Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-28 / 281. szám, csütörtök
lengyel—finn együttműködés naoy horderejű intézkedés Helsinki — Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden vacsorát adott a Finnországban hivatalos látogatáson tartózkodó lengyel vezetők — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biotr faroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke tiszteletére. Kekkonen a vacsorán elhangzott pohárköszöotőjében kiemelte az európai biztonsági és •együttműködési értekezlet nagy jelentőségét a kontinens jövője szempontjából. Finnország .— mint mondotta — felkészült arra, hogy vendégszerető fogadtatásban részesítse az értekezlet zárószakaszának részvevőit. A finn köztársasági elnök kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a lengyel vezetők (finnországi látogatása és az új megállapodások megkötése elősegíti majd a két ország gazdasági együttműködésének jelentékeny kibővülését és elmélyítését. Edward Gierek válaszában kijelentette, hogy a népi Lengyelország a szocialista közösséghez tartozó más országokkal együtt következetesen törekszik az igazságos és tartós béke elérésére. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségének méltatása után a LEMP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte Leonyid Brezsnyev és Ge rald Ford elnök találkozásának eredményeit. Paasikivi volt finn köztársasági elnök síremlékének megkoszorúzása után Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz az elnöki palotában megbeszélést folytatott Urho Kekkonen köz- társasági elnök kíü. Ezt követően megkezdődtek a lengyel—finn hivatalos tárgyalások. A MOSZKVAI PRAVDA AZ IDEI TERVTELJESÍTÉSRŐL Moszkva — A moszkvai Pravda szerdai vezércikkében a most folyó 9. ötéves tervidőszak negyedik évére vonatkozó terv teljesítésével foglalkozik. Hangsúlyozza ennek az esztendőnek különleges jelentőségét az egész ötéves terv teljesítése szempontjából. Megállapítja, hogy a szovjet gazdaság gyors Kejlesztési ütemet ért el. Több mint 130 moszkvai üzem és termelési egyesülés például máris elérte az ötéves tervidőszak végére előirányzott termelékenységi szintet. Ütemesen és stabilan dolgoznak Leningrad, Kijev, Minszk, Harkov, Alma- Ala és más vezető ipari központok vállalatai is. E sikerek megszilárdítása érdekében — írja a lap — igen fontos a termelési hatékonyság tokozása, a gazdasági kapcsolatok megbízhatóságának és stabilitásának növelése. Akadnak azonban fémkohászati vállalatok — figyelmeztet a moszkvai Pravda —, amelyek nem teljesítik a megrendeléseket. Számos gépgyártó, vegyipari és könnyűipari vállalat is megsérti a kölcsönös szállítások fegyelmét. A Pravda kifejti: „Jövőre számos újdonságot iktatnak be a vállalatok és termelési egyesülések munkájának értékelési rendszerébe. Az ösztönzést szolgáló alapok mértéke közvetlenül attól függ majd, hogy mennyire teljesítik a fogyasztók megrendelését a konkrét szerződések alapján. Ha pedig egy vállalat valamely termékből többet termel majd, mint amennyit kellett volna neki, ezzel nem ellensúlyozhatja a más termékek szállításában keletkező lemaradásait“. DIFK NYILATKOZAT A SAIGONI VISZONYOKRÓL Párizs — A Párizs egyik elővárosában elkezdett politikai konzultációkra delegált DIFK- küldöttség kedden nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat rámutat, hogy jelenleg is több mint 200 000 politikai foglyot őriznek a dél- vietnami börtönökben, ahová még a párizsi békemegállapodás aláírása előtt zárták be őket. Az utóbbi időben a saigoni rezsim további 50 000 hazafit vetett börtönbe. Szemtanúk szerint a bebörtönzötteket válogatott kínzásoknak vetik alá. A terror és a megtorlás politikája a dél-vietnami politikai foglyok fizikai megsemmisítésére Irányul. A nyilatkozat erélyesen követeli a terror megszüntetését, valamint a bebörtönzött polgári és katonai személyek szabadon bocsátását. A DIFK küldöttsége felhívja a világ közvéleményét, hogy minden eszközzel segítsék elő a bebörtönzött hazafiak életének megmentését. LISSZABONBAN Állami beavatkozás a tőkés vállalatokban Lisszabon — Lisszaboni megfigyelők alapvető fontosságú intézkedésnek tekintik a hivatalos lapban kedden publikált és azonnal érvénybe lépett törvényerejű rendeletet, amelyet a minisztertanács elnöksége adott ki. Ennek értelmében a nem rendeltetésüknek megfelelően működő magánvállalatok irányításába az állam beavatkozhat és szükség esetén államosíthatja az érintett cégeket. A törvényerejű rendelet vezeti be azokat a gazdasági szükségintézkedéseket, amelyeket az utóbbi napokban vitatlak meg az ország irányító testületedben, elsősorban pedig a fegyveres erők mozgalmának (MFA) legfelsőbb tanácsában. Az intézkedés célja az, hogy elejét vegye a tőke aktív, vagy passzív gazdasági szabotázsának, és előmozdítsa a gazdasági fejlődést. Üj törvényerejű rendelet minden olyan vállalatra vonatkozik, amely indokolatlanul csökkenti a termelést. Az olyan vállalatokhoz, amelyeknél ilyen jelenségeket tapasztalnak, az ideiglenes kormány a törvényerejű rendelet értelmében viszgálóbiztosokat küldhet széles körű felhatal- mazással, amely egészen addig terjed, hogy elrendelheti a cég államosítását, ha elsőrendű nemzetgazdasági érdek forog kockán. A törvényerejű rendelet külön tisztázza, hogy államosításra olyankor kerülhet sor, amikor megállapítják: Ellenkezne a közérdekkel, hogy olyan vállalatot adjanak vissza a csődöt előidéző tulajdonosoknak, amelynek egyensúlyát közpén zek felhasználásával állítják helyre. Ha nem kerül sor államosításra, mind az állami biztos, mind a tulajdonos, vagy a részvényesek abszolút többsége — u tőke nagyobbik részének birtokában — megfelelő indoklással javasolhatja az állami beavatkozás megszüntetését. A minisztertanács elnökségében, amely a törvényerejű rendeletet kiadta, a kormányfő és négy tárcanélküli miniszter vesz reszt: a fegyveres erők mozgalmának, az MFA-nak három vezető alakja, Goncalves miniszterelnök, valamint Meló Antunes és Vicíor Alves, továbbá a Portugál Kommunista Párt részéről Alvaro Cunhal, a Demokratikus Néppárt képviseletében pedig Magalheaes Motá tárcanélküli miniszter. A nagy horderejű intézkedések azóta követik egymást gyorsabb ütemben — hangsúlyozzák a megfigyelők —, hogy létrejött a MFA Legfelsőbb Tanácsa. MIT CSINÁLT A CIA PORTUGÁLIÁBAN? Washington — Michael llar- ringtO'n, az amerikai képviselőház tagja kedden felszólította az amerikai szenátus külügyi bizottságát: vizsgálja ki az amerikai sajtóban a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) portugáliai tevékenységéről megjelent értesüléseket. .„Nincsenek pontos adataim, hogy ítélkezni tudjak a CIA portugáliai belügyeibe való beavatkozásáról — jelentette ki Harrington —, de visszaemlékezve a hivatal chilei szerepére, lényegében megalapozottnak tartom ezeket a híreket“. A kommunisták portugáliai hala lomra jutásának „veszélyéről“ szóló amerikai sajtójelentéseket kommentálva az amerikai politikus rámutatott, hogy ezeket és más hasonló híreszteléseket tapasztalt megfigyelők úgy tekintik, mint szándékos kísérleteket a beavatkozást és az intervenciót igazoló légkör megteremtésére. AKTIVIZÁLÓDIK A DÉL-KOREAI ELLENZÉK Szöul — Dél-koreai ellenzéki politikusok, vallási vezetők és értelmiségiek egy csoportja szerdán deklarációt írt alá, amelyben a demokratikus reformokat és a politikai foglyok szabadonbocsátását követelik. A deklaráció aláírói között ott voltak az ellenzéki pártok vezetői is. A csoport elhatározta, hogy „Nemzeti Kongresszus a Demokrácia Helyreállítására“ elnevezéssel szervezetet hoz létre az új alkotmány kidolgozásáért folyó országos kampány koordinálására. A Pák Csöng Hi elleni tiltakozó akciók egyre nagyobb méretet öltöttek azután, hogy az elnök több mint kétszáz személyt kormányellenes tevékenység vádjával bebörtönözle- tett, s közülük többet halálra ítéltek. Kommentárunk ti szó 1974. XI. 28. November 15-én részleges választásokat tartottak Brazíliában. A 8 511 985 négyzetkilométer területű és 104 és fél millió lakosú szövetségi államban, amely arányait tekintve felér egy egész földrésszel, a szenátus egyharmadát választották újra, tovább felújították a szövetségi parlament, valamint a helyi törvényhozói gyűlések összetételét. Bár a brazíliai viszonyok ismeretében a megfigyelők nem vártak meglepetést, a szavazatok összeszánalá- lásánál kitűnt, hogy fokozódik a társadalmi feszültség, ami abban nyilvánult meg, hogy előretört a hivatalos ellenzék. A brazil óriásállamban mindössze 36 millió szavazásra jogosult járult az urnákhoz, tehát korántsem állítható, hogy a .nemzet kifejezte akaratát“, de így is meglepetést keltett, hogy a kormányzó erők szövetsége elvesztette kétharmados többségét a szenátusban, 22 szövetségi állam közül 17-ben pedig lényegesen előretörtek az ellenzéki erők: Még fontosabbnak tartják azt a körülményt, hogy a hat legfontosabb, gazdasági és szociális szempontból döntő jelentőségű államban felülkerekedett az ellenzék. A brazíliai választásokat azért kísérte oly nagy érdeklődés, mert március 15-e óta új vezetés alatt áll az ország. Ekkor iktatták be Ernesto Geisel tábornokot, a Petrofras állami olajipari társaság volt igazgatóját az államelnöki tisztségbe. A technokrata beállítottságú, sokoldalúan képzett Geiseltől változást vártak. Változást vártak a demokratikus, hazafias, liberalizálást kívánó hazai erők, hisz Joao Goulartnak tíz évvel ezelőtt történt megbuktatása óta katonai kormányzat irányítja az ERŐPRÓBA R'ÓBAN? ország sorsát, s a tíz év alatt valamennyi katonapolitikus kudarcot vallott. Ám Washington és a nemzetközi érdekeltségű monopóliumok is Geiseltől várták, hogy kifinomult politikai érzékével „csendes légkört“ teremt az országban és biztosítva lesz a monopóliumok profitja. Ám, ami nem megy, az nem megy. A brazil dolgozókat nem lehetett áltatni sem a „brazil csodával“, sem a liberalizálódás ígérgetésével. Mos! a saját bőrűkön érzik a Rrazíliát is sújtó Inflációnak és a tőkés világ megannyi más orvosolhatatlan bajának a terhét. Ez nyilvánult meg a november 15-i szavazáskor. Ami pedig az ellenzék előretörését illeti, ennek inkább képletes, erkölcsi, mint gyakorlati jelentősége van. A Brazil Demokratikus Mozgalom nevű egyetlen engedélyezett ellenzéki párt a látszatdemokrácia kedvéért hivatalosan fenntartott mandátumok bizonyos számát mondhatta magáénak a múltban. Ez amolyan csendes megállapodás alapján történt vezetői és a kormányzó ARÉNA párt (Nemzeti Megújulási Szövetség) vezetői között. Ám ebben a hivatalos ellenzéki csoportosulásban is mind szembetűnőbb a differenciálódás a vezetést képviselő mérsékeltek és az ún. hagyományos szárny közöt. Ez utóbbiak érdeme, hogy a hivatalos ellenzéki párt a partner bosszúságára előre tört. Jelentenek-e a választások eredményei valamilyen várható változást a brazil óriás életében? Aligha, de mindenesetre a politikai barométer funkcióját töltik be. Sem a Brazil Demokratikus Mozgalom, sem más ellenzéki csoportosulás semmit sem tehet a kormány ellenére, mert az 5. számú alkotmánytör- vény rendkívüli intézkedésekre jogosítja fel az államelnököt. Tehát bármelyik pillanatban szigorú katonai rendszer válthatja fel a jelenlegit. Világossá vált, hogy Brazília visszatérése a polgári kormányzathoz amolyan szemfényvesztés volt a közvélemény megtévesztésére. Az államfői posztra emelt, nagyképességű, jobboldali beállítottságú, de józanabb szemléletű Geisel tábornok a valóságban nem a maga ura. A háttérben meghúzódik a junta legreakciósabb része, mely az államfő egyetlen „elvétett“ lépésére azonnal cselekedne. Brazíliában a legtöbb pártot betiltották, amit azzal indokoltak, hogy „politikamentes“, „a nemzet javán munkálkodó“ technokrata kormányt kívánnak. Ez az átlátszó hazugság rövidesen lelepleződött — a technokrata kormány a nagy- birtokosok, a hazai oligarchia és a külföldi monopóliumok érdekeit szolgálja. A „poilittkamen- tesség“ hangoztatását csupán a tömegek ál tatására szánják. A már régebben megígért választások megtartását is csak Geisel szorgalmazta, a háttérben meghúzódó junta az elhalasztásukat követelte, s nyilván fegyveresen is fellépett volna, ha rosszabb eredmények születnek. A Geiselre nehezedő nyomás miatt aligha valósul meg a jelenlegi technokrata kormányzat gazdaságfejlesztési terve, s ez a belső feszültséget csak növelheti. Ugyanakkor Brazília latinamerikai szereplése is különös helyzetbe hozza az országot. Washington csendőrének számít és halálos ölelésében tartja a szomszéd országokat. Állandó veszélyt jelent a haladó politikát folytató Peru, valamint az állandó válsággal küszködő Bolívia számára. A rioi kormányzat nyíltan szövetséget vállal a hírhedt Pinochet chilei rendszerével, a mindinkább fa- sizálódó uruguayi Bordaberry- rendszerrel és a paraguayi Stroessner rendszerrel, a legreakciósabb latin-amerikai államokkal. A brazíliai választások felfigyeltettek arra a tényre, hogy a nép mindinkább szembehelyezkedik a kormányzó rendszerrel és szemlátomást bizonytalanná válik a helyzet a latin amerikai óriásállamban, Washington legfőbb pillérében. L. L. ANTON KOCSINYAN, Örményország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára nyugalomba vonulása miatt felmentését 'kérte tisztsége alól. Az OKP Központi Bizottsága eleget tett a kérésnek és Karén Gyermircsjant vá* lasztotta meg a Központi Bizottság első titkárává. FUAD NASZART, Jordánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a „Népek barátsága“ érdemrenddel tüntette ki. A .SZOVJETUNIÓ Minisztertanácsa táviratot intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, s részvétét fejezte ki U Thant- nak, az ENSZ előző főtitkárának halála alkalmából. MEXIKO megszakítja diplomáciai kapcsolatait Chilével. A mexikói külügyminisztérium szóvivője a döntést nem indokolta. CHILÉBEN a belügyminisztérium bejelentette, hogy kiutasították az országból Renan Fuentealbát, a kereszténydemokrata párt egykori elnökét. Az indok az volt, hogy Fuen- tealba a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában követelte az emberi jogok és szabadságjogok helyreállítását Chilében. ROMÁBAN több száz diák kövekkel és benzines palackokkal támadást kísérelt meg az újfasiszta párt újonnan megnyitott irodája ellen. A diákok közül többet letartóztattak. PÁSTON kolumbiai városban többszáz diák tüntetett tiltakozásul a magas létfenntartási költségek és az egyetemi oktatás nem kielégítő állami támogatása miatt; 60 diák a rendőrökkel történt összecsapásban megsebesült, 90-et letartóztattak. RAUL SILVA HENRIQUEZ, Santiago érseke, a chilei katolikus egyház feje, a fővároshoz közel fekvő Maipuban többezer hívő előtt általános amnesztiát követelt minden politikai fogoly és emigráns számára. DÁNIÁBAN mintegy 100 000 ember, többségében munkanélküli, tüntetett a kormány gazdaságpolitikája ellen és követelte Hartling miniszterelnök lemondását. AZ INDIAI Kommunista Párt tagjainak létszáma 1973-ban 125 000 új taggal nőtt. HILARY MINC közgazdász, a lengyel munkásmozgalom kiemelkedő személyisége Varsóban 69 éves korában elhunyt. VARSÓBAN véget ért a Lengyel Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Szövetségének VI. kongresszusa. A szövetség elnökévé Josef Serafint választották. Kínai—amerikai tárgyalások Pekingben Peking — Szerdán délelőtt Pekingben folytatódtak a kínai—amerikai tárgyalások. Amerikai források szerint a két küldöttség összetétele az előző naphoz képest nem változott: Az egyik oldalon Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes és Csiao Kuan-hua külügyminiszter, a másikon Henry Kissinger külügyminiszter, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vezeti a tárgyalásokat. A megbeszélésekről részletek nem szivárogtak ki. Pekingi politikai megfigyelők azonban Kissinger ltedd este tett kijelentései nyomán szinte bizonyosra veszik, hogy a kínai— amerikai megbeszélés-sorozat tétje nem a kapcsolatok látványos javítása, hanem sokkal inkább az országok közötti viszony jelenlegi minőségéne1? megőrzése.
