Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-09 / 265. szám, szombat

Elméleti tudásukat a gyakorlatban érvényesítik A kezdeményezés ipdrtfeladot • A muinkásifjúság ideológiai nevelése Folyik a pártoktatás, a dol­gozók ideológiai nevelése.. A párt a lektorok és a propagan­disták munkájának a megköny- nyítése terén az eddigieknél is jobb eredményekre törekszik. A prágai ČKD-ben például nem elégszenek meg a formális meg­oldásokkal. Céljuk, hogy a dol­gozók rendszeresen részt vegye­nek a pártoktatáson és hogy az előadásokat követő vitafelszóla- lésaikból kitűnjön: valameny­nyien megértették-e az anyagot és áttanulmányozták-e a témát. — Tapasztalatból tudjuk, mondta Marié Vodiőková, a prágai ČKD vállalat politikai ne­velés kabinetjének a vezetője, hogy a pártoktatás csak akkor válthatja be a hozzá fűzött re­ményeket, ha a* dolgozók elmé­leti tudásukat a gyakorlatban is megtanulják érvényesíteni. • Mi ennek a törekvésüknek a legfőbb feltétele? — Sikerünket a lektorok és a propagandisták gondos előké­szítésében és ennek következ­ményeként színvonalasabb mun­kájukban látjuk. Kísérlethez fo­lyamodtunk tehát: a ČKD kabi­netjében működő 80 lektor és 16 propagandista közül kivá­lasztottuk a legjobbakat, hogy részükre — a városi pártbizott­ság politikai nevelése házának a segítségével — az idén elő­ször különleges, egyéves tanfo­lyamot rendezzünk. A tanfolyamon az elvtársak részben megismerkednek ajszal az anyaggal, amelyet a jövő pártoktatási évben fognak elő­adni, részben pedig a lektorok munkájávaL kapcsolatos mód­szertani oktatásban is része­sülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a politikai nevelés házában kidolgozott tanterv alapján a lektorok önállóan ké­szítik el az előadásokat, ame­lyekkel — jóváhagyásuk után — megismertetik hallgatóikat: a ČKD vezető gazdasági dolgo­zóit. Emellett arra is gondunk van, hogy a választékosabb elő­adási és oktatási módon kívül kapcsolatuk a dolgozókkal őszintébb, közvetlenebb legyen. • Milyenek a tapasztalataik az említett kísérlettel? — Újdonságról van szó, tehát nincsenek és egyelőre nem is lehetnek tapasztalataink a kí­sérlettel, mégis azt hiszem, nem ártana, ha kezdeményezésünk­ről mások is példát vennének. A lektorok jobb munkája és a, tartalékok feltárása ugyanis az eddiginél nagyobb fokú gondos­kodást kíván. Ha pedig kísérle­tünk beválik, akkor jövőre a meglévők közül további lekto­rokat oszthatunk be ebbe az Igényesebb tanfolyamba. • Főleg milyen problémákra irányítják figyelmüket az emlí­tett küldetéssel kiválasztott lek­torok?' — A gazdasági vezetőket el­sősorban a gazdasági problé­mákba kell beavatnunk, ami azonban nem zárja ki a filozó­fia irányzatokat sem. Am ter­vünk szerint a következő tan­évben további tanfolyamot nyi­tunk a fiatal párttagok és tag­jelöltek részére. A CSKP törté­netével, a párt keletkezésének körülményeivel, harcaival ós a fejlődéssel azok az elvtársak fogják megismertetni őket, akik az idén a már említett egyéves tanfolyamra iratkoztak ba Azt akarjuk, hogy a párt tapaszta­lataival felfegyverkezve időben elháríthassák vagy megakadá­lyozhassák a történelemben gyakorta megismétlődő, nem kí­vánatos eseményeket. Annak idején mi is sokat tanultunk az idősebb elvtársaktól s ezért re­méljük, a ml tapasztalatainkból a mai fiatalok okulnak majd. Ezért mutatunk rá -r- találko­zásaink alkalmával -*■ céljaink­ra, sikereinkre, de terveinkre is, amelyeket még nem sikerült megvalósítanunk. Felhívjuk fi­gyelmüket az egyes pártkong­resszusok határozataira, melyek az akkori időket és követelmé­nyeket tükrözik, hogy végre tisztán lássanak és megértsék az összefüggéseket. • A ČKD pártszervezete bi­zonyára a tömegszervezetek életét is figyelemmel kíséri? — Igen, ezt természetesnek tartjuk. De ezen túlmenően a politikai nevelés kabinetjével együtt a XIV. pártkongresszus irányelvei értelmében az idén a szakszervezeti oktatásra is nagyobb gondot fordítunk. Eb­ben nagy segítségünkre vannak lektoraink. Előadásaikkal eme Ük a szakszervereti . oktatás színvonalát, egyúttal pedig az ott előadó szakszervezeti funk­cionáriusokat előkészítik erre a széles körű tájékozottságot és ismereteket feltételező igényes feladatra. \ 9 A szakszervezeti oktatáson való részvétel mindenkire néz­ve kötelező? — Nem, általában véve nem kötelező. De a szakszervezeti funkcionáriusok munkája bizo­nyos ismereteket igényel, ők te­hát nem vonhatják ki magukat az oktatás alól. Ugyanúgy tisz­tában kell lenniük a politikai helyzettel, mint a tudományos­műszaki fejlődés követelmé­nyeivel és jelentőségével társa­dalmunkban. Ezt jó munkájuk is megköveteli. Az igazat megvallva azelőtt nem voltunk ilyen igényesek a szakszervezeti funkcionáriusok­kal szemben. Megelégedtünk az­zal, ha a szakszervezeti munká­Megjelent a Pórtelet 22. száma 1874. XI. S. A lapnak ez a száma is sok-sok tanulságos írást közül. így pél­dául Az emberi történelem leg­jelentősebb eseménye című vezér­cikk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom korszakalkotó jelentő­ségét méltatja. Ezt követően cik­ket közöl a lap az európai kom­munista és munkáspártok konfe­renciájának összehívásáról, és közli a varsói találkozó részve­vőinek nyilatkozatát, valamint a CSKP és az NSZEP, ill. a CSSZSZK és az NDK barátságának megszilárdításáról és testvéri ogyüttműködésének elmélyítésé­ről szóló nyilatkozatot. A fontosabb pártpolitikai cikkek közül figyelemre méltó írás V. Horáček altábornagynak „A had­sereg pártszervezetének elmélyü­lő akcióegysége“ c. cikkke, amely a CSKP XIV. kongresszusa kato­napolitikai irányvonalának meg­valósításával foglalkozva leszöge­zi, hogy a hadseregben „növeke­dett a pártszervezetek akcióké­pessége és egyes kommunisták fe­lelősségvállalása is a párt katona- politikai irányvonalának teljesíté­séért“. A pártszervek és -szerve­zetek belső életét taglaló cikkek közül kiemelkedik a Széles körű gondoskodás a tagjelöltekről (Prostéjov járásbeli tapasztalatok), A revíziós tevékenység néhány tapasztalata, A pártigazolvány IV. Nový, a CSKP KB tagjának a cik­ke), a Vigyünk kezdeményezést és rendszerességet a pártcsopor­tok munkájába, valamint A párt­szervek megismerő tevékenysége c. írás. A lap pártgazdasági cikkei kö­zül is figyelemre méltó néhány Ilyen többek között ján janiknak, az SZLKP KB titkárának A mező- gazdasági termelés fejlődése a népgazdaság fejlesztésének nélkü­lözhetetlen feltétele, az Idősze­rűen a gazdaságról c. kommentár, valamint a Méltányolják a jó mi­nőségű, becsületes munkát (az új jutalmazási rendszer érvényesíté­sének tapasztalatai) c. írás. Hasznos, sok tanulsággal szol­gáló cikk A kommunista nevelés komplex programja, mely a prá­gai Károly Egyetem újságíró kara politikai-nevelő munkájának né­hány vonását ecseteli. Időszerű problémával foglalkozik Az ember és a társadalom c. sorozatban A szocialista bazafiság és a prole­tár internacionál izmus c. tanul­mány is (a cikk befejező részét a lap következő száma közli majd). A testvérpártok életébe az Év­záró taggyűlések a pártalapszer- vezetekben (az SZKP tapasztala­tai), valamint A Szíriai Kommu­nista Párt IV. kongresszusa c. cikkek engednek bepillantást. Ikezes) val kapcsolatos teendőiket lel kiismeretesen ellátták. Az idén azonban már más a helyzet. A politikai ismereteket is megkö­veteljük tőlük és a rátermet­tebbektől elvárjuk, hogy társaik ideológiai oktatására is felké­szülnek. A szakszervezeti funk­cionáriusok — sokan közülük kommunisták — együtt képezik magukat a párt funkcionáriusai­val, akik szükség esetén az előadások kidolgozásában is se­gítségükre vannak. # Ön szerint mi a feltétele az ifjúság helyes nevelésének? — Különösen a munkásiíjú- ság gondos nevelését tartjuk fontosnak. Tapasztalatból tud­juk azonban, hogy nem elegen­dő megismertetni a fiatalokkal a múltat. Azt, amit mi átéltünk, csak akkor érthetik meg, ha a jelenből kiindulva párhuzamot vonunk mai életük és a meg történt, de ma is időszerű ese menyek között, amelyeket csak a tankönyvekből vagy elbeszé lésekből ismerik. A gyakorlat­ban ezt úgy csináljuk, hogy a fiatal párttagoknak gyakrabban tesszük lehetővé az idősebbek­kel való közvetlen beszélgeté seket. Többek közt például ősz szehozzuk őket a népi milícia tagjaival, akik a saját élmé­nyeiket, emlékeiket felújítva megmagyarázzák nekik a forra­dalom jelentőségéit, miért és kik ellen harcoltak, miért veit szükség a népi milícia megala­kulására stb. Ennek a közvet­len kapcsolatnak az előnye az is, liogy a fiatalok megtudják, milyen körülmények között él­nek ma a milieisták, hogyan és milyen ideálokért dolgoznak azok, akiket példaképükké vá laszthatnak. © Milyen tapasztalatokra tett szert a ČKD pártbizottsáya a fiatalok részére az idén május­ban megrendezett különleges oktatáson? — A kísérletképpen megren­dezett oktatással célunk első­sorban az elvtársi légkör meg­teremtése volt. Köztudott ugyanis, hogy akik közelebbről ismerik egymást, azok nagyobb munkakedvvel dolgoznak, job­ban érzik magukat munkahelyü kön. Egyúttal arra is töreked­tünk, hogy a háromnapos sze­mináriumon mi idősebbek is közvetlenebb kapcsolatot teremt­sünk velük. Előadásainkban a párt életére szorítkoztunk, hogy megtudják, miért volt szükség a kommunista párt megalakítá­sára, és mit várunk tőle ma is. Felhívtuk a fiatalok figyelmét a társadalomban érvényes tör­vényekre, melyeket mindenki­nek; — tehát az ifjúságnak is — tiszteiéit ben kell tartania. Ugyan­akkor azt is megmagyaráztuk nekik, liogy a CSKP-nek ezeken a törvényeken túlmenően olyan szabályai is vannak, amelyek tagjai számára feltétlenül köte­lezőek. Minden úgy történt, ahogyan terveztük. A fiaitalok felszólalá­saikkal is bebizonyították, hogy előadásaink nem találtak süket fülekre. Megértették, milyen ne­hézségekkel kellett a ml nem­zedékünknek megküzdenie és hogy nekik, fiataloknak is fel kell készülniük az életre, a sokszor leküzdheitellennek lát­szó akadályokra, melyek elől a kommunisták semmi esetre sem futamodhatunk meg. Örömmel állíthatom, hogy a szeminárium óta őszintébb kö­zöttünk a viszony. Azt is meg­mondtuk nekik, hogy nincsenek magukra hagyva, megoszthatják velünk gondjaikat. Felszólítot­tuk őket, forduljanak hozzánk, idősebbekhez bizalommal, szí­vesen segítségükre leszünk prob­lémáik megoldásában. Vélemé­nyünk szerint ez az ifjúság ne­velésének egyik bevált formá­ja s ezért az idén ősszel a népi milícia tagjainak a rész­vételével és segítségével a ta­vaszihoz hasonló szemináriumot rendezünk, melynek remélhető­leg ugyanolyan sikere lesz. KARDOS MÁRTA Jan Sverma — nemzeteink egyiivétartozásának jelképe 30 ÉVE HALT MEG A NAGY POLITIlKLT ÉS FORRADALMÁR A burzsoá köztársaság meg­alakulása 1918-ban nem elé­gítette ki a forradalmi mun­kásosztályt. Csehszlovákia Kommunista Pártjának meg­alakulása után a marxista— leninista forradalmi elvek alapján folytatódott a harc a szociális és a nemzeti kér­dések igazságos megoldásá­ért. Ebben az időszakban, a 20-as években, lépett a politi­kai életbe Ján Sverma. 1901. március 23-án egy ha­zafiasán gondolkodó ügyvéd családjában született. A smí- chovi gimnázium elvégzése után Prágában a Károly Egye­tem Jogi ' Karán folytatta ta­nulmányait. Sverma az első világhábo­rú idején vált felnőtté. Ez elő­segítette, hogy mindjárt meg­értse milyen értelme és jelen­tősége van a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nemzeteink szabadsága és függetlensége szempontjából. Megértette, hogy a csehorszá­gi és a szlovákiai muhkások követni akarják a győztes orosz proletariátus példáját. Felfigyelt a nagy tüntetésekre, a munkások követelményeit hirdető transzparensekre, a sztrájkokra és tanúja volt an­nak, amikor 1920-ban a de­cemberi .sztrájk alatt tüzet nyitottak a munkásságra. A marxizmus—leninizmus elmé­leti ismereteit a „Marxista- csuport" nevű diákcsoportban bővítette és fejlesztette. Sverma nem származott munkáscsaládból, de az akko­ri körülmények, valamint az orosz proletariátus győzelme arra ösztönözték, hogy 20 éves korában belépjen az új politi­kai pártba, amely programjá­val megteremtette a feltétele­ket az igazság kivívásához. Gyors ítélőképessége, rendkí­vüli értelmessége, mély szo­ciális érzése, valamint Lenin müveinek tanulmányozása ah­hoz a nézethez vezették, hogy nálunk is csak a munkásosz­tály oldhatja rneg végleg a szociális és a nemzetiségi kér­déseket. Arra a nézetre jutott, hogy a cseh és a szlovák nemzet csak akkor fejlődhet szabadon és biztonságban, ha a forradalmi marxista—leni­nista part által vezetett mun­kásosztály áll az élére, és a Csehszlovák Köztársaság a Szovjetunió és az egész világ haladó erőinek hatékony tá­mogatásával a szocializmus felé halad majd. Jan Sverma 1926—1928-ban Moszkvában a Lenin-iskolában tanult, elmélyítette ismereteit a népi rendszerről és meghat­ványozódott szeretető a Szov­jetunó iránt. 1928 nyarán részt vett a Kommunista In­ternacionálé VI. kongresszu­sán a csehszlovák bizottság tárgyalásán, jelentősen hozzá­járult a Klement Gottwald ál­tal kitűzött forradalmi irány­vonal győzelméhez. Miután 1928 szeptemberében vissza­tért hazájába, aktívan bekap­csolódott a CSKP történelmi jelentőségű V. kongresszusá­nak előkészítésébe. Az 1929- ben megtartott kongresszus a forradalmi irányvonal győzel­mét hozta. Jan Švermát a CSKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjává választották. A 30-as évek elején Sverma a Vörös Szakszervezetekben töltött be vezető funkciókat. Ez a tevékenysége előkészü­let volt arra a feladatra, ame­lyet később a fasiszta bar­bárság elleni harcban teljesí­tett. 1934 második felében fordu­lat állt be a nemzetközi kom­munista mozgalomban. Fo­kozatosan érvényesült a népi fasisztaellenes front új kon­cepciója, amelyet a Kommunis­ta Internacionálé VII. kong­resszusa fogudott el. Jan Sver- mának nagy érdeme van a CSKP KB 1934 novembe/ében megtartott 10. plénuma hatá­rozatának kidolgozásában, amely a fasizmus elleni ellen­állás kérdéseivel foglalkozott. Ján Sverma összekapó: alta a hazafiasságot az őszinte inter­nacionalista érzelmekkel. Sze­rette nemzetét, tisztelte for­radalmi hagyományait és múltját. 1937 augusztusában, amikor a Rudé práve főszer­kesztője volt, a kommunista képviselők klubjának küldött­ségével Spanyolországbu uta­zott. Csaknem naponta jelen­tek meg cikkei a Rudé právo- ban, amelyekben a Spanyol Köztársaság megsegítésére mozgósította a demokratikus erőket. Mint minden becsületes em­ber számára, Ján Sveri a szá­mára is nagyon nehéz volt a München utáni időszak. Ab­ban a hitben vonult emigrá­cióba, hogy a forradalmi erők ideiglenes veresége még nem jelenti a véget. Részt vett a különböző pártdokumentumok kidolgozásában, amelyek az előző időszak tapasztalataira épültek és nemzeteink távla­tait is körvonalazták. A Szlovák Nemzeti Felke­lés Jan Sverma, a politikus és forradalmár életcéljainak be­tetőzését jelentette. 1944 szeptemberében a CSKP moszkvai vezetősége a felke­lési területre küldte. A Ban­ská Bystricában töltött hete­ket lázas tevékenység töltöt­te ki. Ez az időszak élete boldog szakaszát jelentette, amelyben valóra váltak álmai. Politikai, szervezői és újság­írói tevékenységet fejtett ki. A Pravdában 1944. október 22- én megjelent utolsó cikkében ezt írta: Az utolsó harcok áll­nak előttünk, s ezek lesznek a legnehezebbek... A gyávák­nak és a pánikkeltőknek nincs mit keresniük nemzetünkben, amely egységesen és bátran indult harcba a szabadsá­gért“. Ezek nem voltak üres szavak. A fizikailag gyenge, beteg Sverma a legnehezebb napokban sem volt hajlandó távozni Banská Bystricából. A partizánokkal a hegyekbe vo­nult, legyengült szervezete nem bírta ki a sok megpró­báltatást és 1944. november 10-én egy hóviharban elhunyt. Jan Sverma a forradalomért élt és a forradalomért halt meg. Emlékét megőrizzük. SZABŰ LAJOS Emlékmű megkoszorúzása (ČSTK) — fan Sverma nem­zett hős halálának 30. évfor­dulója alkalmából tegnap a prágaiak tisztelettel emlékez­tek a kiváló marxistára, politi­kusra és újságíróra. Emlékművénél „Az elesett forradalmárok“ gyászindulójá­nak hangjai mellett elhelyezte koszorúját a CSKP Prágai Vá­rosi Bizottságának küldöttsége, amelyet Antonín Kapek, a váro­si pártbizottság vezető titkára és Zdenék Zuzka főpolgármes­ter vezetett, a Rudé právo kül­döttsége, Miroslav Mocnak, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Rudé právo főszerkesztőjének vezetésével a Csehszlovák Újságírók Szövetségének kül­döttsége. Az ünnepségen a prágai hely­őrség katonái és a munkásőrök álltak díszőrséget.

Next

/
Thumbnails
Contents