Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-12 / 293. szám, csütörtök
BERLIN NAGY JELENTŐSÉGŰ INTÉZKEDÉSEI ÉS JAVASLATAI AZ NDK—NSZK ÉS AZ NDK— NYUGAT BERLIN KAPCSOLATOK KÖNNYÍTÉSÉRE, FEJLESZTÉSÉRE KGST-KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) bá az NSZK-val hosszú lejáratú gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást aláírni, ezenkívül az NDK-ban létesítendő atomerőmű építéséről tárgyalni. Nyugat-Berlinből hajlandó az NDK vasú1’ kocsikat, kiváló minőségű női felsőruházati cikkeket, 20 millió elszámolási egység (márka) értékben gépeket és felszereléseket importálni, továbbá egy egész vágóhidat vásárolni. Ugyanakkor Nyugat-Berlinbe hajlandó 300 megawattnyi elektromos áramot exportálni, az ehhez szükséges vezetékeket és más műszaki berendezéseket az NDK területén felépíteni. Nyugat-Berlin mindennapi életének megkönnyítésére az NDK hajlandó a már megkezdett tárgyalásokat folytatni a város szennyvizének elvezetéséről, továbbá a következő 20 évben a hulladékokat az NDK területére szállítani. Berlinben kedd este nyilvánosságra hozták az NDK és az NSZK külkereskedelmi forgalmával kapcsolatos hitelnyújtásról a két állam kormányának megbízottai által december 6-án parafáit egyezmény szó szerinti szövegéi. Eszerint: a hitelezésről szóló megállapodást a két fél 1981. december 31-ig meghosszabbította, s az NDK által igénybe vehető kamatmentes hitel (swing) felső határát 850 millió elszámolási egységben állapította meg. Az NSZK kormánya megelégedését fejezte ki az NDK kormányának intézkedése felett. Ezt közölte dr. Grünewald kormányszóvivő, aki hosszan kommentálta a két állam közti kereskedelemben létrejött legutóbbi megállapodást és kijelentette: a kereskedelmi forgalomban nyújtott nyugatnémet kölcsön nemcsak az NDK érdekeit érinti, hanem az NSZK gazdaságát is szolgálja. Ezt válaszul szánta azoknak a jobboldali hangulatkeltőknek, akik az NDK-val való kereskedelem fejlesztését a legkülönfélébb előfeltételekhez szeretnék kötni. Hozzátette még, hogy a szövetségi kormány felfogása szerint nem lehet „egy témáról elszigetelt tárgyalásokat folytatni, hanem a témák egész csoportjáról kell tárgyalni“. A PRAVDA A RAMBOUILLET-I CSÚCSTALÁLKOZÓRÓL 1974. XII. 12. Moszkva — A moszkvai Pravda szerdán vezércikkben kommentálta a szovjet—francia csúcstalálkozót. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet miniszter- tanács — írja a lap —, áttekintve Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing munkatalálkozójának eredményeit, teljes egészében jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét és kifejezte megelégedését a Ram- bouillet-ben elért megállapodásokkal és egyezményekkel kapcsolatban. A vezércikk emlékeztet rá, hogy a rambouillet-i tárgyalások előtt került sor a szovjet- amerikai, illetve a szovjet— nyugatnémet csúcstalálkozóra, és annak a meggyőződésének ad hangot, hogy Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása „újabb lépés a béke és a jószomszédi együttműködés útján“. „V alamerv.yi nép örül annak — folytatja a moszkvai Pravda —, hogy napjainkban erőre kap a béke és a biztonság megszilárdulásának irányzata és enyhül a feszültség. A népek azonban nem hunynak szemet a nemzetközi helyzet bo-.yolult voltára utaló aggasztó tények fölött sem. Márcsak emiatt is Kommentárunk F elhős, esős idő fogadta Párizsban a közös piaci csúcsértekezlet résztvevőit. Párizs éppen a konferencia idejére egyúttal sötétbe is borult, Ugyanis a francia kormány ismét energiakorlátozást léptetett életbe, kioltották a reklámfényeket és a neonvilágítást. Az időjárás és az energiaválság sötétbe borította a francia fővárost és ez mintegy szimbolikusan azt is elővetítette, hogy a kilenc kormányfő hasonlóan borúlátó hangulatban ül majd tárgyalóasztalhoz. Kísértett még a tavalyi koppenhágai csúcs- értekezlet sikertelensége, amely addig nem tapasztalt kudarccal ért véget. Az idén is sokáig úgy látszott, hogy meg sem tartják a szokásos év végi közös piaci számvetést, bár Giscard d’Estaing már július óta a csúcs nyélbeütésén fáradozott. Ezt az igyekezetét sokan annak idején csak úgy értékelték, mint az újdonsült elnök ambiciózus elképzeléseit, hogy így bizonyítsa: minden áron valami látványosat. akar tenni a közösség érdekében. Nos, Giscard igyekezete végül is eredménynyel járt, mintegy két hete vég legesen ráüthette a pecsétet a hivatalos meghívókra. A francia elnök tisztában volt azzal, hogy eléggé kényes kérdések kerülnek felszínre a csúcsértekezleten. Azt ts tudta, hogy az időszerű feladat a szilárd béke biztosítása és az enyhülési folyamat továbbfejlesztése és elmélyítése“. A vezércikk a csúcstalálkozó fontos eredményei között említi, hogy a felek kimondották: Kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül megtartsák az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszát és hogy csúcsszinten aláírják a záródokumentumokat. A moszkvai Pravda szerint „A Szovjetunió és Franciaország egyeztetett közel-keleti tevékenysége hozzájárul".*! a békés rendezéshez“, amely mellett mindkét fél elkötelezte magát. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről aláírt ötéves megállapodást méltatva a vezércikk hangsúlyozza: ,,A rambouillet-i találkozó újabb lökést adott a szovjet—francia kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.“ CHILÉBEN a Központi Bank 15 napon belül másodszor értékelte le az escudot, a dollárhoz viszonyított árfolyamát az eddigi 1450-ről 1860-ra változtatta. Az év elején az escudo- nak a dollárhoz vizonyított árfolyama még 375 escudo volt. energiaválság miatt sötétbe borult Párizsban minden eddiginél élesebben napvilágra kerülnek a tagországok közötti ellentétek. Mert hiszen égető az LÁTSZATSIKEREK A CSÚCSON energiaválság, az infláció, a munkanélküliség, a regionális alap létrehozásának kérdése, az angol társulási feltételek felülvizsgálása. Giscard eredetileg csupán institucionális kérdéseket szeretett volna a közös piaci csúcsértekezlet napirendjére tűzni, mint az Európai Tanács létrehozása, vagy a vétó jog megszüntetése és áttérés a többségi szavazati rendszerre. A francia elnök azonban belátta, ha valami eredményt fel akar mutatni az értekezlet, a napirendi pontok közé feltétlenül be kell sorolni az említett gazdasági problémákat is. így a konferencia ugyan közelebb került a valósághoz, de egyúttal távolabb a látványos siker reményéhez. Már az előzetes nyilatkozatok is sejtették, élénk szócsaták várhatók. Chirac francia kormányfő például kijelentette: inkább látná az angolokat a Közös Piacon kívül. Vagy erre utal az a nyugatnémet javaslat Is, hogy Olaszország és Anglia Moszkva — Moszkvában december 9—10-én megtartották a KGST tervezési együttműködési bizottságának 9. ülésszakát. Ezen megvitatták az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex programjának megvalósításával és a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Megvizsgálták az ‘érdekelt KGST-országok együttműködéséről szóló, régebben aláírt általános megállapodások teljesítésének menetét az orenburgi gázlelőhely feltárásában, az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gáztávvezeték építésében, a vastartalmú nyersanyagokat és egyes fer- roötvözeteket termelő újabb kapacitásoknak a Szovjetunió területén való létesítésében, továbbá megvitatták azt a kérdést, hogy kölcsönösen együttműködnek új nikkel és kobalt tartalmú termékeket előállító kapacitásoknak a Kubai Köztársaság területén való létesítésében. A bizottság megvitatta a KGST-tagállamok együttműködésének kérdéseit abban, hogy a Mongol Népköztársaságban megoldják egyes állati termékek előállításának tntenziflká- lását és ipari módszerek bevezetését, valamint biztosítsák a mezőgazdasági termékek komplex és magas színvonalú ipari feldolgozását. A bizottság megvitatta a KGST-tagállamok 1976—1980 évekre szóló népgazdasági tervei összehangolásának és kölcsönös együttműködésének kérdéseit, beleértve gazdasági és tudományos-műszaki színvonaluk közelítésének kérdéseit, valamint az 1971—1975-ös nép- gazdasági tervek koordinálásának keretei között összehangolt intézkedések megvalósításának menetét. Megállapították, hogy ennek során feltárultak az együttműködés elmélyítésének olyan új lehetőségei, amelyek elősegíthetik a kölcsönös áruszállítások növelését az erre az Időre vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban előirányzott volumenek felett. A KGST bizottságának ülésszakát a baráti és tárgyszerű légkör jellemezte. Szerény eredménnyel végződött a közös piaci csúcs Párizs — Franciaország fővárosában kedden véget ért a közös piaci országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozója. Az értekezleten gazdasági problémákat és a közösség politikai intézményeinek fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. A tanácskozás megmutatta, hogy a tagországok — mindenekelőtt Anglia és Franciaország — között komoly nézet- eltérések vannak a közösség politikai intézményei fejlesztésének kérdésében. A közös piaci országok kormányfőinek Párizsban tartott csúcstalálkozójáról kiadott, 14 oldalas záróközlemény 37 pontban foglalja össze a kormányfők határozatait és nézeteit. Mint a záróközlemény bejelenti, a résztvevők elhatározták, hogy a közös piaci országok kormányfőinek és külügyminisztereinek részvételével létrehozzák az úgynevezett Európai Tanácsot. Ez évente legkevesebb háromszor, szükség esetén több alkalommal is ösz- szeül, hogy véleménycserét folytasson a Közös Piac előtt álló időszerű feladatokról. A tanácskozáson úgy határoztak, hogy a jövőben nem lesz szükség valamennyi kérdés eldöntésénél a Közös Piachoz tartozó államok egyöntetű hozzáj árulására. A záróközlemény szerint 1978tól közvetlen módszerrel választják meg a közös piaci országok strasbourgi parlamentjét. A záróközleménynek ehhez a pontjához kapcsolódik a brit és a dán küldöttség nyilatkozata, amely kijelenti, hogy a közvetlen választás kérdésében a két ország nem Ríván állástfpglalnl. A kormányfők megbízást adtak Tindemans belga miniszter- elnöknek arra, hogy 1975 végéig terjesszen elő összefoglaló beszámolót az Európai Unió megteremtésének alapvető kérdéseiről. A közös piaci országok kormányfőinek párizsi csúcsértekezletén döntés született arról is, hogy 1975 január 1-vel megkezdi működését az európai regionális fejlesztési alap. A fejlesztési alapot hároméves időtartamra 1,3 milliárd elszámolási egységgel, azaz 4,5 milliárd márkával dotálják. A záróközlemény csupán általános kitételekben foglalkozik a párizsi csúcs olyan lényeges témáival, mint az Infláció és az energiahiány. Hangsúlyozza, hogy az infláció és a gazdasági visszaesés elleni harcnak „összhangban kell lennie a haladó és igazságos szociális politika követelményeivel“. Ellenkező esetben ez a harc nem „támaszkodik a szociális felek szükséges jóváhagyására és együttműködésére. saját erejéből állítsa talpra gazdaságát. Mert mondván: egy hajóraj — jelen esetben a Közös Piac — valamennyi tagja úgy haladhat töretlenül előre, ha valamennyi hajó egyforma sebességgel úszik. Ha csak egy is közülük lassúbb, kénytelen a többi őt bevárni. Vagyis: a brit és olasz zilált gazdaság hátráltatja a többi közös piaci tagország gazdasági előrehaladását. Érthetően mindenki várakozással tekintett ilyen körülmények között a csúcs elé. A csúcsértekezletet megtartották, véget ért, részleges, pontosabban látszólagos siker rel. „Az a fontos, hogy megtartottuk a konferenciát“ — nyi latkozta Giscard d’Estaing mikor arról kérdezték, elégedett-e. E szűkszavú nyilatkozata sok mindent elárul: a kilencek mindenképpen azt a látszatot akarták kelteni a csúcsértekezlet megtartásával, hogy mégis életképes közösség a Közös Piac. Csakhogy a 14-oIdalas záróközlemény mást is elárul. Többek között azt is, hogy az év problémájának, az energiaválságnak mindössze 18 sori szentel a nyilatkozat. Mindez arra vall, hogy az általános megfő galmazásokon kívül konkrét megállapodás nem született. A közlemény a pár sorban csupán azt szögezi le, hogy december 17-én a Közös Piac energiaügyi miniszterei majd tanácskoznak a kérdésről. Megegyezés született viszont az angolok és az olaszok által rég sürgetett regionális fejlesztési alap létrehozásáról. Eszerint január 1-től 4,5 milliárd márka nagyságban létrehoznak egy alapot az elmaradott területek fejlesztésére. Úgy tűniR, Angliát ez a döntés megnyugtatta, mert az Elysée-palota szóvivője kijelentette: Anglia ezek után nem követeli közös piaci tagdíjának csökkentését. Wilsonék tehát elérték, hogy közös alapból fejleszthessék az elmaradott brit területeket és így maradnak a közösségben, hiszen tulajdonképpen nem is lenne más választásuk, mert kilépésük esetében gazdaságilag elszigetelődnének Európában. A legegybehangzóbb megállapodás szervezeti kérdésekben született. Jövő évtől nem csúcs- értekezletet tartanak, hanem az ún. Európai Tanács — a tagországok kormány- és államfőiből álló szervezet — ül ösz- sze évente legalább háromszor. A lényegi kérdésekben tehát nem állapodtak meg Párizsban és kérdéses, hogy a szervezeti reform a jövőben majd menynyire segíti elő az Európai Gazdasági Közösségen belüli együttműködést? P. VONYIK ERZSÉBET NELSON ROCKEFELLERT, az Egyesült Államok kijelölt alel- nökét az amerikai szenátus szavazattöbbséggel megerősítette alelnöki funkciójában. A képviselőház a jövő héten dönt Rockefeller alelnökségéről. LUIS CORVALÄNNAK, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának fiával, aki a chilei Kommunista Ifjúsági Szervezet egyik vezetőjeként 11 hónapig sínylődött a junta börtöneiben, interjút készített a Kansas Uutiset című finn lap. Ez év szeptemberében sikerült találkoznia apjával Valparaiso egyik katonai alakulatánál, ahol a Chilei KP vezetőjét akkor fogva tartották. RANGOONBAN az egyetemi városrészt tegnap reggel mintegy ezer rendőr és katona rohamozta meg és visszaszerezte a diákoktól U Thant volt ENSZ- főtitkár koporsóját. Ismeretes, a november 26-án New Yorkban elhunyt burmai politikus holttestét múlt héten hazaszállították, a diákok ezután hatalmukba kerítették a koporsót és saját maguk építette mauzóleumban helyezték el. SPANYOLORSZÁGBAN egyre fokozódik a strájkhullám. Legújabb értesülések szerint az országban több mint 50 000 munkás és alkalmazott szüntette be a munkát. A sztrájkolók magasabb béreket, és a Fran- co-rezsim börtöneiben fogva tartott politikai foglyok jobb ellátását követelik. AZ ORENBURGTÖL a Szovjetunió nyugati határáig létesítendő gázvezeték építőmunkáí- nak megkezdéséhez megérkezett Uralszkba a lengyel szakemberek első 25-tagú csoportja. A KGST-országok közös egyezménye alapján Lengyelország építi fel a gázvezeték első 550 km hosszú szakaszát. HAVANNÁBAN a KGST-országok szakemberei tanácskozást kezdtek a cukornád feldolgozásakor nyert melléktermékek ipari hasznosításáról. A tanácskozáson a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Kuba, Románia, és Jugoszlávia szakemberei vesznek részt. Törökország nem kap fegyvert Brüsszel, Washington — Kedden éjféltől életbe lépett az amerikai törvényhozásnak az a döntése, amellyel — a ciprusi helyzetre való tekintettel — felfüggesztik a Törökországnak szánt katonai segély folyósítását. Bár a képviselőház korábban december 10-ről februárra tolta ki ennek határidejét, a szenátus az alsóházi döntést nem hagyta jóvá, Így az az eredeti időben lépett érvénybe. Amerikai külpolitikai szakértők szerint ez a fejlemény kedvezőtlen módon befolyásolja a Kissinger külügyminiszter szerdán Brüsszelben kezdődő tapogatódző tárgyalásait. Az amerikai diplomácia vezetője a. belga fővárosban szerdán délelőtt munkareggelin találkozott Melih Esenbel török külügyminiszterrel, majd a délelőtt folyamán görög kollegájával, Di- mitriosz Biciosszal tárgyalt. Kissinger kíséretének egyik, magát megnevezni nem kívánó magas rangú tagja újságíróknak elmondotta, hogy Washington novemberben már közel járt ahhoz, hogy Ciprus kérdésében engedményeket csikarjon ki Ankarától, amely hajlandó lett volna bizonyos csapategységeket visszavonni az általa megszállva tartott — a sziget mintegy 40 százalékát kitevő — területekről és fontolóra vett bizonyos politikai koncessziókat is. A továbblépéshez azonban a katonai segély változatlan folyósítására is szükség lett volna. Mivel szerdától egyetlen hadianyaggal megrakott hajó sem futhat ki amerikai kikötőből Törökország irányába, sőt a már úton levő szállítmányokat sem rakják ki, az amerikai közvetítő kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve.
