Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-09 / 265. szám, szombat
Elméleti tudásukat a gyakorlatban érvényesítik A kezdeményezés ipdrtfeladot • A muinkásifjúság ideológiai nevelése Folyik a pártoktatás, a dolgozók ideológiai nevelése.. A párt a lektorok és a propagandisták munkájának a megköny- nyítése terén az eddigieknél is jobb eredményekre törekszik. A prágai ČKD-ben például nem elégszenek meg a formális megoldásokkal. Céljuk, hogy a dolgozók rendszeresen részt vegyenek a pártoktatáson és hogy az előadásokat követő vitafelszóla- lésaikból kitűnjön: valamenynyien megértették-e az anyagot és áttanulmányozták-e a témát. — Tapasztalatból tudjuk, mondta Marié Vodiőková, a prágai ČKD vállalat politikai nevelés kabinetjének a vezetője, hogy a pártoktatás csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a* dolgozók elméleti tudásukat a gyakorlatban is megtanulják érvényesíteni. • Mi ennek a törekvésüknek a legfőbb feltétele? — Sikerünket a lektorok és a propagandisták gondos előkészítésében és ennek következményeként színvonalasabb munkájukban látjuk. Kísérlethez folyamodtunk tehát: a ČKD kabinetjében működő 80 lektor és 16 propagandista közül kiválasztottuk a legjobbakat, hogy részükre — a városi pártbizottság politikai nevelése házának a segítségével — az idén először különleges, egyéves tanfolyamot rendezzünk. A tanfolyamon az elvtársak részben megismerkednek ajszal az anyaggal, amelyet a jövő pártoktatási évben fognak előadni, részben pedig a lektorok munkájávaL kapcsolatos módszertani oktatásban is részesülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a politikai nevelés házában kidolgozott tanterv alapján a lektorok önállóan készítik el az előadásokat, amelyekkel — jóváhagyásuk után — megismertetik hallgatóikat: a ČKD vezető gazdasági dolgozóit. Emellett arra is gondunk van, hogy a választékosabb előadási és oktatási módon kívül kapcsolatuk a dolgozókkal őszintébb, közvetlenebb legyen. • Milyenek a tapasztalataik az említett kísérlettel? — Újdonságról van szó, tehát nincsenek és egyelőre nem is lehetnek tapasztalataink a kísérlettel, mégis azt hiszem, nem ártana, ha kezdeményezésünkről mások is példát vennének. A lektorok jobb munkája és a, tartalékok feltárása ugyanis az eddiginél nagyobb fokú gondoskodást kíván. Ha pedig kísérletünk beválik, akkor jövőre a meglévők közül további lektorokat oszthatunk be ebbe az Igényesebb tanfolyamba. • Főleg milyen problémákra irányítják figyelmüket az említett küldetéssel kiválasztott lektorok?' — A gazdasági vezetőket elsősorban a gazdasági problémákba kell beavatnunk, ami azonban nem zárja ki a filozófia irányzatokat sem. Am tervünk szerint a következő tanévben további tanfolyamot nyitunk a fiatal párttagok és tagjelöltek részére. A CSKP történetével, a párt keletkezésének körülményeivel, harcaival ós a fejlődéssel azok az elvtársak fogják megismertetni őket, akik az idén a már említett egyéves tanfolyamra iratkoztak ba Azt akarjuk, hogy a párt tapasztalataival felfegyverkezve időben elháríthassák vagy megakadályozhassák a történelemben gyakorta megismétlődő, nem kívánatos eseményeket. Annak idején mi is sokat tanultunk az idősebb elvtársaktól s ezért reméljük, a ml tapasztalatainkból a mai fiatalok okulnak majd. Ezért mutatunk rá -r- találkozásaink alkalmával -*■ céljainkra, sikereinkre, de terveinkre is, amelyeket még nem sikerült megvalósítanunk. Felhívjuk figyelmüket az egyes pártkongresszusok határozataira, melyek az akkori időket és követelményeket tükrözik, hogy végre tisztán lássanak és megértsék az összefüggéseket. • A ČKD pártszervezete bizonyára a tömegszervezetek életét is figyelemmel kíséri? — Igen, ezt természetesnek tartjuk. De ezen túlmenően a politikai nevelés kabinetjével együtt a XIV. pártkongresszus irányelvei értelmében az idén a szakszervezeti oktatásra is nagyobb gondot fordítunk. Ebben nagy segítségünkre vannak lektoraink. Előadásaikkal eme Ük a szakszervereti . oktatás színvonalát, egyúttal pedig az ott előadó szakszervezeti funkcionáriusokat előkészítik erre a széles körű tájékozottságot és ismereteket feltételező igényes feladatra. \ 9 A szakszervezeti oktatáson való részvétel mindenkire nézve kötelező? — Nem, általában véve nem kötelező. De a szakszervezeti funkcionáriusok munkája bizonyos ismereteket igényel, ők tehát nem vonhatják ki magukat az oktatás alól. Ugyanúgy tisztában kell lenniük a politikai helyzettel, mint a tudományosműszaki fejlődés követelményeivel és jelentőségével társadalmunkban. Ezt jó munkájuk is megköveteli. Az igazat megvallva azelőtt nem voltunk ilyen igényesek a szakszervezeti funkcionáriusokkal szemben. Megelégedtünk azzal, ha a szakszervezeti munkáMegjelent a Pórtelet 22. száma 1874. XI. S. A lapnak ez a száma is sok-sok tanulságos írást közül. így például Az emberi történelem legjelentősebb eseménye című vezércikk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom korszakalkotó jelentőségét méltatja. Ezt követően cikket közöl a lap az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának összehívásáról, és közli a varsói találkozó részvevőinek nyilatkozatát, valamint a CSKP és az NSZEP, ill. a CSSZSZK és az NDK barátságának megszilárdításáról és testvéri ogyüttműködésének elmélyítéséről szóló nyilatkozatot. A fontosabb pártpolitikai cikkek közül figyelemre méltó írás V. Horáček altábornagynak „A hadsereg pártszervezetének elmélyülő akcióegysége“ c. cikkke, amely a CSKP XIV. kongresszusa katonapolitikai irányvonalának megvalósításával foglalkozva leszögezi, hogy a hadseregben „növekedett a pártszervezetek akcióképessége és egyes kommunisták felelősségvállalása is a párt katona- politikai irányvonalának teljesítéséért“. A pártszervek és -szervezetek belső életét taglaló cikkek közül kiemelkedik a Széles körű gondoskodás a tagjelöltekről (Prostéjov járásbeli tapasztalatok), A revíziós tevékenység néhány tapasztalata, A pártigazolvány IV. Nový, a CSKP KB tagjának a cikke), a Vigyünk kezdeményezést és rendszerességet a pártcsoportok munkájába, valamint A pártszervek megismerő tevékenysége c. írás. A lap pártgazdasági cikkei közül is figyelemre méltó néhány Ilyen többek között ján janiknak, az SZLKP KB titkárának A mező- gazdasági termelés fejlődése a népgazdaság fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele, az Időszerűen a gazdaságról c. kommentár, valamint a Méltányolják a jó minőségű, becsületes munkát (az új jutalmazási rendszer érvényesítésének tapasztalatai) c. írás. Hasznos, sok tanulsággal szolgáló cikk A kommunista nevelés komplex programja, mely a prágai Károly Egyetem újságíró kara politikai-nevelő munkájának néhány vonását ecseteli. Időszerű problémával foglalkozik Az ember és a társadalom c. sorozatban A szocialista bazafiság és a proletár internacionál izmus c. tanulmány is (a cikk befejező részét a lap következő száma közli majd). A testvérpártok életébe az Évzáró taggyűlések a pártalapszer- vezetekben (az SZKP tapasztalatai), valamint A Szíriai Kommunista Párt IV. kongresszusa c. cikkek engednek bepillantást. Ikezes) val kapcsolatos teendőiket lel kiismeretesen ellátták. Az idén azonban már más a helyzet. A politikai ismereteket is megköveteljük tőlük és a rátermettebbektől elvárjuk, hogy társaik ideológiai oktatására is felkészülnek. A szakszervezeti funkcionáriusok — sokan közülük kommunisták — együtt képezik magukat a párt funkcionáriusaival, akik szükség esetén az előadások kidolgozásában is segítségükre vannak. # Ön szerint mi a feltétele az ifjúság helyes nevelésének? — Különösen a munkásiíjú- ság gondos nevelését tartjuk fontosnak. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy nem elegendő megismertetni a fiatalokkal a múltat. Azt, amit mi átéltünk, csak akkor érthetik meg, ha a jelenből kiindulva párhuzamot vonunk mai életük és a meg történt, de ma is időszerű ese menyek között, amelyeket csak a tankönyvekből vagy elbeszé lésekből ismerik. A gyakorlatban ezt úgy csináljuk, hogy a fiatal párttagoknak gyakrabban tesszük lehetővé az idősebbekkel való közvetlen beszélgeté seket. Többek közt például ősz szehozzuk őket a népi milícia tagjaival, akik a saját élményeiket, emlékeiket felújítva megmagyarázzák nekik a forradalom jelentőségéit, miért és kik ellen harcoltak, miért veit szükség a népi milícia megalakulására stb. Ennek a közvetlen kapcsolatnak az előnye az is, liogy a fiatalok megtudják, milyen körülmények között élnek ma a milieisták, hogyan és milyen ideálokért dolgoznak azok, akiket példaképükké vá laszthatnak. © Milyen tapasztalatokra tett szert a ČKD pártbizottsáya a fiatalok részére az idén májusban megrendezett különleges oktatáson? — A kísérletképpen megrendezett oktatással célunk elsősorban az elvtársi légkör megteremtése volt. Köztudott ugyanis, hogy akik közelebbről ismerik egymást, azok nagyobb munkakedvvel dolgoznak, jobban érzik magukat munkahelyü kön. Egyúttal arra is törekedtünk, hogy a háromnapos szemináriumon mi idősebbek is közvetlenebb kapcsolatot teremtsünk velük. Előadásainkban a párt életére szorítkoztunk, hogy megtudják, miért volt szükség a kommunista párt megalakítására, és mit várunk tőle ma is. Felhívtuk a fiatalok figyelmét a társadalomban érvényes törvényekre, melyeket mindenkinek; — tehát az ifjúságnak is — tiszteiéit ben kell tartania. Ugyanakkor azt is megmagyaráztuk nekik, liogy a CSKP-nek ezeken a törvényeken túlmenően olyan szabályai is vannak, amelyek tagjai számára feltétlenül kötelezőek. Minden úgy történt, ahogyan terveztük. A fiaitalok felszólalásaikkal is bebizonyították, hogy előadásaink nem találtak süket fülekre. Megértették, milyen nehézségekkel kellett a ml nemzedékünknek megküzdenie és hogy nekik, fiataloknak is fel kell készülniük az életre, a sokszor leküzdheitellennek látszó akadályokra, melyek elől a kommunisták semmi esetre sem futamodhatunk meg. Örömmel állíthatom, hogy a szeminárium óta őszintébb közöttünk a viszony. Azt is megmondtuk nekik, hogy nincsenek magukra hagyva, megoszthatják velünk gondjaikat. Felszólítottuk őket, forduljanak hozzánk, idősebbekhez bizalommal, szívesen segítségükre leszünk problémáik megoldásában. Véleményünk szerint ez az ifjúság nevelésének egyik bevált formája s ezért az idén ősszel a népi milícia tagjainak a részvételével és segítségével a tavaszihoz hasonló szemináriumot rendezünk, melynek remélhetőleg ugyanolyan sikere lesz. KARDOS MÁRTA Jan Sverma — nemzeteink egyiivétartozásának jelképe 30 ÉVE HALT MEG A NAGY POLITIlKLT ÉS FORRADALMÁR A burzsoá köztársaság megalakulása 1918-ban nem elégítette ki a forradalmi munkásosztályt. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása után a marxista— leninista forradalmi elvek alapján folytatódott a harc a szociális és a nemzeti kérdések igazságos megoldásáért. Ebben az időszakban, a 20-as években, lépett a politikai életbe Ján Sverma. 1901. március 23-án egy hazafiasán gondolkodó ügyvéd családjában született. A smí- chovi gimnázium elvégzése után Prágában a Károly Egyetem Jogi ' Karán folytatta tanulmányait. Sverma az első világháború idején vált felnőtté. Ez elősegítette, hogy mindjárt megértse milyen értelme és jelentősége van a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nemzeteink szabadsága és függetlensége szempontjából. Megértette, hogy a csehországi és a szlovákiai muhkások követni akarják a győztes orosz proletariátus példáját. Felfigyelt a nagy tüntetésekre, a munkások követelményeit hirdető transzparensekre, a sztrájkokra és tanúja volt annak, amikor 1920-ban a decemberi .sztrájk alatt tüzet nyitottak a munkásságra. A marxizmus—leninizmus elméleti ismereteit a „Marxista- csuport" nevű diákcsoportban bővítette és fejlesztette. Sverma nem származott munkáscsaládból, de az akkori körülmények, valamint az orosz proletariátus győzelme arra ösztönözték, hogy 20 éves korában belépjen az új politikai pártba, amely programjával megteremtette a feltételeket az igazság kivívásához. Gyors ítélőképessége, rendkívüli értelmessége, mély szociális érzése, valamint Lenin müveinek tanulmányozása ahhoz a nézethez vezették, hogy nálunk is csak a munkásosztály oldhatja rneg végleg a szociális és a nemzetiségi kérdéseket. Arra a nézetre jutott, hogy a cseh és a szlovák nemzet csak akkor fejlődhet szabadon és biztonságban, ha a forradalmi marxista—leninista part által vezetett munkásosztály áll az élére, és a Csehszlovák Köztársaság a Szovjetunió és az egész világ haladó erőinek hatékony támogatásával a szocializmus felé halad majd. Jan Sverma 1926—1928-ban Moszkvában a Lenin-iskolában tanult, elmélyítette ismereteit a népi rendszerről és meghatványozódott szeretető a Szovjetunó iránt. 1928 nyarán részt vett a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusán a csehszlovák bizottság tárgyalásán, jelentősen hozzájárult a Klement Gottwald által kitűzött forradalmi irányvonal győzelméhez. Miután 1928 szeptemberében visszatért hazájába, aktívan bekapcsolódott a CSKP történelmi jelentőségű V. kongresszusának előkészítésébe. Az 1929- ben megtartott kongresszus a forradalmi irányvonal győzelmét hozta. Jan Švermát a CSKP KB Politikai Bizottságának tagjává választották. A 30-as évek elején Sverma a Vörös Szakszervezetekben töltött be vezető funkciókat. Ez a tevékenysége előkészület volt arra a feladatra, amelyet később a fasiszta barbárság elleni harcban teljesített. 1934 második felében fordulat állt be a nemzetközi kommunista mozgalomban. Fokozatosan érvényesült a népi fasisztaellenes front új koncepciója, amelyet a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa fogudott el. Jan Sver- mának nagy érdeme van a CSKP KB 1934 novembe/ében megtartott 10. plénuma határozatának kidolgozásában, amely a fasizmus elleni ellenállás kérdéseivel foglalkozott. Ján Sverma összekapó: alta a hazafiasságot az őszinte internacionalista érzelmekkel. Szerette nemzetét, tisztelte forradalmi hagyományait és múltját. 1937 augusztusában, amikor a Rudé práve főszerkesztője volt, a kommunista képviselők klubjának küldöttségével Spanyolországbu utazott. Csaknem naponta jelentek meg cikkei a Rudé právo- ban, amelyekben a Spanyol Köztársaság megsegítésére mozgósította a demokratikus erőket. Mint minden becsületes ember számára, Ján Sveri a számára is nagyon nehéz volt a München utáni időszak. Abban a hitben vonult emigrációba, hogy a forradalmi erők ideiglenes veresége még nem jelenti a véget. Részt vett a különböző pártdokumentumok kidolgozásában, amelyek az előző időszak tapasztalataira épültek és nemzeteink távlatait is körvonalazták. A Szlovák Nemzeti Felkelés Jan Sverma, a politikus és forradalmár életcéljainak betetőzését jelentette. 1944 szeptemberében a CSKP moszkvai vezetősége a felkelési területre küldte. A Banská Bystricában töltött heteket lázas tevékenység töltötte ki. Ez az időszak élete boldog szakaszát jelentette, amelyben valóra váltak álmai. Politikai, szervezői és újságírói tevékenységet fejtett ki. A Pravdában 1944. október 22- én megjelent utolsó cikkében ezt írta: Az utolsó harcok állnak előttünk, s ezek lesznek a legnehezebbek... A gyáváknak és a pánikkeltőknek nincs mit keresniük nemzetünkben, amely egységesen és bátran indult harcba a szabadságért“. Ezek nem voltak üres szavak. A fizikailag gyenge, beteg Sverma a legnehezebb napokban sem volt hajlandó távozni Banská Bystricából. A partizánokkal a hegyekbe vonult, legyengült szervezete nem bírta ki a sok megpróbáltatást és 1944. november 10-én egy hóviharban elhunyt. Jan Sverma a forradalomért élt és a forradalomért halt meg. Emlékét megőrizzük. SZABŰ LAJOS Emlékmű megkoszorúzása (ČSTK) — fan Sverma nemzett hős halálának 30. évfordulója alkalmából tegnap a prágaiak tisztelettel emlékeztek a kiváló marxistára, politikusra és újságíróra. Emlékművénél „Az elesett forradalmárok“ gyászindulójának hangjai mellett elhelyezte koszorúját a CSKP Prágai Városi Bizottságának küldöttsége, amelyet Antonín Kapek, a városi pártbizottság vezető titkára és Zdenék Zuzka főpolgármester vezetett, a Rudé právo küldöttsége, Miroslav Mocnak, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Rudé právo főszerkesztőjének vezetésével a Csehszlovák Újságírók Szövetségének küldöttsége. Az ünnepségen a prágai helyőrség katonái és a munkásőrök álltak díszőrséget.
