Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-22 / 276. szám, péntek

Dinamikusan fejlődik KELET-SZLOVÁKIA délkeleti csücskében húzódik meg Bač- ka (Bacska). Ez az alig 700 lelket számláló kisközség u Bodrogközben keveset hallat magáról, pedig nagy történel­met őriz. A fennmaradt iratok sze; int ősrégi besenyő telep, amelyet már a XI. században Becheca néven említenek, 1944. november 24. Ez a nap hozta meg a falunak a szabad­ságot. Szombaton történt. A késő délutáni órákban a IV. ukrán front katonái tüzérségi előkészítés után felszabadítot­ták a falut és elűzték a német megszállókat., 1952. június 26-a fordulópon­tot jelentett a falu életében. Megalakult a földmüvesszövet- kezet. Az elmúlt huszonkét év alatt jó működést és jó terme­lést tud felmutatni. A szövet­kezetben dolgozók keresete el­érte, sőt túl is haladta az ipar­ban dolgozók keresetét. Ezt bizonyítja az is, bogy egyre többen térnek haza az iparból a szövetkezetbe dol­gozni. 1904-ben a munkaegység értéke 17 korona volt, ma vi­szont már 25 koronára emel­kedett. A hústermelés 19ti4-től 890 mázsáról 1900 mázsára emelkedett. A szemes termé­nyekből is kiváló eredményeket értek el. Mig 1964-ben csupán 4000 mázsát értékesítettek, ad­dig ma már 10 000 mázsát ad­nak az állaténak. Idén a szö­vetkezet új, korszerű irodahá­zat kapott, ami minden igényt kielégít. A földinűvesszövetkezet meg­alakulása után megváltozott a község arculata, megkezdődött a szocializálás. Bevezették a villanyt, portalanították az uta­kat, kultúrótthont, sportpályát, központi vízvezetéket, modern óvodát építettek. Minden la­kásban megtalálható a televí­zió, rádió, fürdőszoba, hűtőgép, mosógép. A motorkerékpárok számát már nem is tartják szá­mon. A'község minden második családjára jut egy személygép­kocsi, s ezek száma minden éven egyre nő. A felsorolt új létesítmények biztosítják a la­kosság életszínvonalának állan­dó növekedését. Az utcákat be­tonjárdák szegélyezik, s ezek nemsokára aszfaltbevonatot kapnak. Az utóbbi tíz évben készült el a minden igényt ki­elégítő új kullúrház, iskola, óvoda és a ialu központjának a parkosítása. A faluban korszerű családi házak épülnek Tudatosítjuk, hogy pártunk és szocialista társadalmunk messzemenő támogatása, nélkül nem érhettük volna el ezeket a szép eredményeket. Ezért mindig hálával keli gondol­nunk pártunkra és a szovjet felszabadítókra. A bácskaiak szorgalmas, mun­kaszerelő emberek. Ennek eredményeképpen a íelszabadu lás óta nemcsak a gazdasági eredmények jelentősek, hanem jelentősen átformálódott az emberek társadalmi élete is. A kultúra a falu lakossága nak ezelőtt ritkán jutott usz tályrészüí. Az iskolázottság rit­kaság számbá ment a faluban. Harminc évvel ezelőtt a köz­ségből csupán egy ember vég­zett főiskolát. A felszabadulás óta ezek száma 18 ra emelke­dett. Nem is beszélve arról, hogy alig akad olyan fiatal, aki ne tanuli volna valamilyen szakmát. Ma mar elmúlt az az idő, amikor a paraszlgyerek pendelyes korától ott forgoló dott a lovak és a tehenek kö­rül, és felnőtt korára más pá lyát alig választhatott a mező gazdaságinál. A fiatalság ma már köznap is jólöltözötten sétál a falu utcáin. Rendszeressé vélt az ol­vasás. A községbe 90 Oj Szó, 65 Zempléni Szó, 50 Szabad Földműves, 10 Új Ifjúság, 13 Nő, 31 Népegészség és 5 Hét jár, de jelentős az alkalmi vá­sárlók száma is. A falu könyv­tárában több ezer kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. A szobákban a vitrinekből las san eltűnnek a különböző „cse­csebecsék“ és helyüket elfoglal ják a könyvek. A község dinamikus fejlődé­sét bizonyítja az a tény is, hogy a választási programban szerepel egy szolgáltatási ház építése, amelyben borbély-, ci­pész- és szabóműhely, valamint tűzoltószertár fog helyet kapni. MARCZl ÖDÖN HA JOGOS A PANASZ A NÉPI ELLENŐRÖK MUNKÁJÁRÓL Mostanában valahogy „divat“ a panaszkodás, mintha nem is­mernék a népi szólásmondás furcsa, de sokat sejtető okos­kodását: „Aki sír, panaszkodik, attól el kell venni, de aki di­csekszik, annak kell adni“ Szóval panaszkodunk. Más kérdés persze, hogy pa­naszunk jogos-e, indokolt, vagy indokolatlan. Segítséget, úgyne­vezett jogorvoslást csak az várhat, és csak az kap, akinek panasza jogos, indokolt. Ha csak részben, részlegesen jogos a panasz, segítséget feltétlenül kap a panaszos. Erről tanúskodik az a felmé­rés, helyzetjelentés is, melyet a Velký Krtíš-i (nagykürtösi) )nb népi ellenőrzési bizottsága készített az utóbbi félév tapasz­talatai alapján. A lakosok 46 panaszt jelentettek be. A pa­naszosok közül 26 egyenesen a népi ellenőrzéshez fordult jog­orvoslásért. Mások különféle hivatalos szervekhez, többen például az újságok szerkesztő­ségeihez. Ettől eltekintve, a né­pi ellenőrök mindegyik panasz- szal foglalkoztak, örvendtek, hogy a panaszosok egyike sem maradt a névtelenség homályá­ban. Ezt a bizalom jelének te­kintik. Viszont sajnálattal állapítot­ták meg, hogy a panaszok zü me indokolatlan volt, s csak egyetlen esetben történt, hogy a panaszos közösségi érdekből élt a „szólás“ jogával. Végső soron csak 11 panasz volt égé szében vagy részben jogos, 25 panasz indokolatlan voil, 10 pa­nasz pedig jellegénél fogva nem is tartozott a népi ellen­őrzés hatáskörébe. A panaszok jellege különféle. Legtöbben a lakáskérdéssel (13) és környe­zeti (8) problémákkal foglal­koztak beadványukban. Jelen­tős számban (7) szociális prob­lémákkal, de ezek közül egyetlenegy panasz sem volt jogos. Ebból persze következ­tethető, hogy a szociális gon­doskodásra jogosult idősebb la­kosok jogismerete bizony hiá­nyos. Jó volna, ha a nyugdíja­sok klubjaiban, a Rokkantak Szövetsége szervezeteiben gyak­rabban tartanának jogi témájú előadásokat. Az egészségügyre, kereske­delemre, közlekedésre és az ügyintézésre vonatkozó pana­szok száma alacsony volt (1— 1), s érdekes, hogy a vizsgálat során egyik sem bizonyult in­dokoltnak. A helyzetjelentés összeállítá­sakor a népi ellenőrök gondos és pontos kimutatást készítet­tek arról is, hogy honnan, me­lyik helységből, melyik község­ből hány panasz érkezett. Ért­hető, hogy a járási székhely, Velký Krtíš mellé a 13-as szám került. Figyelemre méltó jelen­ség azonban az, hogy amíg Modrý Kameňbôl (Kékkőből) négy, Vinieából (Ipolynyékről j öt és az aránylag kevés lakost számláló Koiáry lKővár) köz­ségből három pánasz került a népi ellenőrök elé. Ha indokolatlan, alaptalan, vagyis jogtalan a panasz, ter­mészetes, hogy elintézése véget ér azzal, hogy megállapítják indokolatlanságát. Esetleg csak annyi a „haszna" az ilyen pa­nasz beadójának, hogy pontos jogmagyarázalot kap. Elgondol­kodtató azonban a kérdés: a népi ellenőröknek kell ilyesmi­vel foglalkozniuk? Előfordult olyan eset is, hogy a panasz beadója indokolatla­nul panaszkodott, kért jogor­voslást, holott inkább feddést érdemelt volna. Nevek nélkül is érdekes az eset. Egy fiúcs- ka anyukája panaszt adott be, hogy a mozi vezetője a tanév végéig megtiltotta fiacskájának a filmvetítések megtekintését. A Jdvizsgálás során megállapí­tották, hogy a fiúcáka bizony rendetlenül viselkedett a vetí­tések Idején, ha figyelmeztet­ték, illetlenül válaszolt. A pa­nasz tehát indokolatlan volt. Viszont a fiúcska büntetése na­gyon is indokolt. A népi ellen­őrök gondoskodtak arról, hogy a rendetlenkedő fiúcska az is­kola és a Pionírszervezet veze­tőségétől is megkapja méltó büntetését. Komoly probléma viszont a panaszok sorában a lakáskérdés. Félév alatt 13 panaszt adtak be. Néhányan egyenesen a köztársasági elnök hivatalához fordultak panaszukkal. Az ese­tek többségében a panasz in­dokolatlan volt. Csak négy pa nasz volt jogos. A négy közül azonban az egyik olyan jellegű volt, hogy következményét a járásban mindenhol emlegetik. Történt, hogy a lakásügyi bizottság ki­adta a végzést, a lakhatási en­gedélyt az egyik kérelmezőnek. Ahogy illik: megállapította a szobák számát is. Ez viszont nem tetszett a lakásügyi elő adónak, önkényesen megváltoz­tatta, persze, a kérelmező ro vására, aki panaszt udoll be. A kivizsgálás után jogorvoslást kapott, a lakásügyi előadót tisztségéből felmentették. Ha jogos a panasz, a népi el­lenőrök mindenkor, minden esetben felhasználják a jog, a törvény erejét arra, liogy a panaszos megkapja a törvény által biztosított lehetőségeket, jogokat. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy a törvény által biz tosított jogokat kapja meg a jjanaszos, és nem ahogy sokan elképzelik: ,,a maguk igazát“. Ha jogos a panasz, talán nincs is nagy különbség a „magunk igaza“ és a törvény által bizto­sított jog közölt. A különbség olyankor szembetűnő, amikor a panasz nem jogos. Nem ártana néha, ha panasz­kodás helyett egy kis jogisme­retet tanulnánk. HAJDÜ ANDRAS lllli A trnuvat Skloplast vállalat a vilug 18 ... uoeg/ona­lat és belőle készült terméket. Felvételünkön Peter Balada az üvegfonálból lábtörlőkéi gyártó gép kezelése közben. (Felvétel: L. Lofaj — CSTK) A lehetőségek is köteleinek Egy ifjúsági szervezet éleié­ről átfogó képet adni nem könnyű feladat.- A fiatalok mozgalmi tevékenysége ugyan­is igen széles területet ölel­het fel, feltéve persze, hogy a tagok aktivitása nem merül ki a formális tagsági gyűléseken való részvételben, jobbik eset­ben egy kél politikai előadás meghallgatásában, vagy csupán a szórakozást szolgáló kultúr- rendezvények látogatásában (inért a szervezést ez esetben elvégzi a vezetőség). Hogy mi­lyen gazdag, tartalmas lehet a SZISZ-munka, arról ismét meg­győződhettem, amikor részt vettem a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyl) Mezőgazda- sági Műszaki Középiskola SZISZ-szervezetéiiek évzáró taggyűlésén. Az iskola diákjai sokat hallatnak magukról, a SZISZ |B egyetlen rendezvé­nyéről sem maradnak távol, nem csoda lehat, hogy szerve­zetüket a járás legjobb közép­iskolai SZISZ-szervezeteként tartják számon. Puha Margitnak, a szervezet elnökének beszámolója részle tesen elemezte az elmúlt év minden megmozdulását felölelte a szervezeti munka minden te­rületét. Az iskolában a tanu­lók eszmei-politikai nevelését a SZISZ keretén belül a taná­rok vezetésével működő alap- és középfokú politikai oktatási körökben valósítják meg. Leg­eredményesebb munkát azon­ban e téren az ateista kör vé­gez, melyben maguk a diákok adnak elő, s a vezető tanár csak tanácsadóként szerepel. A tavalyi iskolaévben meg­rendezett vetélkedőik: a járás 9 középiskolája számára, szer­vezeti „Győzelmes február“, a „Ki mit tud a Szovjetunióról“ s a „Ki tud többet az SZNF- ről“ egyaránt szívonaiasak, ta­nulságosak voltak. A jelentős évfordulók emlékünnepélyeire minden alkalommal az iroda­lombarátok lőrének tagjai ké­szítettek műsort, s ök képvisel­ték az iskolát a vers- óš próza­mondók versenyén, s a Puskin­éin lékversenyen is. Az iskola, mely nemrég új, modern épületbe költözött, S Szlovákia legjobban felszerelt iskolájának számít, sportlétesít­ményekkel is jói el van látva, így tehál a SZISZ-tagok sport­élete is aktív. A SZISZ-tagok a mezőgazdaságban dolgozó fi­atalok sportvetélkedőjén szá­mos I. és II. helyet szereztek, röplabdacsapatuk a kerületi baj­nokság után az országoson is helytállt. Nagy erőpróba volt számukra a somorjai és a sop­roni mezőgazdasági iskolával rendezett sportviadal is. A sporttal sokban összefüggő honvédelmi nevelésben szoro­san együttműködnek a Honvé­delmi Szövetség járási szerve­zetével. Társadalmi munkában is je­lentősét áll ottak. A városszépí- tési akcióban 4450, az iskola kör nyék é 11 e k es i nosí fásában 4448, a tangazdaságban és a járás különböző mezőgazdasági vállalataiban 23 045 munkaórát dolgoztak le. Százhatvanhét SZISZ tag közös nyári brigádon is részt vett. S uz őszi beta­karításban is nagyon sokat és szorgalmasan segítettek a me­zőgazdaság dolgozóinak. Dacol­tak az időjárás szeszélyeivel, nem féltek az esőtől és a hi­degtől, dicséret illeti őket se­gítőkészségükért. A Signál 30 mozgalomban el­ért szép eredményeikért a a SZISZ )B elismerését is ki­vívták. 1770 facsemetét, 1200 díszbokrot, 1050 rózsatövet ül­tettek ki. A rövid és hosszú lejáratú feladatokat egyaránt maradéktalanul teljesítették. Az Expedíció 30-ba (a felszabadu­lásunk 30. évfordulója tisztele­tére indított mozgalom) hat csapattal — 32 taggal — ne­veztek be. Megalakították az Ifjúsági Fényszóró iskolai törzs- karát is. A szervezet 21 tagja a dunaszerdahelyi Vajanský út- cai alapiskola pionírcsapatának vezetőjeként tevékenykedik. Mivel ezek a fiatalok nem­csak SZISZ-tagok, hanem első­sorban diákok, a tanulásról sem feledkezhetnek meg, sőt ez az első számú feladatuk. Ta­nulócsoportokat alakítottak, mert így nagyobb lehetőség nyílik a gyengébb tanulók tá­mogatására. A SZISZ-tagok szabad idejé­nek kihasználásával — mivel a tanulók nagy része bentlakó — a diákotthon SZISZ-tanácsa is törődik. A fotó-, a kézimunka- és a varrókörben érdekeseit tölthetik el idejüket, a szlovák nyelvkörben pedig szlovák nyelvtudásukat tökéletesíthetik. Az elnöki beszámoló azonban nemcsak dicsért, hanem a hi­bákra, a fogyatékosságokra is rámutatott. Például, hogy eddig még nem sikerült megszervez­niük az iskolai lap kiadását, annak ellenére, hogy a tudósító kör már munkába lendült. A passzív tagokat név szerint is megrovásban részesítette; le­szögezte, hogy a jövőben meg több támogatóst kérnek a SZISZ munkához az osztályfő­nököktől és az osztályelnökök- től is. A beszámolót követően a SZISZ-tagok rövid, frappáns felszólalásokban terjesztették elő javaslataikat a további te­vékenységre vonatkozóan. Bar- czi András mérnök, az iskola igazgatója is felszólalt. Kiemel­te a SZISZ-szervezetnek az is­kola igazgatóságával és párt- szervezetével való jó együttmű­ködésének hasznosságát, s a tu- nulókat még jobb tanulmányi eredmények elérésére szólítot­ta fel. 1975-ben a jóváhagyott munka terv alapján talán még az idei­nél is mozgalmasabb lesz az iskola SZISZ-élete. A vezető­ségnek, melynek élére új elnö­köt választották (Puha Margit­nak, a volt elnöknek, aki két éven keresztül volt a szervezet lelkes irányítója, azt is mond­hatnánk, alappillére, ugyanis már a nagy próbatételre, az érettségire kell összpontosíta­nia erejét) és lesz mit csinál­nia, hogy a kitűzött tervek megvalósítását a tagság aktív közreműködésével sikerre vi­gye. Abban azonban egy percig sem kételkedünk, hogy jövőre is hasonló jó eredményekről hallhatunk majd a SZISZ-évzá rón. Ezek a fiatalok ugyanis tudják, hogy a számukra bizto­sított, csak kevés iskolában fellelhető, tanulásra és szerve­zeti munkára alkalmas lehető ségek mire kötelezik őket. F« m. m. 1974. XI. 22

Next

/
Thumbnails
Contents