Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám, szombat
SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA VHág proletárjai, egyesüljetek! 1975. január 18. SZOMBAT BRATISLAVA 9 XXVIII. ÉVFOLYAM 15. szám © Ára 50 fillér A KOR SZÍNVONALÁN A párt a társadalom politikai, ideológiai és irányítási központja. A szocializmusnak ez a törvényszerűsége a CSKP XIV. kongresszusa óta nemcsak a központi bizottság egyes ülésein, hanem a párt mindennapi munkájában is teljes mértékben érvényesült. Ennek ellenére a CSKP KB múlt év novemberi ülése a párt megismerő és irányító funkciója szempontjából különösen nagy jelentőségű. A központi bizottság következetesen marxista—leninista pozícióból elemezte szocialista társadalmunk helyzetét, állapotát és szükségleteit, figyelembe véve a belső és a külső összefüggések törvényszerűségét, és kijelölte azt az irányvonalat, amely lehetővé teszi a minőségileg új elemek elérését. Mi ennek az újnak a lényege? Nagyon röviden kifejezve az, hogy feltétlenül növelni kell a párt-, az állami és a gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek realizációs képességét, a kor színvonalának megfeleljen emelni az irányító munka színvonalát, s ezzel együtt lényegesen növelni kell az igényeket erkölcsi-politikai téren is. E célokat elérendő magas fokú bíráló igényességgel kell elemezni az egyes szervek, funkcionáriusok, egyének tevékenységét és munkáját, a jelenségeket és a folyamatokat. Miből erednek az említett és a CSKP KB novemberi üilése irányelveiben rögzített követelmények? A belső szükségletek szempontjából következetesen kell teljesíteni az ötödik ötéves terv feladatait, ki kell alakítani a hatodik ötéves tervidőszak kedvező feltételeit, ki kell elégíteni a fejlett szocialista társadalom egyre növekvő igényeit, szem előtt tartva, hogy ennek a fejlettségnek a minőségileg új, haladóbb igényekben és mutatókban kell megnyilvánulnia, tovább kell mélyíteni a nép erkölcsi-politikai szocialista hazafias és proletár internacionalista egységét, s a külső szükségletek szempontjából a tudományos-műszaki fejlődés érvényesítésével nagyobb mértékben kell kihasználni a szocializmus előnyeit, a népek békés egymás mellett élésének megszilárdítására. El kell érni, hogy nép gazdaságunk a szocialista gazdasági rendszerben még értéke sebb része legyen, hogy a KGST keretében méltó szerephez jusson a szocialista gazdasági integrációban, jobb munkával kell kialakítanunk olyan forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a legnagyobb mértékben elimináljuk a tőkés piát: nyersanyag-, energia- és pénzügyi válságának népgazdaságunkra gyakorolt hatását, a párt gazdaságpolitikája szellemében ragaszkodnunk kell a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez. Ezek igényes követelmények. Azonl>an hangsúlyozni kell, hogy elkerülhetetlenek, a társadalom és a gazdaság objektív fejlődéséből erednek. Teljesítésük megköveteli az irányító tevékenység és a munka minőségének lényeges megjavítását, valamint a következetesebb és bírálóbb ellenőrzést is. Az SZLKP KB ülésén Lenárt elvtárs hangsúlyozta: — Tudomásul kell vennünk, hogy nincs hová hátrálnunk. Feltétlenül változásnak kell történnie mindenekelőtt az irányító és ellenőrző tevékenységben, de mindnyájunk munkájában is. A CSKP KB novemberi ülése határozataival kapcsolatos langyos, formális magatartás megfosztaná a népet attól a biztonságérzéstől, amit számára a CSKP XIV. kongresszusának irányvonala szavától. Szinte naponta adódik alkalom: nyerni, vagy veszíteni. És ezért minden nap minden munkahelyen harcolnunk kell azért, hogy nyerjünk — ez a jelen dialektikája. Hogy mit és hogyan kell csinálni, azt a CSKP KB novemberi ülése egyértelmű irányelveiben rögzítettük. A probléma mélyebb tanulmányozása láttatja, hogy sürgősen harcot kell Indítani a szürke középszerűség kultusza ellen, szigorú, bíráló igényességgel kell értékelni a munkát és a munka eredményeit. Semmi nem árthatna annyira a közös ügynek, mint az, ha ez a tézis formális frázissá változna. A bíráló igényesség fogalma a CSKP KB novemberi ülése határozatainak tényében nagyon sok konkrétumok és célkitűzést tartalmaz. Minden dolgozónak — dolgozzon az Irányításban, az ellenőrzésben vagy a végrehajtásban — bíráló Igényességet kell gyakorolnia nemcsak másokkal, hanem önmagával szemben is. Mindenkinek töprengenie kell afelett, hogyan lehet a legbonyolultabb feladatokat megoldani, nem pedig megkerülni, vagy esetleg nem teljesíteni. Ez nemcsak rendkívül magas fokú kritikát igényel, hanem azt is megköveteli, hogy a bírálatot és az önbírálatot minőségileg is másképp értelmezzük, mint eddig. Helyesen fejezte ezt ki az SZLKP KB ülésén Janovic elvtárs, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere: — Minden szándékunkat és minden tettünket a gazdaságosság bíráló szempontjából akarjuk alaposan felülbírálni, igen: a gazdaságosság, a hatékonyság, a takarékosság, a minőségi munka és végül az elért eredmények Igényes bírálata — ez most a cél! Strougal elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke az SZLKP KB ülésén rámutatott, hogy a bíráló igényesség elvét — aminek elsőrendű fontosságát a CSKP KB novemberi ülése hangsúlyozta: — munkánkban azonnal érvényesítenünk kell. Nem lehet halasztgatni egyik hónapról a másikra, egyik üléstől a másikig, s ezzel eltompítani időszerűségének élét. Ezért már most, a párt kerületi bizottságai ülésének és járási bizottságai ülése előkészítésének Időszakában a pártszervezetekben is bíráló szigorral kell elemezni a helyzetet. Fel kell számolni a nem elvtársi kapcsolatokat, a bene- volenciát, valamint a bírálattal és az önbírálattal kapcsolatos helytelen szemléletet. Ogy kell kialakítani az egészséges légkört, a talajt és a feltételeket arra, hogy fokozzuk valamennyi pártszervezet és egész társadalmunk realizációs képességét, az SZLKP KB 1975. január 16-i határozata szellemében: „A népgazdaság és a társadalom fejlesztésének minőségileg új és bonyolultabb feladatai megkövetelik a párt vezető szerepének további megerősítését, a pártmunka formáinak és módszereinek tökéletesítését, a párt megismerő, programalkotó eszmeinevelő, szervező és ellenőrző szerepének alkotóbb érvényesítését.“ Ezzel kialakulnak a párt vezető szerepe elmélyítésének még kedvezőbb feltételei. FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGEK KELET-SZIOVAKIÁBAW Košice 30 szabad éve Ünnepi köntöst öltött Kelet- Szlovákia metropolisa, Košice városa, amelynek lakosságú a hős szovjet hadsereg jóvoltából harminc szabad esztendővel ezelőtt szabadult jel a fasiszta járom alól. A jelentős jubileum alkalmából tegnap együttes ünnepi ülést túr toltuk a kerületi, a jó CSKP KB Elnöksége tagjával, az SZSZK kormány elnökével az élen. Üdvözölte továbbá M. M. Gyejevet, a Szovjetunió bratislavai főkonzulját, Iván Iva- novics Szkripko tábornokot, a szovjet hadsereg képviselőjét, a Szovjetunió kárpát ukrajnai területének küldöttségét, élén Jurij Vasziljevics Ilnyickij elv Az ünnepi nagygyűlés elnökségének egy része, balról I. I. Szkrip ko, J. V. Ilnyickij, |. PirC, |. BrondoS és P. Colotka elvtár». (CSTK te te foto) rási és a városi politikai, ál lamhatalmi és társadalmi szervek a néhány napja átadott koüicei Szakszervezetek Házá nak nagytermében. A himnu szók elhangzása után ján Brondos, a KoUcei Városi Párt bizottság vezető titkára üdvözölte az ünnepségen megjelent CSKP KB küldöttségét, élén Peter Colotka professzorral, a társsal, a területi pártbizottság vezető titkárával, a magyarországi Borsod megyei küldöttséget, élén dr. Havasi Bélával, az MSZMP Borsod megyei bizottságának titkárával, Franz Pokisert, az NDK bratislavai főkonzulját, a bulgáriai Stara Zagora, Encs, Ostrava és Znoj- ma városok küldöttségeit és a többi vendégeket. Ünnepi beszédet Ján PirŐ elvtárs, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára mondott, aki rámutatott a Kelet-Szlová- kiában a felszabadulást megelőző és az azt követő időszakban lezajlott eseményekre, a három évtizedes szocialista fejlődés eredményeire, a li >s szovjet népnek a felszabadító harcban és az országépítésben nyújtott önzetlen segítségére. Örömmel számolt be azokról a sokrétű fejlődési igazoló eredményekről, mélyekéi a kerület dolgozó népe a CSKP vezetese alatt ebben a hajdan legelmaradottabb országrészben elér. A szónok beszéde után Košice város fiataljainak képviselői, egyenruhás pionírok és SZISZ tagok üdvözölték az ünnepi gyűlés részvevőit. Ezt követően a külföldi küldöttségek vezetői mondtak üdvözlő beszédeket. Tagjaiknak Košice város képviselői jubileumi eml ékérmeket adományoztak. Az ünnepi gyűlés az Internacionáléüal ért véget. A délelőtt folyamán a kül döttségek koszorúkat helyezlek el a Hősök terén, és a temetőben a hősök emlékművénél. Košice város felszabadításának .jubileumi ünnepsége délután a*Hősök terén megrendezett nagygyűléssel folytatódott, melyen Peter Colotka profesz- szor, a CSKP KB elnökségi tagja, uz SZSZK kormányelnöke mondott ünnepi beszédet. A felszabadulási emlékünnep- ség keretén belül tegnap adták át rendeltetésének a Moy- zes utcán a Csehszlovák—Szovjet Barátság Házát. Este a szakszervezetek házá bán megrendezett kultúrműsorral, majd színes tűzijátékkal ért véget a košicei emlékünnepség. (kulik) PETER COLOTKA ELVTÁRS BESZÉDE A harminc évvel ezelőtti emlékezetes felszabadítási harcok — mondotta Colotka elvtárs — Csehszlovákia népeinek történetében korszakváltó határkövet jelentenek. Ezek a harcok jelentik Košicének, Preáovnak, Bardejovnak és azoknak a kelet-szlovákiai városoknak és falvaknak akkor kezdődő új, szabad életét, amelyeknek lakosai lelkasedve fogadták a felszabadító hősi vöröskatonákat és a Ludvík Svoboda elvtárs vezette I. csehszlovák hadtest katonáit. Košice polgárai hálával emlékeznek a IV. ukrán front 18. hadserege harcosainak hősiességére, akik kegyetlen harcok után megtörték a fasiszta katonaság ellenállását és 1945. január 19-én felszabadították a várost, véget vetettek a hitlerista rémuralomnak, a polgári lakosság bestiális gyilkolásának, Szálasi nyilasai terrorjának. A nagy Szovjetunió hősies hadserege 1945-ben felszabadította népeinket a fasiszta elnyomás alól, megmentett bennünket a kiirtástól, s megnyitotta számunkra az utat a szabad, békés építés és virágzás, a szocialista jelen felé. Ezért ma, amikor a felszabadulás 30. évfordulóját ünnepeljük, amikor lerakjuk a koszorút az elesett vöröskatonák emlékműve előtt Košicén, Dar- govban, Svidníkben, a Duklá- nál, a városokban és a falvakbun, amikor kegyelettel adó zunk mindazoknak a hősöknek, akik a mi békés, boldog jele nünkért harcollak és adták életüket, akkor hálával és forró szeretettel üdvözöljük mindenekelőtt a Szovjetunió testvér- népeit, hűséges szövetségeseinket és barátainkat. Népeink jelen és jövő nemzedékei sem felejtik el soha, hogy a szovjet testvérek rendíthetetlenül álltak mellettünk már jóval a számunkra valóban nehéz pillanatok, a megalázó müncheni napok előtt, amikor népünket az ún. nyugati szövetségesek elárulták, és Hitler, Horthy, Henlein, Esterházy, Ti- so és Tuka tolvajkézzel rabolta el Csehszlovákia szabadságát és semmisítette meg létét. A Szovjetunió volt népünk reménye a fasiszta sötétség éveiben. Az emberi civilizáció megmentéséért, a szabadságunkért harcoltak a szovjet hősök Moszkvánál, Sztálingrádban, Kurszknál, a Duklánál, Ostra- ván, Berlinben és Prágában is. Ezekben a harcokban — a belorusz erdőkben, az ogyesszai katakombákban, a Krímen, Szo- kolovnál, a Duklánál, a Szlovák Nemzeti Felkelésben és a cseh országrész partizánalakulatal bán — a szovjet katonákkal és partizánokkal együtt küzdöttek a fasizmus felett aratott győzelemért a mi csehszlovák hazafiaink is. Itt született a jelszó: „A Szovjetunióval örök időkre!“. Ez a jelszó, amely történelmünk legsúlyosabb időszakában született, a háború utáni években is külpolitikai irányzatunk döntő alapelve lett. Ez a hadieskü ma is kifejezi népeinknek azt az eltökélt szándékát, hogy arra támaszkodunk, aki a legnehezebb pillanatokban is megbízható szövetségesnek, hű barátnak, igazi testvérnek mutatkozott. Beigazolódott ez Csehszlovákia felszabadításakor, a békés építés éveiben is a szocializmus építésének korszakában. Ezért ma is, amikor Csehszlovákia felszabadításának jubileumi évébe lépünk, amikor felmérjük a csehszlovák—szovjet együttműködésnek az elmúlt három évtized alatt elért eredményeit, ismét hitet teszünk a gottwaldi jelszó mellett, mivel a Szovjet unió a mi támaszunk, a szocialista Csehszlovákia szabadságának, függetlenségének, békés fejlődésének a szavatossága. Colotka elvtárs beszéde további részében foglalkozott Csehszlovákiának a II. világháború előtti viszonyaival, s nagyra értékelte a kommunista mozgalom forradalmi hagyományait, a burzsoá osztályhatalom elleni harcot KoSicén, Pre- sovban, Szepsiben, Gömörben és Kelét-Szlovákia más városaiban. (Folytatás a 2. oldalon)
