Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-10 / 291. szám, kedd
JÍ| ■■ a i ■■ mm ■ m ■ m ö □ 0 □□□□□□□□□□□ ö 0 □ ALMAIM KIADÓJA _ (j J FILMEK — 25 éves a Cseh írószövetség Kiadóvállalata Huszonöt évvel ezelőtt, azaz negyvenkilenc alkonyán jött létre a Ceskoslovensý spisovateľ, a Cseh írószövetség kiadóvállalata. Miképpen írjak erről a jubileumról? Erről meditáltam azon a ködöt pipáló novemberi napon, amikor a prágai Národná trída egyik köz Ismert ódon házába, Jan Pilaŕ költőhöz, a kiadóvállalat tó szerkesztőjéhez igyekeztem. Egy régi ház új lakói! Ezt a címet szántam írásomnak. Szándékomtól azonban menten el is álltam. Azért is, mert ez a ház annakidején František Topiö, jeles prágai könyvkiadó tulajdona volt, s itt székelt kiadóvállalatának szerkesztősé ge is. írók és költők tehát ok kortájt is jártak ide... Ez a František Topič adta ki többek közt az első köztársaság ide jén Anatolij K. Vinogradoo szovjet író híres regényét Az idő három szíve című könyvét, De főleg azért mondtam le a vonzó címről, mivel e pillanat bán kedves női alt szakította meg meditálásomat. Jarmila Urbánková jött lefelé a lépcsőn, és mintha gondjaimat akarta volna elűzni, kísérőjéhez fordulva, hangosan, szinte jelszószerűen kijelentette: „Al maim kiadója!“ ... Keresve sem találhattam volna méltóbb, szebb címet írásomnak, mint ezt a mondatot, amely az iin Nyolcvanon túl is aktívan Lučenecen (Losoncon) ét és dolgozik immár 54 éve Gerő Gusztáv festőművész, aki december 11-én tölti be 85. életévét. A jubiláló művész tiszteletére a Szlovákiai Képzőművészek Sző vétségé, a Banská Bystrica-i Területi Képtár és a Járási Népművelési Központ kiállítást rendez életművének anyagából. Az ünnepélyes megnyitásra december 3-án került sor Losoncon, a Túród Gépgyárak Szakszervezeti Házában. Gerő Gusztáv alkotó kedvének teljében ünnepli születésnapját. Ma is sokat dolgozik és az említett kiállításra szinte egymaga gyűj tötte, rendezgette a képe két. Végtelenül szerény em ber, s talán ez az egyik oka annak, hogy Losoncon 1974-ig szinte alig veitek tudomást róla. Csak a tavalyi nagysikerű Banská Štiavnica/ kiállítása után fedezték fel őt a város kulturális életének vezetői. Részben ennek köszönhető, hogy megrendezik a festőművész első losonci kiállítását a felszabadulás óta. Gerő Gusztáv Piargon született, Selmecbányán járt középiskolába és Budapesten szerezte meg diplomáját. Élete Krúdy Gyula regényeinek kisvárosi kallódó hőseihez hasonló. Az első világháború után sokáig volt hadifogságban, hazatérte után súlyos anyagi gondok között élt és hogy családja megélhetését biztosítsa, különböző munkákat vállalt. Szabad idejében Lo sonc környékét járta, szeretett szülőföldjén alkotott szebbnél szebb képeket, amelyeket, sajnos, valóság gal „elrejtett“ a nyilvános-' ság elől. Az első köztársaság idején számtalan kiállítása volt Losoncon és Szlo vákia városaiban is. Szülőföldjéről készített mintegy 4U festményét Selmecbánya városának ajándékozta. A város vezetősége ezeket a képeket a most készülő galériájában kívánja elhelyezni. 1958-ban a Banská Bystrica-i Nemzeti Bízott Ságtól kapott megrendelésre nagyszabású kompozíciót készített, amelyen örök emléket állított a budinai hős partizánoknok. A művészt, a természet, a Selmecbányái és a losonci táj és a bennük élő emberek festőjét köszöntjük 85. születésnapján. SÓLYOM LÁSZLÓ niBpeit kiadóvállalat lépcsőhá- zátfon hangzott el, és amely azóta már a Moldva partján szállóigévé vált. Csak természetes, hogy írásom élére került. Aznap szerencsém volt. Még a máskor oly szűkszavú Jan Pila'r is készségesen beszélt. Ez a költő-főszerkesztő különben is érdekes ember. Huszonöt ev előtt ismerkedtem meg vele a Bacsófalvi tó partján, s azóta ha láttam, mindig úgy tűnt, mintha a Szitnya erdőrengetegéből indult volna le a völgybe, élővé merevedett fenyőként. . . Most it! ülök vele szemben. Lelkesen beszél, helyesebben mondva lelkesen mutogatja a statisztikákat. Es ezek a statisztikák, adatok, számoszlopok meggyőzőek, ékesszólőak! A kiadóvállalat ugyanis az elmúlt huszonöt esztendő folyamán 3740 irodalmi művet adott ki, 55 527 000-es példány- számban. Csillagászati szám — de mégis realitás. Hiszen az idei példányszám is meghaladja a 2 800 000-et. A kimutatások pedig arról is beszélnek, liogy a XX. század szérzői közül Karéi Capek és Jaroslav Hasok örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. A kiadói program színes, változatos. Hiszen a klasszikusok sorozatában (Edície Slune- vrat—Napforduló sorozat) a XV. század szerzőitől kezdve kiadnak minden olyan írót, vagy költőt, akit haladó hagyományként tartanak számon, akinek szava és magatartása az utókor számára elkötelezettséget jelent. Ebbe az élgárdába tartozik K. Sabina, /. K. Tyl, A. Jirasek, J. Vrchlický, Sv. Čech, K. U. Borovský és /. Neruda mellett F. X. Salda, B. Václavek, L. Stoll, P. fíez- ruč, J. Wolker, K. Capek, J. Hašek, l. Olbracht, JoseJ Hora, M. Majerová, V. Nezval, A Zá- potocký és még sokan mások, akik tollúkkal a két világégés között vitézkedtek. — Álmaim kiadója, a Československý spisovatel, jelentette ki büszkén-boldogan Jarmila Urbánková, a cseh költő-közösség egyik tagja. És ez a kijelentés minden pozitívumot kifejez. Mert a kiadó a szó legnemesebb értelmében nagyhatalom a poézls istápolása terén. Nem azért, mert Ivan Skála, érdemes művész és a vállalat igazgatója egyben néhány verseskötet szerzője, de még azért sem, hogy Jan Piláf, a kiadó főszerkesztője szintén jónevű költő. A költészet népszerűségének és szeretetének, így a verseskönyvek kiadásának, terjesztésének cseh honban mély és történelmi hagyományai vannak. Ismét adatok következnek, szívderítő adatok! A Československý spisovatel az elmúlt huszonöt esztendő alatt V. Nezval műveit 1058 800 példányszámban adta ki, F. Ilrubín verseit 421 ezerben, f. Wolker, Josef Hora, St. K. Neumann és Fr. Halas költeményeit pedig úgyszintén több százezer példányszámban nyomtatta ki. A hangsúly természetesen a hazai, elsősorban a cseh iro dulmon van. De nem feledkezik meg a kiadó a szlovák Irodalomról sem. P. Jilemntcký, Fr. Kráľ, VI. Mináč, í.aco Novo meský és a többi szlovák szerző, a csehszlovák kontextust jelentő „Žatva“ (Aratás) soro zatban kap helyet. így aztán a külföldi, az idegen nyelvű irodalom a kiadónak érthetően csak peremügyet jelent, bar külföldi szerzők művelt is kiadja. Ám újabban megindult egy sorozat, melyben máig három verseskötet jelent meg: egy bolgár, egy lengyel és egy szovjet antológia. Mindegyik kötetben tíz kortárs költő szerepel tíz legújabb versével. Es most van születőben a negyedik antológia, amely bennünket, magyarokat közvetlenül is érdekel. 1976-ra tervezi a kiadó a magyar antológi megjelenését. Tíz mai magyar költő kap ben ne helyet, tíz-tíz versével. Pil lanatnyilag a névsor még nem végleges, a viták és meditálá- sok még nem értek véget. A kiadó, helyesebben mondva jan Piláf megkérésére Rákos Péter (a prágai Károly Egyetem kebelében működő Magyar Intézet vezetője) mellett jómagam is részt vettem a névsor összeállításában, illetve ennek ja vaslásában. A baráti, de lendii letes vita után úgy tűnik, hogy a kötetben Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Juhász Ferenc, Vas István, Nagy László, Gurui. Gábor, Ben jámin László és Simon István kap helyet. Vitatkozni, természetesen még tovább is lehetne, mivel az ízlések mindig különbözők, a döntés joga azonban a kiadóvállalatot és ennek jól felkészült gárdáját illeti meg. Jan Piláf szerint rangot jo lent a cseh irodalomban, ha a könyv náluk jelenik meg. Ki vánom tehát a kiadónak, a cseh olvasóknak és jómagam nak is, hogy a tíz kiválasztott mai magyar költő is ilyen elismerést vívjon ki. BARSI IMRE LÄMGOLÔ ÚTKERESZTEZŐDÉSEK ___________(szlovák ) E HÉT VÉGÉN: Fábry Zoltán Irodaim! Színpadi Fesztivál December 13-án, pénteken este, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Népművelési Központ nagytermében ünnepélyes keretek között nyitják meg az I. Fábry Zoltán Irodalmi Színpadi Fesztivált. Reméljük nem iszunk előre a medve bőrére, ha már most leírjuk, hogy új fejezet kezdődik Irodalmi színpadi mozgalmunk történetében. A seregszemle nemzetközi jellegéből adódóan, az erők összemérésén túl, kitűnő alkalom a tapasztalatcserére és a baráti kapcsolatok teremtésére. A műsorfüzet alapján megállapíthatjuk, merész és egyben nemes vállalkozás volt a Duna- szerdáhelyi Járási Népművelési Központ részéről a három napig tartó fesztivál megrendezése. Lengyelországból a leg- nicai Zaulek Irodalmi Színpad és a wroclawl Egyszemélyes Színház érkezik; Magyarországról a pécsi Amatőr Színpad és a Miskolci Manézs Színház. Prágából a Divadlo na okraji, Trnavaról a Plastické divadlo mutatkozik be. Az említetteken kívül fellépnek természetesen hazai magyar irodalmi színpadjaink: a Fókusz, a Lant és a József Attila Irodalmi Színpad. Ízelítőül néhány a bemutatásra kerülő összeállítások címéből: Baramanczak—Kornhauzer: Izsák feláldozása. Zbigniew Herbert: La lek, Bereményi— Can Tog-Cseh: Olálá, Dürrenmatt: Pillanatkép egy bolygóról, Ivan Kováč: A puska abszolutóriuma. És Fülszöveg a címe a Fókusz új műsorának. A külföldi irodalmi színpadok műsoron kívül fellépnek a nagymegyeri, a légi és a lűcsi művelődési otthonban. A seregszemle ünnepélyes megkezdése előtt, 17.00 órakor, a Csallóközi Múzeumban nyitják meg a Fábry Zoltán em lékkiállítást. Anyaga érdekesnek ígérkezik. Szombaton dél előtt Wlesiaw Geras, a wroc- lawi vajdasági kultúrközpont szakelőadója tart előadást Az egyszemélyes színházak lengyelországi mozgalma és problematikája címmel. A fesztivál ünnepélyes értékelése pedig vasárnap délelőtt lesz a Dunaszerdahelyi Vnb nagytermében. Az I. Fábry Zoltán Irodalmi Színpadi Fesztivál megrendezése művészeti célkitűzésein kívül magában hordozza a környező szocialista országok kulturális mozgalmainak, irány zatainak és egymás élete megismerésének lehetőségét. A gyakorlatban lehet kifejezője a közép-európaiság gondolaté nak. A szervezőkkel és a rendezőkkel együtt reméljük, hogy az egész seregszemle méltó lesz Fábry Zoltán nevéhez. (brf A közelmúlt egyik legnagyobb szabású építkezésének bemutatása egy parasztcsalád sorsán keresztül — tömören így fogalmazhatnánk meg uz új szlovák film cselekményét. A Paľo Gejdoš forgatókönyve alapján, Miroslav Horňák rendezésében készült film a Kelet-szlovákiai Vasmű gigantikus építkezéseire kalauzolja a nézőket, de nem azzal a céllal, hogy rekonstruálja az építési munkálatokat, hanem hogy bemutassa a hatalmas vállalkozás létrehozásán munkálkodó egyének sqpsái. tfineci vasműbe, hogy szakmát tanuljanak és szakképzett munkásként térjenek haza a kombinátba. Ondrej szorgalmasabb és céltudatosabb, mint fivére Simon. A kettőjük közti különbség már akkor megmutatkozik, amikor az apa felkeresi őket Tfinecben, hogy tudassa velük: a kombinát építését leállították. Simon habozás nélkül otthagyja a gyárat, Ondrej azonban marad, hiszen már régen elhatározta, hogy szakképesítést szerez, s elképzeléseit kész következetesen valói' /. HátározottságáJán Misink és ijj. Vlado Durdik szereplői. Ha figyelembe vesszük, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű építése az 50-es évek elején kezdődött [akkoriban HUKO néven emlegették), máris nyilvánvaló, bogy a filmben a szocialista társadalom építésének egyik jelentős szakaszáról van szó. Az építkezés tulajdonképpen fordulatot hozott az itteni lakosság éleiében, hiszen a jobbára földműveléssel foglalkozó egyének ipari munkásokká váltak. Ez a változás pedig nem történt egyik napról a másikra, hosszantartó folyamat volt, mely sok sok nehézségbe is üt között. Az emberek ugyan tudatosították a kombinát szűk ségességét, de a józan érvek gyakran összeütköztek az év századokig földhöz kötött egyének mentalitásával, az újjal szemben megnyilvánuló bizalmatlanságukkal. jóllehet az építkezés a születő újnak szurkoló egyének győzelmét jelentette, később azonban a lelkesedő tömeg is kedvét vesztette, hiszen mint ismeretes, a kombinát tervei nem voltak eléggé megalapozottak, az építkezés folytatásához hiányoztak az anyagi eszközök, ezért a munkálatokat egy időre leállították. Voltaképpen ez az időszak jelenti a kombinát építésének történetében a legdrámaibb szakaszt, s ezt a mozzanatot igyekeztek kidomborítani a film alkotói is. A film központi alakjai a Beluš-család tagjai: a nagy apa, az apa és a két fia — Ondrej [ijj. Vlado Durdik alakítja) és Simon [Ján Mistrík játssza). Tipikus parasztesalád: dolgos, becsületes emberek, s bár kissé idegenkednek az újtól, s fenntartással fogadják a változást, mégsem szegülnek szembe. A kombinát építéséről értesülve a fiúkat elengedik a a Lángoló útkereszteződések jőnak és egészséges becsvágyának köszönheti, hogy tanulmányait a Szovjetunióban folytatja; s hitét nem vesztve megéri, hogy a gigantikus mű mégiscsak elkészül... Ennyi vázlatosan a film cselekménye, a történet azonban sokkal szerteágazóbb, ezért meglehetősen nehéz tömören írni a filmről és jellemezni egyes alakjait. A szereplők ugyanis csak ritkán kerülnek olyan helyzetbe, hogy élesen kirajzolódna emberi lényük, illetve a sok-sok figura jelleme, tulajdonságai meglehetősen szürke színekkel ecseteltek, nem eléggé karakterisztkusak. Jellemzésük kissé elnagyolt, tetteik nem eléggé motiváltak — s éppen ez a film hibája, minden egyéb vitathatatlan pozitívuma mellett. Egy-egg mellékszereplő, vagy lényegtelen epizód néha túlhangsúlyozott, a központi alakok a döntő mozzanatokban másodrendűvé válnak, s u nézőnek aztán hiányérzete marad. Talán nem ártott volna jobban megindokolni például a vasmű építésének leállítását, vagy Ondrej házasságának a szétesését; tény, hogy a rendezőnek a szerteágazó cselekmény kibontakoztatására kevés ideje és tere maradt. Ezért talán nem lett volna célszerűtlen, ha a történetben mellőz néhány figurát. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a Lángoló útkereszteződésekkel — a tematikát tekintve — új színfolttal gazdagodott a szlovák filmtermés. Kár, hogy a témaválasztás igényessége nincs „szinkronban“ a művészi megvalósítással, s az alkotóknak nem sikerült áthidalniuk a témában rejlő buktatókat és megbirkózniuk a nehézségekkel. —yin— Az ogyesszaí stúdióban ké szült A ring cí mü szovjet film, melyet a barát sági hónapban mutattak be a mozik. Az alkotás egy öregedő sportoló lélektani rajza. A képen a film egyik jelenete. 1974. XII. 10.
