Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 XI. 10. 9 JANKA KÚPALA: Partizánok éje. Pánra csaptak. Jó ködök előttük meghasadtak. Bérc adott utat, s a csillag osztag nyomjelzői alatt rohamoztak. És mikor sikerrel járt a portya, tábortűz köré pihenni sorba, nyírfafürt alá a fűre hálva, dőltek a bátrak mély, puha ágyra. Csonka ám a partizánok éje, teljes ám az árulás veszélye. ZMITROK BAGYULA: Fenyvesbe, lápvidékre, völgybe, dombra visz ez a sáros, süppedt, régi út, mint vén kéregetö, sántán tapossa a lucskos rétet, fészeknyi falut. Húsát árkok szaggatják össze, gödrök, sár üli, mint mázsányi borzalom, hátán sok száz év, csorda, nyáj özönlött, most csupa csont, köhalmaz, patanyom. Kerekek, lábak tiporják be nyersen élő húsát, nyög, köpköd, vért, sarat; őszi eső kemény kaszája harsan, visszhangként sír egy-egy erdei vad. Hát jöjjön a tél, s az ázott vidékre gurítson jeges gránittömböket, kerüljön a föld sok sötét sebére lágy szálú hóból pólyagöncjyöleg. Fák riadnak át a vad morajba -> a sötét ég orcát köd takarja, Rózsaszín parázs a tűz, s a pernye hamvaiban csontok, szenesedve . . . Farkasfogak közt pofába fogva, roppan az áruló fene csontja. Partizánok, amikor lecsaptak, jó ködök előttük meghasadtak. Bérc adott utat, s a csillagosztag nyomjelzői alatt rohamoztak. Mezei András fordítása Mint fényes szánokon jókedvű vendég, ficánkoljon tavaszi áradat, zúgjón a víz, recsegjen a vizes jég, vízár fürössze a sötét utat. Ezren kő-hordani, ezren meg ásni kezdjenek, hogy recsegjen a határ, szikrázzanak lapátok, óriási kőburkolatba öltözzön a sár. Kétoldalt fák számlálják hosszú-hosszú sorban az elszáguldó verszteket, s az út kanyarjain pehelyabroncsú, acélhátú autók röpüljenek. Hadd felejtsem az új napnál a sóinak éjét, századok mély iszonyatát, kiálts, út, akkorát amekkorát csak a kizöldülő új vetés kiált. Tóth Judit fordítása PETRUSZ BROVKA: A fakó egeken daru száll, daru krúgat, újból daru krúgat, lenn állok a kiskapunál amíg ők fönn messzire húznak. Mért szálltok olyan szaporán? Fejemet ma a dér megütötte. Hova lett fiatal koponyám? PIMEN PANCSENKO: A darvak után hány évem szállt el örökre? Túl nagy vizeken-hegyeken még ti az áldott napteli nyárra találtok, de vissza nem ér sohasem az az év, ami messzire szállott. Székely Magda fordítása Csordogál az eső hűs patakban, méntdillat száll a rét felett, a föld szíve utánozhatatlan dajkálja az esőcseppeket. Zöld szülőföld, réted, völgyed, rónád gyöngyharmatját, friss szépségeit bámulják fészkükből a fiókák, a szemük is elkerekedik. Elszálltunk a fészkekből, de mégsem feledtünk el bámulni, eső, ahogy porzol sarjún, ért vetésen, földfürösztő, gombanövelő. Van olyan, ki vesszőkosarával, van ki zsákkal, jókor vág neki, farkás és hiúz nyomába lábal, vargányával zsákját megszedi. Én esztendőimben lapozok csak, s kín hökkenti vissza szivemet, mintha nekiindulnék a holdnak, s elhagynám e fénylő réteket. Szülőföld, nem búcsúzom tetőled, te zöld táj, te rét, körös-körül, szenvedélyem tüzéből e kölykek, a véreim kapnak örökül. Tóth Judit fordítása G. Pécsénnyikov: ANYA Harminc év az írók és a tudományos dolgozók szemével ELŐZETES A KÖVETKEZŐ ÉV NÉHÁNY ÜJ KÖNYVÉRŐL Az elmúlt harminc év alatt számos olyan irodalmi alkotást olvastunk, amely művészi eszközökkel tükrözi társadalmunk átalakulását, a népünk életére kiható történelmi eseményeket, s így rajzol képet a kor emberéről, küzdelméről, vágyairól, s felvillantja a kor társadalmi hátterét. Ezekből az alkotásokból válogatott ki egv kötetre valót 30 év alkotó munkája címmel, s nyújtja át az olvasónak a Pravda Könyvkiadó, felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából. A kötet ogyben tanúságtétel hazánk magyar irodalmának társadalmi elkötelezettségéről, politikai és ideológiai nevelő szerepéről, s egyben azt is mutatja, hogy irodalmunk menynyire érzékenyen reagál a kor eseményeire. Erre utal a könyv előszava is Lörincz Gyula tollából, amely marxista elemző tanulmány a hazánkban élő magyar nemzetiség életéröl, sorsának alakulásáról. Szól az Oj Szó szerepéről, mint pártlapról, amely a proletár internacionalizmus szellemében politikailag neveli, tájékoztatja az olvasót, megismerteti hazánk, továbbá a Szovjetunió és a többi szocialista ország életével, majd rátérve az irodalomra, leszögezi: „Az Oj Szó ha sábjain indult el az úgynevezett harrrtadvirágzás irodalma, s az új csehszlovákiai maqyar irodalom kezdő gárdája követve a régieket, Fábry Zoltánt, Egri Viktort, Sas Andort, Szabó Bélát, Forbáth Imrét és másokat. Az Oj Szó ismerteti meq o magyar olvasókkal Habi Tibor, Rácz Olivér, Dávid Teréz, Csontos Vilmos, L. Gády Olga, Ordódy Katalin, Lovicsek Béla, Huba Gyula, Csanda Sándor és mások írásait. Ez már szorosan összefügg a 30 év alkotó munkájával, mert az említettek iro dalmán, müvein keresztül kapunk képet az elmúlt harminc évről. A háború, a fasizmus, a felszabadulás, a februári győzelem, hazánk népének élete, az új szocialista falu, hétköznapjaink és ünnepelik, küzdelmeink és sikereink, de nem eqy kudarcunk is művészi feldolgozást nyert irodalmunkban, képzőművészetünkben, publicisztikánkban, s hisz- sziik, hogy mindez megmarad az utókor számára." ' Mint a történelem lapjai, úgy követik egymást a kötet fér jezetei. Szabadságunk első napját így énekelte meg a költő: S ki hazatért, nem látja már a rácsot. Nem fél többé. Egyetlen jelre vár: hogy rántsa fel, magasba már a zászlót az új holnapért küzdő proletár. (Rácz Olivér: A cellaajtó balladája — részlet) E fejezet valamennyi írásának témaköre a felszabadulás vagy annak előzményei, s hűen kifejezi a partizánmozgalom, az európai népek ellenállási mozgalmának politikai és katonai jelentőségét, a szovjet hadsereg fasizmus ellen vívott harcának egy-egy mozzanatát, mint például Rácz Olivérnek A hegedű című novellája, Lovicsek Bélának „A tűzvirág“, Egri Viktornak „Megmondom mindenkinek“ című regényrészlete vagy Dávid Teréznek A német katona sírja című írása. A februári eseményeket örökítik meg Fábry István és Sas Andor írásai. Hangsúlyozzák pártunk vezető szerepét a forradalmi napokban, s további útmutatását, amely a szocializmus kibontakozásának előfeltétele volt. Tudjuk azt is, hogy fordulatot hozott ez a korszak hazánk nemzetiségi politikájában is. Költőinket is megihletle ez a kor: Február volt, a havas Vencel téren .a nép fia szólt a néphez, s a zászlók tüzes erdején felfény lett már a győzhetetlen élet. (Dénes György: Ahogy a föld mozdul — részlet) A megújult falu című fejezetben több ismert írónk, költőnk, köztük Duba Gyula, Zs. Nagy Lajos, Gál Sándor rajzolják meg a falu egykori és mai képét, falvaink forradalmi átalakulását. Olyan szociográfia ez, amely jellemző nemcsak a csallóközi, mátyusföldi, gömöri vagy zempléni falvakra, hanem hazánk és a szocialista közösség valamennyi falujára. Szorosan kapcsolódik ehhez a témához Napjaink az író szemével című fejezet, melyben ismert íróink mellett megszólal a fiatalabb író és költőnemzedék is. írásaikban nemcsak hazánknak, és szocialista társadalmunk életének egyes mozzanatairól szólnak, hanem reagálnak olyan eseményekre is, amelyekre az egész haladó világ odafigyel. Ismert politikai, kulturális, tudományos dolgozók és publicisták írásait tartalmazza a kötet Kultúránk, irodalmunk, társadalmunk című fejezete. Az újságírók abban a fejezetben, amelynek „A testvéri együttműködés útján“ a címe, már a jövőt vázolják, hazánk szerepét és kibontakozását a szocialista országok közösségében. A kötetben hazánk magyar irodalmának valamennyi műfaja helyet kapott. Mindegyiket a szocialista eszmékhez való elkötelezettség fémjelzi. A jubileumi kiadványok egyike Lovicsek Béla A hosszú éjszaka című kisregénye, amelyben a Szlovák Nemzeti Felkelés egy mozzanatát és annak internacionalista jellegét emeli ki. Cselekménye a felszabadulással végződik. Az évforduló tiszteletére jelenik meg a Kossuth, Pravda és Madách Könyvkiadó közös gondozásában J. Fučík ismert alkotása, az Üzenet az élőknek. Ugyancsak ebből az alkalomból kerül a magyar olvasó kezébe „Csehszlovákia Kommunista Pártja történetének áttekintése", valamint két gyűjteményes mű: Csehszlovákia Kommunista Pártja harca a szocialista iskoláért, továbbá 1948 februárja és iskolaügyünk fejlődése. Nem utolsósorban meg kell még említenem Vadász Ferenc A védő című legújabb munkáját, amelyet közösen adunk ki a Kossuth Könyvkiadóval. A könyv hőse Gábor Mózes, aki önmagáról, sorsáról, emlékeiről beszél. A háborúból hadifogságba került, majd a proletárforradalom budapesti zászlóbontásánál harcolt. Később a Komintern moszkvai titkárságának megbízásából végigutazta az első világháború utáni Európát. Szól védenceiről — a bíróság előtt álló magyar és ukrán forradalmárokról, Verhovina éhező szegényeiről, hűségesekről és árulókról, felbujtókról, gyilkosokról, ártatlanul elítélt áldozatokról és a nemzetközi munkásmozgalom sok kiemelkedő, ismert és ismeretlen harcosáról. A burzsoá ideológia és revizionizmus ellen való harc jegyében magyar tolmácsolásban adjuk az olvasó kezébe M. Marko Remények és csalódások című újabb munkáját. Az említetteken kívül még több érdekes könyv jelenik meg magyar nyelven a Pravda Kiadó gondozásában. DUSEK IMRE
