Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-17 / 297. szám, kedd
T ucso 5 k h ege d u DÉNES GYÖRGY GYERMEKVERSEIRŐL A Madách kiadványait figyelemmel kísérőknek és bizonyára minden olvasónak örömére szolgál, hogy évről évre szaporodnak asztalán a lvazai' magyar szerzők tollából származó gyermekvers kötetek. Bár a mennyiségi gyarapodás nem minden esetben eredményez igényességet, szerencsére akadnak a kiadványok közölt olyan gyermekvers kötetek is, amelyek művészi értéküknél fogva számíthatnak a legfiatalabb (és nemcsak azok!) olvasók érdeklődésére. A közelmúltban Dénes György verseit kapta kézhez a legfiatalabb olvasó. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy ezek a versek a mindennapi élet ezer meg ezer öröméből fakadlak, s céljuk, mint ahogy Dénes György vallja: „hogy legalább percekre visszahívja az ifjúkor örömét, a játék önfeledt szépségét.“ Nos, ismertetésünkben induljunk el az írói szándékból, s pár példán keresztül mutassunk rá, mennyire sikerült a szádék kpltői megvalósítása. A kötet kompozíciója, szerkezeti felépítése, hagyományos. Az egész kötet, mintha csak egy simán gördülő kerék lenne -?» ha úgy tetszik évszakkerék — egy adott pontról indul, s tartalmi vonatkozásban is ide tér vissza. A kötet első versének mondanivalója a lél elmúlásán, a természet ébredésén keresztül, valamint a határban kezdő dő tavaszi munkák megindulásának ábrázolásával valósul meg. Eszmei lényege: „Szép lesz megint a világ". Ebben a summázásban a természet megújulása felett érzett örömön túl társadalmi célzat is rejlik. S hogy a kötet szerkezeti szilárdságát állító tételünket bizonyít- spk, figyeljük meg a kötet utolsó versét: „Készülődik már a tél, / Készülődik, útra kél". Tehát a kötet tartalmi vonatkozásban a tavaszelőtől a télutóig rajzolja « természetet, a világot. S most nézzük meg, mi van a két pólus közöli: Tavasz, nyár, ősz és tél. (Éppen úgy, mint Verseghy Erzsébet Tavaszi szél című gyermekvers kötetében) Dénes gyermek versei többségükben a természeti jelenségekre hangszereli versek, amelyek legtöbbször az élet optimizmusát sugallják. Sajnos, nem mindig meggyőzően. Néha közhelyekéi felsorakoztatva, próza ián ,.Hóvirágok hóvirágok, harmatosak, boldogok, téli szél zúg még az erdőn, de a szivük feldobog.“ (Hóvirág, ti. oldal) Véleményem szerint Dénes György legtisztább fogantatásé gyermekversei azok, amelyekben a költő átérzi a természet mozgását: amelyekben fejlett gyermeki értelemmel szemléli a dolgok és jelenségek lényegét: „Remeg az erdő, csupa rügy, zizzen a bokor, csupa fütty, Trallu trallala, tavaszi ég hajnala.“ A kötet verseinek egy részét a „hézagkitöltő“ versek alkotják (Kukorékol a kakas, Kéményseprő, A pék, Kukta, Meseország közepében stb.) Ezek ugyan tartalmi síkjukat tekintve „kilógnak“ a verseskötet szerkezetéből, de hangulatukkal, plasztikus képeikkel fokozzák a kötet igazi élményt nyújtó összhatását. A HARMONIKUS SZÉPSÉG KUTATÓJA AUGUSTE RENOIR HALÁLÁNAK 55. ÉVFORDULÓJA „Azt a földet akarom megfesteni, mely a görög istenek paradicsoma volt“ — mondta halála előtt a nagy francia impresszionista festő, a női szépségideál velencei keresőinek 19. századi utódja. A. Renoir 1841-ben Limoges- ben született, 13 éves korától egy porcelángyárban volt ta- nonc, később legyező-, fal- és függönyfestéssel kereste kenyeret. .1862-tón Gleyre festő tanítványa s a későbbi impresszionisták iskolatársa lett. Munkáin eleinte Courbet, a bar- bizoni iskola, majd Delacroix hatása hagyott nyomot. A ple- nér festészet vonásai „Liza“ című képén 1867-ben mutatkoztak először. Az impresszionista felfogáson azonban már ebben az időben átütött Renoir vele született plasztikai érzéke s egyéni lirizmusa. Nyíltan észlelhető ez a „Fürdő nő kutyával“ című képén, mely a későbbi, „Fürdözök" című sorozatának bevezető müve. 1868?tól Renoir Monet-val együtt a Szajna-parton és kedvenc kiránduló helyükön, Gre- nouillere-ben festette folt megoldású impresszionista képeit. Hasonló stílusban születtek ar- gemtuili folyamképed. Impresz- szionista korszakának (1870 tői 1883-ig) legjelentősebb alkotás ai a „Pont Neuf“ (1872) című napos, nyüzsgő városkéj> és a „Páholy“ (1874-ből) jellegzetesen impresszionista témájával. Mindkét kép az impresszionistáktól távoli figurális érdeklődésről tanúskodik. A mechanikus optikai látvány ábrázolása helyett pedig kifejezést adott az esemény ektóin való belső részvételének. „Üt a mezőn át“ című festménye például a perzselő nyár feletti örömét sugározza. „A szerelmesek“ című szinte rokokóan idillikus képe az ember és a természet közötti meghitt kapcsolat tolmá- csolója. „Moulin de la Galelte ", „Char perit in asszony gyermekeivel“, „Ebéd után“ és az „Evezősök reggelije“ című impresszionista képek is az emberi alakot helyezik előtérbe. A 70-es óvek végén kezdte festeni robusztus aktjait, melyek közül az első tipikusan renoiri mű az Annáról készült tanulmány. Eredeti megoldása ellenére Tiziant és Rubenset idézi. Az „Akt a természetben“ a velencei iskola festőinek az ember és a természet közti kapcsolat kifejezésére irányuló régi törekvéseit koronázza. Optimista hangú tatti „Hinta“ című levegős festménye, valamint érzékeny meglátásé arcképei (például az „Olvasó nő" vagy „Jeanne Szamary portréja'). A női szépség feletti gyönyörét megannyi leányarcon és alakon juttatta kifejezésre. „Reggeli a kertben“ (1879) és „Esernyők“ (1882—83) című képei a párizsiak életét kevésbé ismert oldalról mutatják be. Renoir gyakran örökítette meg a táncolás gondtalan pillanatait, például „Tánc fíougi- valban“ című festményén 1883- ból. 1881-ben olaszországi útja során megismerte a pompeji fal feszt esetet ós Raffaello művészetét. Ezután végérvényesen szembefordult az impresszionizmus elveivel, visszatért a sima felületekhez, a plasztikus térhatáshoz és a kontúrokhoz. Ennek a korszaknak a legsikerültebb alkotása a „Nagy fürdőzők". A 90-es évek gyüngyházstílusa“ feloldotta az előző időszak merevségét, főleg meleg színeivel, s az alapszín selymes átütésével. Ebben a hangnemben dolgozott 1900 után is, a mesterségnek „nagy ideálokkal“ való párosításával. E nagy ideál számára a harmonikus szépség volt, melyért, még bénán is ecsethez nyúW. Utolsó képe festői hitvallásának gyakorlati példái: „Szeretem az olyan képeket — vallotta — melyekben örömet szerez sétálnom — ha tájak —, vagy simogatnom őket — ha ennberi alakok.“ Renoir — Gauguinhez hasonlóan — mindvégig az ösztönt helyezte az ész hűvös konstrukciói fölé, a termékenységeit, szépséget, természeti erőket istenítette. „Nincsenek szabályaim se metódusaim“ — jelenítette ki. Ezért vált igaz, közvetlen ós egyéni festővé. L. GÁLY TAMARA A Tücsökhegedü című höled verseire az elmondottakon ki viil a játékos valóságébrázolás is jellemző. A gyermek valóságos élményét igazi gyermekverssé tudja hevíteni. A szilárd forma magával ragad, szárnyalásra késztet, fizikai törvényt magyaráz: „Fut a falu, fut a város, fut a torony, fut a ház, tovafut a folyópart és vele együtt a halász.“ (Fut a vonat, 35. oldal) A kötet pozitívuma, hogy ver seinek képelemei nem szűk világot ábrázolnak, hanem tartalmazzák a hazai tájak jellegze tességeit; ablakot nyitnak az egyetemességre is. Némely versében Dénes az általánost kere sí a jellemző vonások felmutatásával, s taláo ezért nem tud továbbjutni a száraz tényközlés nél. Ilyen esetekben a norma tív szándék csökkenti a vers belső tüzét, hitelességét. Azon bán Dénes György dicséretére legyen mondva, hogy egy ver sen belül hangulati-érzelmi relációban is tud fokozni, újítani. Gyermekverseinek ez az egyik erőssége. A „Patak“ című versében he lyén.való az eszmei célzás: „ ... megállni nem szabad, hiszen, aki megállna, haza sose találna.“ Dénes György megfelelő szak mai hozzáértéssel és erkölcsi fe lelősségtud-attal váltja valóra költői szándékát. A természeti képeiből kisugárzó emberi bit a társadalmi életben is képes ak tivizáló erővel hatni, képes ki fejezni az aikotó munkából származó örömöt. Egyszóval: nemes tettekre serkenteni. S a kötél tallózása során éppen ebben érzem és látom Dénes gyermek verseinek erkölcsi pozitívumát. Az „elvarázsolt“ világban való játékon túl Dénes verseiben megtalálható a jövőt (és természetesen a mát is) építő felnő vekvő nemzedék materialista szellemben való formálásának a szándéka is. Annak ellenére, hogy a Tücsökhegedű nem jelent ,,csú csőt“ hazai magyar gyermekirodalmunkban, a versek tartalmi sokrétűsége, értékes művészi megformálása szocialista jele nünk gyermeke érzésvilágának a verifikálója. A kötet illusztrációi frissessé gükkel, színhalásukkal jól beépülnek a versek hangulatvilágába. Kár, hogy a címlap rajza nem eredeti: minden vonatkozásában a korábbi gyermekvers- kötetek borítólapjának illusztrációira emlékeztet. A Tücsökhegedü fogyatékosságai ellenére is gazdagítja gyermekvers-irodalmunkat, értékes olvasmánya lehet minden versszerető gyermeknek és fel nőttnek egyaránt. szitási ferení: KULTURÁLIS HÍREK 9 GIACOMO MANZU. száza dunk egyik legjelentősebb szob rászának alkotásaival ismerkedhet meg ezekben a betekben a budapesti Műcsarnok kő zönsége. A kiállításon látható 120 alkotást előzőleg Salzburgban, Prágában és Tokióban tekinthették meg az érdeklődők. 9 Bedi'inh Simítana Eladott menyasszony című operáját mutatták be az elmúlt héten Bernben, a svájci Állami Szín házban. A kritika egyértelmű elismeréssel fogadta a korszerűen megrendezett előadást. 9 Göteborgban az elmúlt napokban szlovák népművészeti kiállítást nyitottak meg. A ki állítás anyagát — amely iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg —, a következő év elején az angol és a belga közönség is megtekintheti. 9 A Magyar Állami Opera- ház 140-tagú balejtegyüttese az elmúlt napokban a szovjet ba lettművészet kél fellegvárában, Kijevben és Leningrádban vendégszerepeit. Az igényes szov jet közönség előtt nagy sikert arattak a magyar művészek.- Ű J FILMEK□ □□□□□□□□□□□□□DE □ NINCS IDŐ (magyar) Horthy egyik börtönében, 1929-ben játszódik a Nincs idő Című magyar film cselekménye. Ez az időpont azonban inkább csak utalás, hiszen a külső világ eseményei nemigen hatolnak be a vastag falak mögé, ahol a köztörvényes bűnözőkön kívül politikai foglyokat is őriznek. Három kommunistát, akik teljes kiszolgáltatottságukban a végső fegyverhez nyúlnak: éhségsztrájkba kezdenek. Kúsa Ferenc, Csuori Sándor és Sóra Sándor filmje e bárom forradalmár éhségsztrájkjának a története. Noha a filmben szereplő egyének költött alakok, a történet mégis a valósághoz kötődik. A film azt kilátástalan harc kezdődik, ám a sztrájk nemcsak a börtön világát kavarja fel, hanem a példa mozgosítóan hat, híre eljut a többi börtönbe is. Ez már a felsőbb szerveket is közbeléiJésre kényszeríti... Az erőszak győzött tehát? A szó legszorosabb értelmében igen, de az igazi győztesek mégis a néma halottak, a nem hátráló kommunista foglyok, akik erősebbeknek, kitartóbbaknak bizonyultak. A film meggyőzően mutatja, hogy a humanista példamutatás nem hiábavaló. Kósa és Csoóri a műben sajátos drámai szerkezetet állít fel azzal, hogy a hangsúlyt a l.ohinszky Loránd. a Nincs idő című magyar film egyik főszereplője. a történelmi időszakot vizsgálja, amikor az ellenforradalom egyre inkább leveti álarcát s a polgári demokrácia humanista szólamokba bújtatott erőszakos politikáját a nyílt, nyers erőszak, a kemény kéz politikája váltja fel. Az előbbi taktikát a filmben Udwardy Dániel börtönigazgató képviseli, az utóbbit pedig Babella Dezső főfoglár. Babella jelképe a kíméletlen erőszaknak, a brutalitásnak, a gátlástalan hatalomra-törésnek; a fasizmus közvetlen szálláscsinólói hasonlíthatók hozzá. jóllehet az alkotás nem csekély teret hagy Babella és Ud- vardy viszonyának az ábrázolására — mely az 1929-es történelmi helyzetet is jellemzi —, az igazi főszereplők mégis a forradalmárok. Éhségsztrájkuk- kal egyenlőtlen, végső fokon ŐSZI VIRÁGOK három „politikai“ és a börtönt vezetőség, a két ellentétes erő között levő foglyokra helyezi. Ezt a szerepet egy ártatlanul gyilkosságba keveredett bűnöző és egy köztörvényes tölti be a filmben. Az ő személyükön mérhető le, hogyan hat a kommunisták példája, mit sugall számukra. A színészek közül elsősorban Hauman Péter (miniszter) és a romániai Loliinszky tórám! (börtönigazgató) érdemel említést. Bencze László, Juhász Jácint, Szőke István (a bánun kommunista fogoly) inkább te kintetével és hallgatásával hat — szinte eszköztelen játékkal él. A film drámai ereje, szűkszavú lényegretörése sokáig emlékezetes marad, akárcsak Sára Sándor operatőri mun? kája. (jugoszláv) Egy negyvenhez közeledő ügyvéd az Ószi virágok hőse. Még nem találta meg az igazit, mert a képmutató városban, Ljubljanában nem is találhatta meg. Vidéki rokonához falura megy és ott megismerkedik egy természetes lánnyal, a gyermekből alig serdülővé cseperedett Métával. Mire az ügyvéd belső válsága, szorongó érzése megenyhül és rászánja magát a házasságra, a lány holtan esik össze a boldogság súlya alatt... Matjazs Klopcsics rendező az Őszi virágokkal az évekkel ezelőtt felkapott szentimentaliz- , mus divatját követi; a század- forduló körül játszódó történetet túlságosan érzelgősre hangolta, nem tudott ellenállni a könnyfakasztó jelenetek csábításának. A felhígított történe? tét az egymást követő lírai ké? pekkel, a látványos felvételekkel sem sikerült megmenteni és sem a szereplők, sem az operatőr nem tudtak a sztoriba életet lehelni. jelenet az Őszi virágok című jugoszláv filmből. ESÉLY EGY ÉLETRE (francia) Fairt és Simoné elhagyja Párizst, Marseille-be költözik, hogy olt kávéházal nyisson. A vállalkozás jó üzletnek ígérkezik. . . így kezdődik Jacques Besnard komédiája. A két főszereplő nem is sejti, hogy új vállalkozásával egy csempészbanda hálójába került és tulaj- doképpen nekik dolgozik. Amikor ráeszmél az „esély“ mivoltára, már nincs visszaút... A rendező — aki korábbi vígjátékával mindig kasszasikert ért el — ezúttal is meglehetősen igénytelen komédiát alkotott; a bűnügyi elemekkel átszőtt cselekményt elsősorban helyzetkomikumokra építette. Ehhez a hangvételhez igazodtak a színészek is, Miehel Sar- rault és Rosy Varte, valamint Michel Gala brn, aki sajátos egyéniségű nyomozóként figyelemre méltó alakítást nyújt. —ym— 1974. XII. 17. 4
