Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
— Ott előttünk, ahol az a nagy halom, a föld mélyéről feltört kőzet tornyosul, augusztusban még egy fúrótorony állt, de eltűnt a kráterben — mondja Anna Jordánouá, a Plavecký Štvrtok-i Gázkitermelő Vállalat technológusa, amikor megállunk vagy három ■kilométernyire a falutól a kiszáradt, feketére égett talajon, amely alatt különböző mélységekben két hatalmas, csaknem teljesen üres, természetes földgázkemence terül el. Ezzel azt az eseményt akarta feleleveníteni, amelyik egy hónappal ezelőtt játszódott le, amikor Anton Macek tapasztalt művezető csoportja a szövetkezeti földek tarlója alatt egy vastag kőzetréteget átfúrva, behatolt a csaknem 650 méter mélységijén levő második földgázmedencébe. Nem sok hiányzott, hogy az üzem főmérnökének asztalán látott különböző grafikonokon ezek a már régen kimerült medencék is visszakapják régi jelentőségüket. A Láb—2 üzem dolgozói — az üzem egyike a környék négy földgázkitermelő üzemének — nem feledkeznek meg ugyanis azokról a régi gázmedencékről, amelyek tíz vagy még több évvel ezelőtt kimerültek. Ellenkezőleg, azóta, hogy a szovjet földgáz áramlani kezdett a transzkontinentális gázvezeték nem messze haladó déli ágán a szomszédos Ausztriába, egyre többet beszélnek róluk. — Használatba vesszük őket — mondották pár évvel ezelőtt —, furatokat készítünk ezekbe a kimerült természe tes q azt art ál y okba, s a nyári hónapokban beszivattyúzunk a gázvezetéken ér kező szovjet gázból, amit azután télen, vagy ha egyébként szükség van rá, felhasználhatunk a népgazdaság szükség leteinek fedezésére. Ügy tűnt, hogy a Macek-brigád, amely riégi fúrófelszerelésével már több helyütt végzett értékes fúrásokat, csakhamar újabb földgázhordozó rétegekre •talál. Hosszú évek során megszokták a nehéz munkát. A fúrótorony motorjai éj jel-nappal, három műszakban dolgoztak, hogy a fúrócsövek körül ne dermedjen meg a kőzet, és így ne vesszen kárba az igyekezetük. De hiába volt minden. Hajnalban, amikor az augusztusi nap lassan emelkedett a látóhatár fölé, megtörtént qz, amire senki sem számított. A fúrótorony közelében gázkitörésre került sor, amely kőzetdarabokat vetett ki a föld mélyéből. Ez később teljesen megbénította a további munkát. Az emberek élete is veszélyben forgott. A kerekes berendezéseket biztonságos távolságba vontatták, és elzárták annak a csővezetéknek a hatalmas szelepét, amelyben a transzkontinentális vezetékről kapja a Láb—2 üzem a gázt, hogy azután beszivattyúzza a hatalmas, kimerült, természetes gáztartályokba. Csakhogy... A hatalmas méretű gázkitörés, amely kőzetdarabokat szórt szét az egész környéken, teljesen megváltoztatta a terepet. A fúrótorony eltűnt a kráterben, a kitörő gáz meggyulladt, 150 méter magas lángoszlopok törtek fel a magasba. Ez a gigászi fáklya mindent megsemmisített a környéken. A fúrótorony dolgozói 200 méterre a gázkitörés színhelyétől, tűzoltófecskendők vízfüggönyének védelme alatt, erejük teljes megfeszítésével, 50 fokot meghaladó hőségben leszerelték a drága mérőműszereket. A fő kráterből kitörő gáz a késő est! érákig óriási fáklyaként égett, amíg rá nem szakadt, és el nem zárta a felgyülemlő földtömeg. Körülötte kisebb gázfáklyák még tovább égtek, és csak másnap aludtak ki. Ez jó két hónappal ezelőtt történt. A fő kráter mélyét elöntő víz felszíne még mindig bugyborékol, ami arra vall, hogy még van maradék gáz a föld alatti telepen. — Ettől már nem kell félni — mondják a szakemberek, akik elhatározták, hogy ha eljön az ideje, ismét felújítják a munkát, és hasznosítják a kimerült gáztelepet. — Mindezeknek a félig üres vagy kimerült föld alatti gáztelepeknek energetikai szempontból igen nagy a jelentősége népgazdaságunk számára — mondja Ignác Neoveský, a gázkitermelő üzem igazgatója. — Hatalmas I természetes föld alatti tartályok ezek, I ahol — mint már mondottuk — arány- j lag csekély beruházással el tudjuk ' raktározni a fölösleges szovjet földgázt, am'it a transzkontinentális vezetéken kapunk, és azután télen — vagy amikor nagyobb mennyiségre van szükség — felhasználhatunk belőle any- nyit, amennyire szükség van népgazda- j Ságunknak. Kaphat belőle az egész ; köztársaság. Igaz, még csak a kezde- j tén vagyunk e nagyszabású tervünk megvalósításának. A gázkitörés következtében tönkrement az egyik ilyen föld alattti „tartály“, de ez nem ok arra, hogy megváltoztassuk a szándékunkat. Azt, ami történt, talán ahhoz hasonlíthatjuk, amikor kipukkad a kerékpár belsője. A lyukat idővel „beragasztjuk“, ellenőrizzük, hogy rendben van-e, s aztán minden megy tovább. Ilyesmi már más olyan országokban is megtörtént, ahol földgázt termelnek ki. Sajnos, arról, ami az áthatolhatatlan kőzetrétegek alatt a mélységben történik, még mindig nem sokat tudunk. Olykor, ahogy arról nemrég Gajary környékén is meggyőződhettünk, „felélednek“ azok a gázmedencék is, amelyek 10 vagy még több évvel korábban kimerültek. A természet gyakran szolgál ilyen meglepetésekkel. Kár az elégett gázért. Viszont szerencse, hogy senki sem vesztette életét vagy nem sérült meg, pedig az ilyen esetek a legtöbbször tragikusan végződnek. Hála a tűzoltók idejében történő beavatkozásának és a vállalat dolgozói áldozatos munkájának, sikerült megelőznünk a további károkat, s rövid időn belül urai lettünk a helyzetnek, olyannyira, hogy ezekben a napokban az aktív rétegekből már ismét termelhetünk ki gázt, és fölösleges gáz- mennyiségekkel megtölthetjük a kimer rült medencéket már a Láb—2-es üzem körzetében ls. A mérő- és szán bályozó-berendezések ismét működr nek. A Láb—2-n ismét normális a munka-, tempó. Dolgoznak itt nők is. Pontosan a felét teszik ki az üzem dolgozóinak. Mária Pír óvá és kolléganője, Mária Ort-Šnepová ügyel arra, hogy jól működjék a bonyolult berendezés. Különleges műszerek jegyzik fel a vég telen szalagokra, hogy mennyi gázt merítenek ki, ez aztán az ország gázipari üzemébe kerül, de ugyanakkor így mérik a régi, kimerült, föld alatti medencékbe nagy nyomással beszivattyúzott gáz mennyiségét is. 48 atmoszféra nyomással naponta több mint 600—800 köbmétert szivattyúznak be mindegyik kimerült medencébe a transzkontinentális vezetéken érkező szovjet gázból. Ha a vezetékben csökken a nyomás, elzárják a szelepeket, hogy a gáz ne szivárogjon vissza a telepekből ismét a vezetékbe. — Ilyen eset az utóbbi hónapokban ritkán fordult elő — mondja mosolyogva Mária Pírová —, de ha nem lenne szovjet gáz, nem is tudom, mit csinálnánk, mert a mi készleteink már Bratislava és a nyugat-szlovákiai kerület szükségleteinek fedezésére sem elegendők. — A régen kimerült telepek hasznosításával kapcsolatos beruházási összegek hat-hét hónap alatt megtérülnek, ami igen kedvező — mondja Vjeroslav Rehák főmérnök. — így tehát egészen jelentéktelen beruházással már most több millió köbméter gáz szállítását tudjuk biztosítani, és később teljesen ki tudjuk majd elégíteni a gázszükségletet az egész köztársaságban, mert a Láb—2-n nagyobb nyomás alkalmazásával a tranzitvezetéken 100 millió köbméter gázt tudunk tárolni, és négy év múlva, amikor üzemben lesz a kompresszorállomás, beszivattyúzunk az üres medencékbe már 350 millió köbméter gázt is. Több százmillió köbméter a tranzitvezetéken érkező gázt tudunk majd fokozatosan tárolni a környékbeli természetes föld alatti gáz- tartályok tucatjaiban. A század utolsó évtizedeiben kapacitásunkat 3 milliárd 200 millió köbméterre lehet növelni. S ez olyan mennyiség, aminek már elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy teljesen megszüntethessük az alkalmazott fogyasztási korlátozásokat. Már csak azért is igen nagy érdeklődést tanúsítanak kísérletünk iránt a KGST- országok szakemberei. GUSTÁV ČAPKO ÓDNAK Ä DOLGOZÓKRÓL A filakovói tfüleki) Kovosmaltban több mint 3000 ember dolgozik. A napokban felkerestük Hronec Vladimírt, az FSZM üzemi bizottságának titkárát, akitől a dolgozókról való gondoskodásról érdeklődtünk. Az elnök elmondotta, a vállalat vezetőségével egyetértésben alapvető kötelességüknek tartják, hogy megfelelően gondoskodjanak a dolgozók egészségvédelméről. Ezéri a megelőző egészségügyi gondoskodás és egészségvédelem céljaira testnevelési, kulturális, sport- és turistalétesítményeket, valamint vállalati üdülőtelepet építenek Ezek a létesítmények hozzájárulnak a dolgozók munkaképességének a megújításához. Ötmillió korona költséggel üzemi klubot építettek, amely a közép szlovákiai kerület egyik legszebb :lven létesítménye. Hronec elvtárs elmondotta, hogy a látkyi üdülőközpont felépítésére közel 6 millió koronát fordítottak. Ez a Szlovák Érchegységben, 1100 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Főleg télen vonzza a fehér ruhát öltött természetet és a téli sportokat kedvelő dolgozókat, de nyáron is sokan felkeresik ezt a helyet. A testnevelés és a sport szerepe szocialista társadalmunkban a dolgozók munkaidejének csökkentésével, a szabad idő növekedésével, a technika fejlődésével, a termelés automatizálásával egyre jelentősebb méreteket ölt. A levegő szennyeződéséből származó ártalmak, az ülőfoglalkozások. az egyoldalú mozgással járó tevékenységek káros hatásai csak rendszeres testneveléssel előzhetők meg. Ugyanakkor a testnevelés a sza bnd idő kellemes élményeket nyújtó eltöltésének is eszköze — A SZISZ-szervezettel karöltve több sportágban üzemrészlegek közötti bajnokságokat szervezünk — mondotta az ÜB elnöke — az aktívan nem sportoló, idősebb dolgozók szá mára. Nem hanyagoljuk el a munkahelyi testnevelést sem. A dolgozók üdültetéséről való gondoskodás szak- szervezetünk alapvető feladatai közé tartozik. A már említett látkyi üdülőközpontunkban — az idei év eddig eltelt időszakában — vállalatunk közel 300 dolgozója töltötte szabadságát családtagjaival együtt. Azon dolgozóink számára, akik hazánk szépségeivel, természeti és kulturális kin cseivel akarnak megismerkedni, 86 beutalót biztosítottunk. Ezek a legnépszerűbb hazai üdülőközpontokba: Mariánské Lázneba, Spindlerűv Mlýn- be, Luhačovicére stb. szólnak. — Nem feledkeztünk meg a külföldi üdültetésről sem — folytatta az elnök. — Legjobb dolgozóink közül 22-en a Szovjetunió, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia legismertebb üdülőhelyein tölthették szabadságukat. Vállalatunkat már évek óta baráti kapcsolatok fűzik a salgótarjáni zománcgyárhoz. így a nyári hónapokban — cserealapon — hetente 18 dolgozónk üdültetését biztosítottuk a salgótarjáni üzem balatoni és hevesi üdülőtelepein. Az üdülésre a beutalókat a műhelytanácsok javaslata alapján, elsősorban vállalatunk legjobb eredményeket elért dolgozói, a szocialista munkabrigádok tagjai kapják. Nagy gondot fordítunk szakszervezeti tagjaink gyermekeinek az üdültetésére is. Közülük 140-en a látkyi, 90-en pedig (cserealapon) a matejovcei Tatramat Kežmarské Žla- by-i úttörőtáborában töltötték a nyári szünidőt. Két dolgozónk gyermeke: Balázs Pál és Müller Igor — iskoláik és a kerületi pionírház javaslatára — a Szovjetunióban, illetve Lengyelországban nemzetközi pionírtáborozáson vett részt. A szülők csupán az FSZM üzemi bizottsága által meghatározott minimális hozzájárulást fizetik. Ezt az összeget a szülők szociális helyzete alapján állapítjuk meg. Befejezésül Hronec Vladimír elvtárs elmondta, hogy az üzemi bizottság a dolgozók számára a fürdőkezelést is biztosítja. Az FSZM mellett működő betegbiztosítási bizottság az első fél évben 62 alkalmazottat utalt be fürdőkezelésre. Hu- szonketten — az orvos javaslatára — teljesen ingyenesen vettek részt ezen a kezelésen. A vállalat a kollektív szerződés értelmében évente több millió koronát fordít szociális célokra. A dolgozókról való gondoskodást mé^ magasabb szintre emelhetnék, ha nem gátolnák őket objektív akadályok. Pl. a vállalat termelési programjának fokozatos átalakítása és a vállalat újjáépítésének az elhúzódása. SÚS LÁSZLÓ £zen a helyen állt a fúrótorony és a gázkitöréskor eltűnt a kráterban A mérőműszerek pontos kezelése lényegesen befolyásolja az egész kollektíva munkájának haté* konyságát .(A szerző felvételei]
