Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-08 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó
17 Az autópiac eredménye« Januártól szeptemberig — vagyis háromnegyed év alatt — a Mototechna összesen 96 431 személygépkocsit adott el, mrlvből 41 851 volt hazai és 54 580 külföldi gyártmány. Legtöbben Skodát vásároltak — az eladott mennyiség 43 százalékát —, a Zsigulikból 26 395, a lengyel Fiatokból 7364, a Moszkvicsokból 7406, a Trabantokból és a Wartburgokból 5345 talált gazdára. A román Dacia és a jugoszláv Zasztava a harmadik negyedév végén került piacra, így csupán né- bány százzal gyarapították az Drszág autóparkját. ■ Plazmnsugaras motor- gyújtást fejlesztettek ki Angliában. A „plazmagyer- tya* a hagyományos szikra helyett sugarat lö az égéstérbe, és ezzel — u hírek szerint — jelentősen javul a gyújtásrendszer; az égés tökéletesebb, csökken az üzemanyag-fogyasztás, és kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe. A plazmasugaras gyújtás minden motortípushoz könnyen illeszthető. Sebességkorlátozás Magyarországon december 15-től A belügyminiszter, a közlekedés és postaügyi miniszter 5/1974. BM—KPM rendeletével módosította, kiegészítette a KRESZ 57. §-ának a) és b) pontját, s ennek érteimében a közúti közlekedésben december 15-től bevezetik az általános sebességkorlátozást. A rendelet értelmében csökkentették a személy-gépjárművek és motorkerékpárok „lakott területen“ kívüli megengedett legnagyobb sebességét. Ezért felhívjuk a Magyarországra menő jármüvek vezetőinek figyelmét, hogy 1974. december 15-től az ország utakon 100 km/ň a személyautók megengedett legnagyobb sebessége (a Budapest—Balaton közötti autópályán 120 km/ó) a motorkerékpároké 70 km/ő (autópályán 80 km/ó). A „lakott teriile- , teken“ a régi rendelkezések vannak még érvényben. Tehát sze mélyautóknál 60 km/ó, autóbusz, 3,5 tonna alatti teherautó és motorkerékpár 50 km/ó Országutakon az autóbuszok (amelyek számára engedélyezték a nagyobb sebességet) 80 km/ó, teherautók 70 km/ó legnagyobb sebességgel haladhatnak. A sebességek betartását a legmodernebb berendezésekkel ellenőrzik és megszegőiket szigorúan bünteti a közlekedési rendőrség. Mint érdekességet említjük meg, hogy a környező országokban jelenleg milyen legnagyobb sebességet engednek országúton, illetve az aulópályán: Ausztria Bulgária Lengyelország NDK NSZK Olaszország Románia 100 és 130 km/ó 80 és 80 km/ó 80 és 80 km/ó 90 és 100 kin/ó 100 és 130 km/ó 100 és 120 km/ó 80 és 100 km/ó Feihívjuk még a figyelmet, hogy Magyarországon a „lakott területen“ külön tábla is jelezheti az engedélyezett legnagyobb sebességet. FgkKMk az érdeküés a kiskocsit rat A nyugati autópiacon egyre inkább a kis, gazdaságos üzemeltetésű kocsik felé irányul a vásárlók érdeklődése. Az életfenntartási költségek állandó növekedése arra ösztönözte az autógyárak többségét, hogy igazodjon a vásárlók nagy részének lehetőségeihez. A kisautó olcsóbb, kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Ezért növekszik irántuk az érdeklődés A mellékelt képeken néhány ilyen kiskocsi látható. A Volkswagen-konszern keretében készülő Audi- 50 először a Párizsi Szalonon mutatkozott be a közönségnek. A vízhűtéses, négyhengeres 1093 köbcentis motor a kocsi orrában helyezkedik el. Az LS típus 50, a GL 60 lóerős. Sebessége 142— 152 km!óra. A kiskocsi hossza 3500 mm. A Citroen 2 CV típust több negyedszázaddal ezelőtt mutatták be először Párizsban. Ez látható a képen — alig észrevehető módosításokkal — mint jövő évi modell. Vagyis ismét előtérbe kerül ez a kéthengeres, 435 köbcentis, 26 lóerős rendkívül egyszerű és igénytelen családi jármű, melynek üzemanyag-fogyasztása 5,4 Uter 100 kilométerre. Hossza 3830 mm. 1974 XII. 8. A Fiat 126-os — 594 köbcentis motorral — <iz utóbbi időben egyre közkedveltebb a nyugati piacon. Valódi kiskocsi, hossza mindössze 3050 milliméter. A Renault 5 L (balról) motorja 782 köbcentis, a Renault 5 TL motorja 956 köbcentiméter. Mindkettő nagy érdeklődésnek örvend. A modellek hossza 3500 mm. JOGI TÁJÉKOZTATÓ A gépjármüvek kötelező (törvényes) felelősség-biztosításáról II. A hirdetmény 8. §-a szerint: aki — a CSSZK területén azonosságát meg nem állapított gépjármű üzemeltetése folytán szenvedett kárt, közvetlenül a biztosítónál igényelheti a kár megtérítését, amennyiben a továbbiak másként nem rendelkeznek, azonos arányban, mint a balesetet okozó gépjármű ismert üzemeltetője, illetve vezetője lenne köteles ezt megtéríteni. A dolgokban keletkezett károkért csak az 500 koronát meghaladó összeget köteles a biztosító megtéríteni. í«i?ntlGk *eltéte!e’ ho«y a balesetet annak keletkezése utáik vJimfli 5ágl. Sfe,rvek mt*8á! lapították, vagy nekik azt köz- rns .Tt ľ ľä .?ľ, ltették: ťzen ‘«ény megszűnik, ha a ká- vényesíUazZt “ s7i,míto,t egy éven belül nem ér«,ÄMchlrAt!etm?ny 9’ § a ŔrteImŔl>en a biztosító az eset kivizsgálásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni, leglcé«ľ™ 15 napon belüi> ame,V a biztosító jóváha- gyásával letrejött egyezséget megkötötték vagy végrehajtható bírósági döntéssel megállapítást nyert. fAnníirdľtmény 10 §'ának !• bekezdése értelmében a biztosía blsínifíSt6! Van ?Z áU?la kifi2*tett kártérítés megtérítésére a biztosítottal szemben, aki: 1. a) a kárt szándékosam, vagy ittas állapotban okozta b) a baleset idején jogosítvány nélkül vezetett, c) a gépkocsi vezetését oly személyre bízta, akinek nem volt jogosítványa vagy akiről tudta, hogy vezető képessége az ittas állapot miatt csökkentett, d) a kart olyan gépjárművel okozta, amelyet nem lett volna szabad a közforgalomban használni. a^°‘ § 2‘ bek- értelmében, ha a kárt a fentebb említett a d) esetekben vállalat okozta a vállalat felada- ľna, Je, jes,tese közbRn- a térítési igény a biztosítottat a vállalattal szemben illeti meg; a vállalat dolgozójával szemben a munkajogi előírások szerint jár el. A 10. § 3. bek. értelmében olyan károsítottál szemben, .'*.a keletkezésekor a biztosítási díj megfizetésével hátralékban volt, a biztosítónak igénye van az általa kifizetett kártérítési összegek 10 százalékának megtérítésére legfeljebb azonban 3000 koronáig. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a biztosítónak az 1. bek. értelmében van igényé a biztosítottal szemben. A hirdetmény 11. § -a szerint a biztosított köteles együttműködni abban, hogy a kár okát és összegét meg lehessen állapítani. Késedelem nélkül írásban kell jelenteni a biztosítónak: a) a biztosítási esetet, annak valós keletkezését, lefolyását és a kár terjedelmét, beterjeszteni a szükséges iratokat, amelyeket a biztosító kér, b) hogy a károsult kártérítési igényt érvényesít, és állást foglalni az ilyen kérvényt illetően, c) ha a biztosítási esettel kapcsolatban büntető eljárás kezdődött és a károsult az arra illetékes szervnél kártérítési igényt jelentett be. A hirdetmény 12. § a értelmében átszáll a biztosítóra a bte- tosított igénye más személyekkel szemben (polgárokat illetően a Ptk 382. § a értelmében). A hirdetmény 13. § a értelmében a biztosított igénye a kártérítés visszatérítésére, csökkentésére vagy megszüntetésére átszáll a biztosítóra. A más személyekkel szemben megítélt igénye is átszáll, ha a biztosítás teljesített. A hirdetmény 14—23. §-ai a belföldi gépkocsi biztosítási díjának fizetéséről szól. A külföldi gépkocsikat illetően a fizetési kötelezettséget a 22. és 23. § szabályozza. A hirdetmény 25. §-a a biztosítási díjtételeket szabályozza. A hirdetmény 26. §-a értelmében a gépjármű vezetője köteles magánál hordani az utolsó esedékes biztosítási díj megfizetéséről szóló elismervényt (postatakarék, 'nztári befizetőlap befizetést igazoló szelvényét), illetve a fizetési kötelezettség alóli felmentést igazoló iratot. A hirdetmény 27. §-a értelmében a közbiztonsági szervek (közúti járőr) kötelesek a fenti körülményeket is ellenőrizni, t. i. hogy a biztosítási díj be van-e fizetve, és a hiányosságokat kötelesek jelenteni a biztosító illetékes kirendeltségének. i I A biztosított (az üzemeltető és a gépkocsivezető) kötelességei (a Tt 1964/197 sz. bird, szerint) Rövid összefoglaló A biztosítási feltételek az 1964/197 sz. hirdetmény értelmében a biztosított (az üzemelteti és a gépkocsivezető) a balesetet haladéktalanul jelenteni tartozik a közbiztonsági szerveknek, ha annál halálesetre, egészségben okozott kárra vagy( oly anyagi kárra került sor, amelynek összege meghaladja az 1000 koronát. A kár 1000 korona összegben való megítélése a résztvevők szubjektív megítélésén és felismerőképességén múlik. ‘ A biztosított továbbá haladéktalanul tartozik a balesetet írásban jelenteni (rendszerint az erre előírt nyomtatványon), i a biztosító azon kirendeltségénél, amelynek körzetében ven*? a közbiztonsági szervek nyilvántartásába a gépkocsi bejegyezve. Továbbá köteles együttműködni a biztosítóval a kár okának és összegének megállapításánál, főként köteles beterjeszteni azokat az iratokat, amelyeket a biztosító tőin megkíván. Tartozik jelenteni, ha a károsult kártérítési igényel, akár a bíróságon, akar más úton. ezen körülmény bejelentésén kívül nyilatkoznia kell a károsult igényeinek alaposságát illetően. Továbbá köteles a biztosított a biztosító által képviseltetni magát a bírósági eljárásban, ha a károsujt igényei polgárjogi eljárásban a bíróságon vagy más szervnél érvényesíti. A biztosítottnak a biztosító beleegyezése nélkül nem szabad a károsultnak kártérítést fizetnie. A biztosított írásban köteles bejelenteni az ellene indított büntető eljárást. llr. FÖLDES JÓZSEF
