Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-20 / 300. szám, péntek

A SZLOVÁK nemzeti tanAcs ülése (Folytatás az 1. oldalról) le beruházási, a másik üzemel­tetési célokat szolgál. Azokra a döntő jelentőségű építkezési beruházásokra gondolunk, me­lyek az iparban, az építőipar­ban és a mezőgazdaságban meggyorsítják a fejlődés üte­mét, és elősegítik a tervezett szerkezeti változásokat a ter­melésben. Az állami költségvetésből, valamint u nemzeti bizottságok költségvetéséből a nem beru­házási jellegű kulturális és szo­ciális intézkedésekre 1975-ben 6,6 százalékkal többet fordí tünk, mint az idén, vagyis 30,16 milliárd koronát. Ezzel a növekedéssel meggyorsítjuk a nemzeti köztársaságok gazda­sági és szociális színvonalának kiegyenlítődését. Szlovákiában minden állampolgár a költség- vetésből — közvetve — 63H3 korona értékű társadalmi jut tatásban részesül, s ez az ősz szeg 344 koronával több, mint az előző évi. A nemzeti bizott­ságok 17,35 milliárd korona költségvetése tág teret biztosít az állampolgárok kezdeménye zésének felkarolására, a vá lasztási programok teljesítésé re. Az előadó hangsúlyozta, hogy az SZSZK 1975. évi ál laml költségvetése pénzügyileg biztosítja gazdaságunk fejlődé­sét. A pénzügyminiszter beszé de végén javasolta a költség vetési törvény-tervezet elfogn dását. A költségvetési vitában fel­szólalt Karol Martinka, az SZSZK koiTnányelnök-helyette- se, Albert Sviba, Ján Kurjatko, Anastázia Olivová, Vass Jó­zsef és fán Králik képviselő. František Mišeje pénzügymi­niszter felszólalása után a kép­viselők jóváhagyták az SZNT törvényjavaslatát a Szlovák Szocialista Köztársaság 1975. évi állami költségvetésére, Üj törvényjavaslatok Ebédszünet után /öze/ Gujdo- šík, az SZNT alelnöke vezette a tanácskozást. Vajányi László képviselő terjesztette elő az SZNT törvényjavaslatát a me­zőgazdasági adóhozam felhasz­nálásáról és az érvényben lé­vő házadótörvény módosításá­ról. A törvény megszabja, hogy a földadó összege bevételként szerepel majd a nemzeti bi­zottságok költségvetésében, ki­vételt képez a szövetkezetek béralapja túllépéséből származó összeg, ezt az SZSZK költség­vetésébe utalják. František Mi­šeje pénzügyminiszter indoklá­sa után a képviselők a tör­vényjavaslatot jóváhagyták. Ladislav Leco képviselő ter­jesztette elő az SZNT törvény- javaslatát az állami- központi, kerületi és járás — vízügyi szervek jogkörének és felada­tának megszabására. František Hagara, az SZSZK erdő- és víz­gazdálkodási minisztere indok­lásának meghallgatása, vala­mint Rudolf Trizma képviselő felszólalása után a képviselők jóváhagyták a törvényjavasla­tot. A tudomány és technika fejlődése Ezt követően Juraj Buša, az SZSZK műszaki és fejlesztés­ügyi minisztere jelentésben tá­jékoztatta a képviselőket a népgazdaság tudományos-mű­szaki fejlesztésének kérdései­ről. A CSKP és az SZLKP KB májusi ülése után a legfelsőbb pártszervek és a kormány kö­zös eljárást dolgoztak ki a plé­num határozatának teljesítésé­re. Mivel az SZNT 1974-ben foglalkozott a -tudomány és technika fejlesztésének kérdé­seivel, így most a miniszter rö­vid áttekintést nyújtott arról, hogyan teljesítették az emlí­tett plénum határozatát, majd elemezte a jelenlegi helyzetet és vázolta a feladatok teljesí­tésének útját. — Szlovákiában a kutatási- fejlesztési alap gyors ütemben épült — mondotta a minisz­ter —. 1964-től 13 ezerrel nőtt a kutatóintézetekben foglalkoz­tatottak száma. A múlt évben 164 kutatóintézetben és 160 egyéb fejlesztési szakaszon 33 ezer 400 egyén dolgozott. Az említett időszakban része­sedésünk az országos kutatási­fejlesztési kapacitásból 17 szá­zalékról 26 százalékra növe­kedett. Az elmúlt évben a ku­tatási alap fejlesztésére 3,6- szer nagyobb összegű beruhá­zást eszközöltünk mint 1965- ben. Ez lényegesen elősegítet­te, hogy erőteljesebben bekap­csolódtunk az állami kutatási feladatok megoldásába. A fejlődésnek pozitív voná­sa, hogy a kutatási alapot a szakosítási elvek szerint fej­lesztettük, így ez szerves része az országos kutatási-fejlesztési alapnak. Ez a megoldás elő­segítette, hogy több kutatóinté­zetünk olyan kiváló eredménye­ket ért el, amelyekre nemcsak idehaza, hanem külföldön is felfigyeltek. A tudományos­kutatási kapacitásnak 56 szá­zaléka az ipar, 10,4 százaléka a mezőgazdaság fejlesztését segíti. Erőteljesebben okarjuk fejleszteni az ipari jellegű ku­tatást, hogy ez jelentse az összkapacitás 65 százalékát. Meg kell oldani a kutatóinté­zetek és a termelőüzemek kap­csolatát, mivel az utóbbiakban nincs kiépítve megfelelő fej­lesztési alap, a kutatóintéze­tek viszont esetenként még a prototípusokat sem tudják el­készíteni. Elsősorban a gépipa­ri üzemekben építünk ki erős fejlesztési bázist. Szlovákiában a kutatásban dolgozóknak 29,4 százaléka főiskolát végzett, 5,3* százaléka tudományos rangot szerzett, ígyt azt mondhatjuk, rendelkez­nek a munkájuk elvégzéséhez szükséges ismeretekkel. Viszont többségük az akadémia intóze­Köszönet az áldozatkész munkáért (ČSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára tegnap fogad­ta Pavol Molnárt, a bratisiavai Gépállomási és Mezőgépjavító Tröszt igazgatóját, aki közölte, hogy a tröszt 100,5 százalékra teljesítette ez évi tervfeladata­it. A gép- és traktorállomások dolgozóinak ez a sikere annál értékesebb, mert az 1974-re tervezett teljesítmények értéke 64 millió koronával volt na­gyobb, mint tavaly. % % » ötmillió korona értéket kite­vő több mint 250 000 órát dol­goztak társadalmi munkában a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatói, SZISZ-tagjai, segítve az őszi betakarítási munkák­ban. A felajánlás teljesítéséről tegnap jelentést küldtek az SZLKP Központi Bizottságának. Ján Janik, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára az SZLKP KB nevében levélben mondott köszönetét az őszi érésű növények gazdag termé­sének megmentésére kifejtett áldozatos munkáért. Ratifikációs okmányok kicserélése (ČSTK) — Kicserélték teg­nap Prágában a Cernín-palotá- ban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Kubai Köztár­saság között 1973. április 7-én Havannában aláírt konzuláris egyezmény ratifikációs okmá­nyait Miloslav Rűíek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszter-helyettese és Jorge Bolanos Suarez, a Ku­bai Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. A ratifikációs okmányok cse­réjén jelen voltak csehszlovák részről a Külügyminisztérium, kubai részről a nagykövetség képviselői. teibem dolgozik, a tárcákhoz tartozó fejlesztési bázisokon és az üzemekben kevés a tu­dományos kutató. Szükséges, hogy a népgazdasági terv fel­adataiból kiindulva a kutatási alapban szerkezeti változások történjenek. Nem kedvező je­lenség az sem, hogy a kutatók 45,3 százaléka Bratislavában összpontosul, a kelet-szlovákiai kerületben pedig a kutatóknak mindössze 9,3 százalékát talál­juk. Hazánk erős kutatási-fejlesz­tési alappal rendelkezik. Nem­zeti jövedelmünknek 3,9 százalé­kát fordítjuk a tudomány és technika fejlesztésére. Az ötödik ötéves tervben a tudomány és technika fej­lesztésének állami terve 201 kutatási feladat meg­oldását tűzte ki célul. 1971— 73-ban megoldottak 36 felada­tot, 1974-ben 19-et, s az elő­készületekből ítélve a jövő év­ben 105 feladat megoldására van lehetőség. Így az ötödik ötéves tervben az állami terv­ből 160 at oldanánk meg, míg 41 feladat megoldása áttolódik a hatodik ötéves tervbe. Az előadó kifejtette, hogy a kutatási fejlesztési bázisunk erőteljesebben bekapcsolódik a komplex programból származó feladatok megoldásába. A miniszter jelentését köve­tő vitában felszólalt: Anton Preöúch, Ján Pikula, Elena Já- nosíková, Ján Bróska mérnök, az SZSZK építőipari miniszte>- re, Jozef Pinčák és Ondrej Labanský képviselő. Az SZNT ülése ma vitával folytatja munkáját. —cs— Baráti eszmecsere (ČSTK) — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának tanulmányi kül­döttségét, amelyet Milan Dra- govics, a Szerbiai Kommunis­ták Szövetsége Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának tagja 've­zet, tegnap csehszlovákiai tar­tózkodásuk befejezése alkalmá­ból Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára fogadta. A szívélyes beszélgetés fo­lyamán az elvtársak véleményt cseréltek a gazdasági területen megvalósuló nemzetközi együtt­működésről. A fogadáson jelen volt Vladi­mír Miöka, a CSKP KB osz­tályvezetője és "Milan Venisnik, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. A szakszervezet feladatai (ČSTK) — Az 1974. évi tevé­kenységi terv fő politikai fel­adatainak teljesítésével s a jö­vő évi terv eszmei irányvonalá­val, valamint a dolgozóknak a termelés irányításában és fej­lesztésében való részvétele szer­vezésében elért eredményekkel és a szerzett tapasztalatokkal foglalkozott tegnap délután a Szakszervezetek Szlovákiai Ta­nácsának Bratislavában megtar­tott X. plenáris ülése. A Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának s Ellenőrző Bizott­ságának tagjai és póttagjai a kétnapos ülés folyamán ugyan­csak megtárgyalják a szakszer­vezetek szlovákiai szerveinek feladatait az 1975. évi népgaz­dasági terv teljesítésének bizto­sításával kapcsolatban, s kifej­tik véleményüket a Szakszerve­zetek Szlovákiai Tanácsának a CSKP KB novemberi ülésén és az SZKT X. plenáris ülésén ho­zott határozatok teljesítésére irányüló intézkedéseiről. Előadás a magyar drámairodalomról Tegnap Prágában dr. Székely György, az irodalomtudományok kandidátusa, a budapesti Szín- hűztudományi Intézet osztály- vezetője előadást tartott az utóbbi évek magyar drúmairo- dalmí alkotásairól. Az érdeklő­déssel kísért előadáson, ame­lyet a prágai Színháztudományi Intézet és a Magyar Kultúra rendezett, jelen voltak a prágai színházak dramaturgjai, műfor­dítók, filmművészeti és televí­ziós szakemberek. (s) Antonm Zápotocký emlékmű leleplezése Ostrava-Kunacén (ČSTK) — Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke és Miroslav Mamula, a CSKP Észak- morvaországi Kerületi Bizottságának vezető titkára december 19-én részt vett az ostravai Klement Gottwáld Űj Kohó olvasz­tóüzeme politikai-nevelő kabinetjének ünnepélyes megnyitá­sé- és Antonín Zápotocký emlékművének leleplezésén. Ebből az alkalomból Alois Indra elvtárs beszédet mondott, majd leleplezte a szobrot. voltak az osztályellentétek, Kladno, Most térségében, vagy önöknél, az ostravai járásban. A munkások szerették őt, ma­gukénak tartották, mivel egy­szerűen és éppen ezért meg­győzően tudta kifejezni mind­azt, amit ők éreztek. Közismert volt Antonín Zápo­tocký nyílt, őszinte beszéde. Nem hajszolta az olcsó dicső­séget. Nem tűrte a hamis hízel­gést, a valóság leplezését vagy szépítését. Amikor a kohó ér­deke úgy kívánta, szemtől szembe mondta meg a népnek véleményét, jóllehet az nem hangzott éppen kellemesen, s azt is tudta, hogy azonnal nem fogják megérteni. Ezek a tulaj­donságai különösen a felszaba­dulás után mutatkoztak meg erő sen, amikor mint az SZKT elnö­ke megmutatta a dolgozóknak, hogyan kell értelmezni az új feltételek között a szakszerve­zeti tevékenységet. Védelmezte és szilárdította a szakszervezeti egységet, mint a népi demok­ratikus forradalom egyik legna­gyobb vívmányát Vezetésével a szakszervezetek jelentős szere­pet játszottuk a reakcióval való februári összecsapásban, amikor is az üzemi tanácsok emlékeze­tes kongresszusa meggyőzően kifejezte a dolgozók akaratát. Szocialista utunk kezdetéiől hangsúlyozta, a munkásosztály kormánya megköveteli, hogy a nép tudatosítsa saját történelmi felelősségét, hogy saját érdeké­ben lelkiismeretesen és példa­mutatóan dolgozzon, s minden­ki a saját munkahelye sáfára legyen. Dicséretes az a szándékuk — mondotta többek között hogy megörökítik e munkásfor­radalmár, szakszervezeti vezető, kormányelnök és köztársasági elnök emlékét. Zápotocký elv­társ mellszobra teljes joggal kapott helvet itt, a Klement Gottwáld Üj Kohóban, különö­sen a nagyolvasztóknál. Nem­csak azért, mert ő maga is szívvel-lélekkel munkás volt, hanem azért is, mert ezzel kife­jezik a köszönetét azért a gon­dosságért, melyet a szocializ­musnak erre az első nagy épít­kezésére fordított. Zápotocký elvtárs élete hűsé­gesen tükrözte forradalmi mun­kásmozgalmunkat, valamint a nemzeti felszabadításért és a legigazságosabb társadalmi rendért vívott harcot és önfel­áldozást. Zápotocký elvtárs azok közé a vezetők közé tartozott, akiket a munkásosztály nevelt és emelt az élre azokl>an a moz­galmas időkben, amikor a mun­kásosztály súlyos küzdelmeket folytatott politikai jogaiért és a szociális problémák igazságos megoldásáért. Soha nem feled­te el, honnan indult, példásan hű maradt a munkássághoz, so­ha nem akart fölötte állni, az ő nyelvén beszélt, s törhetetlen energiával küzdött a dolgozó nép érdekeiért. Ettől a nemes küldetéstől semmi sem tudta eltántorítani, semmi sem térít­hette le a megkezdett útról. A bebörtönzés és az üldözés kü­lönféle formái ellenére is min­denkor újra meg újra ott jelent meg, ahol a legbonyolultabbnk Miért nem adják ki Barbie-t? Moszkva — JuriJ Gvozgyev, a Novosztyj (APN) szovjet saj­tóügynökség hírmagyarázója írja azzal! kapcsolatban, hogy a bolíviai kormány nem hajlandó kiadni a francia hatóságoknak Klaus Barbie-t, azon a földön, ahol a hazafiak tízezreinek vé­rét öntötte. Válogatott kínzá­sokkal személyesen gyötörte a szabadságharcosokat, paran­csra 150 ezer franciát vittek Németországba a hitlerista ha­láltáborokba. Hosszú időn át nem jutot­tak nyomára ennek a háborús bűnösnek; az igazságszolgálta­tás elől rejtőzve végigkóborolta a fél világot. Végül hamis ira­tokkal Klaus Altmann néven megtelepedett Bolíviában. La­tin-amerikai elvbarátai segítet­ték a menekülő hóhért. Barbie megalapítója lett a Transmari- tima Bolíviaira export-társaság­nak, amelyben a Banzer kor­mány tulajdonát képezi a tőke 51 százaléka. Barbie nagy va­gyonra tett szert. Barbie jelenleg nyugodtan él Bolíviában és ennek a nyuga­lomnak van bizonyos alapja. Miután Bolíviában teljes egé­szében lecserélték a köztársa­ság legfőbb bíróságának tagjait, megszületett a döntés: nem ad­ják ki Franciaországnak Klaus Barbie-t olyan alapon, hogy „bolíviai állampolgár“ és azon­kívül sincs a két ország kö­zött kiadatási egyezmény. A bolíviai hatóságok nem vet­lek figyelembe Párizsnak arra való hivatkozását, hogy az ENSZ keretei között létrejött egyezmények szerint le kell tartóztatni és ki kell adni a háborús bűnösöket. Az elvetemült háborús bű­nösnek nyújtott védelem telje­sen törvényszerű volna, ha Pi­nochet, a chilei katonai junta vezetője, vagy Stroessner, a pa­raguayi diktátor tenné ezt. Sajátos „lelki rokonság“ köti őket össze az egykori Gestapo ügynökkel; a közös gyűlölet a szabadság, a demokrácia, a tár­sadalmi haladás iránt. Nem vé­letlen, hogy nemrégiben még az egykori hitleristák számára Paraguay volt a „legbiz­tonságosabb hely“, ahol már a harmadik évtizede uralkodik Stroosner diktátor. Azután „megbízható hellyé“ vált Chile, miután ott a katonai junta ra­gadta kezébe a hatalmat. A Dél-Amerikában tevékeny­kedő imperialista monopóliu­moknak szükségük van olyan háborús bűnösökre, mint Bar­bie. IRA-bombák London — A Scotland Yard feiiügyelőinek karácsony előtti, hagyományos összejövetelét sza­kította félbe a merénylők újabb három bombatámadása London­ban. Ismeretlen tettesek a főváros déli Chelsea' kerületében, a Soho mozi- és vendéglöbirodal- mában és ugyancsak a város szívében: a központi Totten- ham Court Road postahivatala elé telepítettek bombát. Ezek majdnem egyszerre robbantak fel. A postahivatalnál egy pos­tai dolgozó a helyszínen meg1 halt. öt ember megsérülit. Az AKEL a ciprusi rendezésről Nicosia — A Ciprusi Dolgo­zó Nép Haladó Pártjának (AKEL) küldöttsége, Ezekiel Papajoanninak, a párt főtitká­rának vezetésével találkozott és megbeszélést folytatott Ma­kariosz köztársasági elnökkel. Az AKEL Központi Bizottsá­gának ezzel kapcsolatban ki­adott közleménye szerint az elnök tájékoztatta a küldöttsé­get a ciprusi kérdésekkel kap­csolatos ciprusi—görög állás­pontról, amelyet Makariosz kö­zelmúltban lezajlott athéni tár­gyalásai során egyeztettek. A küldöttség átnyújtotta a köztársasági elnöknek azt a dokumentumot, amely ponto­san ismerteti a párt Ciprus legfontosabb problémáival kap­csolatos álláspontját és u prob­léma békés, demokratikus ren­dezésére irányuló javaslatait. Az AKEL többek között szük­ségesnek tartja szilárd belső front kialükítását, az illegális fegyveres csoportok teljes le­fegyverzését és feloszlatását, valamint a kormány biztonsági erőinek a törvényesség és a rend biztosítása érdekében tör­ténő felhasználását. 1974. XII. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents