­gának növelésével sikerült ki­küszöbölni az őszi hónapok kedvezőtlen éghajlati feltételei­nek következményeit, a kapita­lista államokból vásárolt nyers­anyagok és anyagok megnöve­kedett árának negatív hatását, s így kialakulhattak a feltéte­lek a lakosság életszínvonalá­nak további növeléséhez. I. Az anyagi források képzése 1. Ipar Az ipari termelés 1974-ben J0,5 milliárd koronával, vagy­is 9,9 %-kal növekedett. Külö­nösen gyors volt a növekedés a gépiparban, a vegyiparban, az építőanyag-iparban és az energetikában. A tervezett fel­adatokat az élelmiszeripart és az üvegipart kivéve valamennyi ágazatban teljesítették. A megelőzi! évhez viszonyít­va jelentősebb növekedést ér­tünk el a következő termékek termelésében: villamosenergia 23,9 %, fűtőolajok 15,5 %, vé­kony pléhek 9,8 %, teherautók 35.1 %, hengerművi berende­zések 24,7 %, traktorok 18,2 százalék, plasztikus műanyagok 15.1 %, vegyi szálak 10,2 %, poliamid selyem 22,9 %, műse­lyem szövetek 20,9 °/o, nitro­géntartalmú műtrágyák 17,7 °/o, cement 13,2 %. Ugyancsak jelentősen növe­kedett egyes fogyasztási cik­kek termelése: háztartási mo­sógépek 14,7 %, tévékészülékek 7,5 %, bútor 10,3 %, szőnye­gek 19,3 %, fehérnemű 8,4 °/o, tőkehús 9,2 %, baromfihús 9,2 százalék. A termelési feladatok kedve­ző teljesítése alapján az ipar szállítási tervét is sikerült túl­teljesíteni. Az ipari vállalatok 8,8 százalékkal növelték a szál­lítások terjedelmét, s összesen 140,2 milliárd korona értékű árut és terméket értékesítet­tek. A külkereskedelmi szállí­tások 10,6 %-kal, a beruházási szállítások 8,2 %-kal, a belke­reskedelmi szállítások 6,1 %- kai növekedtek. Az előző év­hez viszonyítva csökkent a hiánycikkek terjedelme, s ja­vult a kínálat belső szerkezete. Javult az ellátás a gyapjúanya­gokból, a fiúöltönyökből, fla- nellanyagokból és a keresettebb élelmiszeripari árucikkekből. 2. Mezőgazdaság Mezőgazdaságunk az elmúlt évben csúcshozamot ért el a gabonafélékből és tovább nö­vekedett az állattenyésztési termelés. A bruttó mezőgazdasági ter­melés a tervnek megfelelően 6,4 %-kal növekedett, az áru­termelés növekedése 6,9 %-os volt. A mezőgazdasági termelés növekedésére pozitívan hatot­tak a különböző anyagi befek­tetések, különösen az ipari trá­gyák növekvő és a racionális fel- használása, a komplex növény- védelem, a nagy teljesítményű fajták elterjesztése, valamint az öntözés. A vetésforgóban megnöveke­dett a búza, a rozs, a hüvelye­sek, az olajosok és a cukorré­pa vetésterülete, ezzel szemben csökkent az árpa, a zab, a burgonya és az évelő takar­mányfélék vetésterülete. A gabonafélék termesztésében mezőgazdaságunk eddigi leg­nagyobb hektárhozamait értük el, a búza átlagos hektárhoza­ma 45,8 q, az árpáé 40,3 q volt. A szemes kukorica és a cu­korrépa hektárhozama szintén nagyobb volt a megelőző évinél és a tervezettnél. Nem értük el a tervezett hektárhozamo­kat a hüvelyeseknél, a burgo­nyánál és a többéves takarmá­nyoknál. A gabonatermelés tervét 532 q-val teljesítettük túl, s a megelőző évhez viszo­nyítva 15 ezer hektárral kisebb területen 17,2 %-kal több ga­bonát termeltünk. Az állattenyésztési termelés­ben kedvezően fejlődött a ser­tésállomány, az állami terv előirányzatát 203 ezer darab­bal, ezen belül 9 ezer anya­sertéssel teljesítettük túl. A szarvasmarha tervezett állomá­nyához azonban hiányzott 22 ezer darab, s a juhállomány is kevesebb volt 24 ezer darab­bal. Javult azonban az állatállo­mány termelékenysége, a 100 tehéntől elválasztott borjúk száma 2,5 darabbal, az 1 tehén­re eső tejtermelés 12 literrel növekedet. A szaporulatról va­ló gondoskodás javulása követ­keztében csökkent a növendék­állatok elhullási arányszáma. Sikeresen folyt a fő állati termékek felvásárlása. A mező- gazdasági vállalatok 403,5 ezer tonna élősúlyú vágóállatot ér­tékesítettek, s ezzel a tervet 100,6 százalékra teljesítették. A további termékek közül 52,2 ezer tonna baromfihús, 1155 millió liter tej és 610 millió tojás került eladásra, ami va­lamennyi említett terméknél az előirányzott feladat túlteljesíté­sét jelentette. 3. Erdőgazdaság Az állami erdők a fakiterme­lés tervét 0,6 %-kal teljesítet­ték túl. A korszerű gépek alkalmazásával meggyorsult az elemi csapások okozta károk felszámolása. A népgazdaság faanyagokból való ellátása fo­lyamatos volt, s tovább javult az erdők faállománya. Az erdő­sítési munkák tervét 98,7 %-ra teljesítették. 4. Építőipar Az építési munkák értéke a megelőző évhez viszonyítva 7,8 százalékkal növekedett, s elér­te a 22,6 milliárd koronát. A növekedés üteme gyorsabb volt a tervezettnél. Az utolsó két hónap teljesítményével sike­rült kiegyenlíteni egyes válla­latoknál az év közben előfor­dult lemaradásokat, amelyeket főleg az anyagszállításokban, a műszaki tervezésben, s a vál­lalati munkaszervezésben ta­pasztalt hiányosságok okoztak. Az egész év folyamán ter­ven felül haladtak a javítási munkák. A beruházási építke­zések szakaszán pozitív jelen­ség volt a kapacitások össz­pontosítása a kiemelt építke­zésekre, ahol a kivitelező szer­vezetek csaknem 5 %-kal tel­jesítették túl az előirányzott feladatokat. Az építőipari vál­lalatok fokozottabb figyelmet szenteltek a megkezdett épít­kezések befejezésének, így a befejezetlen építkezések terje­delme a tervnek megfelelő arányban csökkent. 5. Közlekedés és távösszeköttetés A nyilvános teherszállítás alapjában véve teljesítette a népgazdaság szállítási igénye­it. A szállított teheráru meny- nyisége elérte a 210,2 millió tonnát, ami a megelőző év tel­jesítményéhez viszonyítva 4,7 százalékos növekedést jelent. A szállítási feladatok teljesíté­sében a Csehszlovák Államva­sutak 57,1 %-os, a Csehszlo­vák Autóközlekedési Vállalat 41,9 %-os arányban részese­dett. A vízi szállítások tervét 8,7 %-kal sikerült túlteljesíte­ni. A Csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat az elmúlt évben 730 millió személyt szállított, 25 miilóval többet, mint ameny- nyit a terv előirányzott, ugyan­akkor csökkent a vonatokon utazó személyek száma. A telefonállomások száma 45 ezerrel (ebből 21 ezer a lakástelefonok száma) növeke­dett, ez azonban nem elégítet­te ki a lakosság igényeit. Je­lenleg 641 ezer telefonállomás van üzemben. Az elmúlt évben tovább bővült a városok közöt­ti kapcsolás automatizált rend­szere, s a beszélgetések 64 százalékát automatizált közpon­tok közvetítették. 6. Külkereskedelem Az SZSZK területén működő külkereskedelmi vállalatok for­galma a megelőző évhez vi­szonyítva 21 %-kal növekedett. A kivitel mind a szocialista, mind a kapitalista államokba meghaladta a tervezett mennyi­séget, a behozatal viszont mind két vonatkozásban a terv alatt maradt. Sikeresen fejlődött gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szó cialista országgal. 7. Beruházások Az elmúlt évben megvalósí­tott beruházások terjedelme el­érte a 40 milliárd koronát, ami megfelel az évi tervnek és 10,1 %-kal több a megelőző év teljesítményénél. Ezen belül a gépi beruházások növekedése 14 %-os, az építkezési beruhá­zások növekedése 7,4 %-os volt. A beruházások hozzájárul­tak az SZSZK gazdasági poten­ciáljának növeléséhez, az álló­eszközök értéke főleg az ipar­ban, az építőiparban és a mező- gazdaságban növekedett. II. Foglalkoztatottság, munkatermelékenység és bérek Az SZSZK gazdaságában 2130 személy dolgozott, ebből 54,9 százalék nő. A dolgozók* szá­ma a tervezett 2,2 % helyett 2,6 %-kal növekedett. A munkatermelékenység az iparban 6.9 %-kal növekedett, s az ipari termelés növekmé­nyét 71,9 %-os arányban fe­dezte. Az építőipar munkater­melékenységének tervezett nö­vekedése 5,9 %-os volt, a va­lóságban 5,4 %-os növekedést sikerült elérni. A kifizetett bérek összege a megelőző évhez viszonyítva 6 százalékkal növekedett, ami 1,1 ponttal több az állami tervben előirányzott növekedésnél. En­nek 44 %-a a foglalkoztatott­ság növekedéséből ered, a töb­bit az átlagbérek növekedése adta. Az ipari dolgozók átlag- keresete elérte a 2219 koronát, a megelőző évhez viszonyítva 3,7 %-kal növekedett. Az építő­ipari dolgozók átlagbére 2443 koronát ért el, itt az évi nö­vekedés 3,1 %-os volt. III. A lakosság életszínvonalának növekedése A lakosság pénzjövedelme 5,4 %-kal növekedett. A pénz­kiadás az állami tervnek meg­felelően gyorsabban növekedett, mint a bevétel, ami a belke­reskedelem jobb ellátásának és a szolgáltatások növekvő szín­vonalának köszönhető. A kis­kereskedelmi forgalom 9,1 %- kai növekedett. Az iparcikkek eladása a kiskereskedelmi for­galom egészében 51,2 %-ról 52,8 %-ra nőtt. Az élelmiszer­fogyasztás szerkezete is kedve­zően változott, egy lakosra szá­mítva az elmúlt évben 65,7 kg hús, 10,4 kg baromfihús, 143,2 liter tej és 284 darab tojás fo­gyasztása jutott. Jelentősen meg­növekedett a személyautók és a tartós fogyasztási cikkek el­adása. A lakosság társadalmi fo­gyasztása 8,4 %-kal nőtt. Ha­sonló mértékben nőtt a napkö zi otthonokat látogató gyerme­kek száma. Az alapiskolákon a két műszakos tanítás 17,7 százalékról 15,7 %-ra csők kent. Az elmúlt évben 97 ezer gyermek született, s mivel az elhalálozások száma a megelő­ző év szintjén maradt, az SZSZK lakossága 54 ezer sze­méllyel növekedett, s elérte a 4 716 000 személyt, ebből 2 393 000 a nő. (Rövidített szöveg) HAZÁNK SZÁRAZFÖLDI KIKÖTŐJÉBEN Gyümölcsöző pártmunka Beszélgetés a városi pártbizoltság elnökével A csehszlovák—szovjet—magyar llármashatár mentén fekvő Cierna nad Tisou (Tiszacsernyő), ma már városi rangra emelt te­lepülés az ország legkeletibb csücskében. Egyben hazánk Joggal nevezeli legnagyobb szárazföldi kikötője, népgazdaságunk vérke­ringésének igen fontos ütőere. Naponta százával érkeznek ide a különböző áruval megrakott vasúti szerelvények. Nehéz lenne hirtelen számot adni arról, hány millió tonna gabona, gyapjú, gyapot, hús, vaj, vasérc és egyéb fém, hány ezer lánctalpas trak­tor, gabonakombájn, személygépkocsi és egyéb áru „lépte“ át a határt. Az bizonyos: népgazdaságunk továbbfejlesztése szem­pontjából létkérdés volt és ma is az a Szovjetunióval fenntartott, ezen a rakodóállomáson átfutó — egyébként mindkét fél számára előnyös — áriicsereforgalom. Elöljárójában azért tettem említést ezekről a tényekről, hogy érzékeltessem a határmenti rakodóállomásoti dolgozó pártszerve­zetekre és a több mint ezer kommunistára, a politikai és gazda­sági élet területén háruló feladatuk rendkívüli össztársadalmi jelentőségét. Németh László elvtárssal, a Szövetségi Gyűlés képviselő­jévé!. az SZLKP Cierna nad Tisou-i városi bizottságának elnöké­vel arról beszélgettünk, milyen eredménnyel teljesítik ezen a fon­tos munkahelyen a CSKP XIV. kongresszusa és a KB novemberi plenáris ülése határozatait. Válaszát így kezdte: — Először is szeretném le­szögezni, hogy a párt XIV. kongresszus« határozatainak negvalósításában rakodóállomá­sunk és városkánk minden egyes kommunistája és többi dolgozója is, lelkes munkával részt vesz. Városi párbizottsá gunknak a két. összüzemi és ha r m i n c n yo le a la pszer vezet ben működő tagsága példamutatóan helyt áll a politikai, gazdasági és társadalmi élet miniden terü­letén s ez a biztosítók arra, hogy a rakodóállomás sikere­sen teljesíti az egyre igénye­sebb, népgazdasági jellegi! fel­Nénieth László adatokat. Túlzás nélkül állít­hatom, a párt vezető szerepe nálunk érvényesül, párttagsá­gunk akcióképes, politikailag egységes. A kollektív vezetés megvalósult. A taggyűlések iránt egyre nagyobb érdeklő­dés nyilvánul meg. A tagság több mint 90 százaléka részt vesz ezekem és egyharmada a vitában felszólal. Meghozta gyümölcsét az a gondoskodás is, amit a tagság sorainak minőségi javítására fordítottunk. Pártszervezeteink az utóbbi időben 150 tagjelöltet felvettek, ezek 90 százaléka munkás. Nagy örömünkre szol­gál, hogy a pártba való felvé­tel iráni legnagyobb érdeklő­dést a munkásfiatalok, a SZISZ tagok, a szocialista ínun- kabrigádok taigjai tanúsítanak. Nevelésükről a rendszeresen megtartott pártoktatásokon gondoskodunk, ezekem a részt- vétel meghaladja a 90 százalé­kot. Tudvalevő, rakodóállomásunk munkaközösségében egymás mellett dolgoznak csehek, szlo­vákok, magyarok, ukránok. Ép­pen azért folyamatosan nagy figyelmet fordítunk a nevelés terén a proletár nemzetkö­ziség, a szocialista liazafi- ság gondolatának elmélyíté­sére, a nemzetek és nem­zetiségek közti baráti kapcso­latok megszilárdítására... A politikai nevelés keretén belül is igyekszünk elmélyíteni dol­gozóink tudatában a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal fenntartott szövetsé­günk fontosságát. Határmenti rakodóállomá­sunk adottságából, helyzetéből ered, hogy dolgozóink naponta találkoznak, együtt dolgoznak a szomszédos szovjet elvtársak­kal, úton-útfélen meggyőződhet­nek a baráti Szovjetunió inter­nacionalista segítségének leni­ni értelméről. A Szovjetunióból érkező sok-sok millió tonna áru és népgazdaságunk számá­ra nélkülözhetetlen nyers­anyag megy át a rakodóállo­más dolgozóinak kezén. Ennél meggyőzőbb bizonyítékra nincs szükség. # Németh elvtárs, milyen viszhangra talált szárazföldi kikötőnk kommunistái körében a CSKP KB novemberi plená­ris ülése? — Az elmúlt év decemberé­ben, illetve ez év januárjában mind a harmincnyolc alapszer­vezetben megtárgyalták ezt a jelentős dokumentumot. Ta­pasztalataink, értékeléseink szerint rendkívüli nagy érdek­lődést váltott ki a KB novem­beri határozata ezeken a tag­gyűléseken. A pártdokumentum egyes fejezeteiről élénk vita folyt, ami végül is a helyi adottságokból kiinduló, az anyagmegtakarításra, céltuda­tosabb gazdaságosságra utalő javaslatokban csúcsosodott ki. Meggyőződésünk, hogy ezek a javaslatok meg is valósulnak. 0 A CSKP KB novemberi plénuma általában pozitívan értékelte az ötéves gazdasági terv feladatainak teljesítését. Ezen a szakaszon milyen a mérleg a rakodóállomáson? — A mi vasúti gócpontunk, rakodóállomásunk valójában nem bír termelőüzem jelleggel, de társadalmi, népgazdasági szempontból mégis fontos sze­repet játszik. Hiszen több mint háromezer dolgozója naponta közel 35 ezer tonna nyersanyag és áru átrakását biztosítja. To­vábbi 3500 szakember dolgozik azon, hogy az átrakott áru a vasúton rendeltetési helyére jusson. Nagyon igényes fel­adatokat teljesítenek ezek a dolgozók, s azt is szívesen hoz- házteszem, hogy kielégítő si­kerrel. Állításomat néhány adattal alátámasztom. Az öt­éves tervidőszak négy éve alatt állomásunk a behozatali tervet 101,5 s a kiviteli tervet 104,8 százalékra teljesítette és min­den előfeltétel megvan az ötö­dik ötéves terv sikeres, sőt határidő előtti teljesítésére is. Amikor erre a következtetésre jutottunk a városi pártbizottsá­gon végzett elemzés és értéke­lés alkalmából, a rakodóállo­más dolgozóinak már eddig ta­pasztalt és feltehetően tovább fokozódó lelkes kezdeményezé­sére gondoltunk. — Tudomásunk szerint a ra­kodóállomáson otthonra talál­tak a munkasikerekhez vezető mozgalmak és a szocialista m un ka verseny. Mi a véleménye erről? — Dolgozóink csaknem 100 »ázalékban bekapcsolódtak a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba. Több mint kétszáz közösség versenyez a szocialis­ta munkabrigád cím elnyerésé­ért. A nálunk működő komplex gócpont-brigád addig közel ezerhatszáz olyan konkrét in­tézkedést foganatosított, amely közel ötmillió korona értéket hozott. Jelentős mértékben se­gítette és segíti ma is mun­kánkat a csopi állomással és fűtőházzal folytatott szocialis­ta munkaverseny, amely politi­kai szempontból is kedvezően kihat a két határmenti állo­más dolgozóinak baráti kapcso­lataira és együttműködésére. Végezetül szereném hangsú­lyozni, hogy nagyszerű eredmé­nyeink mellett még igen sok megoldásra váró probléma áll előttünk. Ismerjük ezeket, meg­oldásuk módját. Bízunk abban, hogy pártunk útmutatása, kom­munistáink példamutató aktivi­tása ezek rendezésében is se­gítségünkre lesz. KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents