Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-17 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

JOGI TÁJÉKOZTATÓ mm HELYETT PROPMV A bratislavai Élelmiszeripari Kutató Intézet annak idején megbízást kapott — az 1971— 1975-ös évekre kitűzött KGST- program keretében —, hagy egyéb feladatai mellett foglal­kozzon a cseppfolyósított pro­pánnal hűtött közlekedési esz­közök fejlesztésével. Az intézet dolgozói: František Jäger és munkatársa Richard Lang a fel­adatot sikeresen megoldották. Közel egy év telt el azóta, s ma már elmondhatjuk, hogy rendkívül hasznos — a maga nemében egyedülálló hűtökocsi jött létre. Maga a gépjármű nem új — a program szerint a Sko­da 1203-as átalakításáról van szó. Külsőleg semmi változás nem látható rajta — az új és egyedülálló a benne található berendezés, megoldás. Ezek ad- j|ák a végeredményt is: rakteré­nek hűtése ingyen van és haj­tóanyaga rendkívül olcsó; vagy pedig a raktér hűtése rendkí­vül olcsó és a hajtóanyag in­gyenes. Mindegy, hogyan fo­galmazzuk meg a végeredményt, mert a rakterület hűtése és a gépjármű üzemanyaga szorosan összefügg. A kocsi többletberendezései: gázpalack (a hustopečei Plyno- kov gyártmánya), gázosítóbe- rendezés (Lanďi-Hartog holland gyártmány), propánszűrő, elekt­romágneses szelepek, termosz­tát, szabályozószelep és lepáro­ló. A megoldás, vagyis a rend­szer működése igen egyszerű: a gázpalackban tárolt cseppfo­lyósított propán a zárt rakte­rület 2 C fok feletti hőmér­sékleténél az elektromágneses szelepek és a termosztát segít­ségével a szabályozó szelepeken keresztül a lepárolgóba jut, s a párolgó propán elvonja a hő­séget a kocsi rakterétől (hű­tött raktér). Ezután a gázosító berendezésen keresztül a keve­rék a porlasztóba (karburátor­ba) kerül. Amennyiben a hű­tött raktérben a hőmérséklet 0 A kocsi bal oldali részében belyezték el a palackot (üzem­anyagtartály). A mutortérben a csövek és a gázosító berendezés jelzi az új megoldást. A műszerfalhoz csatolt kapcsolók. Az egyik a propán- és ben­zinüzemeltetés átkapcsolására szolgál. C fok alá süllyed, a cseppfo­lyósított propán egyenesen a lepárolgóba irányítódik, ahon­nan a motor hevített hűtőfolya- déka segítségével gáz formájá­ban kerül a porlasztóba. A palackba 33 kg cseppfolyó­sított propán tölthető, s ez 350 —400 km-es út megtételére ele­gendő. Ha a propán elfogyott, a gépjármű átkapcsolható — a vezetőfülkében — a hagyomá­nyos benzinüzemre. Lényeges továbbá az üzemeltetési költség. A propánmeghajtás többszörö­sen olcsóbb — 100 km-re 7,5 korona. Ebből következik, hogy a teljes kihasználás esetén — kb. évi 200 munkanap — egy kocsinál évi 90 000 korona meg­takarítható. Könnyűszerrel ki­számítható tehát, mennyi a megtakarítás 10, 100, 1000 ko­csi esetén. A propánra működő gépjár­mű további előnye az a tény, hogy a kipufogó gáz egyáltalán nem tartalmaz ólomvegyületet, s a széndioxid tartalma mind­össze 0,1 százalék, anii mintegy 40-szeresen kevesebb, mint a benzinre működő motorok ese­tében. Ezenkívül a propán üze­meltetésű motornál az olajcse­re évente csak egyszer esedé­kes, a gyújtógyertyák élettarta­ma eléri a 80 000 km-t, s a motor élettartama a kétszeresé­re növekszik. Az elmondottak alapján ki­emelhetjük az új megoldás tár­sadalmi jelentőségét, ami az energiatakarékosságban és a környezetvédelemben nyilvánul meg. A megoldás egyszerű és megbízható — a KGST-orszá- gokban a maga nemében egye­dülálló, sőt olyan hűtőberende­zésről, amely a propánt hűtésre és egyben a motor hajtóanya­gaként is felhasználja, a nyuga­ti szaklapok sem tesznek emlí­tést. Vagyis valóban eredeti megoldásról van szó, amelynek előreláthatóan meglesz a meg­felelő visszhangja is. (-k.) 1974 XI. 17. A bolgár Madara autógyárban a jö­vő év folyamán 100 százalékkal növe­lik a kooperáció­ban készült Skoda —Madara típusú tehergépkocsik gyártását. A KÁRIGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A BÜNTETŐ ELJÁRÁSBAN Ha a gépkocsivezető ellen büntető eljárást indítottak (rend­szerint a Btk 223. § 1., 2. bek., vagy a 224. § 1., 2. bek. alap­ján), a károsult jogosult a bűnvádi perrendtartás 4'1. 8 2, bek. értelmében mint károsult csatlakozni a büntető eljáráshoz, azzal a kérelemmel, hogy a bíróság a vádlott bűncselekményé­vel kapcsolatos kárigényeit megítélje. Az ilyen kári; nylés ak-' kor számít minősített kárigénylésnek, ha számszerűleg is ér­vényesíti a káiosult. A bírósági gyakorlat szerint az ilyen kárigényt legkorábban a büntető feljelentése megtételekor, legkésőbb a büntető fő­tárgyaláson a bizonyítási eljárás megkezdése előtt lehet meg­tenni. A károsult ilyen kártérítési igényének érvényesítésével a károkozó vádlottal szembeni büntető eljárás résztvevőjévé válik. Mint ilyennek, joga van az iratokba betekinteni, a tár­gyaláson a vádlotthoz és a tanúkhoz kérdést intézni. A kivizsgá’5 szervek a kár összegszerűségét illetően egyéb­ként igyekeznek hiteles iratok és bizonyítékok alapján a kár összegét megállapítani, de főként tájékoztatási célzattal, hogy a kár nagysága, terjedelme, mint a büntetés kiszabásánál szá inításba jövő jelentős körülmény, ismert legyen. Hivatalból legfeljebb az ügyész indítványozhatja az igazolt kárösszeg megítélését. A büntetőbíróság a jogosult indítványa nélkül nem marasztalhatja el a vádlottat a kár megtérítésére. Ha a károsult tényleg a büntető eljárás során akarja elérni, hogy kárigényét a büntetőbíróság a büntető ítéletben megítél­je (ennek előnye az eljárás relative gyors lefolyása és a ki­sebb költségek, mivel rendszerint nincs szükség ügyvédi kép­viseletre), akkor arra kell törekednie, hogy kárigényeit hitelt érdemlő iratokkal igazolja. Pl. a fájdalomdíjat és a csökken­tett társadalmi érvényesülésért járó térítést illetően (az 1965/32 sz. hirdetmény értelmében] kórházi igazolást, ill. or­vosi igazolást kell felmutatnia ezen igények pontcrtékelésS- ről. Az érvényes előírások szerint 1 pont értéke 10,— korina. Az elesett keresetet a munkaadó vállalat igazolásával (az előző évben elért átlagkereset és a kifizetett táppénz közötti különbözetről van szó a betegállomány ideje alatt) lehet iga­zolni. A betegállomány után! keresetkiesést a társadalombiztosító j1 hivatal részleges vagy teljes rokkantságot megállapító végzése alapján és a baleset előtti naptári évben megállapított kere­set igazolása alapján lehet igényelni. Ha a károsultak a baleset következtében elhalálozott káro­sult családtagjai az ilyen eljárásban kérhetik a számlák és igazolások alapján a temetkezési költségeket (beleértve a sírkő állítását legfeljebb 5000 korona összegig) és a hátrama­radott családtagok gyászöltözékére fordított kiadások 1/3 ré­szének megtérítését. Továbbá igényelhet : az elesett tartást. Az utóbbi igényt rendszerint a társadalombiztosítási intézet özvegyi és árvajáradékot megállapító jogerős határozata alap­ján, valamint az elhunyt baleset előtti évben elért átlagkere­setéről szóló igazolás alapján lehet érvényesíteni. A dologi károkat az erről szóló részletes kárbecslési számlu alapján lehet érvényesíteni, ha ezekből kétségtelenül kitűnik az okozati összefüggés (nem lehet a károkozó számlájára to­vábbi javításokat eszközölni). A büntetőbíróság a károsult ilyen, kellőképpen igazolt kár= térítési igényéről csak akkor dönt, ha a beterjesztett bizonyíték kok elegendőek és nincs szükség további bizonyításra. A bün= tetőbíróság gyakran csak az érvényesített kárigény egy tőre» dék részét ítéli meg, amelyet a beterjesztett igazolások alapján és a bűnvádi eljárás során lefolytatott bizonyítás alapján a vádlott által elkövetett bűncselekménnyel okozati összefüggés­ben állt, és az összegszerűség nem vr’ kétséges. L/en eset­ben az igény többi részét illetően a büntetőbíróság a 1 árosul- tat polgári per útjára utasítja. A büntetőbíróság sohasem uta­sítja el a károsult kárigényét. Bonyolultabb esetekben, főként amikor számításba jön a károsult közös felelőssége is, ame­lyet megbízhatóan, további bizonyítás nélkijl a bíróság nem tud megítélni, a bíróság a károsultat minden igénye érvénye­sítésével polgári per útjára utasítja. A károsultnak is joga van az ilyen bírósági doniés ellen a büntetőbíróság írásbeli ítéletének kézbesítésétől számítolt 8 napon belül fellebbezni. Az ilyen fellebbezésről a másodfokú (rendszerint a kerületi) bíróság dönt. Fontos tudatosítani, hogy azon kárigényeket illetően, ame* lyeket a károsult a büntető eljárásban összegszerűleg is érvé­nyesített addig, amíg a büntető eljárás jogerősen be nem feje­ződött számára, az elévülési határidő nyugszik (nem folyik tovább). Ha a károsult az ilyen igényeit a perre utasítás után az el­évülési kifogásnak a károkozó ellenfél részéről való érvénye­sítésének kockázata nélkül időben akarja érvényesíteni, rend­szerint a perre utasító büntetőbírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon Lrlül kell a polgári bíróság előtt kártérítési keresetet benyújtani. A büntetőbíróság az ilyen kártérítési igényekről a polgári törvénykönyv és a többi anyagi jogi rendelkezéseket tartalma­zó előírások alapján dönt. Lényegében az ilyen eljárás a bün­tető eljárásba beiktatott polgárjogi eljárás. A büntetőbíróságnak az ilyen kárigényről való döntés so> rán ki kell kérnie a vádlott álláspontját is és figyelembe kell vennie, illetőleg meg kell vizsgálnia a vádlott közös felelős­ségre utaló állításait. A vádlott az ilyen büntető eljárásban is védekezhet a kárigény elévülésének kifogásával is. Mivel az esetek túlnyomó többségében kétségtelen, hogy a biztosító a törvényes kárfelelősségről szóló biztosítás i lapján (1967/197 sz. hirdetmény) a károkozó helyett (ez esetben a vádlott) köteles megtéríteni a károsult jogos igényeit, az ese­tek többségében a károsultat a magánper útjára utasítja azzal a kioktatással, hogy igényeit az Állami Biztosítónál érvényesít­se. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a károsult rendszerint csak akkor fordulhat igényei rendezése és kielégí­tése iránt a biztosítóhoz, ha a biztosított (az üzemeltető és a gépkocsivezető) eleget téve a biztosítási feltételeknek és a biztosítási szerződésről folyó kötelezettségeinek, a káresetet az Állami Biztosítónál bejelentette. Dr. FÖLDES JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents