Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-03 / 285. szám, kedd

Megváltoztatja az ember a Föld klímáját ? A világ hírügynökségei az utóbbi években elég gyakran hoztak híreket az időjárás sze­szélyeiről. Egyszer nagy hősé­gekről, máskor rekordfagyok- j ól, azután megint árvizekről vagy szélviharokról szereztünk tudomást a világ különböző sarkaiból. Ugyanakkor érdekes fontolgatások is megjelentek a világsajtóban bolygónk klímá­jának bekövetkező változásai­ról. Egyesek azt állították, hogy a Föld klímája kezd lehűlni, mások megint ellenkező véle­ményen voltak. Mindkét nézet íjiegegyezett azonban egyben, hogy hirtelen időjárás-kilengé­seket és a klíma változásait akaratlanul maga az ember idé­zi elő, éspedig tevékenységével, a természet átalakításával, és a légkörnek gázokkal és szi­lárd exhalátumokkal való mér­gezésével, amelyek az ipar, a mezőgazdaság és a szállítóipar fejlődésével egyre nagyobb mennyiségben jutnak a légkör­be. AZ ELSŐ ELMÉLET „ Általában ismeretes, hogy a Föld felszíne elnyeli a rövid- hullámú napsugarakat és ezzel felmelegszik. A felmelegedett test azután meleget sugároz ki a légkörbe. A földfelszín kisu­gárzása azonban hosszúhullá­mú. Az atmoszféra, különösen uzonban a vízpára (gáznemű állapotban és kondenzáltan is, azaz felhő alakjában) és a széndioxid a Föld hosszúhullá­mú sugárzását elnyelik és visz- szasugározzák a légkörbe, ami­vei tulajdonképpen szabályoz­zák a hőmérsékletet a Földön. A vízpára és a széndioxid na­gyobb mennyiségben található a légkör földközeli rétegeiben. Ezért a levegő alsó rétegei el­nyelik a Föld által kisugárzott hőenergia nagy részét és ezzel felmelegszenek. Az atmoszféra ezen rétegeinek hatását az üvegház falaihoz lehet hason­lítani. A Nap rövidhullámú su­gárzása behatol az üvegház belső terébe. Mivel az üveg­ház belsejéből kijövő hosszú­hullámú sugárzást az üvegfalak nem engedik át — hasonlókép­pen mint a felhőréteg —, az üvegház belsejében sokkal na­gyobb mennyiségű hőenergia halmozódik fel, mint az üveg­ház külső környezetében. A légkör üvegházhatása fel­keltette egyes tudósok érdeklő­dését annak megítélésekor, aka­ratlanul befolyással van-e az ember és tevékenysége a Föld klímájára. A szakembereknek ez a csoportja kifejtette azt az elméletet, hogy a civilizáció következtében, amely megza­varta a gázok egyensúlyát a légkörben, — a földgolyó az atmoszféra megfelelő rétegeivel együtt kezd lassan felmeleged­ni. E folyamatban fontos szere­pet játszik a széndioxid. Az em­beriség ma maga produkálja ezt, főképp ásványi fűtőanya­gok, szén és kőolaj égetésével, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy azt a természet ab- szorbáini képes. A felesleges széndioxidmennyiség összegyű­lik a légkörben, ezzel nő az atmoszféra üvegházhatása és ennek következménye a hőmér­séklet fokozatos növekedése. Több mérés azt mutatta, hogy a levegő széndioxid tartalma az utolsó tíz évben évente két százalékkal növekedett. Több mérés és kutatás eddigi számí­táséi arról beszélnek, hogy a kétezredik évig a széndioxid mennyisége a légkörben 20 szá­zalékkal növekszik, ami már ki­hatással lehet a Föld hőmér­sékletére. Az évi átlaghőmér­séklet a Földön most 14 C fok. Ha növekednék a széndioxid koncentrációja az atmoszférá,- ban, a hőmérséklet is 2 C fok­kal emelkednék. Abban az eset­ben, ha ez a folyamat tovább folytatódnék és a hőmérséklet a földön további 4—5 C fokkal emelkednék, sor kerülne a jég­hegyek fokozatos felolvadására egész bolygónkon. Ennek ered­ményeként annyira emelkedne az óceánok szintje, hogy a víz elöntené nemcsak a tengeri ki­kötőket, hanem számos alacso­nyabban fekvő várost is A MÁSODIK ELMÉLET A tudósok másik csoportjá­nak egész ellentétes a nézete. Azt állítják, hogy az atmoszfé­ra nem melegszik, hanem el­lenkezőleg, az ember és tevé­kenysége közvetett beavatkozá­sával lassan kezd lehűlni. En­nél az elméletnél a szakembe­rek megint a por és a légkör szennyezésének funkciójára tá­maszkodnak. Sok minden szennyezi az at­moszférát. Például a por, a si­vatagok homokja, a működő tűzhányók, erdőtüzek, a talaj felszántása, atomrobbantások és főképp a gyorsan fejlődő ipar, tehát a gyárak és üze­mek. amelyeknek kéményeiből egyre nagyobb mennyiségben szökik a légkörbe a pernye és a füst. Az atmoszféra szennye­zésének valamiféle függönysze­repe van, amely blokkolja a napsugarakat. Szétszórja és visszaveri őket, lehetetlenné te­szi, hogy eljussanak a Földre, minek következtében az at­moszféra lehűl. Sőt, egyes szak­emberek ki is számították, hogy ha a következő ötven évben to­vább fokozódik a levegő szeny- nyeződése, a Föld átlaghőmér­séklete a felszínen 3,5 fokkal csökkenhet. Abban az esetbeh, ha ez a folyamat továbbra Is folytatódnék, a végső stádium­ban megint sor kerülhetne az ellenkező szélsőségre, a Föld fokozatos lehűlésére. EGYELŐRE CSAK ELMÉLETEK Mindaz, amit elmondottunk, egyelőre csak elmélet, bár igen érdekes, de a kevés informá­cióra való tekintettel még nem bizonyított, minek következté­ben nem is láthatjuk előre az emberi tevékenység hatását az atmoszféra változására és ezzel még kevésbé a Föld klimatikus viszonyainak változására. Eh­hez hosszabb megfigyelési idő­re lenne szükség. Azonkívül mindegyik elmélet csak egy szempontot vesz figyelembe, emellett a másik befolyás kö­vetkezménye legalább bizonyos mértékben kiegyenlítheti az ellenkező hatás következmé­nyeit. Például az atmoszféra üvegházhatása, amely növek­szik a széndioxid mennyiségé­nek növekedésével a légkörben, kiegyenlítheti a finoman szét­szórt por és egyéb termékek növekvő tartalmát, amelyek szintén egyre nagyobb mennyi­ségben jutnak a légkörbe, vagy fordítva. És hogy e két befo­lyás közül melyik az uralkodó, egyelőre nehéz megmondani. Egy azonban biztos; a növekvő iparosításnak, a mezőgazdaság és a szállítóipar fejlődésének világszerte az a következmé­nye, hogy a légkörbe évről év­re nagyobb és nagyobb mennyi­ségű káros anyag, por, kéndi­oxid, kénhidrogén stb. jut, amely egyre nagyobb mérték­ben veszélyezteti az ember egészségét Dr. FORGÁČ PETER (CSTK) — Több mint 14 420 lakás épült Bratislavában 1971 kezdete és az idei év októbere között. Az új lakásokba csak­nem 58 000 lakó költözött be. Ahhoz, hogy az ötéves tervidő­szak feladatait teljesítsék, to­vábbi 9846 lakás építésére lesz szükség a szlovák fővárosban. A legtöbb új lakás a város nyu­gati részében fekvő Karlová Vés és Dúbravka városnegye­dekben épült. Az ötéves terv által előírt 24 271 új lakásból 21 993-at ki­vitelezői, 620-at szövetkezeti formában építenek. A magán­építkezések száma 1658. A kivi­telezői formájú lakásépítkezés­ben a helyi építőipari szerveze­teken kívül Szlovákia más vál­lalatai is részt vesznek. A la­kásépítkezések legnagyobb ki­vitelezője a Bratislavai Magas­építő Vállalat, amely összes építkezéseinek a 82 százalékát Bratislavában végzi. Azon vi­déki vállalatok közül, amelyek Bratislavában építkeznek a legtöbb lakást (1975 végéig 520-at) a Košicei Magasépítő és (442-t) a Nitrai Magasépítő Vállalat építi. Az ötödik ötéves terv végéig még 7113 lakás épí­tését kell befejezni kivitelezői formában. Alattomosan leselkedő haláy (ČSTK) — Harminc évvel a második világháború befejezése után a rendőrség tűzszerészei mindenféle visszamaradt gyil­kos lőszert tesznek ártalmat­lanná. Az ország területén csak tavaly 5000 nagy hatású ágyú­lövedéket, 2290 tüzérségi grá­nátot, 1476 kézigránátot, 413 páncélöklöt, 220 utász- és tank­elhárító aknát, 87 repülöbom- bát, több mint 3000 különböző tűzszerész-eszközt és több mint 16 000 robbanó töltetet, gyuta­csot, gyújlóbombát stb. talál­tak. Fel nem robbant lőszer min­denekelőtt az egykori elkesere­dett harcok színhelyén — Szlo­vákia erdeiben, Brno és Ostrava környékén található. Az utóbbi Időben találtak ilyeneket Sedl- Cany és Banešov környékén is, ahol nagy katonai kiképzőtábo­rok voltak. A legtöbbször föld­munkát végző munkások talál­nak rájuk, építkezéseknél az alapok kiásásakor, talajjavító munkáknál, halastavak tisztítá­sánál; erdőirtásnál és más ha­sonló alkalmakkor. A lakosság is rábukkan még olykor ilyes­mire a lakóházak padlásain és pincéiben. Hihetetlenül hangzik, de vanak esetek, amikor lő­szert találnak, amely az első világháborúból, sőt az osztrák— porosz háborúból maradt visz- sza. Találtak például nemrég ágyúlövedékeket, amelyek még régimódi fekete puskaporral voltak töltve. De az ilyen lő­szer is még működőképes és felrobbanhat. Ezért fokozott elővigyázattal kell eljárni hasonló leletek fel­fedezésekor. Sajnos, még min­dig akadnak „"ezermesterek“, akik megkísérlik szétszedni a talált lőszert, kalapáccsal ütik, vasfűrésszel fűrészelik, vagy pedig olykor még tűzbe is ve­tik. Az ezt követő robbanás gyakran súlyos sérüléseket okoz. Vannak olyanok is, akik a talált lőszert egyszerűen be­dobják az ócskavas közé, vagy a szemétbe. A tűzszerészek az­után az utolsó pillanatban, a szemét elégetésekor, vagy az ócskavas-gyűjtőhelyen kényte­lenek közbelépni. Érdemes megemlíteni, hogy hozzávetőlegesen 1950 óta a második világháborúból vissza­maradt lőszereket a rendőrség­nek kb. 10—12 tűzszerésze teszi ártalmatlanná. Évente több ezer legkülönfélébb — német, szov­jet, amerikai, valamint magyar és román gyártmányú — lő­szert semmisítenek meg. Tavaly lőszerrobbanás követ­keztében 14 ember vesztette életét és 105 szenvedett ktsebb- nagyobb sérüléseket. A háború­ból visszamaradt lőszerek rob­banása okozta halálok száma állandóan csökken, de egyre nagyobb veszélyt kezdenek je­lenteni a házilag készített dur­ranó töltetek. Ezek legtöbbször szilveszterkor kerülnek elő. Vannak, akik tudnak robbanó­szert házilag is előállítani, de kevesen ismerik ezeknek a rob­banószereknek érzékenységét és hatásfokát. így aztán előfor­dulnak súlyos következménnyel járó robbanások nemcsak a la­kásokban, hanem a sportpályá­kon, a kávéházakban, sőt még közlekedési eszközökben Is. Az újévi „pukkantgatásra“ csúnyán ráfizetett például egy brnói fiú, aki házilag készített durranó töltetet vitt magával a zsebé­ben. Felszállt a villamosra, itt ez felrobbant, s az „ezermes­ter“ megsérült. Hasonló robba­nások másutt Is előfordultak. Az egyik legsúlyosabb Ilyen robbanásra Prágában került sor. Az egyik áldozat elvesztette midkét szemét és kezét, a má­sik fél szemére megvakult. Az ilyen eseteknek figyelmeztet­niük kellene az otthon bütykö­lő „ezermestereket“. Közeledik karácsony és szilveszter, s a házilag készített durranó töltet egynéhány embernek elronthat­ja az ünnepeit. Hogy ilyen ve­szély valóban fennáll, azt bizo­nyítja egy csütörtöki eset is: egy tizenöt éves tanuló otthon készített durranó töltetet vitt az iskolába, ez felrobbant, s a fiú elveszítette a fél szemét. A váríiatö kínálat bemutatkozása A Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium által rende­zett iparcikk-kiállítás holnap zárja kapuit a bratislavai Kul­túra és Pihenés Parkjában. A kiállítás látogatói megismer­kedhetnek itt a közszükségleti ipar gyártmányfejlesztést prog­ramjának legújabb eredményeivel, azokkal a termékekkel, amelyek a jövö évben és r.éhany esetben már a karácsonyi piacon kerülnek forgalomba. A fiatalok különösen az új sztereó-lemezjátszók, a Kompas rádiómagnetofon, a Stereorytmus 1028 A gramorádió és a Hi Fi 813 A rádiókészülék iránt érdeklődtek, de nem kevésbé a Tesla Color 4401 A színes tévékészülékek, a Minitesla 41.56 A3 hordozható tévékészülék, a verseny- és a motorkerékpárok, a házi műhelyberendezések és a kiskerti gépek iránt is. A bemutatott háztartási gépek között szerepeltek a Tatrumat automatikus mosógépek, a villamos sütők és a TYP A 01 villa­mos grillezőbetét. Az ízléses mintákkal díszített zománcedények tarka társasá­gában a korszerű háztartásban nélkülözhetetlen zománcozott Sfinx-kukták is megjelentek. A háztartási hűtőberendezések legújabb típusait a Calex 120 de Luxé, a Calex 170-es és 270-es hűtőszekrény, a Cal^x M-0- 100-as és a Calex M 50-es fagyasztószekrény képvisr A bemutatott gyermekkocsik széles választéka elsősorban a házasulandók és a fiatal házasok tetszését nyerte m A Škoda 110 LS gépkocsi a csarnok bejáratánál várta a láto­gatókat. (Makrai Miklós felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents