Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-22 / 301. szám, vasarnap
VÁLLVETVE A NEMZETKÖZISÉG JEGYÉBEN Peter Colotka eívtárs beszéde Rimavská Sobotám (ČSTK) — Tegnap Rimavská Sobotában (Rimaszombatban) megünnepelték a város felsza? badulásának 30. évfordulóját. Az ünnepségeken az SZSZK párt- és kormányküldöttsége is részt l'eíjt Peter Colotkának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZSZK kormánya elnökének vezetésével. Az egybegyűlt dolgozók a város utcáin át felvonultak a Februári Győzelem térre, ahol megtartották az ünnepi nagygyűlést. A nagygyűlésen Peter Colotka, a párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. Beszédében Colotka elvtárs többek között kifejezte örömét, hogy a lakossággal együtt ünnepelheti meg e jelentős eseménynek, Rimavská Sobota felszabadításának 30. évfordulóját. Megemlékezett arról, hogy a csehszlovák kommunisták voltak azok, akik a burzsoázia ellem egyesítették nemzeteink és nemzetiségeink munkásosztályát és dolgozóit. A kommunista párt és a vörös szakszervezetek vezetésével folyó heves osztályharc, amelyben vállvetve harcoltak a szlovák és a magyar nemzetiségű munkások, kisparasztok és a haladó szellemű értelmiségiek, a nemzeti és szociális felszabadításunkért vívott sokéves hosszú küzdelem része volt. Ez a küzdelem a Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőpontját, amelyben e vidék lakosságának jelentős része volt. Ezen a vidéken harcoltak a Sukajev, a Szagyilen- ko, a Kozlov, az Osztrovszkij, a Kolodazsnyij, az Eugen Novák partizánbrigádok és partizáncsoportok, valamint a Petőfi partizánosztag, és sok más partizáncsoport, amelyekben szlovák, cseh szovjet, m«eyar nemzetiségű partizánok küzdöttek más nemzetek fiaival közösen hazánk szabadságáért. A szocialista hazánk felvirágoztatására irányuló együttes igyekezet elmélyíti népeink és nemzetiségeink: a csehek, a szlovákok, a magyarok és az ukránok testvéri együttélését — emelte ki a továbbiakban Colotka elvtárs. A mindennapi gyakorlatban igen jól bevált a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméje, amely elmélyíti a különféle nemzetiségű dolgozók testvér- barátságát, növeli az elvtársi együttműködést és megértést. A reakciós, a szocialistaellenes és a jobboldali opportunista erők a politikai válság idején a párt vezető szerepe, a Szovjetunióval való szövetségünk, valamint szocialista államunk osztályjellege ellen indított támadása során nem véletlenül próbálta újra felszítani a nacionalista szenvedélyeket, szembeállítani egymással népeinket és nemzetiségeinket. A szocializmus, népünk forradalmi vívmányai ellen indított reakciós támadásaiknak volt ez része. Ellenségeinknek ez a szándéka azonban nem vált valóra. Becsületes polgáraink ugyanis tekintet nélkül nemzetiségükre, meg voltak győződve arról, hogy egyedül szülőföldjük, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a hazájuk, amelyet együttes erővel és testvéries^ együttélésben kell építeniük és védelmezniük. Beszéde végén Colotka elvtárs a járás és Rimavská Sobota dolgozóinak köszönetét mondott munkásságukért, valamint sok szerencsét és sikert kívánt az elkövetkező új esztendőben. Új kort nyitott a felszabadulás A 30. évforduló ümnepségel Levicén (Léván) (ČSTK) — Pénteken, december 20-án volt 30 éve annak, hogy a hősies szovjet hadsereg a levicei (lévai) járás jelentékeny részét, valamint magát Levice városát is felszabadította. A járás és a város párt- és állami szerveinek, a Nemzeti Front szervezeteinek, a csehszlovák néphadsereg és a szovjet hadsereg képviselői csütörtökön délután a jelentős évforduló megünneplése keretében megkoszorúzták Levicében a Hősök terén levő emlékművet. A felszabadítók iránti hálájukat a járás sportolói is lerótták. A felszabadítás évfordulójának tiszteletére terepfutást rendeztek. Az évforduló tiszteletére a városi szervek ezután ünnepi ülést tartottak. Az ülésen a járási párt- és állami szervek küldöttségei, valamint sok más vendég vett részt. Ünnepi beszédet Jozef KarCek, a Levicei Városi Nemzeti Bizottság elnöke mondott. Megemlítette, hogy a város lakosságának száma jelenleg 19 000 fő, azaz a lakosság száma a felszabadulás óta hét ezerrel növekedett. A varosban 5600 korszerű új lakás épült. A felszabadulás előtti időkben a levicei járás alig 900 ipari dolgozónak nyújtott megélhetést. Ma csupán a városban több mint 8900 ember dolgozik az újonnan felépült üzemekben, mint pl. a V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzemben. a szövetkezetek baromfi- farmján, a baromfifeldolgozó üzemben, a malátagyárban, az új nagy kenyérgyárban stb. A járás lakossága a mezőgazdasági termelés, a kulturális 'fejlődés, az egészségügy, a sport, a város szépítése és a környezetvédelem terén is hasonló sok sikert ért el. A város a fennállása óta eltelt 800 év alatt nem fejlődött annyit, mint a felszabadulás őta. Megtárgyalták a terv teljesítését Befejeződött a Cseh (ČSTK) — Pénteken Prágában folytatódott a Cseh Nemzeti Tanács 14. ülésszaka. Az ülést Vladimír Ambruz, a CSSZK legfelsőbb képviseleti testületének alelnöke nyitotta meg. Az ülésen Josef Koreák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, a cseh kormány miniszterei, valamint a CSSZK központi hivatalainak képviselői is jelen voltak. Napirenden a cseh kormánynak a cseh népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentése szerepelt. A jelentést Stanislav Rázl, a CSSZK kormányának alelnöke, a Cseh Tervbizottság elnöke ismertette. A vita során több képviselő szólalt fel. A vitafelszólalások végén Stanislav Rázl, a CSSZK kormányának alelnöke méltá- nyolóan nyilatkozott a jelenlevő képviselőknek a problémáNemzeti Tanács ülése val kapcsolatos érdeklődéséről és azon aktivitásukról, amellyel a népgazdaság fejlesztésével összefüggő kérdések iránt viseltetnek. A Cseh Nemzeti Tanács plenáris ülése ezután megvitatta a képviselők egy csoportjának a Jan Sverma újságíródíj létesítéséről szóló törvény meghozásával kapcsolatban benyújtott javaslatát. A javaslat megvitatása után a plenáris ülés jóváhagyta a Tan Sverma újságíródíj létesítéséről szóló törvényt. A Cseh Nemzeti Tanács e törvénye 1975. január 1-vel lép életbe. A Jelenlevők a plenáris ülés végén meghallgatták a CSNT elnökének azt a jelentését, amely «z elnökség október 19-e óta k^feitett tevékenységével foglalkozik. Ezzel a Cseh Nemzeti Tanács kétnapos 14. ülésszaka véget ért. HASZNÁLJUK KI JOBBAN LEHETŐSÉGEINKET (Folytatás az 7. oldalról) tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását szolgálja. A határozati javaslat elfogadása után a képviselők jóváhagyták 22 hivatásos bíró felmentését — saját kérelmükre vagy felsőbb javaslatra más járásim helyezik őket —, majd az SZSZK NF Központi Bizottsága Elnökségének javaslatára a járási és a kerületi bíróságokba, valamint a Legfelsőbb Bíróságba 39 új hivatásos bírót választottak. Pénteken a déli órákban Ján Stencilek, az SZNT alel,nőkének zárszavával ért véget a Szlovák Nemzeti Tanács 15. ülése. —cs— SOKSZOROZZUK MEG ERŐINKET EURÓPA ÉS A VILÁG BÉKÉIÉÉRT /Folytatás az 1. oldalról) A további fejlődés alapvető politikai követelménye a békéért és a szociális előrehaladásért folytatott harc szerves egysége. A kommunisták feladata, hogy megmutassák a tőkésországok munkásosztályának és minden dolgozójának, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének Jelenlegi folyamata széles távlatokat nyit meg további harcuk előtt. A szocialista világközösség, az európai kommunista és munkáspártok, valamint a lakosság széles rétegei a pozitív fejlődés további folytatását sürgetik, ellenállnak a monopolista tőke nyomásának. A dolgozók létérdekéért és jogaiért folyó döntő harc, a szociális előrehaladás megteremtése az egyik feltétele az európai és a világbéke, valamint a biztonság és a békés egymás mellett élés megteremtésének. Biľak elvtárs azután szólt a CSKP KB legutóbbi, novemberi plenáris ülésein hozott fontos határozatokról, amelyek a szocializmus építésének további előrehaladását szolgálják. Külön kiemelte, hogy a szocializmus építésének alapjait főleg akkor sikerült hazánkban megerősíteni, amikor a tőkés hatalmak a hidegháború feltételeit kényszerítették ránk, és egy újabb világháború küszöbére taszították az emberiséget. Most fejlett szocialista társadalmunk további megerősítésén munkálkodunk olyan feltételek közepette, amikor egyre nagyobb sikerrel bontakozik ki a nemzetközi enyhülés és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés. Ami azonban számunkra, kommunisták számára világos és érthető, még nem vert erős gyökeret azoknak a széles tömegeknek a tudatában, amelyek szilárd szövetségeseink az imperializmus elleni harcban Európa más országaiban, ahol szintén harcolnak a békéért és a biztonságért. A nagy igazságokat ismételni kell. A mi igyekezetünk és céljaink olyan nemesek és emberiek, hogy nem kell őket véka alá rejteni. Ezért helyesnek tartjuk, hogy az el őkészít őokmányban vi 1 á gosa n kimondjuk a gondolatot, hogy a változások fő oka Európában a szocialista országok rendszerének létrejötte és megszilárdulása, hogy a szociaLzmus egyszer s mindenkorra megmentette a kontinens nagy részét a kizsákmányolás uralmától, amely a militarizmus és a háború, a nemzetek közötti gyűlölködés és bizalmatlanság forrása. A továbbiakban Biíak elvtárs a tőkésországok burzsoá köreinek arról a hiábavaló igyekezetéről beszélt, amellyel az imperializmus agresszív jellegét igyekeznek palástolni, illetve „békés“ szándékukat „magyarázni“. A mi feladatunk, hogy lerántsuk a leplet erről az igyekezetről, és megmutassuk, hogy elsősorban a lenini párt által vezetett szovjet nép következetes erőfeszítéseinek eredményeként sikerült radikális változásokat és új, békés feltételeket teremteni. A pozitív változások Igen fontos tényezője kontinensünkön az európai tőkésországok munkásosztályának a monopoltőke elleni szívós harca. Büszkék lehetünk rá, hogy ebben a harcban, amely az imperializmus politikai és szociális bázisának gyengülését szolgálja, a kommunisták egyre növekvő szerepet játszanak. Ök azok, akik lerántják a leplet'a militarizmus konkrét arculatáról, és az élen járnak a demokratikus és a haladó erők imperialistaellenes harcában. A továbbiakban Bifak elvtárs az európai békeszerető tömegek növekvő szerepének jelentőségéről szólt. Emlékeztetett a moszkvai békeko>\<gresszus és a békemozgalom nevezetes megmozdulásaira, amelyeken az európai tőkésországok békemozgalma.nak képviselői is igen jelentős szerepet játszanak. Fontosnak tartjuk rámutatni arra — hangoztatta Bifak elvtárs —, hogy az új változások elvei nemcsak általános kinyilatkoztatásokban, hanem az utóbbi időben számos •nemzetközi tárgyalás záródokumentumainak konkrét menjoqalmazásáhan láttak navvilánot. Ilyenek például a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia kormányainak a Német Szövetségi Köztársaság kormányával aláírt szerződése! is. A konferenc.a záródokumentumának tükröznie kell a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változásokat, és a szocialista fejlődés visszafordíthatatlanságának tényét Európában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az európai kommunista és munkáspártok már eddig is igen sok hasznos javaslatot és konkrét lépést tettek a karitinens békéje és biztonsága érdekében. Véleményünk szerint a jö:vő évi konferenciának a további pozitív fejlődés irányvonalait is ki kell tűznie. Ezért a testvérpártoknak sürgős felhívást kell intézniük az európai országok kormányaihoz, parlamentjeihez, a haladó mozgalmakhoz, a tömegtájékoztatási eszközökhöz, a társadalmi szervezetekhez, hogy következetesen tartsák meg és járulja\>ak hozzá az európai biztonsági konferencia határozatainak végrehajtásához. Egész kommunista és munkásmozgalmunk sürgős feladat előtt áll. Meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, mozgósítania kell minden haladó és demokratikus erőt a hidegháború örökségének végleges felszámolására, az európai enyhülés folyamatának visszafordíthatatlanságára, valamint a békéért és a biztonságért, a szociális haladásért folytatott harc megerősítésére — fejezte be felszólalását Vasil Bilak elvtárs. Nüv a feinssepIÉ az emiml jövőjéért Borisz Pommarjov elvtárs felszólalása Az előkészítő találkozón részt vevő szovjet küldöttség nevében Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára fejtette ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának véleményét. Bevezetőül Ponomarjov elvtárs elismerését tolmácsolta a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, az Olasz Kommunista Pártnak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a találkozó megrendezéséért és hangsúlyozta Kádár János üdvözlő beszédének jelentőségét. Az SZKP jelentős állomásnak tekinti a budapesti tanácskozást az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának megrendezése útján. A varsói konzultatív találkozó fő politikai eredménye az, hogy azon az európai kommunisták széles körű, egységes hozzáállása bontakozott ki, az európai biztonság és a szociális előrehaladás jelenlegi szakaszát illetően. Pártunk nagyra értékeli e találkozó eredményeit, és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a konferencia összehívása a haladás, a béke és a szocializmus nagy ügyét szolgálja. Ennek érdekében az SZKP a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetköziség elveitől vezérelve továbbra is szorosan együtt fog működni a testvérpártokkal. Az általunk megkezdett munka helyességét és időszerűségét igazolják azok az események is, amelyekre legutóbbi találkozónk óta sor került. Ez pedig a békés egymás mellett élés plveinek a különböző társadalmi rendszerű országok közti kölcsönös kapcsolatok szintjére való emelés igyekezete. Az SZKP KB legutóbbi plenáris ülése is nagy figyelmet szentelt a békeprogram további megvalósításának és a nemzetközi enyhülés folyamata viszMindent a szovjet nép javára Véget ért a Legfelsőbb Tanács ülése rr Moszkva — A fent említett jelszó jegyében zajlott le a moszkvai Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának háromnapos ülése, amelyen a képviselők jóváhagyták a Szovjetunió 1975. évi népgazdasági tervét és költségvetését. Az ülésen részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint a szovjet párt és kormány több más vezető tényezője. A népgazdaság fejlesztéséről szóló törvény jövőre az előző évhez viszonyítva egy lakosra számítva 5 százalékos növekedést irányoz el a reálbéreknél, i nemzeti jövedelem pedig 6,5 százalékkal növekszik. Az ipari termelés az előző évhez viszonyítva 6,7 százalékkal lesz nagyobb. A szovjet nép életszínvonalának emelésére 1975-ben 22,5 milliárd rubelt fordítanak. Közel 80 millió munkásnak és alkalmazottnak emelik a bérét, és további 40 millió polgár jövedelme emelkedik a magasabb nyugdíjakból, ösztöndíjakból, családi pótlékból és egyéb bevételből. Az állami költségvetés 17,4 milliárd rubelt irányoz elő az ország védelmi kiadásaira, ami alacsonyabb az idei kiadások összegénél. A parlamenti vita során a képviselők kiemelték, hogy a Szovjetunió első helyen áll a világon a lakásépítés terjedelmét tekintve. Az utóbbi négy évben közel 45 millió szovjet polgár kapott új otthont. Jövőre 11 millió polgárnak biztosítanak új lakást. szafordíthatatlanságának. Az ülés nagyra értékelte Leonyid Brezsnyev elvtársnak a három vezető nyugati állam képviselőivel folytatott megbeszéléseit, amelyek különösen az enyhülés további megszilárdítására, a kapcsolatok kiszélesítésére irányultak. Ponomarjov elvtárs ezután az európai biztonsági értekezlet jelentőségéről beszélt. Az események folyása azt igazolja, hogy még sokat kell tennünk az imperializmus és a háború erői ellen. Például a NATO legutóbbi ülésén až elkövetkező időszakban az eddiginél 20—25 százalékkal több hadgyakorlatot és más erődemonstrációt fitogtató gyakorlatot tervezett, mint tavaly. A továbbiakban Ponomarjov elvtárs az egyes országok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködés jelentőségéről beszélt. Kiemelte: az a tény, hogy a Szovjetunióban és a többi szocialista országban ismeretlen fogalom a munkanélküliség és az infláció, hogy nincs energiaválság, szintén hatékony eszköznek bizonyul a tőkésországok egyes iparágaiban dolgozó munkások befolyásolására. A szocializmus ugyanis nemcsak jó példával és főleg eszméivel van kedvező hatással a tőkésországok széles tömegeire, hanem konkrét gazdasági tevékenységével is. Mi, kommunisták, egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy a gazdasági kapcsolatokat éles ideológiai harc kíséri. Az SZKP és a szocialista országok testvérpártjai abból indulnak ki, hogy a béke megszilárdítása megkönnyíti és meggyorsítja azoknak a hosszú távú gazdasági és szociális terveknek a végrehajtását, amelyek a fejlett szocialista társadalom felépítését és a kommunizmus megteremtését célozzák. 1974 XII. 22.
