Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám, kedd
VALASZ OLVASÓINKNAK Nyugdíjügyekben S. M.: A régi efsz-nyugdíja- sok és az ún. legalacsonyabb járadékok kérdését csak egy újabb, későbbi rendelkezés alapján lehetne várni. A nyugdíj összege nálunk és a többi szocialista országban is a nyugdíjigény keletkezése előtti bizonyos időben elért (nálunk 5, vagy 10 év) összeg átlaga. Az efsz-ben kifejtett munkatevé- kenység a növénytermesztésben általában kisebb jutalmazást eredményez, mint az állattenyésztésben. Az efsz-ben sem iehet elérni a jövedelmek egyenlőségét. Általában mód nyílik a keresetre a növény- termesztésben dolgozók részére s a vegetációs nyugalom alat- i időben is. P. M.: A házasságon kívül ;zületett gyermeket elhunyt apja után megilleti az árvasági járadék. Az árvajáradék iránti kérvényt a járási nemzeti bizottság járadékbizottságán kell beadni. A kérvény kitöltéséhez szükséges adatok beszerzéséhez kérje ki a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályának segítségét, esetleg forduljon ügyvédhez. Feltételezzük, hogy a gyermek apja 28 évnél idősebb volt és ebben az esetben az említett kérvényben azt kell igazolni, hogy a halála előtti utolsó 10 évben legalább 5 éven át volt munkaviszonyban, illetve erre az időre van pótideje. Ebbe az 5 évbe bele kell számítani a szabadság vesztés-büntetés kitöltése alatt végzett munkát is. Saját maga, esetleg ügyvéd útján a járásbíróság irodájában kérhetné, hogy az iratokban levő adatokból (ezekben rendszerint részletes életrajz is szokott lenni a munkahelyek feltüntetésével), állapítsák meg, hogy az apa mióta volt fegyházban és előtte milyen munkaadó vállalatoknál és milyen ideig dolgozott. Ezeknek az adatoknak segítségével valószínűleg sikerül majd az utolsó 10 évben a törvény által megkövetelt beszámítható 5 évet igazolni. Az árvajáradék egyébként annak a rokkantjáradéknak 30 százaléka, amelyet az elhunyt apának halála időpontjában lehetett volna folyósítani. Az egyoldali árva legmagasabb árvajáradéka havi 450 korona, a legalacsonyabb havi 200 korona. Az árvajáradék az apa halálától jár, a már esedékes összegek közül az igény érvényesítése előtti egy évnél régebbi részletek már elévültek. P. J.: A járási nemzeti bizottság szociális osztálya segítségét kérjék ki. Minden üzem köteles a jnb által előírt számú, változott munkaképességű dolgozót felvenni. Egyébként a jnb szociális osztályán igényelhet elhelyezkedés előtti kisegítést, ha nem sikerülne elhelyezkednie. Munkajogi ügyekben D. A.: A végzett munka szerint járó magasabb fizetést legkésőbb egy éven belül érvényesíthetné a járásbíróságon beadott keresettel. Minden havi fizetés utólag a kifizetési időpontban válik esedékessé, és ettől az időponttól számítódik az egyéves elévülési határidő. tíz év januárjában tehát már csak az 1974. évre járó fizetés- küljnbözetet tudná érvényesíteni. Ha a fizetetlen szülési szabadságon levő dolgozó munkaszerződése ennek a szabadságának nlejére szól, ha beosztása változott is, akkor ezen időpont után csak akkor maradhatna, ha a munkaadó szervezet szerződését határozott időre, vagy tartós időre (idő beli korlátozás nélkül) meghosszabbíthatná. Az írásban kötött szerződést a munkatörvénykönyv értelmében írásban kell módosítani. Az esetleg eltérő megállapodás is érvényes, de nehezen bizonyítható. R. F.: Az intézetben elhelyezett nagykorú leánya után ak kor iüetné meg az adókedvezmény, ha legalább havi 100 koronával támogatná. Az illetékes pénzügyi hatóság az említett támogatás igazolása alapján engedélyezhet adókedvezményt. E. E.: A rövidebb, és nem egyenlő módon elosztott munkaidő esetében is a 18. életév betöltése utáni ledolgozott évek szerint van joga 2, vagy 3, illetve 4 hét szabadságra. Ha nem egyhuzamban — hetenként — venné ki szabadságát, annyi munkanapot vehet ki, mint amennyi az ön munkaütemterve szerint az egész szabadság idejére esik. Lakásának lakbérét feltehetően az 1964/60 sz. hirdetmény szerint állapították meg. A hirdetmény 9. §-ának 2. bek. értelmében legalább 10 százalékos engedményt igényelhetnek. Ajánljuk, tanulmányozza át az említett hirdetményt és kérje a lakbér kiszámítását és ennek megfelelően reklamálja az esetleg helytelen kiszámítást. , Mivel édesanyja több mint 620 korona nyugdíjat kap, nem igényelhet reá adókedvezményt még akkor sem, ha havonta több mint 100 koronával járulna hozzá eltartásához. G. I.: Ha a családban egy- egy családtagra havonta 400 koronánál több jövedelem jut, az 1969/67 sz. rendelet értelmében köteles a szülő a rendeletben előírt hozzájárulást fizetni az ellátásért és az elszállásolásért. A legmagasabb ellátási hozzájárulás összege napi 14,10 korona, a legalacsonyabb napi 10 korona. A szülő a családi törvény értelmében addig köteles gyermekéről gondoskodni, míg az saját maga nem tud gondoskodni magáról. Vágyom jogi ügyekben K. A.: Ha a kérdéses kertet még 1948-ban kapták juttató végzés alapján és azóta az egész telket jóhiszeműen használták abban a meggyőződésben, hogy a juttatott terület tulajdonosai abban az állapotban, ahogyan azt annak idején átvették, joggal védekezhetnek perben is, vagy azon kívül azzal, hogy a vitás területet 1964. március 31-ig legalább 10 éven át tartó békés birtoklással (elbirtoklás — vydZanie) jogos tulajdonukba szerezték meg. Az a szomszéd, aki 1972-ben vette meg a szomszédos ingatlant, lényegében már azt a jogállapo- lot vette át, amelynek alapján Önök még az új polgári törvénykönyv hatályba lépése alőtt, tehát 1964. április 1. előtt a vitás területet elbirtoklás útján jogos tulajdonukba szerezték meg. Az új polgári törvény- könyv ugyanis 489. §-ában a korábbi előírások értelmében (az Önök esetében elbirtoklással) szei’zett jogokat tiszteletben tartja. Hasonlóan szól a Legfelsőbb Bíróság 1972/65 sz. löntése. Ajánlatos lenne, ha 3zt eddig nsm tették meg, a vé- iekezésen kívül ellenkeresetet beadni és kérni, hogy a bíróság megállapító ítélettel (urco- vací rozsudok) állapítsa meg, hogy a kérdéses vitás telekrészt az említett módon elbirtoklással megszerezték. A bíróság valószínűleg helyi szemle, tanúk kihallgatása és a szakértő véleménye alapján elkészített geometriai vázrajz alapján dönt majd. A keresetről és az ellenkeresetről a bíróság ugyanazon eljárásban dönt. B. Zs.: Az olyan adásvételi szei’ződés, amelyet a felek nem kötöttek meg szabadon, minden nyomás nélkül, komolyan, határozottan és érthetően a polgári törvénykönyv 37. §-a értelmében, érvénytelen. Feltehető, hogy az Önök esetében ezeknek a rendelkezéseknek értelmében döntött az I. és II. fokú bíróság. Egyébként a polgári törvény- könyv 409. §-a értelmében az ajándékozó kérheti az ajándék visszaadását, ha a megajándékozott vele, illetve családtagjaival szemben durván megsérti a szocialista együttélós alapelveit. Az említett bírósági ítéletek értelmében a kérdéses átruházási szerződés érvénytelen, akkor az átruházók az egész ingatlan jogos tulajdonosai. A kérdéses házból azonban Önök csak akkor kötelesek kiköltöz- ködni, ha a helyi nemzeti bizottság jogerős kiutaló végzéssel megfelelő pőtlakást, vagy pótelhelyezést biztosít Önöknek. Dr. F. J. PROTÉZISEK AZ EMBERBEN Ötezer éve fáradoznak az orvosok azon, hogy a legkülönfélébb eszközökkel és módszerekkel megpróbálják kiegészíteni, pótolni az ember sérült vagy beteg szerveit. Nincs az orvostudománynak még egy területe, ahol annyiféle szakember együttműködésére volna szükség, mint a szervpótló protézisek esetében. A patológia, mikrobiológia, biokémia, genetika, fiziológia, radiológia és még sok más szakterület specialistáinak, orvosok és műszaki szakemberek egész hadseregének a munkájára van szükség ahhoz, hogy lépésről lépésre előbbre haladhasson az ember e tjéren. Arról, hogy hol tartunk ma, a legjobb képet az ad, ha eláruljuk, hogy több mint 20 féle szerv pótlására, illetve időleges kikapcsolására van már lehetőség. A protézisek készítésének kétféle útja van: a rajztábla mellett konstruált mesterséges szerveké, s a másik lehetőség az élő, vagy ahol lehet, mélyhűtött emberi és állati szervek, szövetek átültetése. A szervpótlásnak egyik módja sem a XX. században született; az elveszített vagy tönkrement szervek technikai vagy biológiai reprodukálásának ötlete legalább ezeréves múltra tekinthet vissza. A mankót már az egyiptomiak ismerték, a szervátültetést pedig egy i. e. 800-ból származó indiai orvosi kézikönyv, a Samhita írja le első ízben. (A csatában, vagy a tolvajlás miatt levágott orr pótlását az indiaiak majdnem úgy csinálták, mint mai kozmetikus orvos kollégáik . .. ) A művégtagokkal kezdődött A legnagyobb múltja talán a művégtagok készítésének van. A Contergan-üggyel kapcsolatban a sajtó sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezért csak utalunk arra, hogy a hírhedt gyógyszer hatására csonkán született több ezer gyerek részére Svédországban és az NSZK-ban készítetlek komprimált széndioxiddal működtethető protéziseket. Sok szó esett egy Ed Roszak nevű fiatalemberről is, akinek a clevelandi műegyetem szakemberei készítettek villamos motorok bonyolult rendszerével mozgatott acél karokat és kezeket. A nyakától kezdve béna Roszak idegeit és izmait elektronikus érzékelők és egy parányi számítógép helyettesíti, s a bonyolult mechanizmus oly finoman működik, hogy Roszak a többi között képes borotválkozni, könyvben lapozni, villával enni, kártyával játszani. A legtovább e téren a szovjet mérnökök és orvosok jutottak, akik az ember akaratának engedelmeskedő, bioárammal működő kezeket és lábakat készítettek. A művégtagokat az agy elektromos impulzusai- irányítják úgy, hogy azok közvetlen kapcsolatban vannak a bioáramot továbbító idegpályákkal. A sebészek ma már úgy formálják az emberi testet, mintha gumiból volna. Szívbillentyűket készítenek hasfalból, új húgyhólyagot vékonybélből, acéllemezekkel és acélgolyókkal helyettesíteni tudják a térd, csípő és vállcsontokat, Ízületeket (John Kennedy gerincoszlopát is egy acéllemezkével erősítették meg). Ezüstből készítenek bordákat, bokacsontokat, és fémmel pótolják a koponyacsontokat. A láthatatlan protézisek között kélségkívül az első helyen a műfogak állnak: a civilizált országok lakóinak kb. 20 százaléka hord hamis fogakat, és sok százezerre tehető azoknak az embereknek a száma is, akik parányi hangerősítőket hordanak a fülükben vagy a szemüvegük szárában. Évente mintegy 5000 süket ember hallását adják vissza úgy, hogy egy rozsdamentes acélból készült kengyelt helyeznek a középfülbe, ha az meszesadés miatt elvesztette rugalmasságát. Azzal is kísérleteznek, hogy a süketek részére hallhatóvá tegyék a hangokat a hallóideg elektromos stimulálásával. A Stanford Egyetemen pl. egy 60 éves, teljesen süket ember hallószervében 6 kis elektródot helyeztek el, és 18 hónapon át tanulmányozták, milyen hatást lehet velük elérni. Már az illető nem értette a szavakat, de az impulzusok ritmusából világosan felismerte, ha a zaj, amit „hallott“, beszédből eredt. A hang élességéből és ritmusából egyébként többféle egyszerű hangforrást meg tudott már különböztetni. Művese és müszív 1941-ben Hollandiában a Groningeni Egyetem tanára, dr. Willem Kolff készítette az első kísérleti művesét hurkabélből, egy tekercs gézből, és egy mosóüstből. Ma már több ezren vannak a világon, akik életüket a művesének köszönhetik. A művese olyan berendezjés, amely lehetővé teszi a beteg vese időleges kikapcsolását. Mint ismeretes, a vese szűri ki a szervezetből az anyagcsere során lebontott, mérgező anyagokat. A vese károsodásának mértékétől függ, hogy a beteget állandóan „rá kell-e kapcsolni“ a művesére, vagy elég, ha csak meghatározott időnként (pl. hetenként) tisztítják meg szervezetét a mérgező anyagoktól. A közbeeső időben a betegek csaknem normális életet tudnak folytatni (egy londoni páciens pl. megmászta a 4105 m magas Mönch csúcsot az Alpokban). Az angol Baxter Laboratories különböző programokat tároló, emlékező és vezérlő egységekkel felszerelt műveséje már nemcsak a klinikákon, hanem a beteg otthonában is használható. Noha világszerte sok kórházban van már művese, de ez még mindig nagyon kevés. A be- rendeaések egyelőre rendkívül drágák, és sok speciálisan képzett szakembert igényelnek. Ez a helyzet azonban évről évre javul — s elkgi szült már egy olyan miniatűr művese terve is, amelyet talán majd be lehet ültetni a beteg testébe. Sikeresen kísérleteznek mesterséges máj konstruálásával is. A New York-i Maimonides kórház és a japán sapporoi Hokkaido Egyetem kutatói például már régebben olyan mesterséges májat készítettek, amely épp úgy, mint a művese, bekapcsolható a szervezet vérkeringésébe. A máj bonyolult kémiai feladatait azonban a gép maga nem képes ellátni; a „biológiai motor“ szerepét májból készült pép tölti be. A műszívhez vezető út fontog állomása a szívizmokat elektromos impulzusokkal összehúzás« re késztető készülék, az ún. pacemaker kifej* lesztése. Amikor a szervezet számára szükséges vérkeringést a beteg szív nem tudja biztosítani, akkor van szükség erre a készülékre, hogy serkentse a szív működését. A tranzisztorok és az elektronika fejlődésének eredménye, hogy mintegy húsz éve olyan parányi impulzusgenerátorokat tudnak előállítani, amelyek beültethetők a szervezetbe. Magának a szívnek a reprodukálása is sokat haladt előre az utóbbi évtizedekben. Ugyanaz a Kolff professzor, aki Hollandiában az első művesét készítette, 1957-ben fogott hozzá újabb kísérleteihez — ezúttal egy teherautó benzin- szivattyújával. Mintegy tíz évvel ezelőtt egy kis, sűrített levegővel hajtott, az igazihoz nagyon hasonló műszívet mutatott be. Ezt már el lehetne helyezni a beteg testében, de hatalmas hajtóművét bizony nem. Ennek ellenére voltak olyan borjak egy kísérleti telepen, amelyek a Kolff-féle műszívvel éltek — egyikük 30 óra hosszat élt az operáció után! Műanyag protézisek A modern kémia a segédeszközök egész arzenálját adta az orvosok kezébe. - Sikerült pL olyan műanyagokat kifejleszteni, amelyeket csaknem minden védekezési reakció nélkül befogad a szervezet, s végül teljesen át- meg átszövi az élő szövet. Műanyagból készítenek ereket, különféle szervek falait, sőt szívbillentyűket is. A műanyag a kozmetikai sebészetbe is bevonult; a bőr alá ültetett szilikongumival növelik pl. a keblek és a csípő méreteit. Kezdetben némi problémát okozott, hogy a bőr alá Injektált szilikon elcsúszott a helyéről, ezért át kellett térni a szilárdan helyükre varrott szilikonpárnák alkalmazására. Nem szóltunk a „biológiai protézisekről“, a szervátültetésekről, hiszen ez túlságosan mesz- sze vezetne a műszaki problémáktól. A jelenről szóló beszámoló voltaképpen a jövő körvonalait is mutatja. Technikai szempontból a fejlődést a miniatürizálás, valamint olyan anyagok kifejlesztése szabja meg, amelyeket a szervezet hajlandó befogadni. Egyes kutatók lehetségesnek tartják, hogy a szív, vagy egyéb szervek sejtjeiből tápfolyadékban teljes szerveket fejlesszenek ki. Az amerikai Murray professzor szerint a műszervek merőben új távlatokat nyújthatnak az űrkutatásban is. Az embert szinte át lehetne alakítani más bolygók követelményei szerint... Fantasztikus tervek ezek valóban, de ha Barnard professzor és mások mű- tjéteire gondolunk, nem tűnik-e legalább ilyen fantasztikusnak a valóság? RÁK-LELEPLEZŐ BAKTÉRIUMOK Furcsán hangzik, de maga a természet állítja elő az egyik legveszélyesebb rákkeltő anyagot Az aflatoxinról van szó, amelyek a legtöbb élelmiszeren kitűnően tenyésző penészgombákban fordulnak elő. Már száz mikrogrammnyi — a Bi csoporthoz tartozó — aflatoxin májrákot okoz kísérleti patkányokban. Azt a figyelmeztetést tehát, hogy penészes ételt nem szabad elfogyasztani, azért is nagyon komolyan kell venni, mert a penészgomba kis dózisai nemcsak iű|érgezőek, hanem rákkeltőek is. Eredetileg úgy gondolták, hogy az aflatoxi- nok közvetlenül rákkeltőek. A legújabb kutatások szerint azonban az aflatoxinokat előbb át kell alakítaniuk a befogadó szervezet enzimjeinek, hogy rákkeltővé váljanak. J. Miller amerikai kutató úgy véli, hogy az átalakulás során pozitív töltésű molekulák keletkeznek, amelyek azután a gazdasejt negatív töltésű molekuláival reakcióba lépnek. Ezek a pozitív töltésű molekulák nagyon instabilok és ezért csak nagyon nehezen különíthetők el. Ezért jelenlétüket közvetve, az általuk létrehozott biológiai változás útján a legcélszerűbb kimutatni. Az emlősök sejtjeiben a pozitív molekulák és a DNS közötti reakció mutációhoz vezet, s részben ráksejtek képződéséhez. Hasonló mutációk jönnek létre a mikroorganizmusokban is, amelyek ennek következményeként elpusztulnak. Dr. Colik Garner, a leedsi egyetem kutatója ezt a jelenséget arra hasznosította, hogy a különböző anyagok rákkeltő hatását kimutassa. Legjobban baktériumok felelnek meg az ilyen kísérletek céljaira, mert nincsenek olyan anyagaik, amelyekkel a rákkeltő anyagok okozta károkat kijavíthatnák. Az új kutatások azért nagy jelentőségűek, mert eddig csak időtrabló munkával mutathatták ki valamely vegyület rákkeltő hatását. Dr. Garner új módszerével rövid idő alatt kimutatható a gyanúba vett anyagokról, hogy valóban rákkeltőek-e. A tervek szerint a közeljövőben számos anyagon elvégzik ezt a vizsgálatot. (dj)
