Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-26 / 279. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Járadék ügybein F. J.: Forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Levice, hivatalához. Mivel az első és a második házasságából származó gyermekeikről ön gondoskodik és munkaviszonyban van, igénye van arra, hogy mindkét gyermekére a családi pótlékot az ön munkaadó vállalata mellett működő KNP bizottság fizesse. A családi pótlék összege két gyermekre 430 korona. A részleges rokkant járadékos volt férje rokkant járadékához folyósított nevelési pótlékot (90 korona) be kell majd szüntetni, mivel ön gondoskodik a gyermekről aki az ön gondozásában van (lásd az 1968/88 sz. törvény 26. és 27. § át). Ha a családi pótlékot férje nem érvényesítette saját munkaadójánál, ak kor önnek, mint a gyermek ről közvetlenül gondoskodó anyának van elsőbbségi joga. Az eddig — nyilván félreértés miatt — nem folyósított családi pótlékot az igény ke- etkezésétől számítva, de legfeljebb visszamenőleg egy évre érvényesítheti. Zs. F.: A rokkantjáradék és az öregségi járadék az Ön ese tében azonos lenne. Ha egyidőben teljesíti mindkét járadék feltételeit, akkor a törvény értelmében az öregségi járadékot kell megállapítani és fo- l,ósítani. Kivételt csak az üzemi baleset, illetve a foglalkozási betegség miatt bekövetkezett rokkantság képez. Ebben az esetben igénye lenne a kedvezőbb összegű (plusz 10 százalék) baleseti rokkanjáradék- ra. A gyomorfekély nem foglalkozási betegség, de a szilikózis és az ezzel kapcsolatos tbc annak számítanak. Ebben az esetben esetleg igénye lenne attól az időponttól számított egy éven belül a foglalkozási betegség kártalanítására, amikor hitelesen tudomást szerzett az ilyen jellegű betegségről, azzal a vállalattal szem ben, ahol utoljára olyan körülmények között dolgozott, amelyek a szilikózist előidézték. Ajánljuk, forduljon ügyvédhez. Különböző ügyekben P. A.: A járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztálya már hosszabb ideje az évről-évre meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján foglalkoztatta. Ez év júliusa után inár újabb szerződést nem kötött. Még a munkaviszony fennállása alatt terhes lett. Mivel szülési szabadságát 4 héttel a szülésnek az orvos által megjelölt időpontja előtt, azaz 1975. január 17. körül kell megkezdenie, és mivel ez az időpont még beleesik majd az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 42. §-ának 2. és 3. bekezdése, illetve az 1965/143 sz. végrehajtási rendelet 71—74 §-a és az 1968/88 sz. törvény ö. §-ának 4. bek. szerinti 6 havi védelmi időbe, igénye lesz a járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályával szemben (KNP bizottság) 26 heti fizetett szülési szabadságra. Ha a szülési szabadság eltelte után kisgyermekén kívül még egy iskolaköteles gyermekéről fog gondoskodni kisgyermeke kétéves koráig, ha róla egésznapos gondoskodással saját maga fog gondoskodni, a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályán kérheti a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyt. G. E.: Mivel fia nőtlen építőmunkás, és a bratislavai cégnél nem áthelyezés alapján, hanem közvetlen belépés alap ján mint szerelő dolgozik, nincs igénye különélési pótlékra. Bizonyos munkaadó vállalatok önkéntes juttatásként szerződés alapján biztosítanak bizonyos kedvezményeket a távol lakó dolgozóiknak, akiknek egyébként erre nem lenne igényük. T. L.: A több, mint 10 év eltelte miatt nem tanácsoljuk, hogy a jogtalan anyagi előny címén akár a villanyszerelőt, akár a valószínűleg szintén megtévesztett „fogyasztótársakat“ perelje, mert előreláthatólag mindannyian az elévülés kifogásával védekezhetnének. K. K.: A lakásszövetkezet indokolt kérelem alapján engedélyezheti a tagrész átruházá sát más személyre (közeli csa ládtag, indokolt lakáscsere stb.) Ha ilyen lehetőség nem lenne, a tagsági viszony fel mondása után a lakásszövetke zet az évi elszámolás után ki fizeti a lakásszövetkezeti tag rész felszámolási értékének ma radék — nem amortizált — ér tékét. Az állami hitel megtéri tésére nincs igény sem az utóddal, sem a szövetkezettel szemben. P. E.: A beadvány tartalma lényegében helyes. A bíróság lefolytatott bizonyítás alapján megfelelő térítést ítélhet meg indokolatlan anyagi előny visz szatérftése címén. „Elhagyott lakó“ jeligére: Az október 30-i számunkban közölt válaszunk lényegében helyes. Más tájékoztatást nem tudunk adni, legfeljebb azt, hogy a már régebben húzódó ügyében ün is forduljon ügyvédhez. Mivel az ügy megoldása a pótlakás kiutalásának kérdése is, a végső megoldást csak a városi nemzeti bizottság in tézkedésétől várhatják. „Búzavirág“: Az egyes fize tési szabályzatok megfelelő módon értékelik a magasabb képzettséget is, ha az a munka végzése és a munkaszerződés értelmében szerepet játszik. Mivel ön az efsz tagja és dolgo zója, önre az efsz munkarendje és fizetési szabályzatai érvé nyesek. Nyugdíjügyekben! Nyugdíjas jeligére: ön már mint nyugdíjas eísz-tag nyugdíja folyósítása mellett hosszabb ideje éjjeli őri beosztásban dolgozik. Mivel ön továbbra is efsz-tagnak számít, az ön sza badságigényeit az efsz saját alapszabályai és munkarendje szerint és nem a munkatör vénykönyv alapján kell meg ítélni. Az efsz irodáján kérjen az említett rendelkezésekbe be tekintést, illeltve felvilágosítást. Az egyes efsz-ek szabad ságelőírásai lényegesen különböznek. K. I. Ha a nyugdíjas nyug díjának folyósítása mellett akár rövid ideig tartó, akár tartós munkaviszonyban dolgozik tovább, keresetéből jogosan vonják le a munkabéradót. Mi vei az öregségi nyugdíjasok mind idősebbek 50 évnél és a legtöbb esetben már nem gondoskodnak ellátatlan gyermekről, a plusz 40 °/o-os emelésű adókulcs alapján vonják le adóját. Az ön esetében a havi 1600 korona után tehát helye sen vonnak le 255 korona bér adót. Csak az ún. brigád-munkaviszonyban dolgozók esetében, ha havi bruttó keresetük nem haladja mqg a 800 koronát, a munkaadó vállalat 10 százalék béradót von le. Š. G. Még nőtlen és családról nem gondoskodó fia havi 1838 korona bruttó-keresetéből a 40 %-os emelésű adókulcs alapján helyesen vonták le a 314 korona béradót. A nyugdíjas nyugdíjából, ha az meghaladja a havi 700 ko rónát, ha egy nevelési pótlékra jogosult gyermekről gondoskodik, a havi 900 koronán felüli összeg, ha két ellátatlan gyermekről gondoskodik, a havi 1100 korona összegen felüli nyugdíj nem esik a különleges nyugdíjadó alá. A nyugdíjadó szempontjából kereső fiát már nem lehet ellátatlannak tekinteni. Az ön kereseténél (mint nyugdíjas dolgozik tovább) fiát 18 éves koráig — azaz a nagykorúság eléréséig — fia elért keresetének összegére való tekintet nélkül ön által eltartottnak kell tekinteni. A nagykorúság elérése után — mivel fia havi keresete meghaladja majd a 620 koronát, — már nem jár utána adókedvez mény. Az ön esetében nyilván a 65 évnél idősebb édesanyját tekintik az adóelőírások értelmében rokkantnak, akiről ön a folyósított szociális segélyen kívül gondoskodik, és ennek alapján illeti meg önt a munkabéradó 9. §-a szerinti adó kedvezmény (mintha két személlyel többről, illetve részleges rokkantság esetén mintha egy személlyel többről gondoskodnék.) Dr. F. J. TUMNMK ®r i tvdjk*. ÍB!io!l^laü±i3^!jEib GYORSFELVONÓK A VILÁG LEGMAGASABB ÉPÜLETÉBEN A moszkvai tv-torony, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján ad tak át rendeltetésének, 527 méteres magasságával a világ legmagasabb építménye. A torony 250 és 350 m magas szintjein több emelet magasságú, árbőckosár-szerű építményekben kilátó helyiségek éttermek és üzemviteli helyiségek vannak; a közbülső legkisebb körulakú kiszö- gelléseken mikroláncok antennáit és fényhirdetéseket helyeztek el. A torony 384 m magasságig betoncsőből készült, erre helyezték rá a 153 m-es antenna árbócot. Az alap átmérője 60 m; a felső kilátón viszont 8 m-re csökken. A világ legkorszerűbb építményében a jelen lég legkorszerűbb gyorsfelvonó rendszer műkő dik. Ennek villamos berendezését az AEG cég szállította. A toronyban három személy és egy teherfelvonó közlekedik a talajszinttől a 350 méter magasságban levő első kilátóhelyig. A személyfelvonók 14 személy számára készültek, maximális sebességük 7 ni másodpercenként. Az ilyen értékű sebesség azt jelenti, hogy itt közlekednek Európa leggyorsabb felvonói. A felvonó e sebességet közepes gyorsulással kb. 8 mp alatt éri el, és ezalatt 27 m-es utat tesz meg, ami egy tízemeletes lakóház teljes felvonóútjának felel meg. Vihar esetén 350 m- es magasságban a torony kilengése 1—2 méter is lehet, ami a nagy sebességű felvonóüzemet veszélyessé tenné. Ezért a toronyban szélsebességmérő készülék van, és jelzései alapján bizonyos szélsebesség fölött a maximális felvonósebesség önműködően 2 m/mp értékre áll be. A felvonókat Leonard-kapcsolású egyenáramú motorok áttétel nélkül hajtják meg. Egy-egy hajtómű hasznos teljesítménye folyamatos tizem ben 90 kW, maximális nyomatéka 825 kpm, maximális fordulatszáma percenként 208, a sód rony-tárcsa átmérője 644 mm. A hajtóműveket két 380 V-os hálózati transzformátor látja el; az egyik transzformátor hibája esetén a négy felvonóból kettő üzemképes marad, és az elekt ronikus és átviteltechnikai berendezések önműködően a működő transzformátor-hálózatra kapcsolódnak át. A toronyépületekben, magas szállodákban működő gyorsfelvonók közismert hibája a megállás előtti viszonylag hosszú „mászási“ idő: amikor a felvonó a megállóhely közelébe érkezik, az ajtónyitást kiváltó pontos szintbeálláshoz több másodperc is szükséges. A moszkvai tv-torony bán ennek kiküszöbölésére és ezáltal a menetidő csökkentésére digitális, fix programozású elektronikus számítógépeket alkalmaztak, amelyek a mindenkori felvonó-hívásoknak megfelelően folyamatosan kiszámítják a menetkarakterisztika valamennyi adatát (gyorsulásváltozás, gyorsulás, sebesség, út). Mind a négy felvonóhoz külön digitális számítógép tartozik, amely minden pillanatban „tudja“, hogy melyik megállónál képes még a felvonót megállítani; ezért még az utolsó lehetséges pillanatig befogadhat hívást a legközeleebbi megállóhelyről. Ha nincs hívás, akkor a számítógép a maximális 7 m/mp sebességre gyorsítja a felvonót; ezáltal bármely menet-hossz megtételéhez a lehető legrövidebb idő szükséges. Az adott hívásoknak megfelelően (melyik a legközelebbi megálló) a digitális számítógép által kiszámított sebesség-idő függvény szerint változik a hajtómű fordulatszáma. E szabályozás azonban alá van rendelve egy külön úl szabályozásának: a hajtómű megállását végső soron uz dönti el, hogy a felvonó pontosan szintben áll-e a megállóhely ajtó szintjével. Ezt az információt a felvonóaknában az ajtóknál elhelyezett ún. iniciátorok jele szolgáltatja, melyet a felvonókabin szegélyén levő permanens mágnes közeledése vált ki. A mágneses úton létrejövő szint-jelzésnek a mechanikai érintkezéstől származó jelzéssel szemben az a nagy előnye, hogy az akna falához csapódó sodronykötél nem adhat hamis jelzést. A digitális számítógép szabályozó jelzései központi logikai vezérlőberendezésen át vezérlik a hajtóművet. A központi vezérlőberendezés feladata a bejövő hívójelek csoportosítása, szükség esetén tárolása, a menet- és megállási parancsok kiadása, a különféle jelzőtáblák kivilágítása (hívás nyugtázása, foglaltság jelzése, melyik emeleten van a felvonó stb.). A vezérlőberendezés először a felvonó menetirányának megfelelő hívásokat elégíti ki, a többi hívást tárolja, és a felvonó menetirány-változtatása után veszi figyelembe. A három személyfelvonóból két felvonó kettes csoportban működik a logikai rendszerben. Ez azt jelenti, hogy e két felvonónak közös hívás tárolója van, és menetútjuk két magassági szakaszra van beosztva. Egy magassági szakaszon belül a hívásokat csupán az a felvonó szolgálja ki, amely kedvezőbb helyzetben van. Ha pl. mindkét felvonó egy szakaszon belül van, akkor az a felvonó áll meg a hívást adó megállónál, amelynek menetirányába esik a megálló. Ha a két felvonó két külön szakaszban halad, akkor az a felvonó érkezik a hívásra, amely éppen a megállót tartalmazó szakaszban van. A felvonók átviteltechnikai berendezéssel is fel vannak szerelve. Ennek feladata a felvonókabintól jövő és ahhoz menő vezérlőjelek és távbeszélőjelek átvitele. A toronykilengés és esetleges lökésszerű szükségmegállás folytán rezgésbe jövő tartósodronyok a kb. 350 m-es akna bármely pontját érinthetik, és óriási erővel csapódhatnak az akna falához. Ezért jelzés- átvitelre nem lehetett függő kábelt alkalmazni, mert ez a sodronyok közé kerülve tönkremenne. Ehelyett az átvitelt hurkos berendezés biztosítja, a konferenciákon használatos tolmács- berendezésekhez hasonló elv alapján. A berendezés 50 és 100 kHz közötti frekvenciájú vivőhullámok frekvenciamodulációjával működik, és öt csatornafrekvencia alkalmazásával kétirányú összeköttetést biztosít a felvonókabin, a gépterem és a portásfülke között. Arra is lehetőség van, hogy a felvonókabinból Moszkvában levő városi telefonállomást lehessen hívni. A felvonó vezérléséhez szükséges jeleket a 300—3400 tízes frekvenciasávba eső tíz rögzített frekvencia kettes kombinációi adják, időmultiplex elv alkalmazásával. Az átviteltechnikai berendezés kabinban levő részét germánium félvezetőkkel építették fel és tápfeszültségét a kabinban levő akkumulátor szolgáltatja, amely egyúttal a kabin világítását és fűtését Is ellátja. így tehát a kabinhoz sem erősáramú, sem gyengeáramú kábel nem csatlakozik. Valahányszor a felvonó a legalsó megállóhelyre érkezik, az akkumulátor töltődik két külső csúszó-érintkezőn űt. LIDAR A METEOROLÓGIÁBAN A közismert radar (radio detection and ran- ding) fénytechnikai megfelelője a címben hivatkozott ladar (líght detection and ranging), amely a várakozásoknak megfelelve, talán hamarosan ugyanolyan népszerűségre tesz majd szert, mint a mikrohullámú elődje. Egyelőre elsősorban légkörfizikai és meteorológiai megfigyelésekre használják, ami egyébként a radarnak is fontos alkalmazási területe. Csakhogy a lidar mást „lát“ és sok mindenről számot tud adni, ami a radar előtt rejtve marad. Mint a legtöbb műszaki-tudományos újdonságról szóló beszámolót, ezt is azzal kezdhetjük, hogy a gondolat nem új, már ekkor meg ekkor ez és ez foglalkozott vele. Esetünkben az „ekkor meg ekkor“ 1939-et jelent, amikor Franciaországban azzal próbálkoztak — és nem is sikertelenül —, hogy villamos szikrával létrehozott villanófénnyel jeleket küldjenek a magasba, és a felhőről visszavert jel észleléséig eltelt időből következtessenek a felhő magasságára, illetvé távolságára. A lézer 1961-ben jelent meg, a fényradaros, vagy lidaros légkörkutatások körülbelül 1963-ban -indultak meg. A lidar előnye, hogy feltárja a „tiszta“ levegőben levő parányi részecskéket, sőt, méri azt az energiát is, amely magukon a levegőmolekulákon verődik vissza. A lidar használatát korlátozza a levegő tisz tasága: ködös, párás időben már rövid távon annyi az elnyelődés, hogy a visszavert jel ész- lelhetetlenné gyengül. A jel gyengülése egyébként az egyik legfontosabb adat, de összefüggése a levegőben lebegő részecskék mennyiségével és méreteivel távolról sem egyszerű. Ha tiszta levegőben jó visszaverőképességű tárgyat célozunk meg, akkor a szolgáltatott információ egyértelmű. (Például felhő vagy füst helymeghatározása.) A mérés igen érzékeny arra, hogy a visszavert jel erőssége a távolsággal hogyan változik, ezért a tisztának látszó levegőben is kimutatja a párát vagy a tisztátalan- ságokat. Látásunk csak a kontrasztra érzékeny, így szemmel képtelenek vagyunk felfedezni a látótengelyünkre merőlegesen rétegződő inhomogenitásokat, a lidar viszont három dimenzióban érzékel. A lidar jól meg tudja határozni a felhőzet alsó határát. Ha a felhő elég vékony és átlátszó, akkor a felső határról, esetleg még további rétegekről is számot ad. Egyelőre ez a szolgálat még csak a kutatás rendelkezésére áll két okból: túl költséges a mindennapi meteorológiai munkához, és óvatlan használata a szemet veszélyezteti. Elterjedésére akkor számíthatunk, ha sikerül kifejleszteni kisebb teljesítményű és nagyobb impulzus frekvenciájú lézereket, mégpedig lehetőleg a nem látható fénytartományokban. Egy érdekes konkrét alkalmazási mód rámutat arra, hogy a lidar milyen hatásos eszköz lehet a levegőben végbemenő mozgások és diffúziós folyamatok feltárására. Az amerikai erdészeti szolgálat egy új fajta rovarirtó szer kikísérletezésével foglalkozott, amelyet igen kis koncentrációban és nagyon finom elosztásban kellett az erdők lombozatára juttatni. A permetezés leghatásosabb módjának meghatározásához bizonyos mikromoteorológiai megfigyeléseket kellett végezni. A szórást végző repülőgép 30 méter magasságban repült a fák koronái fölött, és az volt a cél, bogy a rovarölő szer a föld felszínére érve egy 120 m széles sávot borítson be 2400 ml/m2 koncentrációban. A vizsgálat célja az volt, hogy lidarral ellenőrizzék a kiszórt anyag mozgását különböző mikrometeorológiai feltételek között. A fák koronája fölött elhelyezett lidar csak a koronák síkjáig tudta követni a mozgást, ezt viszont igen megbízóan .tette. Vizuálisan a mozgás legfeljebb néhány méterre volt követhető, onnan a finoman diszpergált szer már láthatatlanná vált. A lidarral végzett adatgyűjtés alao ján jő képet lehetett kapni arról, hogy a kiszórt anyag hogyan és milyen mértékben jut el rendeltetési helyére különféle napsugárzási és szélviszonyok közt, és kt lehetett dolgozni a gazdaságos kiszórás szabályzatát. (dj) 1974. XI. 26.
