Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám, szombat

Gromiko szovjet és Soares portugál külügyminiszter tárgyalásaik megkezdése előtt. (CSTK felvétele) SZOVJET-PORTUGÁL TÁRGYALÁSOK Moszkva — Pénteken Moszk­vában Andrej Gromiko szovjet és Mario Socirez portugál kül­ügyminiszter folytatta tárgyalá­sait. A tárgyilagos és hatékony légkörben lefolyt tárgyaláso­kon a felek megvizsgálták a kétoldalú baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetősé­geit és véleményt cseréltek több fontos nemzetközi problé­máról, így például az európai biztonsági értekezlet mielőbbi befejezéséről, a leszerelésről, a gyarmatosítás megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről, vala­mennyi más kölcsönös érdeklő­désre számottartó problémák­ról. Mario Soares tegnap koszo­rút helyezett el a Lenin Mauzó­leumban és a Kreml falánál felkereste az Ismeretlen Kato­na sírját. Egy percnyi kegye­lettel adózott a fasizmus elle­ni harcban elesett szovjet ka­tonák emlékének. Soares délbon díszebédet Qdott Gromiko szovjet külügy­miniszter tiszteletére. Az ebé­den pohárköszöntők hangzottak el. Andrej Gromiko csütörtökön beszédet mondott azon a va- Gsorán, amelyet Mario Soares tiszteletére adott. Hangsúlyoz­ta, a Szovjetunió síkraszáll a Portugáliához fűződő kapcsola­tok kiszélesítéséért és megerő­sítéséért, a két ország népei, Európa és a világ békéjének és biztonságának megszilárdí­tása érdekében. A szovjet külpolitikát érint­ve a külügyminiszter kijelen­tette: a Szovjetunió a jövőben Is arra fog törekedni, hogy a nemzetközi színtéren végbeme­nő események visszafordítha­tatlanul az enyhülésnek és a további konszolidálódásnak a medrében fejlődjenek. Ilyen vo­natkozásban tág tere van a Szovjetunió és Portugália együttes erőfeszítéseinek. Soares beszédében hangoz­tatta, hogy Portugália támogat­ja a Szovjetunió béke- és biz­tonsági politikáját, s mindent megtesz, hogy előmozdítsa e célok "elérését. A portugál kül­ügyminiszter elmondotta, hogy országa nagy nehézségekkel küzd. Ojjá kell szerveznie az egész meglevő társadalmi-gaz­dasági rendszert és le kell fek­tetnie az utakat a szocializmus felé. Ezen az úton — mint mondotta — új barátokra ta­lált és ezek között is az elsők közé tartozik a Szovjetunió. EREDMÉNYESEN TELJESÍTIK A LENGYEL ÖTÉVES TERVET 1975. I. 4. Kommentárunk B urma, az el nem kötelezett országok haladó csoport- jjának egyik kiemelkedő ázsiai képviselője január 4-én évente hagyományosan ünnepli a füg­getlenség napját. Hosszú, áldo­zatokkal jelzett út volt az az út, amely a brit uralom lerá­zásától a tavaly áprilisban életbe léptetett új alkotmány kidolgozásához és a kormány­zó párt II. kongresszusán elfo­gadott 20 éves országépítő programhoz vezetett, amely fő célkitűzésként jelöli meg a szocializmus alapjainak megte­remtését. Burma útját az is nehezítet­te, hogy a függetlenné vált országban gazdasági érdekelt­ségeiket megőrző imperialisták a helyi feudálisokra, valamint a misztikus vallási köntösbe bújt reakciósokra, az UNH-hoz hasonló politikusokra számí­tottak és támaszkodtak. Döntő fordulat történt a fej­lődő ország életében 13 évvel ezelőtt, amikor Ne Win veze­tésével forradalmi tisztek cso­portja vette kezébe az állam irányítását és hirdette meg Burma sajátos útját a szocia­lizmus felé. A tisztek forradalmi tanácsa kormányzásának eredményes­ségét bizonyította, hogy tavaly már választásokat tartottak a nemzetgyűlésbe, létrehozták az államtanácsot, elfogadták az ország új címerét és az új hi­vatalos elnevezésű ország — A kezdeti célkitűzés szerint 1971—75 között 1 millió 80 000 új lakást akartak felépíteni, vagyis közel mégegyszer any- nyit, mint 1966—70 között. Az eddigi eredmények lehetővé te­szik, hogy ebben az"5 éves terv­ben 1 millió 120 ezer új lakást adjanak át a rendeltetésének. 1971—74 között a dolgozók reálbére évente 7,7 százalékkal növekedett, a tervben rögzített évi 3,5—3,9 százalékkal szem­ben. 1975 végéig a népgazdaság szocialista szektorának minden dolgozója kap fizetés-, illetve béremelést. KISSINGER A KÖZEL-KELETI HELYZETRŐL, AZ ENERGIAPROBLÉMÁRÖL ÉS AZ AMERIKAI— NYUGAT EURÓPAI VISZONYRÓL Washington — Henry Kisstn- ger amerikai külügyminiszter interjút adott a Business Week című hetilapnak. Ebben első­sorban a közel-keleti helyzettel, a kőolaj- és energiaproblémák­kal, valamint az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Európa viszo­nyával foglalkozott. Mint mondotta, rendkívül ve­szélyes irányvonal lenne, ha az Egyesült Államok katonai ak­ciót tervezne az olajárak emel­kedésének megállapítására. „Meg kellett tanulnunk Viet­nam példájából, hogy sokkal könnyebb belépni ogy háborúba, mint kilépni be'őle. Nem mon­dom, hogy semmilyen körülmé­nyek közöli nem használnánk erőt, de más dolog az erő eszkö­zéhez nyúlni egy árvitában és megint más olyan esetben, ami­kor az iparilag fejlett világ megfojtása fenyeget“ — jelen­tette ki Kissinger. Az ameri­kai álláspont szerint az ener­giaválság nem oldható meg az olajárak jelentős mértékű csök­kentése nélkül. Erre azonban a közvetlen jövőben kevés a kilá­tás. Nem lenne értelme jelen­tős politikai akciót indítani Szaúd-Arábia és Irán — a két nagy olajexportáló ország — ellen, mert ez komoly politikai akciókat vonna maga után. Washington tanulmányozza vi­szont egy olyan bizottság fel­állításának lehetőségét, amely felülvizsgálná a fontos ameri­kai iparágakban a külföldi tő­kebefektetést. A közel-keleti válsággal kap­csolatban az amerikai diplomá­cia vezetője utalt arra, hogy az érintett fe’.ek készsége az újabb háborúra az utóbbi időben túl­zott hangsúlyt kapott, jóllehet, kényes tárgyalások folynak és megvan a lehetősége annak, hogy tavasszal újabb haladást érjenek el. Amikor az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonyáról kérdezték, Kissinger elismerte, hogy abban bizonyos ellensé­geskedés tapasztalható s ezt az európaiak nagyarányú bizony­talanságérzésével magyarázta. A belpolitikai tehetetlenség eu­rópai részről a szövetségi vi­szonyba érzékenységet vitt. Nagyon valószínűnek mondot­ta, hogy a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Nagy-Britan- niának és Olaszországnak pénz­ügyi segélyre lesz szüksége, el­sősorban az olajimport költsé­geinek emelkedése miatt. Kissinger latin-amerikai körútra készüi Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter február második hetében Argentínába, Peruba és Brazíliába látogat — közölte pénteken Alberto j. Vignes ar­gentin külügyminiszter. A há­rom latin-amerikai ország fővá­rosában folytatandó tárgyalásai az AÁSZ márciusra Buenos Ai- resbe összehívott külügyminisz­teri értekezletét előzik meg. Ugyanakkor washingtoni diplo­máciai körökben elterjedt az a hír, hogy Kissinger úti prog­ramját még egy országgal, mégpedig Chilével bővíti ki. Ezt a lehetőséget egy washing­toni külügyi szóvivő sem zárta Halálos merénylet Indiában Üj-Delhi — Csütörtökön éjjel belehalt sérüléseibe L. N. Misra indiai vasútügyi miniszter, aki ellen merényletet követtek el. A miniszter Bihar szövetségi ál­lam északi részében egy új vas­útvonal felavatásán mondott beszédet, amikor a díszemelvé­nyen bomba robbant. A robba­nás következtében 24-en sérül­tek meg, közöttük a vasútügyi miniszter és több más hivatalos személy. Két személyt a hely­színen letartóztattak. ki. Források szerint az ameri­kai külügyminiszter figyelmez­tetni akarja a chilei katonai juntát arra, hogy az amerikai gazdasági és katonai segély to­vábbi folyósításának az a felté­tele, hogy Chilében helyreáll­jon a demokratikus kormány­zási forma. A washingtoni kongresszus 1974-ben leállította a katonai segély nyújtását Chilének, és az amerikai kormányzat által ja­vasolt 63,5 millió dolláros gaz­dasági segítség összegét 25 mil­lió dollárra csökkentette. Szimla szellemében Delhi — Az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt jammui helyi szervezete háromnapos konfe­renciát tartott, ahol csütörtökön Szvaran Szingh, India hadügy­minisztere is felszólalt. Beszé­dében kijelentette, hogy India ragaszkodik a szimlai egyez­ményhez és a kölcsönös tiszte­let alapján kész minden ország­gal békében élni. Az indiai hadügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa fejleszteni kíván­ja jószomszédi kapcsolatait Pa­kisztánnal. Szvaran Szingh Ismét leszö­gezte, hogy kormánya hű az el nem kötelezettség politikájához. Burmái Untó Szocialista Köz­társaság élére polgári kor­mányzat lépett. A forradalmi kormányzatnak először is biztosítania kellett a közélelmezést döntően befő­á függetlenség napján lyásoló kereskedelem állami kezelésbe helyezését, a fő ter­mény, a rizs spekulatív tárolá­sának és felhalmozásának meg­akadályozását. Fokozatosan erős állami és szövetkezeti szektor alakult ki, amely sza­vatolta e téren az ország füg­getlenségét a nyugati kapitalis­táktól. A fejlődés további szakaszá­ban Indult meg az iparosítás, amelyben nagy szerepet ját­szott a Szovjetunió, hazánk és még néhány további szocialista állam segítségnyújtása, amely ipari üzemek létesítésében és berendezésében nyilvánult meg. Szovjet segítséggel jött létre például a rangooni műszaki főiskola. Burma fejlődő ipara állami kezelésbe került. Jelen­leg jellemző az ország hely­zetére, hogy az energiaterme­lés teljesen állami tulajdonban van, a bányaiparnak pedig 74, az építőiparnak 66, a kőolajbá­nyászatnak 42 százalékát álla­mi vállalatok képviselik. Nagy eredményeket értek el a mező- gazdaság szövetkezetesítésében, melynek során sokat merítet­tek a szocialista országok ta­pasztalataiból. A 678 ezer négyzetkilométer területű s mintegy 30 millió lakosú ország fejlődése később sem volt zavarmentes. Az ame­rikai hírszerzőszolgálat, a CIA minden csatornát felhasznált az Imperialista befolyás érvé­nyesítésére, s ebben a külföldi diplomaták is szerepet játszot­tak. Ismeretes Shormack ame­rikai helyettes katonai attasé 1970. évi botránya, amikor sze­mélyesen szaggatta le vagy mázolta be a CIA üzelmeit le­leplező plakátokat. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szívélyes baráti kapcsolatokat ápoló Burma állami életét az utóbbi években még valami zavarja. A közelmúltban U Thant volt ENSZ-főtitkár temetésével kap­csolatban zavargások törtek ki, s előidézőik szélsőséges diákok és buddhista szerzetesek, bon­cok voltak. A tömegesen letar­tóztatottak ügyét most külön­leges bíróságok vizsgálják, de bizonyosra veszik, hogy azokról a díákcsoportokról van szó, amelyeket a pekingi propagan­da bizonyos idő óta rendszere­sen mételyez. A maoista Kína ugyanis két­színű politikát folytat Burmá­val szemben. A kormánynak kölcsönt is folyósít, hogy tech­nikailag erősítse az állami gaz­daság helyzetét a többszektorú burmai népgazdaságban, ugyan­akkor szélsőbaloldali, álforra­dalmi jelszavakkal uszít bizo­nyos rétegeket Ne Win kor­mányzata ellen, sőt az állam- szövetségben élő különféle nem­zetiségeket, így a sanokat, csi- neket, kacsinek, kareneket stb. szeparatista lázadásra buzdít­ja a központi kormányzat el­len, illetve évek őta anyagilag és politikailag támogatja par­tizánharcukat. Peking a való­ságban szövetségre lép a bur­mai kormányzat jobboldali el­lenzékével, a hatalmuktól meg­fosztott helyi feudálisokkal. A legújabb kínai térképeken Burma Kína szerves részeként szerepel, mint olyan terület, amelyet az imperialista gyar­matosítók valaha úgy szakítot­tak ki Kína testéből. Szovjet lapok nemrégen leleplezték Pe­king sötét terveit, amelyekben a támadás célpontjául két bé­kés ázsiai államot szemelt ki: Burmát és Indiát, azzal, hogy fokozott mértékben szállít ha­dianyagot az észak-burmai, il­letve az indiai nagaföldi szepa­ratista lázadóknak. Burma sok vihart átvészelt s a Burmai Szocialista Program Párt vezetésével a további ne­hézségeken is úrrá lesz és a szocialista közösség önzetlen segítségével megoldja nagy or­szágépítő feladatait. L. L. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözlö táviratot kül­dött Marién Ngouabinak, a Kon­gói Munkapárt Központi Bizott­sága elnökének abból az alka­lomból, hogy ismét a párt el­nökévé választották. INDIRA GANDHI Indiai mi­niszterelnök elfogadta D. P. Dhar tervezésügyi miniszter le­mondását és ideiglenes jelleg­gel maga vette át a tárca Irá­nyítását. Dhart a kormányon levő Nemzeti Kongresszus Párt­ban több ízben bírálat érte a tavaly kezdődött 5. ötéves terv teljesítésében mutatkozó hiá­nyosságok miatt. ELIZABETH DOMITIENT ne­vezték ki a Közép-afrikai Köz­társaság új miniszterelnökévé. Domitien asszony az afrikai kontinens első női kormányfő­je és a harmadik a világon In- dlra Gandhi indiai és Sirimavo Bandaranaike Sri Lanka-i mi­niszterelnökök mellett. MOMBASA kenyai kikötőbe érkeztek a három angolai fel­szabadító mozgalom képviselői, hogy egyeztessék álláspontjai­kat és kidolgozzák közös állás­pontjukat a portugál kormány képviselőivel Angola független­ségéről folytatandó tárgyaláso­kon. ARGENTÍNÁBAN a kommu­nista párt nyilatkozatot tett közzé abból az alkalomból, hogy Január 6-án lesz a párt megalakításának 57. évforduló­ja. A dokumentum összegezi a párt eddigi tevékenységének eredményeit és elemzi az or­szág jelenlegi politikai helyze­tét. F1TZGERALD ír külügyminisz­ter vette át január 1-től a Kö­zös Piac miniszteri tanácsa el­nökének tisztét francia kollé­gájától, Sauvagnargues-től. Fitz- gerald fél évig tölti be ezt a tisztséget, s ezalatt a miniszte­ri tanács valamennyi ülésének elnöke lesz. d A CIA keze Olaszországban Az olasz Giorni-Vie Nuove magazin legújabb számában le­leplező cikket közöl arról, hogy a CIA, az amerikai központi hírszerző hivatal egy amerikai és néhány svájci bankon keresz­tül Jelentős összegeket utalt át az olasz újfasisztáknak. Szélsőjobboldali elemek csü­törtökre virradóra felrobbantot­tak egy magasfeszültségű veze­téktartó oszlopot azon az útvo­nalon, amely Firenzét köti ösz- sze a tengerparttal. A palermói rendőrség csütör­tökön letartóztatott három új­fasisztát, akik novemberben a városban fosztogattak. A nyo­mozók olyan bizonyítékok bir­tokába jutottak, amelyek sze­rint politikusok elrablását, il­letve meggyilkolását tervezték. Callaghan Botswanában Lusaka — James Callaghan brit külügyminiszter tegnap be­fejezte Zambiában tett ötnapos látogatását és elutazott hat af­rikai országot érintő kőrútjá­nak második állomására, Bots­wanába. Lusakában közös köz­leményt adtak ki Callaghan tár­gyalásairól. Ezek fő témája a rhodesiai kérdés volt — álla­pítja meg a dokumentum és egyben közli: a brit külügymi­niszter úgy döntött, néhány na­pon belül személyesen felkeresi Vorster dél-afrikai kormányfőt, hogy első kézből tájékozódjék arról, miként vélekedik a dél­afrikai kormány a rhodesiai problémáról. A rhodesiai Afrikai Nemzeti Tanács sajtótitkára csütörtökön bejelentette: a Smith-rezsim megtagadta az engedélyt a szervezet hat tagjától, hogy Lu- sakába utazzék és tárgyaljon James Callaghan brit külügymi­niszterrel. A sajtótitkár szerint a Smith-kormány döntésének következményei zátonyra futtat­hatják a rhodesiai alkotmányos rendezés esélyeit. Varsó — A Lengyel Minisz­tertanács Piotr Jaroszewicz el­nökletével ülést tartott. Az or­szág elmúlt 4 éves fejlődését értékelve megállapította, hogy minden területen túlszárnyalták az 5 éves terv eredeti előirány­zatait. 1971—74 között a lengyel nemzeti jövedelem elvi átlag­ban 10,2 százalékkal növekedett. 1971—75 között az összes ipa­ri termelés évi átlagban a be- iitemzett 8,3 százalék helyett 11,3 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdaság 4 esztendő alatt 25 százalékkal növelte ter­meléséit.

Next

/
Thumbnails
Contents