Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám, péntek
A matematika korszerű oktatásáért A holnapra készülünk „A tudományos-technikai forradalom iramát mindenki érzi. Ott van a gyermekek álmaiban és a felnőttek gondjaiban ... A jövő mindenkinek ügye, aki gyermekét szereti. Alakulásáért a társadalomnak kell felelősséget vállalnia.“ MARX GYÖRGY Sok vita folyik napjainkban a hatékonyabb matematikatanításról. A matematikaoktatás problémái iránti növekvő érdeklődés világszerte különböző reformtörekvésekben jut kifejezésre. Ez azzal magyarázható, hogy a matematika egyre több tudományágba hatol be és ezeknek kutatóeszközévé válik. A matematika az iskolában oktatott tantárgyak rendszerében is kezd különleges helyet elfoglalni. Eredményességo azonban — ha a ráfordított tizenhárom esztendőt tekintjük — nem kielégítő. A tanulók többsége nem rajong a matematikáért, s nem tanulja szívesen. Az emberek zömében ellenszenv él az egzakt tudományokkal, s főleg a matematikával szemben. Ha erről beszélnek, eszükbe jutnak az iskolai matemati- kaórák, s szorongva gondolnak azokra a kínokra, melyeket egy-egy példa megoldása közben kiálltak. Nem vitás, hogy az a tanuló, aki nem talál benne érdekességet, aki csak kényszerből tanulja, sokat gyötrődik a matematika miatt, és munkájának nincs eredménye. Túlságosan elterjedt a közvéleményben az a hiedelem, hogy a matematikát csak bizonyos „kiválasztottak“ tanulhatják meg. Ez a felfogás annál Is inkább veszélyes, mi vei nagyon gyakran a gyengébb tanulóknál azzal az elvvel párosul: — Minek tanuljam, ha úgy sem értem? Az idegenkedésnek azonban több oka is lehet. A társadalmi közfelfogásban még számos olyan nézet van, mely gátolja a matematika eredményesebb oktatását. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni, és igyekezni kell ezen változtatni. Mindenképpen el kell oszlatni azt a tévhiedelmet, hogy a matematikai ismeretek megértéséhez és felhasználásához különleges képességek, születési adottságok szükségesek. Igen kedvező, ha egyes tanulók szeretik a matematikát és érdeklődnek problémái iránt. Igyekezni kell ezt a tanítás motiválásával minél több tanulónál elérni. Ehhez olyan pedagógiai munka szükséges, amely a tanuló számára felsza badult, örömteli tanulást biztosít. Az iskolai oktatás legfontosabb tényezője a pedagógus. Ez tűnik ki Kolmogorov szovjet matematikus vallomásából is: „Csak az taníthatja jól a matematikát, akit rabul ejtett a matematika, és aki élő és fejlődése teljében levő tudománynak látja. Valószínű, sok középiskolai tanuló tapasztalatból tudja, hogy ilyen tanár mellett a matematika vonzó, könnyű és megközelíthetővé válik.“ A pedagógus nem alkalmas nevelői teendőinek ellátására, ha nem tud örülni tanítványai sikereinek, ha féltékeny azok eredményeire, ha dicséretei kimértek, érzelmektől mentesek. A matematikatanításban mutatkozó gyenge eredmények oka részben az is, hogy sok pedagógus nem tulajdonít kellő fontosságot a tudatos, gondos tervezésnek, hanem gyakran ösztönös, esetleges megoldásokra és a rutinra szorítkozik. Meggyőződésem, hogy az iskola vonzó ereje is fokozódik azáltal, ha az oktató sajátos mó dón reagál a társadalmi igényekre, s hagyománnyá kovácsolja a tanulmányi versen vekre való [elkészülést. Nagyon sok függ a pedagógus irányító munkájától; egy-egy ilyen versenyen való szereplés döntően befolyásolhatja a tanuló további tevékenységét, önállóságának fejlődését. A legnagyobb kifogás a matematikatanítás ellen, hogy a tanulók nem tanulnak meg logikusan gondolkodni. Ezt valóban el kell ismernünk. Mi anyagot tanítunk, lehetőleg sok anyagot, de ez nem elég. Sok esetben kevesebb anyaggal előbbre futnánk. Ennek fő feltétele a valóban fontos részek súlypontozása. Mit milyen szintre kell emelnünk. Abban az irányban kell haladnunk, hogy tanítványaink önállóan el tudjanak Igazodni a szakkönyvekben, táblázatokban és feladatokat tudjanak megoldani. A jelen, de még inkább a jövő embere csak úgy állhatja meg a helyét, ha megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjék az egyre növekvő ismeretek világában. A tanítási órákon folyó tervszerű munka nagy mértékben csökkentheti a tanulók túlterhelését. Élnünk kell pedagógusi szabadságunkkal, alkotó önállóságunkkal. Itt is sok függ a matematika oktatójától. Ezt igazolja az a tény is, hogy vannak tanítók, akik a mostani tanterekkel és tankönyvekkel dolgozva kiváló eredményeket érnek el tanítványuk önállóságra, logikus gondolkodásra nevelésében. Sokszor és sokan felteszik a kérdést: A matematikának anyanyelven való tanulása jelent-e külön nehézséget a főiskolára való bejutáskor, illetve ennek végzése közben? Látszólag igen, a valóságban nem! A nehézséget valóban nem a szlovák nyelv tökéletes ismeretének a hiánya, hanem a matematikai ismeretek hiánya okozza. Ahhoz, hogy valaki matematikai ismereteket igénylő főiskolára vagy egyetemre kerüljön és azt elvégezze, a legfontosabb, hogy ismerje a matematikát. Ennek az ismeretnek két oldala van: a fogalom megértése és a megértett összefüggések alkalmazásának a készsége. Az anyanyelven való tanulás éppen a megértést, a fogalmak tartalmának elsajátítását könnyíti meg. Amikor a tanulóknak az összefüggéseket anyanyelven magyarázzák, akkor figyelmüket teljes egészében a matematikai lényegre tudják fordítani. Mas esetben a tanulónak, a matematikai lényeg mellett az egyes szavak, kifejezések jelentésére is ügyelnie kell, s ez már megosztott figyelmet követel, így az anyag elsajátításának a hatásfoka kisebb. Egyébként a matematika szaknyelve annyira nemzetközi, hogy ez lényegesen csökkenti a nyelvi nehézségeket. Ha az újdonsült főiskolai hallgató szilárd matematikai alappal rendelkezik, könnyebben épít rá még akkor is, ha a felsőoktatási intézményben már nem az anyanyelvén közük az ismereteket. Évek óta szaporodnak a rossz tapasztalataim a középiskolából, a gimnáziumból hozott tudást illetően. Az érettségizettek többsége nem dolgozott matematikai szakkörben és ennélfogva nincs verseny nyújtotta élménye. Más szóval, nem vetlek részt matematikai olimpiá- szon és egyéb matematikai versenyen. A verseny ösztönzőleg hat az élet minden területén, így a tanulásban is. Kimagasló teljesítményekre ott van lehetőség, ahol az általános színvonal is magas. A jó szellemben irányított versengés és az átlagon felüli teljesítmény elérése azonban a tömegek általános eredményeinek emelését feltételezi. Az utóbbi gondolatot kell szem előtt tartanunk akkor is, amikor a matematikai olimpiásszal és egyéb tanulmányi versenyekkel foglalkozunk. Ha az általános színvonal emelését tűzzük ki célul, akkor a kiváló versenyző mintegy ,,melléktermékként“ adódik. Az alapiskolák és a gimnáziumok matematikaoktatásával foglalkozó bratislavai konferencia egy sor fogyatékosságra mutatott rá. Többek között hangsúlyozta, hogy a matematikában nagyon jó tanulmányi eredményeket elérő pedagógusok munkáját jelentős politikai-nevelő tevékenysegként kell értékelni. A matematikaoktatás helyzetével és feladataival foglalkozva a párthatározat is megállapítja, hogy az iskolának a tanulókban a gondolkodást fejlesztve a továbbtanulás vágyát kelt kialakítani és képessé kell tenni őket az állandó önműve lésre. Ezt a gondolatot viszi tovább a párthatározat, amikor a matematika megszerettetésé nek és tanításának a kulcsfontosságát hangsúlyozza. Az említett párthatározatokból világosan kitűnik, mennyire égető kérdés a matematika eredményesebb oktatása. Ebből a szempontból még az iskola igazgatók személyes magatartása sem lebecsülendő. Aki arra vállalkozott, hogy mások munkáját irányítsa, példát kell mutatnia, s hogy pozitív vagy negatív példát mutat-e, az az eredmény szempontjából egyáltalán nem lehet mindegy. Az az igazgató, aki az alkotó kéz deményezés motorját üres járatra kényszeríti, nem a mában él. A tegnap embere, s nincs erkölcsi alapja, hogy a jövő felé vezesse a szocialista iskola rendkívül bonyolult és érzékeny gépezetét. A tantestületben azt az igazgatót becsülik, aki személyes felelősségét nem hárítja át másokra, aki munkatársaiért kiáll, nem vét anyagi és erkölcsi érdekeik ellen; aki jól átgondolt feladatokat ad; korrekt és nem hajhássza a népszerűséget, aki értékeli a munkát és nemcsak a hibákat keresi. Szerencsére vannak jó példával elöljáró igazgatók. Nem szeretik a pedagógusok viszont azt a vezetőt, aki szélsőségesen hangsúlyozza vezetői mivoltát. A közösség önművelő erejére számíthat az a vezető, aki megtalálja ebben a kérdés ben is az összhangot a tantestülettel. Ennek felismerése az igazgató számára komoly, megalapozott tekintélyt biztosít. A pedagógus számára pedig kiegyensúlyozott légkört, a nyugodt munkavégzés biztonságának érzetét adja. Végül szóljunk a pedagógusok önképzéséről. Az a tanár, aki maga Is állandóan tanul, fogékonyabb a tanulók tanulási problémáinak megértése iránt, mint az, aki napról napra felejt, s évről évre a saját megszokott eljárásait ismétli. Mindent meg kell tenni azért, hogy a pedagógusok állandóan tájékozódhassanak a szakmai újdonságokról. Gondoskodni kell a cseh és a szlovák nyelven megjelenő segédanyagok rugalmas lefordításáról, mert ezek hiánya pótolhatatlan veszteség. írásomban nem érintettem több fontos kérdést, mint például a továbbképző tanfolyam problémáit, hazai magyar köz- művelődésünk irodalomközpontúságát, valamint a számunkra is hasznos magyar' nyelven megjelent szakkönyvek Magyar- országról, a Szovjetunióból, Romániából és Jugoszláviából való intézményes behozatalát stb. Nyilvánvaló, hogy egy-egy felvetett gondolat alapos tanulmányozást igényelne. A problémák megválaszolása azonban a matematikatanítás módszertanának— vagy ahogyan napjainkban mondjuk — a matematika tantárgypedagógiájának a feladata. OLÁH GYÖRGY adjunktus Nitrai Pedagógiai Fakultás BŐVÜL A DUMÁM E'N TI MÚZEUM HATÁSKÖRE Igényesebb ludoniányos-kuüiló munka Feltárták az ,,Aranyember" sírját • Természetvédelem; tudományos dolgozók nemzetközi összefogásával # A kelta ásatások eredményei # Sor kerül a komáromi bástyarendszer restaurálására A Nyugat szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság határozata alapján 1975. január 1 tői területi hatáskörrel ruházták fel a komáromi üunamenti Múzeumot. Hogy ez milyen változásokat hozott az intézmény belső életében, arra Kajtár József igazgatótól kértem választ. — Tevékenységünkkel már eddig is jóval túlléptük a járás határait — tájékoztatott —, s ezekután feladatul kaptuk, hogy természettudományos és régészeti vonalon működési körünket az egész Duna mentére terjesszük ki. Módszertanilag irányítjuk majd a dunaszerda helyi és az érsekújvári járásokat, de gyűjtőterületünk a Bra- tislava-vidéki járás területére is kiterjed. Ez főleg a régészeti ásatásokat érinti, a római kori leletek feltárását. Úgyszintén az egész Duna-szakasz- ra kiterjed az ornitológiai (madártani), kutató és gyűjtőmunka, s nem utolsósorban az 1919 es Magyar Tanácsköztársaság hatásának vizsgálata e területeken. — Ismét megnyitotta kapuját a komáromi görögkeleti templom, melynek külső és részben belső javítását az 1972—74-es években végezték el. E műemlék értékét nem külső jegyei adják meg, hiszen építészeti mtfs fölmérését 35 tudományos dolgozó végzi, akiket különböző egyetemekről és kutatóintézetekből hívtunk meg. A kutatómunka az állami terv keretében folyik, a növény- és állattani, geológiai, halászati stb. fölméréseket az év első felében befejezzük, majd az eredmények feldolgozása után publikáljuk azokat. Ezzel a következőre akarunk választ adni: milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az eredeti vegetáció ezeken a területeken megin ara dha sson. — Az archeológiái részleg is számos sikeres akciót bonyolított le Ratimorszky Piroska vezetésével. Az utóbbi két óv fo» lyamán a hetényi kelta temető föltárását és Naszvadon — a sajnos megrongált — ősmagyar temetkezés emlékeinek az ösz- szegyűjtését végezték. Folytatják a régészeti mentőmunkálatokat ott, ahol földmunkákra kerül sor. Az idén a már említett kelta 'temetőhöz tartozó llllllllll 11111 A múzeumban már több színvonalas munkásmozgalmi tematikájú kiállítást rendeztek, és rendszeresen gyarapítják a meglevő értékes anyagot. (Bíró Béla felvétele) szempontból nincs jelentősége. A látogatót elsősorban a 16.— 18. századból származó balkáni eredetű ikonok, az oldalfalakat borító stallumok (fafaragásos dombormű) ragadják meg. A városban számos szerb és más nemzetiségű kereskedőcsalád élt. Ezeknek egyike volt Domonkos János is, akiről Jókai híres „Aranyemberét“ mintázta. • Igazgató elvtárs, ezzel kapcsolatban milyen érdekességet tud mondani? — Domonkos János síremléke eddig a görögkeleti temetőben volt található, ezt a város átrendezése (útépítés) miatt a közeljövőben felszámolják. A síremlék exhumálásával jelentős irodalomtörténeti értéket mentünk meg az utókor számára. • Mit találtak a sírban? — Domonkos János (1768— 1Ö33) és testvére Domonkos Sándor, továbbá Bosanyi Rezső- né, szül. Domonkos Katalin és egy ismeretlen személy csontvázát. Napvilágra kerültek az .Aranyember“ ruhafoszlányai, a koporsók vasmaradványai, valamint Domonkos Katalin fakeresztje. A kriptában talált maradványokat tavaly decemberben a görögkeleti templom bejáratának jobb oldalán helyeztük el, ugyanitt állítjuk fel -- eredeti állapotához hűen — a síremléket is. • Nagyarányú, a természet- védelemmel kapcsolatos kutató munkát is végeznek. Hallhatnánk erről bővebben? — Múzeumunk két éve nemzetközi szimpóziumot rendezett az ornitológusok részére, melyen megtárgyaltuk a Duna mente természetvédelmének közös lehetőségeit. A cél az, hogy a növény- és állatvilág legalább bizonyos területeken megmaradjon eredeti állapotában. Biológiai osztályunk Pavol Binder vezetésével komplex kutatómunkát végez. A öiCovi (csl- csói) állami rezerváció egyet etelepülés föltárására fordítják figyelmüket, melynek helyét ma még csak megközelítőleg ismerik. A bemérésre és kutatómunkára a nyár folyamán kerül sor. — Az újkori történeti szakaszon tovább folytatják a tárgyi emlékek gyűjtését és rendszerezését mindannak, ami egy állandó munkásmozgalmi történeti kiállítás megrendezéséhez szükséges. Mivel a múzeum épületében helyszűke miatt nem tudnák elhelyezni, a vnb erre a célra egy külön épületben biztosított helyet. A rekonstrukciós munkálatokat a komáromi Házkezelőségi Vállalat a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalás keretében végzi. Remélhető, hogy még el>ben a negyedévben elvégzik. • Kajtár elvtárs, a műemlék- védelem terén milyenek a távlati terveik? — A komáromi bástyarendszer — mely a Nádor-vonal uéven ismeretes, Komáromot félkörben bezáró, egykor 6 km hosszú védelmi rendszer része — geometriai bemérése 2 éve folyik. Már az időn elkészülnek a rekonstrukciós tervek. A 20 millió korona költséget igénylő munkálatokat csak fokozatosan lehet majd végezni. Az építés valószínűleg 1985-ben fejeződik be. Az elképzelések szerint az egész várrendszer kulturális és turisztikai célokat fog szolgálni. — Munkánknak jelenleg leginkább a helyszűke szab határokat, nincs lehetőségünk további, állandó jellegű kiállítások megrendezésére. Szükség lenne raktárhelyiségekre, egy konzervátor-restaurátor műhelyre stb., hiszen tárgyi gyűjteményünk már meghaladja a 40 ezer darabot. Már az elmúlt évben sem tudtunk nagyobb méretű tárgyakat (klasszikus mezőgazdasági szerszámok, régi lakberendezések) beszerezni, kiállításukról nem is beszélve MALINAK ISTVÁN
