Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-05 / 287. szám, csütörtök
•• -V- «.•—-ia/L*-.. TERROR CHILÉBEN Santiago — Kedden este San- tíagóban a fasiszta junta biztonsági erői tűzharcban megölték a baloldali forradalmi mozgalom (MIRJ, két tagját. Ismeretes, hogy a junta a törvényes Allende kormány elleni pucs- csal hatalomra jutva más politikai pártokkal együtt betiltotta a MIR-t is, amelynek tagjai illegalitásba vonultak. Moszkva — A fasiszta junta fél a chilei ellenállási mozgalom megerősödésétől és minden eszközzel megkísérli letörni a chilei népet — írja a szerdai moszkvai Pravdában Vlagyimir Csernyisev. Buenos Aires-i tudósításában Csernisev rámutat, hogy egyes chilei politikusok, akik a puccs után kedvezően fogadták a katonai juntát (sőt néhányan közülük kitörő örömmel üdvözölték a fasiszta pucs- csot] most akaratuktól függetlenül kénytelenek szembenézni a lényekkel, és felülvizsgálni a chilei valóságról alkotott nézőpontjukat. A tudósító utal Renun Fuen tealbának, a kerszténydemokra- ták volt elnökének a minap elhangzott nyilatkozatára, amelyben az emberi jogok tisztelet bentartására szólított fel. Alig telt el néhány óra az interjú megjelenése után és Fuentel- bát letartóztatták, még három óra múlva pedig kiutasították az országból — írja Csernisev. Kiutasítását éppen két nappal azután rendelték (*’, hogy Raul Silva Enriques santiagói bíboros arról beszélt, hogy Chilének „otthonnak kell lennie minden chilei számára“. Csehszlovák—indiai közös közlemény MIKI TAKEO AZ ŰJ JAPÁN MINISZTERELNÖK- Tokió — A hatalmon lévő japán Liberális Demokrata Párt vezetősége és a párt parlamenti képviselőinek csoportja szerdán jóváhagyta Miki Takeo pártelnöki kinevezését. Miki Takeo a nemrég lemondott Tanaka Kakucit válltja fel a pártelnökségben és a miniszterelnökségben. A konzervatív vezetők és parlamenti képviselők közgyűlésén elhangzott beszédében az új pártelnök együttműködésre szólította fel a Liberális Demokrata Párt minden tagját a pártot marcangoló „példátlan“ nehézségek felszámolása érdekében. Miki Takeo ígéretet tett, hogy minden erőfeszítést megtesz a konzervatív hatalom „korszerűsítése“ érdekében. December 9-én ül össze a japán parlament rendkívüli ülésszaka. A parlament konzervatív többsége tudomásul veszi a Tu- naka-kormány testületi lemondását és jóváhagyja Miki Takeo miniszterelnöki kinevezését. Az új miniszterelnök december 10 én alakítja meg kormányát, amelyben képviselve lesz a konzervatív párt minden fontosabb frakciója. A jelenleg hatvanhét éves Miki Takeo 1987. óla vesz részt aktívan a japán politikában. SCHMIDT KANCELLÁR WASHINGTONBAN Bonn — Helmut Schmidt szövetségi kancellár szerdán délben háromnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államoktó utazott. Útjára számos magasrangú kormánytisztviselő és közéleti személyiség kíséri el. Hans-I)ietrich Genscher külön- gepen indult útnak, rnert „kitérőt“ tesz Neu> Yorkba. A kancellár csütörtökön és pénteken tárgyal Washingtonban Gerald Ford amerikai elnökkel. A megbeszélések napirendjén elsősorban gazdaságpolitikai kérdések szerepelnek. A külpolitikai kérdések közül a két államférfi várhatóan a közel keleti helyzetnek szenteli a legnagyobb figyelmet. A kancellár és kísérete szombaton tér vissza hazájába. Kleriaesz—denktas találkozó 1974. XII. 5. Nicosia — Kleridesz, a ciprusi görög és Denktas, a török közösség vezetője szerdán Nicosiában találkozott, hogy — a hivatalos bejelentés szerint — humanitárius kérdésekről folytassa megbeszélését. A találkozó napirendjét nem közölték. Kommentárunk Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának mostani franciaországi látogatása kétségtelenül újabb széles távlatokat nyit a kölcsönösen előnyös szovjet—francia együttműködésben. A két ország kapcsolatainak szilárd alapjául szolgál az a megállapodás, amelyet Leo- nyid Brezsnyev 1971. októberi látogatásakor írtak alá. A megállapodásban foglalt elvek — a meglevő határok sérthetetlensége, a beliigyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség, a függetlenség, lemondás az erőszak alkalmazásáról, illetve az erőszakkal való fenyegetésről — természetesen túllépik a kétoldalú kapcsolatok kereteit és valóban egyetemes jellegűek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés szempontjából. A szoviet és a francia vezetők rendszeres találkozói minden egyes alkalommal újabb lendületet adnak a különböző területeken folyó kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítéséhez és fejlesztéséhez, s hozzájárulnak a bonyolult nemzetközi problémák megoldásához. A legmaga abb szintű eszmecserék sokkal gyakoribbak Moszkva és Párizs között, mint a Szovjetunió és más nyugati országok esetében — erről tanúskodik az is, hogy nyolc esztendő leforgása alatt ismmár a hetedik szovjet—francia csúcstalálkozóra kerül sor. A francia —szovjet kapcsolatokban új szakaszt nyitott meg De Gaulle tábornok 1966. évi iátogatása a Szovjetunióban. A Francia Köztársaság akkori elnökének a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásai során meghatározták a francia—szovjet egyiittNicosiai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a tárgyalásokon szó eset Makariosz elnök péntekre tervezett visszatéréséről is, amelynek híre éles tiltakozást váltott ki a török közösség vezetőinek körében. fFolytatás az 1. oldalról j gazdasági együttműködés fejlődésének. A két félnek az a nézete, hogy a látogatás során aláírt konzuli megállapodás , fontos lépés a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésében. Meggyőződésük, hogy a rádió és a televízió együttműködéséről most aláírt egyezmények elősegítik a kél ország népe életének és kultúrájának mélyebb megismerését. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során bebizonyosodott álláspontjaik azonossága, vagy közelsége. Ismét kifejezték, hogy támogatják a vllágbéke szilárdítására, az általános és teljes leszerelésre Irányuló erőfeszítést, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, a neokolonializmus, imperializmus és fajgyűlölet összes formái és megnyilvánulásai ellen, főként a fejlődő országok gazdasági fejlődése és társadalmi haladása érdekében folytatott harcot. Kiemelték a nemzetközi feszültség enyhülésének és a nemzetközi kapcsolatokban történt pozitív változásoknak a jelentőségét, mint az egész világ haladó, békeszerető és demokratikus erői állal támogatott szocialista közösséghez tartozó országok, valamint el nem kötelezett országok erőfeszítésének és kezdeményezésének az eredményét. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése folyamatának visszafordíthatatlanná kell válnia, ki kell terjednie a világ valamennyi részére, s hogy az elért politikai enyhülés katonai téren is visszatükröződjék az egész világon. A feszültség enyhülése jelentsen reális, egyenértékű és konkrét előnyöket a világ valamennyi országának. Ezzel összefüggésben külön hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a közeljövőben valamennyi állam részvételével össze kell hívni a leszerelési világértekezletet. Szükségesnek tartják, hogy hatékony lépések történjenek az általános és teljes leszerelés, főként nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött' nukleáris leszerelés elérésére. Mindkét fél kiemelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárőszakasza mielőbbi és eredményes befejezésének rendkívül nagy jelentőségét a béke biztosítása és az európai országok együttműködésének kibontakozása szempontjából. Annak a reményüknek adlak kifejezést, hogy az európai feszültség enyhülése szintén kedvezően meg fog nyilvánulni a világ többi részén. Az indiai fél kifejezte, hogy támogatja a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak az Európában bekövetkező pozitív változások elérésére irányuló konstruktív erőfeszítését. Mindkét kormányelnöknek az a meggyőződése, hogy az 1972. július 2-i szimlai megállapodás szilárd alap, amely feltételeket teremt a megbékélésre és a tartós béke megteremtésére az indiai szubkonti- nensen, és örömmel üdvözölték a részt vevő államok kapcsolatainak normalizálásában elért haladást. A csehszlovák fél teljes mértékben támogatta és értékelte az e folyamat meggyorsítására irányuló pozitív és konstruktív indiai kezdeményezést. Mindkét fél nagyra értékelte az el nem kötelezett országok 1973. algíri negyedik csúcsértekezlete határozatainak jelentőségét a világbéke megszilárdításáért és a gyarmati rendszer maradványainak kiküszöböléséért, a neokolonializmus, az imperializmus és a fajgyűlölet ellen vívott harc szempontjából. A csehszlovák fél értékelte Indiának mint az el nem kötelezettek mozgalma alapítójának és aktív résztvevőjének jelentős hozzájárulását e küzdelemhez. A két fél amellett foglalt állást, hogy a közel-keleti konfliktust az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-én elfogadott 242. számú és 1973. október 22-én elfogadott 338. számú határozata gyors és következetes teljesítése alapján hajtsák végre. A két fél követeli, hogy azonnal vonják visz- sza az izraeli csapatokat az 1967-ben törvénytelenül megszállt valamennyi arab területről és biztosítsák a palesztinai arab nép törvényes jogait a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetésével. A két fél a Közel-Keletről tárgyaló genfi békeértekezlet munkájának azonnali felújítása mellett is állást foglalt. A vietnami helyzettel kapműködés fő irányait és lefektették a két ország kapcsolatainak egyes alapelveit. Már akkor különös súlyt helyeztek az európai problémákra: elsőrendű feladatként tűzték ki az európai feszültség enyhítésének, az együttműködésnek a politiSzovjet-francia együttműködés káját a nemzetközi kapcsolatok terén. A csúcstalálkozók sorozatát Georges Pompiduu, elnök folytatta 1970 októberében. Moszkvai látogatása alkalmával jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek értelmében a két ország képviselői évente kétszer rendszeres konzultációt tartanak. Egy évre rá, 1971 októberében az SZKP főtitkára viszonozta a francia elnök látogatását s ekkor foglalták okmányba a két ország közötti együttműködés alupel- veit. E történelmi jelentőségű dokumentum volt az első olyan nemzetközi jogi érvényű okmány, amely kétoldalú a’apon lefektette a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelveit. Ezután — egy esztendő múltán — évente két találkozó következett: 1973 januárjában Pompidou látogatott Minszkbe, júniusban pedig Leonyid Brezsnyev az Egyesült Államokból hazatérve szakította meg útját Párizsban. Az idén tavasszal a súlyos beteg Pompidou utolsó külföldi útja Picundába vezetett, a szovjet—francia csúcstalálkozóra. Utólagos bizonyítékot szolgáltatott — tragikus módon — Pompidou kevéssel utóbb bekövetkezett halála is arra, hogy mekkora jelentőséget tulajdonított e tárgyalásoknak, hiszen megromlott egészségi állapotát sem tekintette akadálynak. A Brezsnyev—Pompidou eszmecsere kapcsán született meg az a híressé vált mondás, hogy a szovjet—francia kapcsolatok valaha ösvényként alakultak ki, most már kell, hogy autópályává szélesedjenek! Giscard d’Estaing, Pompidou utódja első ízben tárgyal most a Párizs melletti Rambouillet kastélyban az SZKP főtitkárával. A francia elnök a találkozó előtt tett egyik nyilatkozatában rámutatott; „a francia— szovjet együttműködést a két ország érdekei sugallták, s az a felismerés, hogy az európai és a vllágbéke biztosításában mindkét országra egyaránt nagy felelősség hárul,“ s ugyanakkor leszögezte, hogy a mostani csúcstalálkozón „a gazdasági kapcsolatok új szintjét kívánjuk megvalósítani.“ Giscard d’Estaing, aki mielőtt elfoglalta a köztársasági elnöki tisztséget, hosszú éveken át a kormányban tevékenykedett mint gazdaságügyi és pénzügyminiszter, már a múltban is sokat tett a francia—szovjet együttműködés érdekében. Ö vezette a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság francia részlegét. A Szovjetunióban továbbá nagyra értékelik azt, hogy elnökké történt megválasztása után világosan kijelentette: a Franciaország és a Szovjetunió közötti jó kapcsolatokat tovább akarja fejleszteni elődei. De Gaulle és Pompidou irányvonalának szeriemében. Szovjet gazdasági körökben igen pozitívan értékelik a két ország gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködését. A két öt évre szóló egyezmény alapján, amelyek közül az elsőt 1964-ben írták alá, a két ország kölcsönös kereskedelmi forgalma megsokszorozódott. Míg 1953-ban mintegy 36 millió rubel értéket tett ki, tavaly 722 millió rubelre emelkedett. A mostani tárgyalásokon konkretizálják az elkövetkezendő 1975—1979 es ötéves időszakra szóló gazdasági együttműködési terveket és a már létrejött megegyezés értelmében új megállapodást írnak alá Párizsban. A két ország közötti üzleti kapcsolatok fejlesztését nagymértékben előrelendítette a tavaly elfogadott, tíz évre szóló gazdasági és ipari program, amely új szakaszt nyitva az együttműködésben, nagyszabású tervek megvalósítását irányozza elő. így például, francia cégek részt vesznek egy vegyipari komplexum építésében a Szovjetunióban, a felszerelésért cserében Franciaország megkapja a szükséges vegyipari termékeket. A mostani szovjet—francia csúcstalálkozó célja: megszilárdítani a két ország jól fejlődő kétoldalú kapcsolatait, még közelebb hozni egymáshoz a két kormány álláspontját a fontos nemzetközi kérdésekben, főként Európa vonatkozásában, és újabb lendületet adni a kölcsönös gazdasági, tudományos- műszaki és kulturális együttműködésnek. Mindez összhangban van az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett béke- programmal és a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alapján. PROTICS JOLÁN csolatos eszmecsere során ^ két fél kiemelte, az 1973. január 27-i párizsi egyezmény valamint a nemzetközi konferencia Vietnamra vonatkozó 1973. március 2-i határozatai szigorú betartásának és teljesítésének jelentőségét e térség békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében. Mindkét fél elégedettségét fejezte ki a laoszi megállapodásokkal és a laoszi nemzeti egység ideiglenes koalíciós kormányának megalakulásával kapcsolatban. A továbbiakban reményüknek adtak kifejezést, hogy a kambodzsai nép érdekeivel összhangban idegen beavatkozás nélkül mielőbb megtörténik a viszonyok békés rendezése Kambodzsában. A két fél határozottan síkra szállt a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének megőrzése mellett, s a ciprusi kérdés rendezése érdekében követelik az ENSZ-határozatok következetes teljesítését. A két fél egyetértett abban, hogy a békeövezet megteremtése az Indiai-óceánon pozitív lépés lesz a feszültség csökkentésére e térségben. Ezzel összefüggésben követelik az összes idegen katonai támaszpontok megszüntetését és élesen elítélik bővítésüket, mint ez Diego Garcla szigeten történik. A két fél nézete szerint Ázsiájuk a tartós béke, stabilitás és kölcsönösen előnyös együttműködés földrészévé való átalakulása kétségtelenül megkönnyítené e földrész országai kapcsolatainak normalizálását és megszilárdítaná a világbékét. Mindkét fél annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy valamennyi állam kapcsolatai? nak a következő elvekre kellene épülniük: a kölcsönös kap? csőlátókban az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, a szuverenitásra és a határok sérthetetlenségére, a belügyek- be való be nem avatkozásra, a gazdasági és egyéb együttműködés széles körű fejlesztésére a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Mindkét fél úgy fogadta a portugál kormánynak azt a döntését, hogy megadja a függetlenséget a volt afrikai portugál gyarmatoknak, mint további fontos lépést a gyarmati rendszer teljes felszámolására a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szőlő ENSZ-nyilatkozattal összhangban. Mindkét fél újra megerősítette azt az elszántságát, hogy törekedni fog az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének erősítésére a béke szilárdításában, a nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdaság! együttműködés fejlesztésében. Az atomerő békés felhasználásának kérdésében a csehszlovák fél megelégedéssel vette tudomásul az Indiai kormánynak azt a kijelentését, hogy India békés célokra fogja alkalmazni nukleáris technológiáját. A két kormányfő teljes megelégedését fejezte ki a hagyományos barátság és a kölcsönös mély megértés szellemében folytatott tanácskozásaik eredményeivel. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszter- elnökének indiai látogatását a kölcsönös kapcsolatok további fontos határkövének tekintik, amely új távlatokat nyit a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Indiai Köztársaság sokoldalú baráti együttműködésének fejlődésében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke nagyra értékelte azt a lelkes fogadtatást és vendégszeretetet, amelyben indiai tartózkodása során az indiai kormány és nép részesítette őt kíséretével együtt. Ľubomír Štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök^ szívélyesen meghívta Indira Gandhi asz- szonyt, a* Indiai Köztársaság miniszterelnökét, hogy a mindkét félnek megfelelő időpontban látogasson el a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A meghívást köszönettel elfogadták. Delhi, 1974. december 4.
