Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-15 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Öj lakótelep Lučenecen (Losoncon)a Pionír-berki városrész szomszédságában új lakó­telep építésébe kezdtek. Az építők az elmúlt hó­napokban már több, nyolc­emeletes házat felépítet­tek. Ezekbe már a jövő év elején beköltözhetnek az első lakók. Az új lakóte­lep építését 1976-ban fe­jezik be, és ekkor már 1636 család lesz a lakója. A tervezők gondoltak a gyermekekre is, számukra új, 22 tantermes iskolát építenek ezen a lakótele­pen. Kanizsa István Új szerszámokkal Néhány évvel ezelőtt új intézetet létesítettek Nové Zámkyban (Érsekújvá- rott). A neve: VUNAR. Ha­zánkban egyedüli intézet, mely a szerszámok szer­kesztésével, az üzemek szerszámainak felújításá­val foglalkozik. Eseten­ként pedig új szerszámok elkészítésével. Ez az inté­zet a KGST-államok együtt­működése terén a terme­lés szakosításának egyik legfontosabb láncszeme. Nagyon sok vállalat, üzem tart kapcsolatot ezzel az intézettel. A kapcsolat gyümölcsöző, mert rend­szerint annak köszönhető, hogy az üzemek a felada­tok megvalósításának ide­jét 10—30 százalékkal le­csökkenti k. A szerszám- gyártás komplex átszerve­zése során például az ELEKTROSVIT üzemben a hatodik ötéves terv idején felújítják majd a lemezek gyártásához szükséges szerszámgépeket. Az előze­tes számítások szerint a felújítás után a munkater­melékenység a négyszere­sére emelkedik majd. Az intézetben tehát nagyon érdekes munka folyik. Gábris József Emlékeztünk Városunkban, Kráí. Chl- mecen (Királyhelmecen) az egyik ház falát emlék­tábla díszíti ezzel a fel­irattal: „Ebből a házból terjesztette LECZÓ MI­HÁLY éveken át azokat az eszméket, amelyeknek diadalra juttatását életcél­jául tűzte ki, és hősiesen viselte el értünk a márti- romság minden kínszenve­désért.“ Az emléktáblát fel­keresték a helyi iskolák tanítói, tanárai, diákjai és a volt harcostársak. A sza­valatok és Frankó Jenő elvtárs, a városi pártbi­zottság elnökének ünnepi beszéde után megkoszorúz­tuk az emléktáblát. És em­lékeztünk . .. Annak idején Leczó Mi­hály szabóműhelyében ké­szítette a röplapokat, és az illegális sajtóterméke­ket. Onnan szervezte és irányította társaival a sztrájkokat. A helyi párt- szervezet már 1939-ben na­gyon tevékenyen műkö­dött, s amikor 1944 nya­rán Bodrogköz területén megjelentek a szovjet partizánok, azonnal fel­vették velük a kapcsola­tot, mert a pártszervezet a fegyveres harc megszer­vezését is előkészítette. Sajnos, a tervezett akció végrehajtására nem került sor, mert egy katonaszö­kevénynek álcázott egyén elárulta tervüket. A csend­őrség 1944 novemberében elfogta Leczó Mihályt, majd vallatás és kínzás után Révleányvár határá­ban kivégezték. Emlékét nemcsak a márványtáblán, hanem szí­vünkben is őrizzük. Gyímesi Anikó Már a žilinai (zsolnai) baromfifeldolgozó üzemben is működik az automatikus gépsor, mely nagymérték­ben megkönnyíti a dolgozók munkáját. Három munka­fogás helyett csak egyre van szükség. Ilyenkor, ünnepek előtt, különösen fontos, hogy a munka üteme az eddi­ginél gyorsabb legyen. Arról nem is szólva, hogy a munkafolyamat automatizálása nyomán sokkal gazda­ságosabb a munka. Alexy József A PLETA nemzeti vállalat Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) üzeme az utóbbi fél évben 45,4 százalékkal túlteljesítet­te a munkatervet. A túlteljesítés értéke 395 000 korona. Ez a szép siker főleg annak köszönhető, hogy a jól szervezett munka termelékenysége is növekedett. Ritka szép példa: 35,1 százalékos a munkatermelékenység növekedése. Sokat tett érte Szabó Mária is, aki felvé­telünkön látható. Munkáját kitüntetéssel jutalmazták, a VHJ SLOVAKOTEX igazgatóságától megkapta „A leg­jobb dolgozó“ kitüntetést. Nagy László Példás szervezéssel Vamberk több mint hétszáz éves múltra tekint visz- sza. A főtéren Húsz János szobra áll, s a parkosított, gondozott terek és utcák arról tanúskodnak, hogy a lakosság szereti városát, és igyekszik nemcsak meg­őrizni, hanem emelni is kulturális szintjét. A tér egyik épületének első emeletén találtuk meg a világszerte ismert, egyedülálló csipkemúzeumot. Talán mert arány­lag kicsiny, néhány szobából áll, az alkalmi látogató is azonnal otthon érzi magát benne, s nem kívánkozik el onnét. Van is a helyiségekben sok szemlélni és cso­dálni való. Más múzeumoktól eltérően, itt egyénileg is foglalkoznak a látogatókkal. Ezúttal négyen voltunk a „közönség“ — egy közép- és egy idősebb korban levő házaspár. Kísérőnk — kedves fiatal lány — hozzá­értőn, türelmesen magyarázott, szívesen válaszolgatott kérdéseinkre, s láthatólag örült, ha valamelyik kiállí­tott tárgyhoz vissza-visszatértünk. Moszkva, Helsinki, Brüsszel, Montreal, Brno, Jablo­nec, Liberec stb. — e városnevek nemzetközi és hazai szinten aratott sikereket és elismerést jelentenek. A vi­lághírű cseh csipke készítésének hagyományait nem­csak e múzeum ápolja, hanem a Vamberecká krajka nevű szövetkezet, amely a csipkeverő nőknek állandó munkát biztosít, és gondoskodik az iparművészeti igé­nyű szakma és termelés továbbfejlesztéséről is. A szö­vetkezet sokrétű tevékenységét és a csipke előállítá­sának hagyományos és korszerű módjait is a múzeum­ban ismerjük meg. A csipkének nem csak a népvise­let díszítésében van szerepe. Számos egyéb változatát is láthattuk. Térítők, képek és más dísztárgyak törté­nelmi, szerelmi, néprajzi, költői témái minden darabot külön-külöú érdekessé tesznek. A környék csipkeverői­nek művészetén kívül ott vannak a legszebb szlovák csipkék is. A vamberki múzeum mindig valami cseme­gét is tartogat látogatóinak. Tavaly Milča Eremiášová prágai művésznő többnyire zenei ihletésű képeit és plasztikus alkotásait csodálhattuk meg (nem tévedés: a szobrok is csipkéből készültek). Idén a szlovákiai Elena Holéczyová realista művészetének legszebb da­rabjait állították ki; az ő legfőbb ihletője a falusi nép, a dolgozó ember munkája. > Szántó György üj kárpitanyag Galántán a GUMOŽINA vállalat üzeme olyan elasztikus anyag gyártásá­val foglalkozik, melyet kü­lönféle rendeltetésű búto­rok kárpitozására használ­nak. Ezt az új kárpitanya got sertésszőrből, kókusz­héjból és szintetikus szá lakból gyártják, kaucsuk tej hozzáadásával. Az utóbbit Malájából impor­tálják, a szintetikus kau csukot pedig a Német De­mokratikus Köztársaság­ból. Ebből az új kárpit anyagból főleg a Nyugat szlovákiai Bútorgyárak galántai üzeme rendel nagy mennyiséget. Tuskó Mária iáár üzemei Néhány héttel ezelőtt próbaüzemeltették hazánk egyik legkorszerűbb tech­nikai eszközökkel felsze­relt mezőgazdasági üze­mét, a dobrai gabonarako­dót, ahol a Szovjetunióból hozzánk érkező gabonát tárolják, majd szállítmá­nyozzák hazánk minden részébe. A sikeres próba- üzemelés után az üzem dolgozói megalakították a szovjetbarátok üzemi szer­vezetét, s elhatározták, hogy a rakodó a „Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Üzeme“ elnevezéssel kezdi meg a munkát. Jabrík Mária A felvételen látható ZKP-1000-S jelzésű sínrakó és felszedő gépet a breznói MOSTÄREN nemzeti vállalat dolgozói szerkesztették. Tavaly még mint technikai új­donságot mutatták be Brnóban a XV. Nemzetközi Gép­ipari Nagyvásáron. Azóta persze már sorozatban gyárt­ják, s az alkalmazása során bebizonyosodott, hogy ez a gép, melyet ugyancsak hazai gyártmányú Tatra- motor hajt, nagyszerűen bevált. Arról nem is szólva, hogy a vasútépítők munkáját ezzel jelentős mértékben sikerült meggyorsítani és megkönnyíteni. Az új gép teljesítménye a régebbi típusnak hatszorosa, a vasút­építők munkája tehát hatszor gyorsabban halad, mint azelőtt. Petrás Sándor Tanulnak és tanítanak A šaíai (vágsellyei) óvónők szeretik hivatásukat, szí­vesen vállalják a különlegesnek látszó feladatot: taní­tanak és tanulnak. Szovjetbarát szervezetük, melynek 73 tagja van, ebben a szellemben érdekes és hasznos beszélgetést rendezett a szovjet pedagógia sikereiről. A beszélgetés megszervezése Pál Magdolna óvónő érde­me. Nagyon sikeres volt a beszélgetést kiegészítő ki­állítás is, melynek gazdag anyaga a szovjet iskolaügy sikereit szemléltetően mutatta be. Aľakša Milán Sokat tett érte Hazánk faipari termelése mind a minőség, mind a mennyiség terén nemzetközi elismerésnek örvend. Szlo­vákiában főleg a közép-szlovákiai kerületben működő üzemeknek, intézményeknek köszönhető ez. A faipari üzemek a minőségi munka jegyében évről évre rend­szeresen túlteljesítik a termelési tervet. A nagyon jól szervezett újítómozgalom is hozzájárul ehhez. Nyolc hónap alatt 1175 újítási javaslatot adtak be a kerület fafeldolgozó üzemeinek munkásai, mérnökei, s a bea­dott javaslatok 50—55 százalékát már alkalmazzák is. Ez több mint 9 millió koronás megtakarítást jelent. Je­lentős hatása volt annak a felhívásnak is, mellyel a BUCINA nemzeti vállalat dolgozói fordultak a kerület faipari üzemeinek dolgozóihoz: minden faipari dolgozó 700 korona értékű nyersanyagot takarítson meg az idén! A felhívásra már válaszoltak a DREVOINDUSTRIA nemzeti vállalat dolgozói, s a 700 korona helyett 1000 koronás megtakarítást vállaltak. Sőt! Vállalásukat már teljesítették is. Példás szervezéssel tehát jelentős nép- gazdasági, termelési sikereket lehet elérni. Pálházy József A csipke városa Hatszor gyorsabban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents