Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-17 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
JOGI TÁJÉKOZTATÓ mm HELYETT PROPMV A bratislavai Élelmiszeripari Kutató Intézet annak idején megbízást kapott — az 1971— 1975-ös évekre kitűzött KGST- program keretében —, hagy egyéb feladatai mellett foglalkozzon a cseppfolyósított propánnal hűtött közlekedési eszközök fejlesztésével. Az intézet dolgozói: František Jäger és munkatársa Richard Lang a feladatot sikeresen megoldották. Közel egy év telt el azóta, s ma már elmondhatjuk, hogy rendkívül hasznos — a maga nemében egyedülálló hűtökocsi jött létre. Maga a gépjármű nem új — a program szerint a Skoda 1203-as átalakításáról van szó. Külsőleg semmi változás nem látható rajta — az új és egyedülálló a benne található berendezés, megoldás. Ezek ad- j|ák a végeredményt is: rakterének hűtése ingyen van és hajtóanyaga rendkívül olcsó; vagy pedig a raktér hűtése rendkívül olcsó és a hajtóanyag ingyenes. Mindegy, hogyan fogalmazzuk meg a végeredményt, mert a rakterület hűtése és a gépjármű üzemanyaga szorosan összefügg. A kocsi többletberendezései: gázpalack (a hustopečei Plyno- kov gyártmánya), gázosítóbe- rendezés (Lanďi-Hartog holland gyártmány), propánszűrő, elektromágneses szelepek, termosztát, szabályozószelep és lepároló. A megoldás, vagyis a rendszer működése igen egyszerű: a gázpalackban tárolt cseppfolyósított propán a zárt rakterület 2 C fok feletti hőmérsékleténél az elektromágneses szelepek és a termosztát segítségével a szabályozó szelepeken keresztül a lepárolgóba jut, s a párolgó propán elvonja a hőséget a kocsi rakterétől (hűtött raktér). Ezután a gázosító berendezésen keresztül a keverék a porlasztóba (karburátorba) kerül. Amennyiben a hűtött raktérben a hőmérséklet 0 A kocsi bal oldali részében belyezték el a palackot (üzemanyagtartály). A mutortérben a csövek és a gázosító berendezés jelzi az új megoldást. A műszerfalhoz csatolt kapcsolók. Az egyik a propán- és benzinüzemeltetés átkapcsolására szolgál. C fok alá süllyed, a cseppfolyósított propán egyenesen a lepárolgóba irányítódik, ahonnan a motor hevített hűtőfolya- déka segítségével gáz formájában kerül a porlasztóba. A palackba 33 kg cseppfolyósított propán tölthető, s ez 350 —400 km-es út megtételére elegendő. Ha a propán elfogyott, a gépjármű átkapcsolható — a vezetőfülkében — a hagyományos benzinüzemre. Lényeges továbbá az üzemeltetési költség. A propánmeghajtás többszörösen olcsóbb — 100 km-re 7,5 korona. Ebből következik, hogy a teljes kihasználás esetén — kb. évi 200 munkanap — egy kocsinál évi 90 000 korona megtakarítható. Könnyűszerrel kiszámítható tehát, mennyi a megtakarítás 10, 100, 1000 kocsi esetén. A propánra működő gépjármű további előnye az a tény, hogy a kipufogó gáz egyáltalán nem tartalmaz ólomvegyületet, s a széndioxid tartalma mindössze 0,1 százalék, anii mintegy 40-szeresen kevesebb, mint a benzinre működő motorok esetében. Ezenkívül a propán üzemeltetésű motornál az olajcsere évente csak egyszer esedékes, a gyújtógyertyák élettartama eléri a 80 000 km-t, s a motor élettartama a kétszeresére növekszik. Az elmondottak alapján kiemelhetjük az új megoldás társadalmi jelentőségét, ami az energiatakarékosságban és a környezetvédelemben nyilvánul meg. A megoldás egyszerű és megbízható — a KGST-orszá- gokban a maga nemében egyedülálló, sőt olyan hűtőberendezésről, amely a propánt hűtésre és egyben a motor hajtóanyagaként is felhasználja, a nyugati szaklapok sem tesznek említést. Vagyis valóban eredeti megoldásról van szó, amelynek előreláthatóan meglesz a megfelelő visszhangja is. (-k.) 1974 XI. 17. A bolgár Madara autógyárban a jövő év folyamán 100 százalékkal növelik a kooperációban készült Skoda —Madara típusú tehergépkocsik gyártását. A KÁRIGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A BÜNTETŐ ELJÁRÁSBAN Ha a gépkocsivezető ellen büntető eljárást indítottak (rendszerint a Btk 223. § 1., 2. bek., vagy a 224. § 1., 2. bek. alapján), a károsult jogosult a bűnvádi perrendtartás 4'1. 8 2, bek. értelmében mint károsult csatlakozni a büntető eljáráshoz, azzal a kérelemmel, hogy a bíróság a vádlott bűncselekményével kapcsolatos kárigényeit megítélje. Az ilyen kári; nylés ak-' kor számít minősített kárigénylésnek, ha számszerűleg is érvényesíti a káiosult. A bírósági gyakorlat szerint az ilyen kárigényt legkorábban a büntető feljelentése megtételekor, legkésőbb a büntető főtárgyaláson a bizonyítási eljárás megkezdése előtt lehet megtenni. A károsult ilyen kártérítési igényének érvényesítésével a károkozó vádlottal szembeni büntető eljárás résztvevőjévé válik. Mint ilyennek, joga van az iratokba betekinteni, a tárgyaláson a vádlotthoz és a tanúkhoz kérdést intézni. A kivizsgá’5 szervek a kár összegszerűségét illetően egyébként igyekeznek hiteles iratok és bizonyítékok alapján a kár összegét megállapítani, de főként tájékoztatási célzattal, hogy a kár nagysága, terjedelme, mint a büntetés kiszabásánál szá inításba jövő jelentős körülmény, ismert legyen. Hivatalból legfeljebb az ügyész indítványozhatja az igazolt kárösszeg megítélését. A büntetőbíróság a jogosult indítványa nélkül nem marasztalhatja el a vádlottat a kár megtérítésére. Ha a károsult tényleg a büntető eljárás során akarja elérni, hogy kárigényét a büntetőbíróság a büntető ítéletben megítélje (ennek előnye az eljárás relative gyors lefolyása és a kisebb költségek, mivel rendszerint nincs szükség ügyvédi képviseletre), akkor arra kell törekednie, hogy kárigényeit hitelt érdemlő iratokkal igazolja. Pl. a fájdalomdíjat és a csökkentett társadalmi érvényesülésért járó térítést illetően (az 1965/32 sz. hirdetmény értelmében] kórházi igazolást, ill. orvosi igazolást kell felmutatnia ezen igények pontcrtékelésS- ről. Az érvényes előírások szerint 1 pont értéke 10,— korina. Az elesett keresetet a munkaadó vállalat igazolásával (az előző évben elért átlagkereset és a kifizetett táppénz közötti különbözetről van szó a betegállomány ideje alatt) lehet igazolni. A betegállomány után! keresetkiesést a társadalombiztosító j1 hivatal részleges vagy teljes rokkantságot megállapító végzése alapján és a baleset előtti naptári évben megállapított kereset igazolása alapján lehet igényelni. Ha a károsultak a baleset következtében elhalálozott károsult családtagjai az ilyen eljárásban kérhetik a számlák és igazolások alapján a temetkezési költségeket (beleértve a sírkő állítását legfeljebb 5000 korona összegig) és a hátramaradott családtagok gyászöltözékére fordított kiadások 1/3 részének megtérítését. Továbbá igényelhet : az elesett tartást. Az utóbbi igényt rendszerint a társadalombiztosítási intézet özvegyi és árvajáradékot megállapító jogerős határozata alapján, valamint az elhunyt baleset előtti évben elért átlagkeresetéről szóló igazolás alapján lehet érvényesíteni. A dologi károkat az erről szóló részletes kárbecslési számlu alapján lehet érvényesíteni, ha ezekből kétségtelenül kitűnik az okozati összefüggés (nem lehet a károkozó számlájára további javításokat eszközölni). A büntetőbíróság a károsult ilyen, kellőképpen igazolt kár= térítési igényéről csak akkor dönt, ha a beterjesztett bizonyíték kok elegendőek és nincs szükség további bizonyításra. A bün= tetőbíróság gyakran csak az érvényesített kárigény egy tőre» dék részét ítéli meg, amelyet a beterjesztett igazolások alapján és a bűnvádi eljárás során lefolytatott bizonyítás alapján a vádlott által elkövetett bűncselekménnyel okozati összefüggésben állt, és az összegszerűség nem vr’ kétséges. L/en esetben az igény többi részét illetően a büntetőbíróság a 1 árosul- tat polgári per útjára utasítja. A büntetőbíróság sohasem utasítja el a károsult kárigényét. Bonyolultabb esetekben, főként amikor számításba jön a károsult közös felelőssége is, amelyet megbízhatóan, további bizonyítás nélkijl a bíróság nem tud megítélni, a bíróság a károsultat minden igénye érvényesítésével polgári per útjára utasítja. A károsultnak is joga van az ilyen bírósági doniés ellen a büntetőbíróság írásbeli ítéletének kézbesítésétől számítolt 8 napon belül fellebbezni. Az ilyen fellebbezésről a másodfokú (rendszerint a kerületi) bíróság dönt. Fontos tudatosítani, hogy azon kárigényeket illetően, ame* lyeket a károsult a büntető eljárásban összegszerűleg is érvényesített addig, amíg a büntető eljárás jogerősen be nem fejeződött számára, az elévülési határidő nyugszik (nem folyik tovább). Ha a károsult az ilyen igényeit a perre utasítás után az elévülési kifogásnak a károkozó ellenfél részéről való érvényesítésének kockázata nélkül időben akarja érvényesíteni, rendszerint a perre utasító büntetőbírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon Lrlül kell a polgári bíróság előtt kártérítési keresetet benyújtani. A büntetőbíróság az ilyen kártérítési igényekről a polgári törvénykönyv és a többi anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó előírások alapján dönt. Lényegében az ilyen eljárás a büntető eljárásba beiktatott polgárjogi eljárás. A büntetőbíróságnak az ilyen kárigényről való döntés so> rán ki kell kérnie a vádlott álláspontját is és figyelembe kell vennie, illetőleg meg kell vizsgálnia a vádlott közös felelősségre utaló állításait. A vádlott az ilyen büntető eljárásban is védekezhet a kárigény elévülésének kifogásával is. Mivel az esetek túlnyomó többségében kétségtelen, hogy a biztosító a törvényes kárfelelősségről szóló biztosítás i lapján (1967/197 sz. hirdetmény) a károkozó helyett (ez esetben a vádlott) köteles megtéríteni a károsult jogos igényeit, az esetek többségében a károsultat a magánper útjára utasítja azzal a kioktatással, hogy igényeit az Állami Biztosítónál érvényesítse. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a károsult rendszerint csak akkor fordulhat igényei rendezése és kielégítése iránt a biztosítóhoz, ha a biztosított (az üzemeltető és a gépkocsivezető) eleget téve a biztosítási feltételeknek és a biztosítási szerződésről folyó kötelezettségeinek, a káresetet az Állami Biztosítónál bejelentette. Dr. FÖLDES JÖZSEF
