Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-17 / 297. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN Cs. P. Az 1972/66. sz. hirdetmény 10. §-ának 2. bek. megállapítja: ha a kisajátítás során igényelt telek tulajdonosa kijelenti, hogy a Polgári Törvénykönyv 490. §-ának 2. bek. értelmében legfeljebb 800 m2 terjedelmű beépítetlen építőtelkét egyenes ágú rokonának (gyermek, unoka, szülő, esetleg nagyszülő és testvér) ajándékozza, s az ilyen kijelentés után 6 hónapon belül a helyi nemzeti bizottság építésügyi osztályán igazolja-, hogy az ajándékozási szerződést az állami jegyzőség bejegyezte (regisztrálta), a telektulajdonost a hnb építésügyi osztálya felhívja, 6 hónapon belül igazolja, fel van-e készülve az építkezésre (pénz, anyag), s beadta-e a rendesen felszerelt kérvényét az építkezési engedély kiadása iránt. Indokolt, kivételes esetekben a linb a határidőt további 6 hónappal meghosszabbíthatja. Ha a tulajdonos, vagy az említett megáján dékozott rokon eleget tesz az említett feltételeknek, a kérdéses telket mint előnyben részesített tulajdonosnak meg kell hagyni. Az a körülmény, hogy fia nőtlen, a hirdetmény szempontjából nem számít, és nem lenne akadály a Polgári Törvénykönyv 490. íjának 2. bek. szerinti ajándékozásnál sem. Sz. J.: Válás irtán a házastársat volt házastársával szemben szükséges eltartás illeti meg. Ennek megállapításánál a bíróság mindkét fél anyagi és kereseti viszonyaiból és lehetőségeiből indul ki. Ha volt férjének nyugdíján kívül mellék- jövedelme is van a szőlőből, lehetséges, hogy a bíróság megítél önnqk bizonyos összegű tartásdíjat. Fellebbezésében mutasson rá rossz egészségi állapotára is. NYUGDÍJÜGYEKBEN A. B.: ön most 52 éves, hat gyermeket nevelt fel (születési éveik: 1945, 1948, 1949, 1951, 1953, 1964). A gyermekeiről való gondoskodással azok 3 éves koráig — kizárva az egymást fedő éveket — 11 év pót- időt szerzett, s ezenkívül van 15 ledolgozott éve. Az említett pótidőből le kell majd azonban vonni azt az időt, mikor szülési szabadságon volt, mert ez mint ledolgozott idő számítódik be. Ha az utóbbi adata helyes, már meglenne az öregségi járadékhoz szükséges 25 besáí- mítható éve, de még hiányzik egy éve a korhatár eléréséhez. Az öregségi járadék megállapításának további feltétele, hogy a dolgozó a járadékigény keletkezésének idején még dolgozik, vagy a munkát (munkatevékenységet) nem hagyta abba két évnél korábban az igény keletkezése előtt. Mivel az utóbbi feltételt veszélyeztetné, ajánljuk, hogy az Igény keletkezéséig (53. éve betöltéséig) újból lépjen munkába. Továbbá fontolóra kell még venni a törvény intézkedését is, hogy a munkatevékenység megszakításának idejét az utolsó 5, vagy 10 év átlagánál osak akkor nem veszik tekintetbe, ha a járási nemzeti bizottság járadékbizottsága a megszakítást fontos okból indokoltnak ismeri el. Az Ön esetében a kisgyermekekről való gondoskodás számítható ilyen oknak. M. F.: Ajánljuk, hogy sógur- nője kérje az ápolási pótlék emelését. „Hull az elsárgult levél'* jeligére: Ha mint özvegy újból férjhez menne, ezzel elveszítené a 687 korona összegű özvegyi járadékát, de a három kiskorú, még ellátatlan gyermekére továbbra is folyósítani fogják az árvajáradékot az eddigi 1032 korona összegben. Kiskorú gyermekei csupán akkor veszítenék el igényüket az árvajáradékra, ha leendő férje a gyermekeket örökbe fogadná. BALESETI KÁRTALANÍTÁS T. J.: A dolgozók társas balesetbiztosítása (združené poistenie pracujúcich) értelmében ön az 1. típusú szerződést kötötte havi 25 koronás prémiummal. A dolgozók ilyen társas balesetbiztosítása a törvény alapján az 1. típusú szerződés esetében a szerződés megkötésének évfordulójára eső nappal szűnik meg abban az évben, amikor a biztosított dolgozó betölti 65. életévét. Mivel a biztosítás a törvényes biztosítási feltételek értelmében szűnt meg, sem a biztosító, sem a munkaadó vállalat nem volt köteles önt erre külön figyelmeztetni. Ajánljuk, győződjék meg arról, nincs-e társított háztartási biztosítása, amely magában foglalja rendszerint — a megegyezés szerint — a háztartás tagjainak balesetbiztosítását is. Ha lenne ilyen biztosítása, akkor e szerződés alapján lenne igénye az egyébként nem üzeini (otthoni) baleset kártalanítására a balesetbiztosítási feltételek szerinti mértékben. K. A.: Mint 64 éves rokkant- nyugdíjast munka közben üzemi baleset érte. A munkaadó vállalat elutasította a kártalanítást azzal, hogy nem dolgozott a baleset, ill. betegállománya előtt legalább 3 hónapot. Panaszával forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Nové Zámky hivatalhoz és kérje, hogy az 1956/54. sz. betegbiztosítási törvény 21. §-a 1. bek. utolsó mondatának értelmében folyósítsák az üzemi baleset által keletkezett betegállomány idejére a táppénzt (az első naptól kezdve a napi tiszta kereset 90 százaléka a ledolgozott évekre való tekintettelj. Ha a balesetért több mint 30 pont értékű fáj- dalomdíj járna, akkor erre is igénye lenne, de már csak a munkaadó vállalattal szemben. Ennek értékeléséről az üzemi orvos állít ki igazolást. Az ilyen betegállomány idejére megilleti a munkaadó vállalattal szemben a táppénz és az átlagkereset közötti különbözet is. Különélési pótlékra akkor lenne igénye, ha erre a munkaadó vállalat szerződésben kötelezte volna magát. M. M.: Az 1973-ban elszenvedett üzemi balesete következtében teljesen rokkanttá vált és teljes rokkantjáradékot kap. A munkaadó vállalat elismeri, hogy üzemi balesetről van szó, amelyet a Munkalörvénykönyv 190. és következő paragrafusai értelmében hajlandók is kártalanítani. Az idézett rendelkezések értelmében igénye van: egyszeri juttatás címén az orvos (kórház) által megállapított fájdalomdíjra (bolestné), a tartós következmények esetében igénye van a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó egyszeri kártalanításra (náhrada za sťažené spoločenské uplatnenie), amit szintén az orvos (kórház) számít ki pontokban, továbbá a betegállomány egy éve alatt igénye van a baleset előtti naptári évben elért átlagkeresete és a folyósított táppénz közti különbség teljes megtérítésére, a beteg- állomány megszűnte után, illetve a teljes rokkantjáradék megállapítása utáni időre igénye van az említett — 1972 — évben elért átlagkeresete és a folyósított rokkantjáradék közti különbségre azzal a korlátozással, hogy a kiilönbözetet teljes mértékben kell téríteni, ha az átlagkereset összege nem haladja meg a havi 2500 koronát, mert a 2500 koronán felüli összegből csupán fele erejéig kell a különbözeiét megtéríteni. Az átlagkeresetet az év folyamán kötött munka- viszony vagy a változatlan munkaadóval kötött munkaviszony esetében — ha az alapfizetése lényegesen megváltozott — az új belépéstől, illetve az alapfizetés lényeges megváltozásától kezdve a baleset napja előtti utolsó bérelszámolásig terjedő idő alatt elért keresetből kell kiszámítani. Ajánljuk, forduljon ii^yvé lliez. Dr. F. J. (sSt* A ^ §T(c*<3 VÍZ — A LEGDRÁGÁBB KINCS A világ számtalan részén a víz lett a legdrágább kincs. A kutatók ezrei foglalkoznak a víz természetes körforgásával, földi előfordulásaival, a természetes vagy mesterséges víznyerés különféle módjaival. A legnagyobb víztogyasztó mindenütt az ipar. így van ez nálunk is. A kitermelt víznek közel 60 százalékát az ipar használja fel és mintegy 40 százalékát a háztartások. Az UNESCO adatai szerint egy liter benzin előállításához 10 liter víz, egy liter sör előállításához 15 liter víz fel- használása szükséges. Egy köbméter, vagyis 1000 liter víz fogy el — részben hűtés, tisztítás stb. formájában — 3 q szén, 60 kg acél, 15 kg papír, vagy 2 kg műselyem előállítása során. Vannak olyan gyártási eljárások, amelyekhez még jéval nagyobb mennyiségű vízre van szükség (pl. húsipar, gyapjúipar). Földünk nagyobb részét víz borítja. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz területe közel 140 millió négyzetkilométer, ezzel szemben csak a Csendes-óceán felülete — melléktengereivel együtt — 180 millió négyzetkilométer! A szárazföldek és u tengerek aránya 1:2,43. A számok tehát azt bizonyítják, hogy bőven van víz. A Föld kb. 1360 millió köbkilométernyi vízkincsének azonban mindössze 3 százaléka édesvíz, 97 százaléka sós tengervíz. Fogyasztásra pedig csak az édesvíz alkalmas. A Föld édesvízkészletének kb. 75 százaléka, a felszínen található édesvíznek pedig kb. 99 százaléka a sarkok jégállományában található. A sarkok hatalmas jéghegyei és végelláthatatlan jégmezői tehát rengeteg vizet raktároztak el. Nemzetközi adatok szerint Európában minden ember — átlagosan — kb. 150—200 liter vizel használ el naponta. Európa, de még a tengenen- túli országok is jelentős vízhiánnyal küzdenek, különösen a nyári hónapokban. A vízhiány a legfejlettebb és a legnagyobb ipari országok fővárosaiban nyáron ijesztően megnőtt. jellemző, hogy míg például egyes nagyvárosok részben kutakból, részben felszíni vízkivétel útján kapják a vizet, kb. 30—40 km-es körzeten belül, San Franciscób# már 400 km távolságból jut el a vízi A Ruhr-vldéken már alig van emberi fogyasztásra alkalmas víz, a folyók szennye- zettek, tisztításuk szinte Lehetetlen. A tervek szerint Skandináviából csővezetéken importálnának ivóvizet. Ismeretes, hogy Kuvaitban alig van édesvíz, és a tengerből állítanak elő — igen nagy költséggel — ivóvizet. A Jordán folyó vizének elvezetésével kapcsolatos tervek nemzetközi bonyodalmakhoz vezettek stb. A tiszta ivóvíz a legdrágább nyersanyagok közé tartozik. Előállítása — az egyre növekvő fogyasztás miatt — évről évre nehezebb. Moszkva napi vízigénye kb. 3,5—4 millió köbméter! Ezt a hatalmas vízmennyiséget nagyobbrészt felszíni vízművekből nyerik, mégpedig 40 százalékát a Moszkva folyóból, 60 százalékát a Volgából (a Volga—Moszkva-csatornán keresztül). Ä Moszkva folyón két vízkivéleli mű van, teljesítményük egyenként 900—1000 köbméter naponta. Ezenkívül a Moszkva folyón 4 nagy medertároló van. Egy-egy tároló megközelíti a Balaton méretét, amelynek vízfelszíne 591 négyzetkilométer. A hatalmas medertárolók feltöltése, illetve utántöltése nehéz műszaki feladat. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a mérések szerint a Balaton vizéből meleg nyári napokon átlagban kb. 2,5—3 millió köbméter víz párolog el. A vízművek napjainkban egyre inkább „vízgyárakká“ fejlődnek, ahol a tudomány minden vívmányát felhasználják, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű ivóvizet nyerjenek. Ez az igyekezet napról napra nagyobb akadályokba ütközik, egyrészt azért, mert folyóink szennyezettek, másrészt azért, mert az igények szinte állandóan nőnek. Az USA-ban már a csatornák szennyvizét is kezejik, hogy legalább ipari fogyasztásra alkalmassá tegyék. Nyugat-Né- metországban olyan hatalmas mennyiségű szeny- víz keletkezik, hogy azt az egyébként is szeny- nyezett folyókban már nem lehet elhelyezni, és nagy részét a Keleti-tengerbe kell vezetni. A folyóvizek elszennyeződése világjelenség, amely ellen nemzetközi összefogásra van szükség. A KGST-országok már felismerték e probléma fontosságát, s fokozott figyelemmel kísérik folyóink tisztaságát a határokon túl is, és eredményesen együttműködnek a víz minősége védelmében. LÉZERKÉS A SEBÉSZEK KEZÉBEN A moszkvai Visnyevszkij Sebészeti Intézetben legújabban lézerkést alkalmaznak a szív- és a májműtétek elvégzésére. A szemészetben már évek óta hasznosítják korunk technikájának „varázspálcáját“, a lézert súlyos szembántalmak orvoslására, de a szív- és a májműtéteket maguk a sebészek is a legnehezebb feladatnak tartják. A műtéti módszerek több évtized során alakultak ki és nemzedékről nemzedékre „öröklődnek“. Miért van hát szükség lézerre a műtőben? Alekszandr Visnyevszkij professzor, az intézet névadó tudósának unokája az új sebészeti lézer úttörője. Egyelőre mindössze egyetlen példány van a lézerkésből, de már 1975-re tervezik sorozatgyártásának megkezdését. A sebészeti lézer ember nagyságú szerkezet. Külsőre keskeny szekrényre emlékeztet, amelynek felső részéhez merev cső van erősítve. Ehhez a csőhöz csatlakozik a különleges berendezés, a lézerkés. Igaz, egyáltalán nem hasonlít késre, a sebészek szikéjére. A belőle kiáramló lézersugár nem vágja a szövetet, hanem elgőzölögleti. Könnyű mozgatni, és bonyolult optikai szerkezete révén rendkívül pontosan lehet irányítani. A sebészeti lézerkésnek számos előnye van hagyományos szikével szemben. Szívműtétek so rán a mellkas nyílásán át közelíti meg a sebész a szívet — olykor egy gyermek szívét —, amelyen nagyon pontos bemetszést kell ejtenie; ettől függ egy ember normális szívtevékenysége, élete. A sebész műtét közben a szikén kívül egész sor más eszközt is használ, s ezek bizonyos mértékig elfedik a műtéti teret. Ám a sebésznek állandóan ellenőriznie kell az átmetszett szöveteket. A lézerkés megoldja ezeket a nehézségeket. A vágás abszolút steril és a lézerkés még a több órás műtétek során sem tompul-csorbul ki. Évszázadok óta álmodoznak a sebészek a vér- telen műtétekről. A lézerkés megvalósítja ezt az álmot, mert nemcsak átmetszi a szöveteket, hanem rögtön el is állítja a vérzést. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a sebészek optimális körülmények között végezzék el a legbonyolultabb, legfelelősségteljesebb műtéteket is. Az új lézerkést 1969-ben próbálták ki először emberi műtét során — de nem a mostani lézerkést, hanem elődjét, az impulzusüzemű optikai kvantumgenerátort. ÚJ GYORSVONATOK A LÁTHATÁRON Az Angol Államvasutak APT—E elnevezésű, új típusú gyorsvonati szerelvényt készítettek, amelynek — a próbajáratok során ,— kb. 200 km/óra sebességgel is igen jó futási tulajdonságai vannak. A gázturbina meghajtású motorvonat ellenőrző műszerei a legkisebb sugarú kanyarban 200 km/óra sebességgel 200 mm „túlemelési elégtelenséget“ állapítottak meg. Ez azt a különbséget jelenti, amely a meglevő pályák tényleges túl- emelése és azon túlemelés között van, amire szükség lett volna, hogy a kerekek karimái és a külső sínszál között ne keletkezzék nyomás. Az utasok kényelme érdekében a kocsiszekrényt a kelletténél jobban megdöntik, ha a szerelvény a meglevő fővonal kanyarjain halad nagy sebességgel keresztül. Ezt a kocsiszekrények a forgózsámolyokhoz viszonyított megdöntésével érik el. Az elektrohidraulikus működtetésű billentő hajtómű, az önbeállító, lágy, levegőrugós felfüggesztéssel együtt kifogástalan utaskényelmet biztosít. Üj, vagy speciálisan kialakított pályán a szerelvény 320 km/órát meghaladó sebességei fog haladni. A Svéd Államvasutak az ASEA vállalattal együttesen kísérleteket szándékszik folytatni a kialakítás alatt álló, nagy teljesítményű, 200 km/óra névleges sebességű gyorsvonattal. Erre a célra egy, až ASEA által 1948-ban gyártott X5 gyártási sorozatú háromrészes szerelvényt alakítanak át és szerelnek fel korszerű villamos meghajtással és látnak el új típusú, levegő rugózásé forgózsámolyokkal. Az egyszerűen kezelhető tirisztoros vezérléssel a szerelvény fokozat nélkül gyorsítható fel. Az összesen 2240 kW teljesítményű 8 motort a két szélső kocsi forgózsámolyaiba szerelik be. A szerelvénysebesség rövid időtartama 220 km/órára növelhető. A kanyarban fellépő centrifugális erőnek az utasokra gyakorolt hatását oly módon egyenlítik ki, hogy a kísérleti szerelvényt billentő berendezéssel látják el, amelynek segítségével a kanyarokban a kocsiszekrényeket befelé döntik. A megengedhető nagyobb kanyarsebességek eredményeképpen a meglevő pályák átépítése nélkül is nagyobb utazási átlagsebességet lehet elérni. A motorkocsi mindkét oldalára beépített átviteli tagokkal az ASEA kísérletekkel már a múltban megoldotta azt a problémát, hogy az áramszedők maximális méretű kocsiszekrénydőlés esetében is érintkezzenek a felső vezetékkel. A szerelvény nagy sebesség közbeni futási magatartását és a keletkező sínerőket számos futódinamikai számítással, számítógéppel fogják meghatározni. Az átépített szerelvény kísérleti próbajárataival kívánják a számítások helyességét ellenőrizni és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezni, amelyeket a jövőbeni nagy teljesítményű gyorsvonatok tervezésénél hasznosítani tudnak. Egy új konstrukcióval azt a célt szándékoznak elérni, hogy a 220 km/óra sebességgel haladó gyorsvonat mind az egyenes pályán, mind az 1000 méter sugarú kanyarban is, ugyanazt az utazási kényelmet biztosítsa, mint az ez idő szerinti, 130 km/óra sebességgel közlekedő szerelvények, s ugyanakkor a kerekek és a sínek között fellépő erők se haladják meg a hasonló pályán mostanában közlekedő gyorsvonatok által keltett erőket. A kísérleti szerelvény elkészítését ez év végéig tervezték befejezni, s azzal legfeljebb egy esztendeig tartó kísérleteket szándékoznak végezni. (df) 08 1974. XII. ] 6
