Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-10 / 291. szám, kedd
VÁIASZ OLVASÓINKNAK iVIuirkajogi ügyeikben SZERDAHELY JELIGÉRE: Mi*»el olyan alkoholistáról van szó, aki iszákosságával nehéz helyzetbe hozta családját és saját egészségét is tönkreteszi, az illetékes egészségügyi szerv az a’koholizmus elleni küzdelemről szóló 1962/120 sz. törvény értelmében írásbeli határozattal kötelezheti, hogy alávesse magát egészségügyi vizsgálatnak és a bejáró (ambuláns) kezelésnek. A határozat elleni íedebbezésiől a Járási nemzeti bizottság döntene. Ha a? alkoholista az említett módon elrendelt kezelést nem tartaná be, és elutasítja az önkéntes intézeti elvonókúrát, a járási nemzeti bizottság az illetékes egészségügyi szerv ajánlására elrendelheti a kötelező és kikényszeríthető elvonókúrát. Az említett törvény 14. §-a értelmében az alkoholizmus elleni bizottsággal (a hnb mellett) való együttműködés alapján a helyi nemzeti bizottság elrendelheti, hogy az ilyen Iszákos személy teljes fizetését, vagy annií k egy részét más személynek (leggyakrabban a feleségnek) fizessék ki, hogy ő az átvett fizetésből biztosítsa az egész csalad szükségleteit (beleértve az alkoholista szemé- ./ét is). Erre a rendelkezésre utal egyébként a munJkatör- vénykönyv 121. g-ának 4. bek. is. Az esetleges válás jogerős kimondása után a házasság alatt épített családi háza a bíróság valószínűleg a feleség kizárólagos tulajdonába utalná és a kifizetést illetően esetleg eltérhetne a fele- fele megosztástól, figyelembe véve a kiskorú gyermekek érdekeit is. Š. A.: A munkaadó vállalatnak jogában áll a fodrászat dolgozóját más műszakba beosztani. Ez az intézkedés akkor is érvényes, ha a dolgozó ez.'íel nem értene egyet. Az ilyen beosztási rendelkezés nem számít „más munkára való“ beosztásnak, vagy áthelyezésnek, melynek érvényességéhez a munkatörvénykönyv 36., 37. és 38. §-a értelmében szükség lenne a dolgozó beleegyezésére, mert az ilyen intézkedés nem számít szerződés- módosításnak. Egyébként az utolsó félév erdemónye már nem befolyásolná a nyugdíj előtti 5., illetve 10 év eredménye alapján kiszámított havi átlagbért, amelyet az egész naptári évben elért átlagok alapján kell kiszámítani. V. J.: Előző, más jellegű munkaviszonyának az előírt gyakorlata idejébe való beszámítha- tóságát (azt is, hogy milyen arányban) az Önökre vonatkozó fizetési rendelet, esetleg kollektív, vagy egyéni szerződés szabályozza. A felvétel alkalmából kötött szóbeli megállapodás csak akkor kötelező, ha összhangban van az említett előírásokkal. A vállalat bérelszámoló osztálya köteles kérelmére ismertetni a számításba jövő rendelkezéseket. B. L.: Az 1965/41 sZ. törvény az 1974/34. sz. hirdetmény szerinti módosításokkal csak az előírt engedély alapján a saját gépkocsi használatáért állapít meg térítést a gépkocsi kubatú- rája alapján kilométerenként. Ez a térítés azonban az útiköltségek megtérítésének számít és nem fizetés vagy jutalom a végzett munkáért. Mivel önnek egyébként feltehetően magasabb fizetése van, azért, hogy a vállalat gépkocsiját időnként vezeti, nem jár külön díjazás, ha csak egy egyéni, vagy a kollektív szerződés nem tartalmaz más rendelkezést. K. L.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez. Valószínű, hogy esetleges keresete alapján a bírósági szakértő magasabb összegű egyszeri kártalanítást (fájdalomdíjat és a társadalmi érvényesülés csökkenéséért járó kártalanítást) állapítana meg pontokban, amelyet az 1965/52 sz. hirdetmény 6. §-a értelmében a szakértő ajánlása alapján a bíróság, főként tekintettel az ön fiatal korára, a kétszeresére emelhet. A kiszámításnál valószínűleg a társadalmi érvényesülés megnehezülésének kiszámítása lehet esetleg téves, a magyarázatok szerint ugyanis a 267. sz. tételt (a látás romlása) együtt kell alapul venni a más sérülési következményekkel. A kártalanítási igény az esedékességtől számított egy éven belül évül el. Ebben az esetben az esedékességnek az az időpont számít, amikor a szemsérülés tartós követekezményét az orvos megállapította. Betegbiztosítási ügyökben H. L.: Az efsz-re vonatkozó 1964/103 sz. nyugdíjbiztosítási törvény 12. §-a értelmében az olyan efsz-dolgozót, akinek öregségi, vagy rokkant járadékot állapítottak meg, és a szövetkezetben további munkatevékenységet fejt ki, a betegállomány esetében akkor illeti meg táppénz a szövetkezetben, ha a betegállomány kezdete előtt közvetlenül legalább 3 hónapon át dolgozott. Egy-egy megbetegedésből kifolyóan legfeljebb 60 napra és egy év során több betegállomány esetében összesen 60 munkanapra jár a továbbdolgozó efsz-tagnak táppénz. Ha betegállománya előtt (1974. okt. 25.i annak ellenére, hogy már kérte nyugdíját, megszakítás nélkül tovább dolgozott, a rendes tagság idejét is be kell számítani az említett 3 ledolgozott hónap idejébe és így legfeljebb 60 munkanapra lenne igénye táppénzre Is. F. T.: Az 1964/103 számú, az efsz-ek szociális biztosításáról szóló törvény 10. §-a értelmében a több mint 10 évi tagsága alapján a betegállomány első bárom munkanapjára a napi tiszta kereset (legfeljebb azonban napi 100 korona, 5 napos munkahét esetében legfeljebb napi 120 korona (70 §-a, és az egész, további, folytatólagos betegállomány idejére pedig 90 °/o-a .összegének megfelelő táppénzre van igénye. A folytatólagos betegállomány Ideje alatt nem lehet minden hónapban az első három munkanapra 70 °/o-os táppénzt folyósítani. Ha így történt volna, ez nyilván tévedés, amit a járási nemzeti bizottság járadékosztályán joggal reklamálhatna, ha az efsz szociális bizottsága továbbra is fenntartaná téves álláspontját. Az idézett törvény 9. §-a illetve az 1964/104 sz. végrehajtási rendelet 2. §-a értelmében a napi tiszta átlagkeresetet a betegállományt megelőző 12 hónapban elért keresetből kell kiszámítani. (A munka törvénykönyv szerinti munkaviszony esetében az előző naptári év alapján kell kiszámítani az átlagkeresetet, de ez nem vonatkozik önre, mivel efsz-tag.). Az efsz a szabadságigényt saját alapszabályaiban és munkarendjében szabályozza. Forduljon az efsz-irodához, mert ott kötelesek a vonatkozó előírásokat önnel ismertetni. Dr. F. J. Az Ajon-sziget a Kelet-szibé- riai-tengerben fekszik. Lakossága a csukcsi nemzetiségi körzetbe tartozik. A sziget Ajon nevű települése a terület legjobb állattenyésztő szovhozának székhelye. Felvételünkön: ajtsni kisgyermekek. immmw oí' á PSZICHOLÓGIAI BALESETELHÁRÍTÁS A balesetek elleni küzdelemben ma még kevéssé hasznosítják a munkapszichológia és a fiziológia ismereteit. Balesetelhárításunk jellemzően ún. műszaki balesetelhárítás, amelyben csupán az oktatás és a propaganda tartalmaz, csekély — és nem mindig legmegfelelőbb módon — pszichológiai vonatkozásokat. A műszaki balesetelhárítás főként az előírásokra, óvórendszabályokra, a balesetvédelem célját szolgáló eszközökre és berendezésekre összpontosítja a figyelmet. Nyilvánvalóan ezek adják a jövőben is a balesetvédelem gerincét, hiszen egy- egy technikai vagy szerkezeti megoldás, vagy biztonsági berendezés kizárhat valamilyen baleseti forrást. A balesetek között azonban találkozhatunk olyanokkal is, amelyek a közvetlen vagy közvetett előidéző okokat tekintve, a pszichológiai balesetelhárítás problematikájába sorolhatók. AMIKOR NEM A GÉPBEN A HIBA A baleseti jegyzőkönyvek gyakran tartalmaznak ilyen megállapításokat: ,,A gép vagy berendezés működésében nem volt hiba.“ ,,A biztonsági berendezés működőképes állapotban volt.“ „A sérült baleseti oktatásban részesült.“ „A baleset a sérült hibájából következett be.“ „A baleset oka figyelmetlenség, vigyázatlanság.“ A gép, a berendezés tehát rendben volt, az azonban általában nem szerepelt a vizsgálat megállapításai között, hogy az ember, aki a balesetet elszenvedte, az is „rendben volt-e“. Mit jelent lényegében az, hogy „figyelmetlen“, vagy „vigyázatlan“? Jelenthet egyszerűen fegyelmezetlenséget, az óvórendszabályok semmibe ve- vését, jelenthet azonban egy bizonyos pszicho-fi- zikai állapotot is, amely egy nem tudatos, ún. tévcselekményt okozhat. Az ilyen tévcselekmény súlyos baleseteket idézhet elő. A tévcselekményt előidézheti fizikai vagy szellemi kifáradás, a nem kielégítő pszichikai vagy fizikai kondíció, a koncéntrálókészség gyengülése stb. Ezeknek kialakulását pedig ismét számos körülmény hozhatja létro. A pszichológiai balesetvédelemnek ezért két fő irányban kell tevékenységét kifejtenie, éspedig kutatnia kell a baleseteket előidéző általános okokat, és azoknak elhárítási lehetőségeit, valamint rendszeressé kell tenni az egyéni vizsgálatokat. Hadd világítsuk meg ezt egy példával: állandóan ismétlődő, egyhangú munka éppúgy fárasztó hatású lehet, mint egy olyan munka, amely szüntelen figyelemmegosztást követel. A monotónia, amely egy idő után a koncentráció csökkenését idézi elő, már önmagában is balesetveszélyessé teheti egy adott feladat ellátását. Az általános vizsgálati szempont ebben az esetten annak a kutatása, hogy miként lehet (pl. a munka ritmusának változtatásával, tevékenységek felcserélésével, munkaszünetek beiktatásával stb.] a monotóniát feloldani. Nem szorul bizonyításra, hogy az embereknek különbözők az adottságaik, így — példánknál maradva — a monotónia tűrési képessége sem mindenkinél azonos. Van, akinek az olyan munka fárasztó, amely figyelenunegosztást, sűrűn változó tevékenységet követel, viszont az ismétlődő és másnak esetleg nehezen elviselhető, egyhangú munka kevésbé fárasztó. Másokra a monotónia kimerítően, sőt olykor elég súlyos idegi terhelésként hat. A pszichológiai balesetvédelemhez tartozik tehát az is, hogy mindenki a képességeinek megfelelő helyre kerüljön. A baleseti szempontokat szem előtt tartó pályaalkalmassági vizsgálat elsősorban azokon a munkahelyeken szükséges, aliol statisztikailag kimutatható a balesetek gyakorisága. BALESETI HAJLAM Ez a kérdés természetesen a pszichológiai balesetelhárításnak csak egy kiragadott szempontja. Az általában egyénenként eltérő képességeken kívül ismeretes egy olyan negatív személyi tulajdonság is, amelyet baleseti hajlamnak neveznek. Ez többféle okból is származhat, pl. a mozgásbiztonság hiányából, nem kielégítő mozgás-koordinációból stb. A balesetek megelőzése érdekében ezért indokolt a már balesetet szenvedett embereket (különösen azokat, akiket inár több ízben ért baleset) olyan vizsgálat alá vetni, amely felszínre hozhatja a baleseti hajlamot, illetve azokat a negatív tulajdonságokat, amelyek esetleg balesethez vezethetnek. A már balesetet szenvedetteket — különösen, ha hosszabb ideig betegállományban voltak — pszichológiailag fel kell készíteni a munka folytatására, illetve újrafelvételére. Egy súlyos baleset ugyanis egyeseknél szorongást, sőt félelmet válthat ki a munkával szemben. Ez a szorongás maga is egy újabb baleset forrása lehet. Az újra munkába állás előtti pszichológiai vizsgálat, az egyénnel való lélektani foglalkozás csökkentheti, vagy megszüntetheti a szorongást, súlyosabb esetben pedig módot ad arra, hogy újabb baleset elkerülése érdekében a pszichológus esetleg más munkakört javasoljon. A pszichológiai balesetelhárítás feladatai közé kell sorolnunk a hatékonyabb oktatási formák kialakítását (pl. esettanulmányok, esetjátékok stb.), vagy a maradandóbb hatást kiváltó, lélektani alapokra épülő elhárító jelzések, propagandaformák kialakítását. Az a néhány plakát, amely általában az üzemekben hónapokig olykor évekig azonos helyen van, aligha vált ki valamilyen hatást az emberekből. A figyelem felkeltésének megfelelő ábrájú, színhatású és sűrűn cserélt plakátok jó eszközei, de egyéb, kevésbé megszokható és megunható lehetősége is van a figyelem ébren tartásának, csupán foglalkozni kell ezek kialakításával. Végül — minthogy mindenre úgysem térhetünk ki — csupán annak érzékeltetésére, hogy a pszichológiai balesetelhárítás mennyire időszerű követelménye ipari fejlődésünknek és gyorsan változó életűnknek, egy példát ismertetünk u külföldi szakirodalomból. Sok helyen felfigyeltek arra, hogy a legtöbb baleset a délelőtti műszakban fordul elő. A kérdés kutatói a többi között abból a feltételezésből indultak ki, hogy a megváltozott életritmus Is közrejátszik ebben. A televízió adása ugyanis általában 10—11 órakor fejeződik be, és ezért az embereknek a hatórai műszakkezdésig kevesebb idejük ' jut alvásra, pihenésre. A vizsgált bányaüzemekben ezért a délelőtti műszak kezdetét 6 óráról 7 órára tolták el, s ezzel a balesetek gyakorisága 23,6 százalékkal csökkent. Ez a példa szemléltetően bizonyítja a pszichológiai balesételhárítás széles körű lehetőségeit, és azt, hogy milyen komplex módon kell azt alkalmazni, társtudományaival, a szervezéstudománnyal és a szociológiával együtt. ELEKTRONIKA A SZOVJET HALÁSZATBAN A szovjet halászat egyre nagyobb területen alkalmaz elektronikus berendezéseket. A hatvanas évek elején a szovjet halászílotillák a halpadok felderítésében az echolotokon kívül a batiszká- fokra és az Atlant-1 víz alatti vontatott sikló járműre támaszkodtak. Erre a célra később a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Elektronikai Intézetében két víz alatti tv-kamerát dolgoztak ki. A víz alatt vontatott kamerák villanymotorral mozgatott szervomechanizmusuk segítségével körkörök felderítést tesznek lehetővé a víz alatt. A kamerák könnyűszerrel követik a vonuló halpadokat, és ezzel jelentősen megkönnyítik a halászok munkáját. A szovjet halászati szerveknek néhány évvel ezelőtt még komoly aggodalmat okozott, hogy a Volga, Svir és más nagyobb folyókon létesített vízerőművek gátrendszerén igen sok lial akadt fenn és pusztult el. Elsősorban a lazacokat és a kecsegéket érintette a pusztulás, de inás halfajokat is, amelyek a halfajoktól függően ívásl helyeikre vándoroltak a folyókon. Már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy a halak vándorlásuk közben egész nagy természetes akadályokon, vízeséseken ugranak át. A hatvanas évek elején a Szovjetunióban vízesések, vízerőművek, folyó kanyarulatok mellett megfigyelő állomásokat rendeztek be, ahonnan víz alatti tv-kamerák segítségével követték és rögzítették a halak úszását, ugrását a folyóban. A kísérletek során Padubnij lehtiológus miniatürizált ultrahangos bemérő készüléket szerkesztett. Ennek 12 g súlyú adóját kecsegékre erősítette. Az adó hangjeleit a parton levő vevőállomások felfogták, és ily módon a hal útját pontosan nyomon lehetett követni. A kísérletek során megállapították, hogy a kecsege 10 km/óra sebességgel úszik, de úszás közben 15—40 perces pihenőket iktat be. A szovjet kutatók a vízeséseknél elhelyezett kamerák segítségével megfigyelték, hogy a kecsege a lezuhanó víztömeg vertikális irányú áramlásában lendületet vesz, és 6—8 méteres ugrásokat végez a víz felett. Az említett televíziós és szonáros mérések adatait a jövőben meszemenően figyelembe veszik a vízerőművek tervezése során. A meglevő vízi- erőművek gátrendszerét pedig — ahol ez még nem történt meg — nyílásokkal, „halkapukkal“ látják el, amelyeken keresztül a folyókon fel-alá vándorló halak könnyűszerrel átúszhatnak. A szovjet kutatók szerint az elektronikus számítógépekre nagy szerep vár a halpadok helyzetének, várható vonulási irányának, az optimális halászati időpontnak, a fogás szempontjából legideálisabb halméret, életkor és a telepítések időpontjának meghatározásában. De azt a hatalmas anyagot, amelyet az ichtiológusok évtizedek folyamán az egyes halfajok élettanával kapcsolatban összegyűjtöttek, nem is lehetne hagyományos úton feldolgozni. A kamcsatkai Dalnij tógazdaság mellett létesült halbiológiai laboratórium munkatársai érdekes kísérletet kezdtek. Krokine és Krognus szovjet biológusok 30 esztendő óta gyűjtik az adatokat egyetlen halfaj, a vörös lazac biológiájáról. Ezeket az adatokat szándékoztak elektronikus számítógép segítségével értékelni a laboratórium munkatársai. Először a matematikusok léptek a porondra, akik a Dalnij-tőban élő lazacok csoportos előfordulását matematikai modell formájában igyekeztek kifejezni. Ezután a számítógépbe kódolták mindazokat az adatokat, amelyeket a vörös lazacról ismertek. A nagy körültekintést igénylő munka során beprogramozták azokat a „veszély-faktorokat“ is, amelyeknek a halivadékok, illetve a vándorló’ lazacok ki vannak téve. Hosszan tartó kísérletek után a betáplált adatokkal az elektronikus számítógép kimutatta a kutatóknak a vörös lazac halászatának ideális időpontját, az optimális eredményeket biztosító halászati technikát, valamint a halpadok vonulási irányát az elkövetkező 50 év távlatában. (dj)
