Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-28 / 305. szám, szombat

Megpróbálták elferdíteni a Szovjetunió álláspontját... A moszkvai Pravda az amerikai kereskedelmi törvényről Moszkva — A moszkvai Pravdában Borisz Sztrelnyikov, a lap washingtoni tudósítója elemezte az új amerikai keres­kedelmi törvénnyel kapcsolat­ban a múlt héten nyilvánosság­ra hozott szovjet dokumentu­mok amerikai visszhangját. A tudósító rámutatott, hogy a TASZSZ nyilatkozatában és Gromiko-levelétoen felvetett kér­désekkel változatlanul nap mint nap foglalkozik az ame­rikai sajtó. Szemlátomást za­varba jöttek mindazok, akik megpróbálták elferdíteni a Szovjetunió álláspontját, és azok is, akik arra számítottak, hogy rákényszeríthetnek a szov­jet államra olyan döntéseket, amelyek kizárólag a Szovjet­unió belső illetékesség ének körébe tartoznak. Ugyanakkor a nyilvánosságra hozott szovjet dokumentumokat megelégedés­sel fogadták azok a körök, amelyek úgy vélik, hogy az amerikai—szovjet kapcsolatok­nak, közöttük a kereskedelmi­gazdasági kapcsolatoknak a fe­lek teljes egyenjogáságán, és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson kell alapul­niuk. Sztrelnyikov az új amerikai kereskedelmi törvény elfogadá­sával kapcsolatban több mint 20 hónapi kongresszusi huza­vonát elemezve emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok normali­zálásának ellenfelei a „módo­sítások“ és „kiegészítések“ tak­tikájához folyamodtak. Az elő­terjesztet t törvényjavaslatok elfogadását különböző fenntar­tásokhoz és követelésekhez kö­töttek, amelyek durva beavat­kozási kísérletet jelentetnek a Szovjetunió belügyeibe. A józanul gondolkodó ameri­kai személyiségek azonban — hangoztatta a Pravda — úgy vélik, hogy a kongresszus által elfogadott törvény, amely a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak számító cikke­lyeket tartalmaz, ellentmond a szovjet—amerikai megállapodás betűjének és szellemének, és ellenkezik az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel. Az amerikai fővárosban ezek­ben a napokban sokat beszél­nek néhány olyan törvényhozó felelőtlenségéről, akiknek sze­mélyes ambíciói többet érnek, mint az ország nemzeti érde­kei. A volt CIA-igozgafó hujjdosik? Teherán — Richard Helms, az Egyesült Államok iráni nagykövete, a Központi Hírszer­ző Hivatal (CIA) volt igazgató­ja, a követséghez közelálló for­rások szerint elhagyta állo­máshelyét és Európába utazott. Közelebbi úticélja ismeretlen. Washingtonban úgy hírlik, hogy R. Helms szabadságra ment. A hír azért keltett érdeklő­dést, mert a New York Times leleplezése nyomán kipattant, hogy 1966. és 1973. között Helms igazgatósága alatt a CIA, eredeti rendeltetésével ellen­tétben, amerikai állampolgárok után is kémkedett. áz „eros ember" visszatért irt Bangkok — Tegnap váratla­nul visszatért Bangkokba Tha- nom Kittikacsorn, Thaiföld volt diktátora, akinek hatalmát ta­valy októberben döntötte meg a népi mozgalom. Thanon Kit­tikacsorn azóta Bostonban élt. Prakob Hutaszingh miniszterel­nök-helyettes, aki a betegeske­dő kormányfő távollétében a miniszterelnöki teendőket látja el, közölte az újságírókkal, hogy a volt diktátornak azért adtak különleges hazatérési en­gedélyt, hogy meglátogathassa haldokló édesapját, mindazon­által Thanom Kittikacsorn ha­zatérése „igen nyugtalanító'4 számára. A thaiföldi országos diákközpont vezetőit rendkívüli tanácskozásra hívták össze, és az ideiglenes nemzetgyűlés is zárt ülésen vitatja meg a kel­lemetlen visszatérést. Nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy a thaiföldi politikai élet irányító köreiben minél előbb szeretnék újra az országhatáron kívül látni az egykori „erős embert“. Thieu-ellenes megmozdulások Bangkok — Saigonban a Thieu-rezsim elnyomó politiká­ja és terrorja elleni tiltakozó megmozdulás zajlott le a saigo­ni városi bíróság épülete előtt. A megmozdulás résztvevői Thieu lemaradását és a sajtó szabadság biztosítását követel­ték. A városi bíróság épületé­ben — a tervek szerint — négv befolyásos, a rezsimet bíráló dél-vietnami lap szerkesztőinek és kiadóinak pere kezdődött volna. A tiltakozás méretétől meg­rettent saigoni hatóságok kény­telenek voltak 1975. február 20- ra halasztani az újságírók pe­rének tárgyalását. FORD ENERGIAGONDOKRÓL TANÁCSKOZOTT Vail — A téli szabadságát Colorado államban töltő Ford amerikai elnök magához ren­delte energiaügyi tanácsadóit, hogy megvitassa velük az üzem­anyag-takarékossággal és az olajimport korlátozásával kap­csolatos terveket. Ford elnök ma újabb tanácskozáson vesz részt: tanácsadóival az Egye­sült Államokat sújtó inflációról és a gazdasági visszaesésről kí­ván tárgyalni. Washingtonban közölték, hogy Ford elnök a január közepén előterjesztendő kongresszusi üzenetében körvonalazza az inf­láció leküzdésével, a gazdasági tevékenység élénkítésével és az üzemanyag fölhasználás korlá­tozásával kapcsolatos elképzelé­seit. A Fehér Ház szóvivője beje­lentette, hogy Ford elnök nyil­vánosságra hozza a CIA, a Köz­ponti Hírszerző Hivatal tevé­kenységéről készített jelentés nem szigorúan bizalmas részeit. Az 50 oldalas okmányt William Colby, a CIA igazgatója állí­totta Össze Henry Kissinger kül­ügyminiszter és nemzetbizton­sági főtanácsadó közreműködé­sével. NUKLEÁRIS POLITIKU - CSAK PAPÍROM Tokió — Mijazava japán kül­ügyminiszter ismertette a par­lamentben kormányának „egy­séges álláspontját“, amely sze­rint japán „elvileg" nem járul hozzá, hogy bármilyen formá­ban nukleáris fegyvereket szál­lítsanak területére. A japán—amerikai biztonsági szerződés előírja ugyan az elő­zetes konzultációt nukleáris hordozók esetében, ezzel azon­ban az amerikaiak sohasem él­tek, arra hivatkozva, hogy nem leplezhetik le, mely hajóik szál­lítanak nukleáris fegyvereket. Ilymódon a japán kormány most ismertetett „egységes ál­láspontja“ mit sem változtat az eddigi gyakorlaton. Az Egyesült Államok hadihajói rendszeresen megsértik a japán három pon­tos „nukleáris politikát“, amely­nek értelmében a kormány nem gyárt, nem tárol és nem tűr meg nukleáris fegyvereket az ország területén. „POLITIKAI ADOMÁNYOK” JAPÁN PÁRTOKNAK Tokió — A japán belügymi­nisztérium most nyilvánosságra hozott adatai szerint 1974 első felében a monopóliumok, a bankok és egyéb vállalatok több mint ötvenegy milliárd jen „politikai adományt“ nyújtottak a politikai pártoknak, minde­nekelőtt a hatalmon levő libe­rális demokrata pártnak. A ja­pán politikai pártok közül a ja­pán Kommunista Párt az egyet­len, amely nem részesült pénz­ügyi támogatásban a nagytőke részéről. Miki Takeo miniszterelnök, korábbi ígéretéhez híven nyil­vánosságra hozta saját vagyoni helyzetét. Eszerint a „tiszta po­litikát“ hirdető miniszterelnök ingatlanainak, részvényeinek és bankbetétjeinek értéke megha­ladja a kétszáz millió jent, vagyis Miki Takeo a közepesen gazdag japán politikusok közé tartozik. A megadott összeg azonban az évekkel ezelőtti ér­téket mutatja. Nem lehet te­hát pontosan tudni, valójában mennyi vagyona van az új kor­mányfőnek. Soares Indiában Delhi — ötnapos hivatalos indiai látogatásra Delhibe ér­kezett Mario Soares portugál külügyminiszter. Megérkezése­kor adott nyilatkozatában kije­lentette: látogatásának célja mindenekelőtt az, hogy kiala­kítsa az együttműködésen és a barátságon alapuló kapcsolato­kat a két ország között. A por­tugál kormány mindent meg­tesz — mondotta —, hogy meg­erősítse és bővítse a kapcso­latokat. A látogatás előre elkészített programja szerint Soares és tárgyalópartnerei megállapodást írnak alá az 1961-ben megsza­kadt diplomáciai kapcsolatok újraj elvételéről, és ennek ke­retében Portugália hivatalosan Is lemond indiai területen fekvő egykori gyarmatairól, amelye­ket az indiai csapatok 13 év­vel ezelőtt foglaltak el. Meg­érkezésekor egyébként Soares hangsúlyozta is, hogy Lisszabon az úgynevezett GOA-kérdést megoldottnak tekinti. a Kozmosz—700 Moszkva — A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátot­ták a „Kozmosz-700" jelzésű mesterséges holdat. Már maga ez a szám Is bizonyítja, hogy milyen hatalmas szerepet kezd játszani a világűr a Szovjetunió gazdasági életében. Bár a Kozmosz-program so­rán elvégzendő feladatok igen változatosak és sokrétűek, há­rom főbb csoportba lehet őket foglalni: fizikai jelenségek ta­nulmányozása, az űrrepülések­kel kapcsolatos technikai prob­lémák megoldása, valamint a tudományos jellegű kutatás. 1974. XII. 20. Az osztrák dolgozók vegyes érzésekkel tekintenek az új esztendő elé. Vajon, enyhül­nek-e gondjaik, csökken-e a drágaság? Jóformán senki sem kételkedik benne, hogy az amúgyis magas árak még to­vább jognak emelkedni. Töb­bek között a Gazdasági Kuta­tó Intézet is megerősítette ezt, és a konjunktúra csökkenését jósolta. A dolgozók gondjait szaporítja munkahelyeik bi­zonytalansága, hisz már számos osztrák vállalatban elbocsájtá- sokra került sor, ós a jövő év­ben további elbocsátások vár­hatók. Annak, hogy Ausztriában a tőkés világ válságjelenségei nem nyilvánulnak meg oly nagy mértékben, mint a többi fejlett nyugat-európai ipari államban, kétségtelenül a legfontosabb oka az, hogy az export növe­kedett és hogy a szocialista országokkal folytatott kereske­delem kedvezően fejlődött. Az osztrák dolgozókat jelen­leg különösen az háborítja fel, hogy az általános drágaság mellett a különféle díjszabáso­kat is jelentékenyen emelik. A bécsi városi tanács „újévi ajándéka“ többek között az. hogy január elsőiétől a villa­mosjegy ára az oldigi 6 Schil- ling helyett 8 Sehillingre emel­kedik, a villamosbérletek ára pedig 6 százalékkal, a heti je­gyeké pedig mintegy 30 száza­lékkal lesz drágább. A gáz árát 52 százalékkal emelik ós lénye­gesen drágább lesz a villamos­MIT HOZ AZ ÚJ ESZTENDŐ AUSZTRIÁBAN? áram is, sőt a távfűtés költ­ségei 60 százalékkal lesznek nagyobbak. Az általános drágaság és a díjszabások jelentős emelkedé­se mellett a dolgozókat külö­nösen a lakbér-uzsora és ál­talában a lakásínség sújtja. A lakbérek évente mintegy 10— 14 százalékkal emelkednek. 1969-től 1973-ig ez az emelke­dés 42 százalékot tett ki, ami a legnagyobb arányú emelke­dés Európában. A kormány megígérte, hogy évente 5000 la­kással épít többet. Ezt az ígé­retet azonban nem tartotta be. sőt a lakásépítkezés egyre csökken. Bécsben például az 1969-ben épített 14 703 lakás közül több mint 5000 volt vá­rosi lakás, az 1973-ban épített 6500 lakás közül pedig mint­egy 3000-et építtetett a város. Még Graz, a bécsi polgármes tér is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy a bécsi lakás- igénylők 90 százaléka számára a lakásépítési hozzájárulás (mintegy 250 000 Schilling) valamint az új lakások lakbére (havi 2000 Schilling, sőt több) megfizethetetlenné vált. A legfontosabb kérdés ma — állapította meg Franz Muhri elvtárs, az OKP elnöke a Köz­ponti Bizottság decemberi ple­náris ülésén, biztosítani a meglévő munkahelyeket és új munkahelyekről gondoskodni. Ezzel kapcsolatban az Osztrák Kommunista Párt három köve­telést támaszt: 1. A tömegek vásárló erejének növelését ak­tív bér- és szociálpolitika út­ján, valamint hatékony intéz­kedésekkel a drágaság ellen, továbbá a munkások és alkal­mazottak számára igazságos adópolitikát. 2. A munkahelyek biztosítására irányuló fokozott állami ösztönzést, továbbá a lakásépítés növelése útján méltányos lakbérek biztosítását s ugyanakkor a vállalkozók nyereségeinek fokozott meg­adóztatását. 3. A Közös Piac felé való egyoldalú orientáció helyett sokoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, külö­nösen a szocialista országok­kal Ezen a téren a lehetősé­geket még távolról sem merí­tették ki. A jelek arra utalnak, hogy a lakosság elégedetlensége fokozottan aktivitásba megy át, habár e folyamat még csak a kezdetén tart. Bécsben de cemberben ezrek tüntettek a város tarifa-politikája ellen. A tüntetők végigvonultak Bécs legnagyobb üzleti utcáján, a Mariahilferstrassén, a Kőrúton, egészen a Városháza elé. Fi­gyelemre méltó az, hogy ebben a megmozdulásban, — amelyre az OKP felhívására került sor — részt vettek számos társa­dalmi szervezetek, mindenek­előtt az ifjúsági és diákszerve­zetek tagjai Is. A küszöbönálló 1975-ös esz­tendő Ausztriában a választások éve lesz. Októberben — ha ugyan nem előbb — újra vá­lasztják a parlamentet. Tekin­tettel a jelenlegi helyzetre a kommunisták parlamenti képvi­seletének kivívása, bár nem könnyű, de teljesen reális fel­adat. Az 1975-ös esztendő — Auszt­riában is mozgalmas évnek ígérkezik. VIKTOR KULIKOV hadseregtá- bornok, a Szovjetunió fegyve­res erőinek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese Hanoiból visszaérke­zett Moszkvába, ahol részt vett a vietnami néphadsereg 30. év­fordulójának ünnepségein. Az SZKP Központi Bizottsága határozottan elítéli Uberto Al- varado meggyilkolását és azo­kat az önkényes törvénytelen cselekedeteket, amelyeket a de­mokrácia eszméjéhez ragaszko­dó guatemalai hazafiak ezrei­vel szemben alkalmaznak a hatóságok — hangsúlyozta az SZKP KB nyilatkozata, amelyet a guatemalai Munkapárt kb főtitkárának, ismert írónak és költőnek meggyilkolásáról tett közzé. BUENOS AIRESBEN újabb nyilvánvalóan politikai gyil­kosság történt. Az argentin rendőrség egy baloldali szerve­zet központjának közelében egy 25-éves férfi holttestére buk­kant. Az ismeretlen tettesek után megindult a nyomozás. A politikai terror áldozatainak száma Argentínában ezzel 223- ra emelkedett. DZSEMAL BIJEDICS jugosz­láv miniszterelnök hivatalos iráni látogatásának befejezté­vel visszaérkezett Belgrádba. MARIO SOARES portugál mi­niszterelnök január 6—8. kö­zött hivatalos látogatásra Belg­rádba érkezik Milos Minics ju­goszláv külügyminiszter meghí­vására. KURT WALDHEIM ENSZ-főtit- kárnak a Biztonsági Tanácshoz beterjesztett hivatalos jelentése szerint a július 15-i ciprusi ál­lamcsínyt követő hét alatt 3000 ember tűnt el a szigetország­ban. BISSAUBÓL érkezett jelenté­sek szerint a Zöldfoki-szigete- ken ideiglenes kormány jött létre a Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Füg­getlenségi Pártja (PAIGC) és Portugália képviselőiből. A kor­mány 1975. július 5-ig marad hivatalában, amikor a Zöldfoki- szigetek elnyeri teljes függet­lenségét. SZÓFIÁBAN ülést tartott a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. A plénumon egyhangúlag határozatot fogad­tak el arról, hogy 1976 elejére összehívják a BKP XI. kong­resszusát. KUBÁBAN nagy lelkesedéssel készülnek a dolgozók a kom­munista párt I. kongresszusá­ra. A társadalmi és politikai szervezetek kérésére a párt ve­zetősége a jövő évet a kommu­nista párt első kongresszusa évének nyilvánította. ANDRES PASCAL, a meggyil­kolt Allende chilei elnök uno­kafivére vette át a törvényen kívül helyezett baloldali forra­dalmi mozgalomnak, a MIR-nek a vezetését. Pascal a tűzharc­ban megölt Miguel Enriques helyét vette át. PERUBAN a kormány 7 mil­lió hektár kisajátított földet osztott szét a föld nélküli pa­rasztok és a mezőgazdasági szövetkezetek között az agrár­reform elfogadása óta eltelt öt évben. 1975-ben további 2,5 millió hektárt adnak át a pa­rasztoknak Súlyos bányastracsétlenség Lievin — Súlyos bányasze­rencsétlenség történt pénteken reggel a belga határ közelében lévő lievini szénbányában. A bányaszerencsétlenség oka súj­tólégrobbanás, amely 710 mé­terrel a Föld felszíne alatt tör­tént, 15 perccel azután, hogy a bányászok leereszkedtek az aknába. Hivatalos és végleges jelen­tések szerint a szerencsétlen­ségnek 36 halottja és 6 sérültje van. A lievini bányaszerencsétlen­ség a legutóbbi 15 év legsúlyo­sabb katasztrófája Franciaor­szágban.

Next

/
Thumbnails
Contents