Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-14 / 295. szám, szombat
NEHÁNY ORBÁN HÉTVÉGI HlRMAGYARÄZATUNK ŰJ szó LATIN-AMERI KAI PANORÁMA December 9-én a perui Ayacuchóban nyolc latin-amerikai állam vezetői jöttek össze, hogy megemlékezzenek egy másfél évszázad előtti nagy eseményről: a perui, argentínai, ecuadori, venezuelai hazafiaknak a spanyol hódítókon aratott aya- cuchói győzelméről. Egyes országokat külügyminiszterek képviseltek, mint például Argentínát, mert az államfőt fontos belpolitikai okok gátolták országuk elhagyásában. A chilei junta vezetője, Pinochet tábornok viszont a perui fiatalok tiltakozó tüntetése miatt jobbnak tartotta, ha távolmarad, meg aztán nem kívánt találkozni a kubai külügyminiszterrel. A fiatalok ugyancsak tüntettek a vendégek között levő Banzer bolíviai elnök ellen is. Az inkák egykori fővárosa, Cuzco közelében fekvő Ayacueho a haladó hagyományok szellemében megrendezett ünnepségek színhelye volt és a ceremónia ünnepélyes nyilatkozat aláírásával végződött, amelynek aláírói, a haladó rendszerek képviselői a fegyverkezés korlátozását követelték földrészükön, hogy Latin-Amerika a béke övezetévé váljék, továbbá kinyilatkoztatták, hogy ragaszkodnak a nemzeti kincsekre való jogukhoz. POZITÍV VÁLTOZÁSOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKBAN 1974. XII. 14. *• Üj szel leim Az ayacuchoi összejövetelre röviddel azután került sor, hogy az Amerikai Államok Szervezetének quitoi értekezletén a tagállamok zöme amellett foglalt állást, hogy hatálytalanítsák a szocialista Kuba ellent szankciókat és vegyék vissza Kubát a szervezetbe. Két szavazaton múlott, hogy ez formálisan nem történt meg, mert a tartózkodók száma miatt nqm született meg a kívánt kétharmados többség. Ettől függetlenül mind több latin-amerikai ország ismeri el Kubát és követeli Washingtontól, hogy változtasson a Kubával szembeni politikáján. A quitoi értekezlet az AÁSZ csődjét bizonyította, azt, hogy a tagállamok zömében egészen új szellem kerekedett fe’ül a politikai és gazdasági életben. Jellemző rá két vélemény. Ped- ro Saad, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára így jellemezte az AÁSZ intézményét: „Olyan épület, amely alapját a kubai forradalom megrengette, a szocialista szigetország erősödése pedig tovább növelte a repedések számát.“ A latin-amerikai országok sorában nagy tekintélynek örvendő s újonnan felfedezett olajlelőhelyei miatt Washington fokozott érdeklődésének előterébe került Mexikó elnöke, Luis Echeverria pedig a közelmúltban így vélekedett: „Hazafiaknak és Amerika-elleneseknek kell lennünk, hogy meqvédjük közvagyonunkat.“ Rabasa mexikói külügyminiszter, akit pedig a kiegyezésre leginkább hajló politikusnak tartottak az AÁSZ berkeiben, Quito után egyszerűen ennyit jegyzett meg: „Az Amerikai Államok Szervezete — Latin-Amerika börtöne.“ Ezt a véleményt mások is osztják. Ezért az utóbbi időben a latin-amerikai országok egyes csoportjai mind gyakrabban lépnek fel olyan javaslattal, hogy alakítsanak egy külön regionális szervezetet, amelynek tagja lenne Kuba, de nem vennék fel az Egyesült Államokat. • Egységben az erő Ezt a régi igazságot napjainkban mindinkább megszívlelik a latin-amerikai országok. Az amerikai monopóliumok imperialista kizsákmányoló politikája olyan katasztrofális következményekhez vezetett a földrészen, hogy napjainkban az egész 300 millió lakosú Latin-Amerika eladósodott: az egy főre számított államadósság 120 dollárt tesz ki. Az Egyesült Államok „fejlesztési segélyei" nem lendítettek a latin-amerikai országokon, a kamatláb pedig folyvást nőtt, s napjainkban elérte a 13 százalékot (kezdetben 8 százalékos volt). így fordulhatott elő, hogy a latinamerikai országok a legutóbbi húsz évben 87 milliárd kölcsönt kaptak az Egyesült Államoktól, de kamat és törlesztés címén már 98 milliárd dollárt fizettek vissza. Egyre több latin-amerikai ország döbbent rá, hogy az AÁSZ valójában Washington gyarmatügyi minisztériuma. Amikor Costa Rica, Honduras és Panama a nyáron szembefordult a Standard Fruit és a United Brand társaságokkal, s minden láda, kb. 20 kg-os banánszállít- mánya után egy dollárt követeltek, e radikálisnak nem mondható intézkedésekre összeesküvések szervezésével válaszoltak a monopóliumok, amit Omar Torrijos panamai köztársasági elnök leplezett le. A latin-amerikai országok nemcsak felismerték, hogy csak egységesen védekezhetnek az észak-amerikai kizsákmányolás ellen, hanem ennek érdekében meg Is tették a gyakorlati lépéseket. A legerősebb csoportosulás, az ún. Andok Paktum, amelyhez Venezuela, Kolumbia, Peru, Chile, Bolívia és Ecuador tartozik, sok történelmi próbát állt ki és sikerült kivívnia, hogy az észak-amerikai profit- kivitelt 14 százalékra csökkentették a tagországokban. Ezek az országok együttvéve 35 millió dollár nemzeti jövedelmet érnek el. Problémát okozott az ellenforradalom Chiléjének kiesése, de ennek a következményeit is leküzdötték. Emellett erősödnek a kétoldalú kapcsolatok is, mint azt például Venezuela és Mexikó esetében látjuk. Washingtont nagyon kellemetlenül érte az a hír, hogy Mexikó világpiaci áron értékesíti olajkincsét, amelyből az Egyesült Államok nagy szállítmánytételeket lekötött, ugyanakkor tetemes meny- nyiségű olajat szállít Kubának is. Ô Segítő kéz A dél- és közép-amerikai országok „önállósodásában“ a kölcsönös együttműködés és közös elhatározások mellett igen nagy szerepe van a szocialista világgal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek. A Szovjetunió 16 latinamerikai állammal tart fenn diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat. A kölcsönösen előnyös kereskedelmi csere, gazdasági és technikai együttműködés mellett igen nagy szerepet játszik a beruházásban nyújtott szovjet segítség. Peruban például a Szovjetunió az Olir.ios mellett épülő vízerőmű- rendszer építésében vesz részt szállítmányaival. Ez az energetikai mű százezer hektár földterület öntözését teszi lehetővé. Argentínában a Salto Grande-i erőmű építésére szállít generátorokat és turbinákat. Hazánk főként Peruval és Argentínával bővíti évről évre kapcsolatait. A szocialista országok segítségének különösen nagy jelentősége van gazdasági önállóságuk megteremtésében, valamint napjainkban, amikor erős infláció és válság hatalmasodott el a tőkés világban. Jellemző, hogy ennek következményei éppen az Amerika-barát, szélsőjobboldali rendszereket sújtják leginkább, Chilében például tavaly óta 700 százalékos az infláció, Uruguayban pedig tíz év alatt 10 ezer százalékkal (I) nőtt. A jövőt illetően nem kétséges, merre tart Latin-Amerika. Rafael Caldera volt venezuelai elnök az AÁSZ-értekezlet idején jelentette ki: „A Szovjetunió komoly szerepet játszik a mai világban s ennek jelentősége arra késztet, hogy párbeszédet folytassunk vele a kérdések közvetlen — közvetítők nélküli — megoldásáról“. L. L. New York — Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön a tagállamok túlnyomó többségének szavazatával elfogadta „Az 'államok gazdasági jogainak és kötelességeinek chartája" elnevezésű dokumentumot. A charta az utóbbi években elfogadott egyik legjelentősebb okmány — állapítja meg a TASZSZ és hozzáfűzi: jóváhagyása azáltal vált lehetségessé, hogy a szocialista és a fejlődő országok közös erőfeszítéseket tettek a szöveg több mint két évig tartó kidolgozása során. A charta tükrözi a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban végbement pozitív változásokat, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságosabb alapokra történő helyezésére irányuló törekvést. Az ENSZ alapvető céljaival összhangban a charta leszögezi, hogy az államok közötti gazdasági kapcsolatoknak is a szuverenitáson, a területi sérthetetlenségen, a politikai függetlenségen, a be nem avatkozáson, a békés egymás mellett élésen, a népek egyenjogúságán és önrendelkezésén kell alapulnia. A dokumentum egyebek között megállapítja: valamennyi államnak, függetlenül a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerükben mutatkozó különbségektől, békében kell élnie egymással. Valamennyi államnak közre kell működnie az általános és teljes leszerelés megvalósításában és az így megtakarított eszközökét arra kell felhasználnia, hogy segítséget nyújtson a fejlődő országoknak, előmozdítsa a gazdasági és a szociális fejlődést. A nemzetközi kereskedelemben az egyfm jogúság, a kölcsönös előnyök és minden diszkrimináció eltörlése elvének kell érvényesülnie. A fejlődő országok fordítsanak megfelelő figyelmet a szocialista országokkal való kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeire, úgy, hogy nekik sem nyújtanak kevésbé előnyös kereskedelmi feltételeket, mint a fejlett kapitalista országoknak. A charta elfogadása mellett 120 állam szavazott, ellene mindössze hat — valamennyi nyugati ország, az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Belgium, Dánia és Luxemburg. Tíz ország tartózkodott: Ausztria, Kanada, Franciaország, Írország, Japán, Hollandia, Norvégia és Spanyolország. BIZALMI SZAVAZÁS A GÖRÖG PARLAMENTBEN Athén — Georgisz Mavrosz, a legnagyobb görög ellenzéki párt, a Centrum — Űj Erők vezetője bejelentette, hogy a kormányprogram kétnapos parlamenti vitáját követő szombati bizalmi szavazásnál pártja Karamanlisz miniszterelnök ellen fog szavazni. Az ellenzéki politikus elsősorban a tervezett alkotmány- módosítás körüli ködösítéssel vádolta a kormányt. A továbbiakban azt követelte, hogy valamennyi párt képviselőiből alakítsanak bizottságokat a külpolitika és a Ciprussal kapcsolatos kidolgozásra, valamint az igazságszolgáltatás és az oktatás reformjának előkészítésére. Panainlosz Kanellopulosz volt görög miniszterelnök csütörtökön este sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy nem vállalja az ideiglenes államfői megbízatást, amelyre Karamanlisz miniszterelnök kérte fel őt. A 72 éves politikus korábban hajlandónak mutatkozott felváltani a jövő héten lemondó Gizikisz elnököt. Döntésének megváltoztatására — mint mondotta — elsősorban a Karamanlisz által kialakított alkotmánymódosítások és a kormányfő személyi elképzelései késztették. Parlamenti források szerint a novemberi általános választásokon nagy többséget szerzett Karamanlisz most két politikus jelöltségét fontolgatja. Egyikük Mikisz Sztasszinopulosz, az államtanács volt elnöke, a másik pedig Ghikasz jelenlegi közbiztonságügyi miniszter. A BT Ciprusról tárgyal New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este ült össze, hogy döntsön a Cipruson állomásozó ENSZ béke- fenntartó erők mandátumának meghoszabbításáról. Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára a hét elején nyilvánosságra hozta a BT elé terjesztendő javaslatát, amely a kéksisakosok megbízatásának újabb fél évre történő meghosszabbítását indítványozza. Politikai megfigyelők szinte biztosra veszik, hogy a tagországok a javaslatot jóváhagyták. Az ENSZ-erők egyébként 1964. március 27-e óta állomásoznak a szigetországban. Jelenlegi létszámuk 4300 fő. Zavargások Rangoonban Rangoon — Többezer katona cirkált pénteken Rangoon utcáin, miután csütörtökön éjjel újabb zavargások robbantak ki a burmai fővárosban. A rangooni rádió jelentése szerint egy különleges bíróság a rendkívüli állapot rendelkezései alapján a közrend megsértése miatt 35 személyt 3—5 évi börtönbüntetésre ítélt. Mint beszámoltunk róla, a kormány utasítására katonai és rendőri egységek szerdán viszszaszerezték az egyetemistáktól U Thant volt ENSZ-főtitkár holttestét, amelyet a fiatalok saját maguk építette mauzóleumban kívántak elhelyezni. Azóta a karhatalom és a tüntetők között több incidens robbant ki és ezek 9 halálos, valamint 74 sebesült áldozatot követeltek. Pénteken reggel zárva maradtak az iskolák, az üzletek és a piacok. A csütörtök délután óta a közlekedési alkalmazottak is sztrájkoltak. VÉGET ÉRT A NATO MINISZTEREK TANÁCSKOZÁSA Brüsszel — Brüsszelben pénteken folytatódott az Észak- atlanti Szervezet miniszteri tanácsának ülése. A 15 NATO tagállam külügyminisztere — részben a hadügyminiszterek bevonásával — a nemzetközi politikai és gazdasági helyzetről, a kelet—nyugati tárgyalásokról, a NATO belső problémáiról folytatott megbeszéléseket. A miniszterek pénteken délelőtt folytatták eszmecseréjüket az európai biztonsági és együttműködési konferenciáról és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról. Ezt a témát a csütörtöki ülés végén kezdték el tárgyalni. Előzőleg a 15 tagállam képviselői szinte egész napon át zárt ülésen vitatták me.g a vlagyivosztoki szovjet— amerikai és a rambouillet-i szovjet—francia csúcstalálkozó eredményeit, valamint a nyugati államok súlyos gazdasági problémáit, elsősorban az energiaellátás és az infláció kérdéseit. A miniszteri tanács ülése pénteken közlemény kiadásával ért véget. Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön este újabb megbeszélést folytatott Esebel török és Biciosz görög külügyminiszterrel. Kissinger közvetítéssel próbálkozik a két NATO- tagállam között a ciprusi kérdés miatt kirobbant válság rendezésére. A megbeszélésekről nem adtak részletes ismertetést. A két tagállam konfliktusa az ülésszak egyik központi kérdése. JOSZIP BROZ TITO jugoszláf elnök táviratban köszönte meg Leonyid Brezsnyevnek, ai SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és Nyikolaj Podgore nijnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének azt az üdvözlő táviratot, melyet a szovjet vezetők a jugoszláv államünnep alkalmából intéztek Ti* tohoz. CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Bukarestben fogadta Miroslav Su- lekot, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkárának levelét. Husák elvtárs levelében jókívánságait fejezi ki Ceausescunak abból az alkalomból, hogy ismét at RKP főtitkárává választották. ARTÚR VADER, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének alelnöke Moszkvában átnyújtotta Alfréd Varéi argentin írónak és ismert közéleti személyiségnek 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága érdemrendet. ERICH HONECKERNEK, at NSZEP KB első titkárának beszámolójával tegnap megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt KB 13. ülése. NELSON ROCKEFELLER kijelölt alelnököt az amerikai képviselőház jogi bizottsága tegnap megerősítette alelnöki funkciójában. A szenátus már jóváhagyta alelnöki kinevezését, a képviselőház jövő héten dönt az ügyben. HEINZ BEHREND, az NDK külkereskedelmi miniszterének helyettese és Willy Kleindienst* az NSZK gazdasági minisztérium mának megbízottja Berlinbert megállapodást írt alá a két őre szág közötti kamatmentes "hitel* nyújtásról. GENFBEN az európai bizton* sági és együttműködési értekezlet második szakaszának koordinációs bizottsága tegnapt idei utolsó ülésén megállapodott abban, hogy december 23 —január 17 között felfüggeszti a tanácskozásokat. NICOLAE CEAUCESCU romád köztársasági elnök 1975. áprilisának elején hivatalos látogatást tesz Japánban. JAPÄNBAN a kormány jővá: hagyta a parlament rendkívüli ülése elé terjesztendő pótköltségvetést, amelynek összegé meghaladja a 2 trillió 98 milliárd jent. SIDLE tábornok, a PENTAGON szóvivője bejelentette, hogy az USA 1975 márciusában megkezdi egy 3800 főből álló harckocsizó dandár áttelepítését az NSZK-ba. Ez összefügg a Pentagonnak azzal a határozatával, hogy Nyugat-Európá- ban a segédszolgálatos csapatok számát csökkentve növelik az amerikai fegyveres erők harci potenciálját. AZ AMERIKAI SZENÁTUS külügyi bizottsága javasolta a szenátusnak, hogy ratifikálja a vegyi- és a biológiai fegyverek betiltásáról szóló 1925-ös genfi megállapodást. RÓMÁBAN befejeződött až Olasz Kommunista Párt KB ülése, mely döntést hozott arról, hogy 1975. március 18—23 között tartják meg az OKP XIV kongresszusát. WASHINGTONBAN jegyzőkönyvet írtak alá a szovjet- amerikai mezőgazdasági együttműködési vegyesbizottság második ülésszakáról. Befejeződtek a rakétakísérletek Moszkva — A december 11- én bejelentett hordozórakéta- f el bocsá tási kísérletekkel kapcsolatban a TASZSZ szovjet távirati iroda közölte: A tervbevett hordozórakéta-felbocsátások sikeres befejeztével ez óv december 14-étől szabaddá válik a hajózás és a repülőgépek közlekedése a Csendesóceán korábban kijelölt térségében.
