Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám, csütörtök
VÁIASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍ JIGEtiMY B. L." A nyugdíjtörvény vég- tchajtáil rendelkezései és törvénymagyarázatai értelmében a Kőbányában végzett lömesteri munkát (robbanóanyag elhelyezése és robbantása) II. munka- kategóriának ismerik el (L. Sociálne zabezpečenie pracovníkov, Marik, Soukop, Líšková, Práca, Bratislava, 1974. 5. old.). A II. munkakategóriának megfelelő kedvezőbb összegű öregségi nyugdíjat akkor fog kapni, ha eléri 6(J. életévét, legalább 25 éven át dolgozott és ebből legalább 20 évet dolgozott a II. munkakategóriában, ha ezt a munkát még a 60. életéve elérésekor is végezte s legfeljebb csak két évvel korábban hagyta abba, (Az I. munkakate- góriába a mély bányákban végzett bányamunka tartozik a 20 éven át végzett ilyen munkával, 25 év ledolgozásával már az 55. életév betöltésével megnyílik az igény az öregségi járadékra). K. S.: Hadiözvegyi járadékra igénye nem újult fel és csupán csak saját öregségi járadékára van igénye. SZÜLÉSI SZABADSÁG Csalódás jeligére: A határozott időre megkötött munkaviszonya az időpont bekövetkeztével a törvény értelmében még akkor is megszűnt, ha közben Ön terhes lett. Fizetett, 26 hetes szülési szabadságra akkor lenne igénye a volt munkaadó vállalatával szemben, ha szülési szabadságát (4 hét az orvos által megjelölt szülési időpont előtt) még a munkaviszony megszűntét követő 6 havi védelmi időben kezdi majd meg. Ebben az esetben a szülési időpontja előtti 2 év alatti 270 biztosított nap feltételét oly módon teljesítené, hogy önnél is be kellene számítani az 1968/88 sz. törvény 6. §-ának e) pontja értelmében a kötelező iskolalátogatás utáni középiskolai tanulmányait, mint biztosított időt. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN L. E.: A vízgazdálkodást az 1955/11 sz. l örvény, majd annak további módosítása, az 1959/13 sz. hirdetmény és az 1959/14 sz. végrehajtási rendelet szabályozza. A szomszédok közötti vonatkozásban az említett rendelkezések kötelezően előírják, hogy engedély nélkül — önkényesen — nem szabad sem a felszíni, sem a talajvíz folyásának irányát megváltoztatni, nem szabad az említett vizek egyik telekről a másikra való átfolyási helyét megváltoztatni, nem szabad a vizek szintjén változtatni, * nem szabad a telken átfolyó vizet a többi érintett telektulajdonos kárára visszatartani, nem szabad a felszíni és talajvizet kimeríteni és ezzel a többi érintett telektulajdonost korlátozni, nem szabad az ilyen vizek átfolyását sem növelni, a vizet beszennyezni, megváltoztatni hőfokát s nem szabad a szennyvizet más telkére folyatni. A törvény 8. §-a a szennyvíz más telkére való leengedését engedélyhez köti. Engedélyt a járási nemzeti bizottság mező- és vízgazdálkodási osztálya csak abban az esetben ad, ha az érdekeltek megfelelő tisztító (derítő) berendezést létesítettek, vagy másként gondoskodtak a szennyezés megakadályozásáról. A végrehajtási rendelet 11. §-a értelmében szennyvíznek kell tekinteni a szennyezett csapadékvizet is. A saját telkén keletkező szennyvíz derítéséről minden tulajdonos saját maga köteles gondoskodni úgy, hogy azzal szomszédját ne károsítsa meg. Senkinek sincs engedély nélkül -joga arra, hogy a víz természetes lefolyásának irányát megváltoztassa. Ha az említett illetékes hatóság a törvényes eljárás lefolytatása alapján határozatot hoz, a telektulajdonos kártérítés ellenében köteles az előírt módon tűrni a szennyvíz átvezetését a távolabbi derítő berendezéshez, és köteles tűrni, hogy telkén a szükséges munkákat elvégezzék. Akinek ilyen határozata, magy szolgalmi jogosítvány, vagy szerződési megállapodás a vízhiány miatt a más telkén levő víz használatát bizonyítja, ezt a jogát a legcélszerűbb módon érvényesítheti. Igénye van arra, hogy ennek érdekében idegen telekre beléphessen. A kötelezett telektulajdonos joggal kérheti, hogy feleslegesen ne zaklassák és ne okozzanak neki kárt. Ha több érdekelt szomszédos telektulajdonos közös megállapodással a telkükről közösen a szennyvizet csak a jnb vízgazdálkodási osztályának engedélyével vezethetné le a közeli folyócskába, nagyon valószínű, hogy az engedély kiadását derítő berendezés létesítéséhez és használatához kötnék. ü. B.: A kérdéses lelket a hnb nyilván megállapodás alapján kisajátítási egyezséggel akarta megszerezni. Ha a kérdéses akciót még nem állították le, a jnb építésügyi osztályán győződhetne meg arról, van-e a községnek erre vonatkozóan jóváhagyott beépítési terve. Itt említhetné meg a közérdekű kifogásait is. Ha a községnek van másutt kihasználatlan telke, az igénybe vett terület helyett ilyen telket juttathatna tulajdonba, illetve személyi használatba. Erre azonban nincs perelhető igénye. Ha a kérdéses telek a beltelekben fekszik, akkor magasabb — a község lélekszáma szerinti — kártalanításra lenne igényük. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEIKBEN N. E.: Ez év júniusában várja további kisgyermeke megszületését. Jelenleg az 1975 januárjában lejáró, meghosszabbított szülési szabadságon van és gyermekgondozási segélyben részesül, mivel még több iskolaköteles korban levő és annál fiatalabb gyermekről is gondoskodik. A betegbiztosítási törvényt végrehajtó 1965/143 sz. hirdetmény 45. § -áriak 1. bekezdése a fizetett szülési szabadság 26 hetének idejére az előző gyermek születése alkalmából megállapított összeg csak azt az anyát illeti meg, aki az előbb született gyermek születése utáni egy éven belül lett újból terhes és az újabb szülési szabadságát az előző szüléstől számított 13 hónapon belül kezdte meg, vagy később, de a szülési szabadság megkezdéséig legalább 25 napot dolgozott. Az ön újabb terhessége már ezen időponton túl esik, és így még abban az esetben sem, ha újból munkába állna, nem szerezne igényt szülési segélyre, mivel a várható szülésig nem lenne meg az előírt 270 biztosított napja. Még ha ezt a feltételt teljesítené is, azzal, hogy be kgll számítani az utolsó két év alatt a fizetett szülési szabadság mintegy 5 hónapját, és ha ehhez 1975 januárja s júniusa között szerezné meg a külön- bözetet, de a szülési segély összegét a szülési szabadsága megkezdése előtti 12 hónap átlaga szerint állapítanák meg és ebbe be ke)lene számítani kb. 6—7 hónapot, amikor fizetés nélküli meghosszabbított szülési szabadságon volt. A gyermekgondozási segély idejét nem lehet beszámítani. Ha ilyen módon kisebb összegű szülési segélyre igényt szerezne, a gyermekgondozási segély összegéig kérhetné ennek kiegészítését az 1971/107. sz. törvény 4. §-ának 2. bek. értelmében. Mindenképpen igénye lenne a gyermek megszületésétől számítva, ha kisgyermekéről saját maga gondoskodik majd és többi gyermekével is rendesen törődik a gyermekgondozási segélyre (500 korona) kisgyermeke kétéves koráig. Sch. A.: A családi pótlék ösz- szege nem változott: egy gyermekre 90, kettőre 430, háromra 880, négyre 1280 korona és minden további gyermekre plusz 240 korona. A béradót annak alapösszegében helyesen számították ki. Dr. F. I. Városunk 30 esztendtt tükrében Az 1944-es év végén a szovjet hadsereg erőteljes csapásai alatt recsegve, ropogva omladozott a náci Németország hadigépezete. Tudatában volt ennek Fifakovo (Fülek) lakossága is, amely munkásmozgalmi hagyományaival már a burzsoá köztársaság éveiben kiérdemelte a „Vörös Fülek“ nevet. Az Illegalitásban dolgozó kommunista párt röpcédulákkal, a kerítésekre és a falakra írt jelszavakkal szólította harcba a város népét a visszavonuló fasiszták ellen. A felhívásokat természetesen tettek is követték. A partizánok felrobbantottak egy német katonai szerelvényt, majd a közeli Csorna községben lefegyvereztek egy csendőrkülönítményt, és további katonai szerelvény kisiklását kísérelték meg. Mindez 1944 őszén történt. Akkor, amikor a környéken a Nógrádi Sándor vezette partizánbrigád folytatott aktív tevékenységet. Ez a brigád, amelynek vezetője füleki születésű volt, több esetben vívott eredményes harcot a visz- szavonuló fasisztákkal. A legjelentősebb összecsapások színhelyén, a Monosza-pusztán ma emlékmű jelzi az ütközet he* lyét és a hősi halált halt partizánok sírját. A német fasiszták és nyilas pribékjeik természetesen nem nézték tétlenül az eseményeket. A mai Kovo- smalt n. v. elődje, az akkori Füleki Iparművek r. t. katonai parancsnokság alatt állott. A parancsnok, Mándy kapitány, egy, a munkások előtt elmondott beszédéből idézünk: „Mától kezdve az üzem katonai felügyelet alatt van. Üzemük mint bolsevik-fészek ismert. Én ezt a fészket meg fogom tisztítani a kommunistáktól ...“ Szavainak konkrét eredménye lett. Az elkövetkező időszakban több kommunista és haladó szellemű ember került börtönbe vagy Németországba hurcolták el kényszermunkára. Nagy veszteség volt ez, de „Vörös Fülek“ dolgozó népét nem lehetett megfélemlíteni. A városban és az üzemben tovább szaporodtak a szabotázs akciók, egyre fokozódott a lakosság ellenállása. A németek elrendelték az üzem leszerelését, a gépek és berendezések, a nyersanyagok és alkatrészek, valamint a szakemberek elszállítását: Németországba. A dolgozók a kommunisták vezetésével — halál- büntetés terhe mellett — dug- dosták el a gépeket és a nyersanyagokat. Végül a németek régi kiselejtezett gépeket és ládákba csomagolt követ szállítottak el. A fasiszták utolsó gaztette volt, hogy felrobbantották a Béna-patak hídját és aláaknázták az üzem épületeit. Ez utóbbi lelrobbantásál azonban már megakadályozták a felszabadító szovjet csapatok. A várva várt felszabadulás napjára az elmúlt napokban emlékeztek meg Filakovóban. A Malinovszkij marsall vezette 11. ukrán front egységei két irányból törtek előre. A várost elsőként a Trofimenko tábornok vezette 27. hadsereg katonái érték el. A harcokban 130 szov-' jet katona vesztette életét, a város környékén folytatott további csatákban pedig több mint félezer szovjet katona esett el. A front tovább haladt. A pincékből és óvóhelyekről kimerészkedő lakosok segítették u szovjet katonákat, lehetőségeikhez mérten szállást és ellátást biztosítottak nekik. Majd hamarosan kezdetét vette a romok eltakarítása. Már január első napjaiban megindult a gyárban a termelés. A város élére — első ízben a város története során — kommunista került, Tóth György személyében. A városparancsnok Fili- mon Petrov, az állomásfőnök Jorjuskin kapitány, majd Pavlov kapitány lett. Az üzemi bizottság első elnökévé Perencsei Istvánt választották. A jegyzői hivatalt Kalmár Gyula tanító vette át. Mindjárt a felszabadulás első napjait követően nagy len* düleltel láiott munkához a kommunista párt helyi szervezete. Legaktívabb tagjai Szal- vay, Perencsei, Teleki, Molnár, Stefanik, Tóth, Bartha, Hronec, Csernok, Nagy, Gecso, Sáfrány és további elvtársak voltak. Sajnos, nem mindenki érhette meg a felszabadulás napját. Az elhurcolt füleki kommunisták közül többen náci haláltáborokban vesztették életüket. így többek között Kosztínyi Lajos elvtárs, u párt és a füleki munkásmozgalom egyik élenjáró harcosa Is. Ma, amikor a felszabadulás 30. évfordulójára emlékezünk, büszkén mondhatjuk el, hogy az elmúlt három évtized gyökeresen megváltoztatta Fiíako- vo arculatát. Az egykori nyo- mortanyák helyén új, korszerű lakások épültek. A lakosság száma megkétszereződött. Ma már megközelíti a tízezret. A város középpontjában büszkén emelkedik a több milliós költséggel épült szakszervezeti ház, amely a város kulturális és politikai .életének a központja. Felépült az új zománcozó üzem, s jelenleg is folynak a Kovo- smalt n. v. újjáépítési munkálatai. A városban lépten-nyo- mon új létesítmények tárulnak az ember szeme elé. Megemlíthetjük közülük az elmúlt években felépült Béke Üzemet, amely Közép-Európa egyik legkorszerűbb bútorgyára. A letűnt világban oly sokat szenvedett füleki proletárok unokái ma már két új kilencéves iskolában tanulnak. A városi parkban, az egykori grófi kastélyban található a gimnázium két tagozata. A város lakosai valóban büszkék a szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas filmszínházukra, valamint a városban található két múzeumra. A dolgozók az üzemi orvosi rendelőn kívül felkereshetik a városi poliklinikát, ahol több szakorvos áll rendelkezésükre. A szocializmus építése folyamán elért eredményeik, a választási program teljesítése és az életszínvonal állandó növekedése mellett, az itt élő dolgozók nem feledkeznek meg azokról a hősökről sem, akik 30 évvel ezelőtt életüket áldozták a város felszabadításáért. A város főterén 1960. május 9-én emlékművet lepleztek le a hősi halált halt szovjet katonák emlékére. Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban, a város felszabadulásának előestéjén emléktáblát helyeztek el a felszabadító szovjet hadsereg tiszteletére a vnb épületének falán. SOS LÁSZLÓ Együtt ünnepeltünk Ruznava |Rozsnyó) lakossága ma emlékezik meg a város ffel-- szabadulásának 30. évfordulójáról. A régi bányászváros lakosai büszkék az eléri eredményekre, viszont tudatosítják, hogy éppen ezek az eredmények további kitartó, szorgalmas munkára köteleznek. Ennek pedig Rozsnyón nincsenek hiányban. A régi bányászváros főtere. Itt, ezeken a helyeken zajlottak le a proletariátus tömeges megmozdulásai! ... Még az ötvenes évek elején adták át rendeltetésének a bányászati szakközépiskola korszerű épületét. Évente átlagosan mintegy 80 bányászati szakember, technikus hagyja el az iskola ka^ púját. Oj lakónegyedek épülnek a járási székhelyen. íme az egyik, ahol 364 lakást adtak at boldog tulajdonosaiknak. (A CSTK felvételei)
