Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-16 / 296. szám, hétfő

ED 1974. II. 1£ 5 Ä teniszezők a spartakiádért Mit fwdmik 02 ír omot®r8k? A brit futball már nlim- hnnu lrnrc?áa nlimníai Az országos spartakiád sike­réhez egészen természetesen hozzá kívánnak járulni a teni­szezők is. Országszerte már szeptemberben, majd október folyamán kezdetét vette az if­júsági teniszezők spartakiád- tornájának selejtezője. \jll3 Z4% “7 ^ Tömegsport jellegről beszél­hetünk. Csupán a 16 évnél fia­talabbak küzdenek, méghozzá az orvosi igazolás szerint tel­jesen egészséges versenyzők. Természetesen olyan teniszezők is indulnak, akik nem tagjai egyik egyesületnek sem. Így nagyon sokan kapnak lehető­séget a fiúk és a lányok kö­zül. A selejtezőket 29 egyesület és járás keretében bonyolítják le. Csupán egyéni viadalokra kerül sor, párosversenyek nem lesznek. Az eddigiek folyamán a kedvezőtlen időjárás sajná­latos módon közbeszólt nem egy helyen, de május közepéig mindenütt pótolni kívánják az elmulasztottakat. Eddig a kö­vetkező tornák jártak legna­gyobb sikerrel: a VSS Košice, a Slovan Bratislava, a Tatran Prešov, az Iskra Svit és a Spoje Bratislava rendezvényei. Az említett selejtező-tornák legjobbjai a spartakiád torna kerületi fordulójába jutnak. Ennek keretében Szlovákiában négy helyen mérkőznek majd a lányok és a fiúk. Ezt a soro­zatot 1975. június 1-ig kell be­fejezni. A szlovákiai döntőre július elején kerül majd sor. A ke­rületi fordulók legjobb nyolc- nyolc fiú és lány teniszezője szerez jogot az említett döntő­ben való szereplésre. A tenisz spartíF.stód torna a szlovákiai döntővel nem nyer befejezést, mivel hasonló rendezvényre Cseh- és Morvaországban is sor kerül, úgyhogy országos döntő­nek is kell következnie. Kodeš /balról) és Pala sokat tett azért, hogy hazánkban egy­re népszerűbbé váljon a tenisz- sport ... lesz jéotawpziÉ esztai helyilsa? A szovjet fővárosban az elmúlt héten há­romszor mérkőzött egymással a Szovjetunió és Svédország jégkorong-válogatottja, s e héten a szovjet házigazda újabb, s még rangosabb ven­déget fogad, Csehszlovákia legjobbjait. Az Izvesztyija díjáért lebonyolításra kerülő sorozaton nagyon jól rajtolt a szovjet csapat. A finneket mind szovjet sporttelepen, mind a finnországi visszavágókon biztosan győzte le, s benne látják az elsőség újbóli nagy váromá­nyosát. A csehszlovák válogatott bemutatkozása nem járt teljes sikerrel. Egyelőre csak a svédek­kel mérkőzött, méghozzá Prágában. , A szak­emberek nem titkolták, hogy mindhárom eset­ben biztos győzelmet vártak együttesünktől. Nem így történt. Az első két találkozón a svédek nagy ellenállást tanúsítottak, s a mieink nyitány-győzelméért azonnal visszafi­zettek. Csak a harmadik mérkőzés találta kí­vánatos formában legénységünket, s akkor győzelmünk tetszetős, jelentős arányú volt. En­nek ellenére megállapíthatjuk, hogy a svédek­kel változatlanul számolnunk kell. A jelek szerint nemcsak a világbajnokságokon kivan­nak nagy vetélytársaink lenni a második-har­madik helyért sorra kerülő találkozón, hanem az Izvesztyija-tornán is. Az utóbbi években mindig nagy érdeklődés előzte meg valahány Szovjetunió—Csehszlová­kia válogatott jégkorong-mérkőzést. Ez alól a most következő három erőpróba sem képez kivételt. Mind a szovjet fél, mind a csehszlovák vá­logatott folyamatosan és következetesen fia­talít. Ezt különösen a VB előtt tehetik, hogy a nagy világversenyen már bizonyos nemzet­közi rutinnal rendelkező játékosok, tehát ne teljesen újoncnak számító jégkorongozók áll­janak a szakvezetők rendelkezésére. A tehetségek bevetésére kiváló alkalom kínálkozik éppen az Izvesztyija tornákon. Azt megállapíthatjuk, hogy a szovjet szak­vezetők ezen a téren jobban állnak, de mi sem panaszkodhatunk. Tehetségekben a cseh­szlovák jégkorong sport sohasem szűkölkö­dött. ' Természetesen nem közömbös csapatunk helytállása az új lebonyolítási rendszerű Iz­vesztyija sorozatban, de az igazi cél távolabbi: már most kialakulhatnak az egyes alakzatok végleges formái, különös tekintettel a védő­kettősökre meg a hármasfogatokra, mindez a közelgő VB érdekében. (zaj A brit futball már az olim­piai selejtezőben is „üldözi“ a csehszlovák labdarúgást. Gon­doljunk csak bele: az elmúlt húsz év alatt nyolcszor játszot­tunk tétre menő mérkőzést (EB és VB) Nagy Britannia váloga­tottjai ellen. És most itt a ki­lencedik, az olimpiai selejtező Írország csapatával. Ezúttal azonban kedvező a sorsolás számunkra. Hogy miért? Két hónappal ezelőtt Írország válogatottja Európa- bajnoki selejtezőn 3:0-ra (I) legyőzte a Szovjetunió együtte­sét, néhány héttel, később pe­dig l:l-re játszott Ankarában Törökországgal és az ír csa­pat így a csoport legesélye­sebb tagjává lépett elő. Válo­gatottunk azonban nem ezzel az ír együttessel találkozik. Ugyanis Írország válogatottját az angol klubokban szerepelt játékosok, profik alkották, akik sem az olimpiai selejte­zőkön, sem az olimpiai tornán nem szerepelhetnek. A FIFA statisztikája szerint az 1921-ben alakult ír Köztár­saság Labdarúgó Szövetsége 1745 klubot és 50 328 futbal­listát számlál. A játékosok megoszlása: 45 000 amatőr, 5000 ifjúsági, 300 nem amatőr és 28 (!) profi. Tehát az eu­rópai országok közül, ahol el­ismerik a profizmust, Írország­nak van a legkevesebb hivatá­sos labdarúgója. És most jön a másik tényállás: mind a 28 ír profi labdarúgó angol csapa­tokban játszik, mert Írország­ban egyelőre nincs profizmus. Ilyen tekintetben már ismerjük Írország labdarúgását: az ír klubokból csak kivételes ese­tekben szerepeltek játékosok tétre menő válogatott mérkőzé­seken.’ Az elmondottakból kitűnik, hogy Írország olimpiai váloga­tottját a hazai bajnokságban szereplő játékosokból állítják össze. Napjainkban négy klub uralja Írország labdarúgását: a Waterford, Cork Hibernians, Finn Harps, Bohemians Dublin. Az utóbbi esztendőkben a Gottwaldov és a Baník Ostrava találkozott nemzetközi kupa- meccseken ír csapatokkal. A gottwaldoviak a Bohemianst, az ostravalak a Cork Hibernianst győzték le. És talán éppen az európai kupaküzdelmek mutat­ják meg leginkább Írország labdarúgásának erejét. A há­rom kupában még egyetlen csapata sem jutott túl a máso­dik fordulón. Írország labdarúgó váloga­tottja két olimpián vett részt. 1924-ben l:0-ra legyőzte Bulgá­riát, de 2:1 re kikapott a hol­landoktól. 1948-ban újra Hol­landia győzött, 'ezúttal 3:1 arányban. Azóta — ha Íror­szág benevezett az olimpiára —, sohasem tudta kiharcolni a részvétel jogát. Most azonban felbuzdulva a profik sikerén, szeretnének ott lenni Montrealban. Az olimpiai csapat játékerejét befolyásol­hatja Írország Olimpiai Bizott­ságának döntése. Arról van szó ugyanis, hogyan dönt az olimpiai bizottság a nem ama­tőr futballisták ügyében, akik­nek ugyan nincs profi szerző­désük (és ez fontos momentum lehet), de játékukért elfogad­hatnak pénzjutalmat, részt ve­hetnek-e az olimpián, vagy sem. Akárhogyan is dönt az olimpiai bizottság, Írország olimpiai csapata nem szabadna, hogy problémát jelentsen a csehszlovák együttesnek. Még akkor sem, ha a nem amatő­rök is szerepelnek majd az ír olimpiai válogatottban, (t. v.) KOSÁRLABDA MENETREND Az .1975. évi férfi kosárlabda Európa-bajnokság selejtező csoportjainak sorsolása után el­készítették a további menetren­det is. Az NSZK három külön­böző városában sorrakerülő se­lejtezőkből továbbjutó hat csa­pat újabb körmérkőzést vív, s a legjobb négy jogosult majd résztvenni a június 7—10 kö­zött fugoszláviában lebonyolí­tásra kerülő tornán. Itt a fent említett négy csapathoz csatla­kozik Izrael és Törökország, s ezt a hat együttest hozzásor­solják az elődöntő három cso­portjában kiemeltekhez, ame­lyek a következők: I. csoport (Karlovac): Szovjetunió és Csehszlovákia, II. csoport (Ri- jeka): Spanyolország és Bulgá­ria, III csoport (Split): Jugo­szlávia és Olaszország.. A fény és árnyék Pelé vagyok, megtisztíthatom a cipő­jét, uram? — kérdezte udvariasan a néger fickó az utcasarkon. Ö volt egyéb­ként a hatodik Pelé. Tisztítás közben valamennyi bevallotta, hogy nem Pelé a neve, a futballkirály csupán a pél­daképe, eszmény, álmainak netovább­ja. Cipőtisztítóból lett futballkirály Pelé, a kávé hazájának legnépszerűbb embere. A fény és az árnyék orszá­gában Pelé karrierje jelenti a követen­dő példát. Jól rúgd a labdát, és akkor tied a világ. Brazíliában a futball és a kosárlab­da a sportok sportja. A többi sportág éppencsak tengődik. A birkózás is. Er­ről számol be a Brazíliában járt M e­Meszes István edző tanácsot ad szes István, a Dunajplavba birkó­zóinak kiváló edzője. „Rio de Janeiróban voltam látogatő- ban“ — kezdi beszámolóját Meszes Ist­ván. „Nagy és szép város, de ennek is, mint a többi brazíliai nagyvárosnak, megvan a maga fényes oldala és ár­nyéka is. Dúsgazdagok és koldusok. Öriási a társadalmi különbség, a gaz­dagok a szegényt emberszámba sem veszik.“ A nagy társadalmi különbségek, a fény és árny országa. Éhező néptöme­gek, düledező viskók, s lám, a termés egy részét a tengerbe dobják, hogy az árak ne csökkenjenek. Milyen emberek a vezetők, miiyen a kormány? Brazí­lia a nagy lehetőségek hazája lehetne minden téren. A sportban is, hiszen sportra termett nép, rugalmas, jó ala­kú, pompás izomzatú fiatalok járják az utcákat. „Szeretik a mozgást, a táncot, ked­velik a sportot is. Csaknem valamennyi sportágat űzik, a kulturizmus is nép­szerű náluk, a birkózásban azonban ke­vés az edző. Nincs, aki elindítsa, aki megkezdje a szervezést.“ Meszes Pista sok városban járt, a legtöbbet Sao Paulóban tartózkodott. Oda hívták meg, a Riederer házaspár vendége volt. A férfi, Rudolf, valami­kor vágtázó volt, a felesége, Meire gátat futott „Ezt csak azért említem, hogy rámu­tassak, házigazdáimnak van köze a a sporthoz, aktívan versenyeztek, je­lenleg a testnevelési szövetség dolgo­zói és a főiskola előadói. Munkakörük az atlétika, de azért a sport minden ágazata érdekli őket. Ök közvetítették a szövetség meghívását.“ Meszes Istvánt hivatalosan meghív­ták Brazíliába. Sao Paulo több milliós város, még sincs birkózóosztálya. A sportszövetségnek kapóra jött Meszes István brazíliai látogatása és élve a kíiíálkufcó alkalommal, felkérte, vállal­ja a városban a birkózósport megala­pozását. „Brazíliában egyelőre csak Bahiában és Ovteban »»», Mi4:ó2rC2^»esület, ott is csak gyenge színvonalon. Beszéltem egy bahiai hivatásos birkózóval, el­mondta, nekik sincsenek képzelt ed­zőik. Sao Paulóban meghívtak egy sajtóértekezletre, azon felvetették a birkózás kérdését, sőt a. sajtó is írt az értekezletről, de a sportszövetség ’ egyelőre nem tudja elindítani a szer­vezési munkát, nincsen megfelelő em­ber. Bahiában és Goyában magyar ed­zők vannak, Sao Paulóban nincs szak­embere. Birkózó akadna az ottani gye­rekek és fiatalok között, nálunk is in­kább a munkásgyerekek vonzódnak a birkózósporthoz, akárcsak nálunk va­lamikor. A mi időnkben, amikor én kezdtem, nem kellett más, egy sző­nyeg, nekünk a tornanadrág, és máris gyúrtuk egymást. Magunk fizettük az útiköltséget, ha nem volt pénzünk, kerékpáron mentünk a versenyekre, je­lenleg ilyen a helyzet a sokmilliós nagyvárosban, ahol szórakozóhelyek, éjszakai lokálok épülnek ugyan, stran­dok, remek szállodák vannak, de ke­vés a tornaterem, és keveset áldoz­nak a még nem népszerű sportágak ra. Ezért aztán a birkózást még el sem kezdték. Suo Paulóban csak két dolog szerez örömet a szegényeknek: a futball és a karnevál. Február vé­génén is részt vettem egy négynapos karneválon, éjjel-nappal szólt a zene, táncolt a nép, ropta a szambát, szin­te önkívületben, hogy aztán egy újabb esztendeig éppen hogy csak eltengőd­jék valamiképpen a kis fizetésekből. A testnevelési dolgozókat nagyon megbecsülik. A szakértőket jól fizetik, csakhogy a futballon és a kosárlabdán kívül egyelőre a többi sportágban ke­vés az edző, oktató. Amikor megtud­ták, hogy én birkózóedző vagyok, tüs­tént ajánlatot kaptam: maradjak Sao Paulóban és szervezzem meg a birkó­zósportot. Az ajánlatot nem fogadhat­tam el, hiszen ennek hivatalos elin­tézési módja van. Megmagyaráztam ne­kik és azt is megmondtam, ha sike­rül elintéznem a hivatalos formalitá­sokat, szívesen elvállalom a megbíza­tást. Szívesen elmennék, már csak azért is, mert a birkózás a szegény néprétegek sportja és a dolgozók ér­deke, hogy a nem igényes, szerény sportág keretében fejlődjenek, edződ­jenek a brazil gyerekek. Sao Paulóba egyszerre két szakértőt kérnek, cél­szerű volna, ha egy itteni edzővel ket­tesben vállalhatnánk az edzőséget a kávé hazájában, hiszen ezzel is nép­szerűsíthetnénk a csehszlovák birkózó­sportot és tartósabb kapcsolatot léte­síthetnénk a brazil és csehszlovák bir­kózók között. —os Egy kis felfrissülés a tenger uízéiKfi***

Next

/
Thumbnails
Contents