Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-03 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
JOGI TÁJÉKOZTATÓ A járművezetők alkalmassági vizsgálatából a Jközúti forgalom résztvevőinek biztonsága függ. A beteg, rossz látású, ittas, agresszív vagy más adottság folytán alkalmatlan sofőr a többi járművezető, az útitársak vagy a gyalogosok testi épségét és életét is veszélyezteti. Az alkalmassági vizsgálatnak eddig is tudományosan megalapozott és világszerte a gyakorlatban kipróbált módszerei vannak. A motorizmus fejlődése, a forgalmi helyzetek szövevényessége és a közúti balesetek számának növekedése azonban megkövetelte, hogy szakembereink megvizsgálják s megvitassák módszereik hatékonyságát és tökéletesítésük lehetőségeit. Prágában gyűltek össze hazánk valamennyi egyetemi és klinikai városából a különböző szakterületeken működő orvosok és pszichológusok. Egyénileg vagy csoportosan száznál több rendelő, laboratórium és egyéb jellegű munkahely dolgozói foglalkoznak a gépjárművezetésre alkalmasság megítélésével vagy az ezzel kapcsolatos rokonkérdésekkel. Az értekezleten sokan, akik ad dig csupán folyóiratok hasábjairól ismerték egymást, hasznos kapcsolatokat hoztak létre, kicserélték tapasztalataikat, összevetették eredményeiket és közös irányt szabtak a felelősség- teljes munkának. Az elhangzott beszámolók elméleti kérdésekkel, gyakorlati megfigyelésekkel és új tudományos szempontokkal járultak hozzá a közlekedésbiztonság kérdéseinek tanulmányozásához. A prágai találkozó egyik eredményeképpen ez év novemberében nemzetközi szinten értekeznek majd a szakemberek hazánk fővárosában. E tudományos szimpóziumon is a járművezetők lélektani és élettani vizsgálatáról, alkalmasságuk pszichológiai és orvosi megítéléséről lesz szó. Az értekezleten lapunk állandó munkatársa is részt vesz s így rovatunkban, mely az országban az elsők közt foglalkozik a közlekedésbiztonság ily vonatkozásaival, részletes tájékoztatást nyújthatunk majd olvasóinknak a járművezetői alkalmasság elbírálásának új tudományos szerooontiri'WM —nt — EMír®rÉ<«$ píitás a mmfowé' Az American Motors Corporation nem tartozik a nagy amerikai autógyárak közé. Ezt érzékeli az a tény, hogy 1972 ben mindössze 280 ezer kocsit gyártott amikor a General Motors Co. szerelőszalagjáról 4,8 millió személyautó gördül le. Ennek ellenére az AMC típusai igen kedveltek és még Európában is ismerlek a Gremlin, a Hornet, a Javelin, až AMX, a Matador, a Rebel, az Ambassador, hogy csak a legismertebbeket említsük. Ez az amerikai gyár még arról híres, hogy minden autótechnikai újdonságot a többi gyárt megelőzve alkalmazza a sorozatgyártású kocsijain. Az AMC vezetősége a néhány hete megtartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 1975-től a 6 és a 8 hengeres motorjait elektronikus gyújtószerkezettel hozza forgalomba. 1975-től a Gremlin, a Hornet és a Matador alaptípusoknak 8 változatát gyárt- já'k és a vevők kívánságának megfelelően 6 és 8 hengeres motorokkal szerelik. A kis benzinfogyasztás és az ún. „California! légszennyeződés elleni“ előírások betartása szükségessé teszi, hogy a 6 és a 8 hengeres motorokat elektronikus gyújtással szereljék fel. A hagyományos gyújtásmegszakító és elosztó házába építették be a mechanikus megszakító nélküli elektromos impulzus adót. Az adókészülék — nem nagyobb mint egy cipőkrémes doboz — a gyújtás pillanatában villamos jelt állít elő. ami felerősítve vezérli a tiriszto- ros gyújtó berendezést. Nagy előnye a szerkezetnek, hogy semmilyen karbantartást nem igényel, a legalacsonyabbtól a legmagasabb fordulatszámig betartja a gyújtási pillanatot és teljesen elektronikusan oldja meg a gyújtásszabályozást. Egy másik nagy előnye, hogy függetlenül az akkumulátor feszültségétől — tehát az önindítózás pillanatában is — télen is 30—32 ezer voltos szekunder feszültség állítja elő a szikrákat a gyertyák elektródjai között. A fényképen a Hornet 1975-ös alaptípusa látható. A 6 hengeres motorja 3802 köbcentiméteres, 100 LE-es, a 8 hengeres motor 4983 kőflb- centiméteres, 150 LE-s. legnagyobb sebességük 155, illetve 170 km/ó. TAMÄS GYÖRGY ■ Elektromos meghajtású Zaporozsec készült az ukrajnai Zaporozsje Kommunard autógyárban. A kocsihoz a Zaporozsec szerkezeti elemeit használja fel, eltérés csak a hajtóműben van: A villanyautót egy DK-908 típusú, 4 kilowatt elektromotor hajtja. Az akkumulátorok egy f eltöltéssel 100 kilométeres útra elegendők, utántöltésük pedig a hálózati áramból lehetséges. A kocsi legnagyobb sebessége 60 km/óra. Q A kétmilliomodik Moszkvics is elhagyta már a Lenini Komszomolról elnevezett moszkvai gyár kapu ját. A megújhodó üzemben jelenleg 550 kocsi készül naponta. Termékei a világ 70 országába jutnak el, így a megbízható, tartós és stra pabíró Moszkvicsok hírét valóban sokfelé ismerik, de az impozáns rallye-győzelmek is jó „cégérei* a gyárnak. ■ • . AZ ORVOS SZEMÉVEL : ______________ 17 A sérült vagy beteg elszállítása A gépkocsi vezetője sokszor találja magát szemben a betegszállítás kérdésével. Mindenkinek ismernie kell a betegszállítással kapcsolatos orvosi elveket. A sérült vagy beteg ember elszállítása a baleset színhelyéről elsősorban a szak szerűen felszerelt mentőautó és személyzetének a feladata. Személygépkocsit, teherautót vagy más szállítóeszközt csak akkor veszünk igénybe, ha nincs rá kilátás, hogy a mentőszolgálat kiérkezését idejében biztosíthatnánk. Ilyen szűk ségesetnek számít, ha például nincs telefonösszeköttetés, ha nedves vagy fagyos az idő, stb. Min dig meg kell fontolnunk, mi jelent ily helyzet ben hatékonyabb segítséget a sérültnek s mitől szenvedne még nagyobb s esetleg végzetes káro sodást. Könnyebben sérült személyek, ha jól érzik ma gukat, az első ellátás után bármily szállítóesz közzel (autó, autóbusz, villamos) vagy akár gya log is elmehetnek az orvosi segélyhelyre. Helyes azonban, ha kísérővel mennek, hogy útközben ne érje őket baleset vagy rosszullét esetén is kéznél legyen a segítség. Súlyosabb sérülésnél a meggondolatlan, túl gyors elszállítás, a legszükségesebb első segély biztosítása nélkül, minden jóakarat ellenére ár talmas lehet a sérültre nézve. Ha csak lehet, a mentőszolgálatot értesítsük elsősorban! A vára kozási időt használjuk ki arra, hogy pl. elállítsuk a vérzést, bekötözzük a sebeket, sínbe helyezzük az eltört végtagot, megfelelő helyzetben nyug tatjuk és minden szükségessel (pl. takaróval, fájdalomcsillapítóval, folyadékkal) látjuk el a sérültét. Nem árt itt megemlíteni a közúti forgalmat szabályozó belügyminiszteri rendeletet (80/66 sz.), amely szerint a balesetek minden részese képességei szerint köteles első segélyben részesíteni a rászorultat és haladéktalanul ki hívni a mentőszolgálatot. Amennyiben a balesetek résztvevőit valami gátolja e kötelesség teljesítésében, a színhelyre később érkezők kötelesek elvégezni a segélynyújtással kapcsolatos teendőket. Aki figyelmesen s tevékenyen vett részt a vö röskeresztes tanfolyamon, az tudja, hogy a sú lyos esetek szakszerű szállítása életmentő jelen tőségű lehet. A sérültek ellátásának legfonto sabb elve, hogy a baleset helyszínén biztosítsuk a szervezet alapvető szervrendszereinek műkő dését,' tehát a légzést és a vérkeringést. Ha a sérült, vagy beteg elvesztette eszméletét, stabilizált helyzetben fektetve, hátratámasztott fővel minden légzési akadályt eltávolítunk szájüregé bői (nyál, hányadék, véralvadék, műfogsor) és ha nem lélegzik, mesterséges légzést alkalma zunk. Gondolni kell arra, hogy még a szállítás folyamán is megállhat a légzés, ezért a mentő autóban szállított sérülthöz, ha a gépkocsivezető nek nincs hivatásos egészségügyi dolgozó munkatársa, szolgáljunk kísérettel. A kísérő feladata, hogy ügyeljen a sérült helyzetére szállítás köz ben, segítségére legyen, ha fájdalmat érez vagy rosszul lesz, szükség esetén pedig a tüdőből tü dőbe fúvás módszerével úiítsa fel légzését és b>7 tnsítsa vérkeringését Előfordulhat, hogy a szemeiygépkocsi vezetője, aki sérültet vagy beteget fedez fel a baleset színhelyén, esetleg balesetre utaló jelek nélkül, valahol az úton. Az érvényben levő rendel kézé sek és az elmondottak alapján önállóan kell el döntenie, mi a helyesebb. Ha bizonyosnak látja, hogy a kényelmetlen, hordágy nélküli gépkocs n szállítva csak súlyosbíthatná a sérült állapotát amellett dönthet, hogy helyben megteszi, ami tő le telik és a lehető leggyorsabban igyeks7ik szakszerű segítséget biztosítani. Ily esetben azonban írásos üzenetet kell a helyszínen hagy nia s ebben feljegyzi, hol, mikor és milyen álla pótban talált a sérületre, milyen intézkedéseket tett, ill. hová ment segítségért s ne feledje el nevét, címét és gépkocsija rendszámát is feltüntetni. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Az új polgári törvénykönyv először tartalmaz külön rendelkezést arról, hogy a jogok a törvényben külön megjelölt esetekben teljesen megszűnnek, ha azokat a jogosult a törvényben megszabott határidőn belül nem érvényesíti (az ún. prekluzió). Az ilyen törvényből folyó jogmegszűnést a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. így pl. a polgári törvénykönyv 162. §-a szerint a polgárok igényüket a lakásuk használhatósága érdekében eszközölt kiadások megtérítésére — ha a javítást a házkezelőség írásbeli felszólításra sem végeztette el — csak a hibák eltávolításától számított hat hónapon belül érvényesíthetik, ellenkező esetben az igény megszűnik. Továbbá ilyen a polgári törvénykönyv 171. §-á- nak hathónapos határideje is, amely alatt a polgárok igényelhetik a házkezelő vállalattal szemben a lakbér leszállítását (a lakás használatát korlátozó lényeges hibák vagy károk miatt azok keletkezésétől számítva), továbbá a szolgáltatások esetében a hibáktól származó követelések is csak akkor érvényesíthetők, ha azokat a törvényben megszabott — rendszerint 6 hónapos — határidőn belül előbb a vállalatnál reklamálják. A jogmegszűnésnél általában jobban ismert a polgárok köztudatában az elévülés fogalma. Az elévülés a polgári jogban gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elévülési határidő eltelte után maga a jog ugyan nem szűnik meg, de a kötelezett az igény érvényesítése esetében az elévülés kifogásával élhet, és ez esetben a bíróság az elévült követelést nean ítélheti meg. Ha a kötelezett a már elévült adósságát megfizette, nem követelheti vissza a téliesített összeget azzal, hogy kötelezettsége már elévült. Az elévülést a jogmegszűnéssel ellentétben a bíróság nem veheti figyelembe, csak ha azt az adós kifogásolja. A személyi jogok, családi kapcsolatok, a szerzői jogok egy része, nem évülnek el. Ezzel szemben minden vagyonjogi követelés elévül, kivéve a tulajdonjogot, a lakás és telkek személyi használati jogát, a szerződésen alapuló ingatlan átruházási korlátozás jogát, a betétkönyveken és folyószámlákon elhelyezett betétekre szóló jogot (amíg a betéti, ill. folyószámlái viszony fennáll; a betéti viszony az utolsó betéttől, III. kivételtől számított 20 év eltelte után szűnik meg; a folyószámla! Jogviszonyt a pénzintézet felmondhatja, ha öt éven keresztül a jogosult a számlájával nem rendelkezett). Már az előző polgári törvénykönyv a régebbi magánjog 32'éves elévülési határidejével szemben általában 3 éves, bizonyos esetekben 10 éves elévülési határidőt vezetett be. A rövidebb határidőket a jogbiztonság követelte meg. Az új polgári törvénykönyv — a kivételektől eltekintve — általában hároméves elévülési határidőt állapít meg. Ez a határidő attól az időponttól számítódik, amikor a kérdéses jogot először lehetett volna érvényesíteni. Lényeges itt megjegyezni, hogy az elévülési határidő általában — a kivételektől eltekintve — nem akkor kezdődik, amikor airról az igényjogosult adott esetben tudomást szerzett, hanem attól az időponttól kezdve, amikor a kérdéses jogot először lehetett volna általában — objektiven érvényesíteni. így pl. ha a felek megállapodnak abban, hogy az adós a felvett kölcsönt három év múlva köteles megfizetni, ezt a jogot először csak a három év letelte után lehet érvényesíteni, és ettől az időponttól, azaz az esedékességtől kezdve kell számítani a 3 éves elévülést. Ha kölcsönt ilyen esedékességi határidő megállapítása nélkül nyújtanak, az elévülési határidő a kölcsönnyújtást követő nappal kezdődik, mivel elvben már azzal a nappal módjában áll a hitelezőnek/ hogy követelését érvényesíthesse. A szervezetekkel szembeni jogigények elévülését illei íen új fontos rendelkezést vezetett be az új polgári törvénykönyv: minden olyan követelés esetében, ahol a polgári törvény- könyv előírja, hogy a polgár jogigényét előbb köteles a szervezetnél érvényesíteni (reklamálni), az elévülés csak az ilyen reklamáció időpontjától számítódik. így pl. méretre dolgozó szabóság készítményeinek hibáit az átvételtől számított 6 hónapon belül lehet a vállalatnál kifogásolni (reklamálni). Ha a vállalat a hibát a reklamáció ellenére sem távolította el, a megrendelő a vállalattal szembeni igényét (az ingyenes javításra), a reklamáció időpontjától számított 3 éves elévülési határidőn belül érvényesítheti bíróság útján. Lényegében ez vonatkozik a gépjárművek garanciális javításaira is: a hibákat legkésőbb 6 hónapon belül kell bizonyítható módon reklamálni (ennek megtörténtéről ajánlatos írásbeli igazolást kérni). Az ilyen, már megreklamált rend szerint ingyenes javítás (esetleg csere stb) iránti követelést — annak nem teljesítése esetében — a járásbíróságon a reklamáció időpontjától számított 3 éven belül lehet perelni. Fontos még ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a garancia ideje nem folyik azon idő alatt, amikor a garancia tárgyát — ebben az esetben a gépjárművet — a garancia — javítást végző vállalat átvette egészen a gépkocsi kiadása időpontjáig. Dr. FÖLDES JÖZSEF A Lengyelországban gyártott Fiat—126p takarékos kis kocst. Száz kilométerre 4,5 liter üzemanyagot fogyaszt. Rövidesen megkezdik exportálásukat is. A magyarországi autópiacon még az idén megjelennek. ÖRVÖSÖK ÍS OTMÓGIBOK A KÖZLEKEDÉS E!ZT(ttÁÉRT Elévülés és jagmepííRés
