Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-17 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

A következő ÚJSZÓ tartalmából Dzslngisz kántól Sziihebátorig A mongol kultúra fejlődése Szerelmesek románca Költői film a szerelemről és a hazaszeretetről A hatékony politikai nevelésért Tőzsér Lajos írása Keletről jött a szabadság Riportösszeállítás 1974. XI. 17. (A Die Wahrheit rajza) Értékek és élmények Kulturális életünknek immár hagyománya, hogy november­ben, a csehszlovák—szovjet barátsági hónapban évről évre megrendezik a szovjet filmek szemléjét, ünnepelve ezzel is a szocialista forradalom évfordulóját. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomét, mely a világ, a népek életében új kor­szak kezdetét jelentette. A születő rend új korszakot nyitott a művészetekben is, s megteremtette új alkotásait, amelyekben a harcoló, a hazáját és a forradalom ügyét védő nép élete tükröződik. S hogy a szocialista művészet az eltelt 57 év alatt mennyi értéket halmozott fel, milyen gazdagságot vonultat fel, azt a barátsági hónap sokrétű kulturális rendezvényei és a szovjet művészek vendégszereplései is mutatják, bizonyítva, hogy a szocializmus művészete a művészi erő és a szépség forrása. A szovjet filmek szemléjén műsorra tűzött alkotások nem­csak a sorsdöntő eseményeket idézik, de szellemiségükkel azokat a változásokat is, melyek a történelmi jelentőségű na­pok óta az űj világban, hömpölygő mindennapjainkban tör- ténnnek. Ezek a filmek arra a küzdelemre emlékeztetnek, amely több mint félszázada folyik a legemberségesebb tár­sadalom megteremtéséért, történelmi diadalok, pgyéni sikerek és bukások, a közösség felemelkedéséért vívott harc közepet­te. Az ilyen filmművészettel való találkozás kedvezően ala­kítja a néző hitét s érzelem világát. S manapság már senki sem vitathatja, hogy a filmművészet a kulturális forradalom részeként népünk szellemi fejlődésének, szocialista átalakulá­sának jelentős eszköze. Nemcsak ismeretek forrása, hanem az emberek formálásának is eszköze. Milliók és milliók értik és szeretik a szovjet filmeket, melyek mindig is nagy hatással voltak a nézőkre. Eizenstein- től a mai fiatal rendezőkig elsősorban az őszinteség és az erőteljes, hiteles és meggyőző ábrázolásmód ragadta meg a közönség, a filmbarátok figyelmét. Nem csoda, hiszen a szov­jet filmművészet zászlaján olyan remekművek címe sorakozik, mint az Október, Az anya, a Patyonikin páncélos, A föld, majd az Emberi sors, a Szállnak a darvak, a Bal'ada a kato­náról, az Iván gyermekkora, A katona apja, a Tiszta égbolt, Az első tanító, a Rubljov, a Kortársaink, a Csendesek a haj­nalok. Az idei barátsági hónap szovjet filmjei arról tájékoztatják a nézőket, hogy a mai alkotók miként folytatják a népi for­rásokból táplálkozó szovjet filmművészet nemes hagyományait, hogyan viszik tovább napjainkban azt a zászlót, melyre a szo­cializmus programját és az igazság ügyének szolgálatát tűzték. A bemutatott kilenc új film alkotóinak sorában minden bizony­nyal Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij az, aki modern látású rendezőként építi tovább a szovjet filmművészet sajátos érté­keit. A nyári Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon nagy­díjat nyert alkotása, A szerelmesek románca, a legnemesebb emberi érzésekről és tulajdonságokról szól. Vagy megemlít­hetnénk a költői szépségű Facsemeték alkotóját, a grúz Rezo CsheUlzét, akinek művét a szovjet kritika a hazaszeretet és az emberiség filmjének nevezte. Ünnep tehát számunkra a szovjet filmek szemléje, mert le­hetővé teszi a továhb-hontakozó és valóban remekműveket teremtő szocialista filmművészettel való gyakoribb találkozást. TÖLRYESSY MÄRIA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Harapófogóban Čszak-írországban, Nagy-Britannia e másfélmillió lakosú tartományában, a múlt hét végén elkövetett gyilkosságsorozat s az újabb bombamerénylet-hullám ismét rendkívül kiélezte a feszültséget. így kevés a valószínűsége annak, hogy a brit kormány teljesíti legutóbbi ígéretét, mely szerint „a viszony­lag közeli jövőben“ helyi törvényhozási választásokat tarta­nak Ul sterben. A szenvedélyeket ismét izzásig hevítette a belfasti véres hétvége, amikor fanatikus protestáns terrorbandák négy ka­tolikus munkást kegyetlenül lemészároltak, s többeket súlyo­san megsebesítettek. A gyilkosságokért egy „ulsteri protestáns akciócsoport“ nevű szervezet vállalt felelősséget. E szervezet­ről eddig kevés ismeretes, a politikai megfigyelők szerint azonban ahhoz az UVF (ulsteri önkéntes erő) nevű csoporthoz tartozik, amely az általános választások előtt politikai téren akart sikert elérni. Próbálkozása azonban csúfos kudarcot val­lott, s vezetői ezért ismét a terror eszközeihez folyamodtak. Az újabb gyilkosságot és merényleteket a protestáns szél­sőségesek annak ürügyén követték el, hogy nemrég Londonban terroristák felrobbantottak egy kocsmát, bár egyáltalán semmi bizonyíték sincs arra, hogy a kegyetlen bombamerénylethez bármi köze is lett volna az IRA (ír köztársasági hadsereg) ideiglenes szárnyának, a protestáns szélsőségesek ugyancsak szélsőséges katolikus ellenlábasának. Az angol hatóságok így megint a két szélsőséges csoport harapófogójába kerültek. Az IRA ideiglenesei — az úgyneve­zett provók — ugyanis folytatják bombamerényleteiket Észak- trország városainak utcáin. Az erőszakhullám, amely változatlanul főleg a katolikus ki­sebbséget sújtja, még jobban erősödött azután, hogy Mervyn Rees, a Wilson-kormány belfasti helytartója bejelentette: a rendőrség és a brit katonai felderítés behatolt a terrorcso­portok szervezeteinek mélyére, és ez máris számos letartóz­tatást eredményezett. A katolikusok most joggal vetik Rees szemére azt, hogy a fegyveres erők mégis tehetetlenek a pro­testánsok garázdálkodásával szemben. Az észak-írországi, vagy más néven: az ulsteri helyzet meg­oldása tehát továbbra is holtponton van. Csődöt mondott a „nagy kísérlet“, vagyis az ulsteri másfélmilliós lakosság két­harmadát képviselő protestánsok, s az ötszázezernyi katolikus kisebbség képviselőiből közel egy évvel ezelőtt — a decemberi Sunningdale-ban kötött, kétségtelenül korszakos jelentőségű és komoly lehetőségeket feltáró egyezmény alapján — alakult, úgynevezett „hatalom-megosztó“, tehát koalíciós tartományi kormány megbukott, távozni kényszerült. Ezt követően meg­bénult a parlament tevékenysége, majd újból felfüggesztették Észak-Irország látszatönállóságát, s ismét bevezették London közvetlen uralmát. A legutóbbi észak-írországi események — az erőszakos cse­lekmények és terrorakciók fokozódása — arról tanúskodnak, hogy sem a közvetlen londoni kormányzás, sem a brit katona­ság létszámának növelése nem helyettesítheti az igazi meg­oldást: £szak-lrország törvényhozási és kormányzási rendsze­rének demokratizálását, a súlyos gazdasági elmaradottság és az ebből következő szociális problémák sürgős és hatékony orvoslását. Ha a brit kormány tovább halogatja a tényleges demokratikus reformok megvalósítását, a brit csapatok vissza­vonását, az arányos képviseleti rendszer megteremtését, akkor az észak-írországi válságban új, még az eddiginél is vészé* lyesebb szakasz kezdődhet. P. I­BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK 1974. november 17. A NAP kel — Nyugat­Szlovákia: 7.04, nyug­szik: 16:10; Közép-Szlovákia: 6.52, nyugszik: 15.58; Kelet-Szlovákia: 6.47, nyugszik: 15.53 óra­kor. A HOLD kel: 10.26. nyug­szik: 19.05 órakor. NEVN4PIUK0N SZERETETTEL KÖSZÖNT|ÜK HORTENZIA nevű kedves olvasóinkat ■ NEMZETKÖZI DIÁKNAP ■1539 ben halt meg BRO- DARICS ISTVÁN humanista fró, aki mint szemtanú Ir­ta meg a mohácsi csata történetét (szül.: 1470) ■ 1814 ben halt meg FRANTI ŠEK JAN TOMSA nseb író (szül.: 1753) ■ 1869 ben nyitották meg a Szuezi- csatornát ■ 1884-ben szü­letett SELÉNYI PÄL Kos suth-díjas fizikus, akinek optikai kísérletei a kvan­tumelmélet egyik alappillé­rét képezik (+ 1954) H 1914-ben halt meg FRANTI­ŠEK VÍŤAZOSLAV SASINEK szlovák történész, szer­kesztő, újságíró, népműve­lő (szül.: 1830) M 1919 ben ölték meg a Horthy-terro- risták HEGEDŰS RÉZSŰ ta nítót, a kommunista mun­kásmozgalom mártírját (szUl.: 18BU) ■ 1939 ben a német fasiszta megszállók bezárták a cseh főiskolá­kat, 1200 diákot deportál­tak, kilencet pedig megöl­tek. A chilei fasiszta rendszer homlokzata Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a hét elején jogadta a hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett Szirimavo Bandaranaike asszonyt, Sri Lanka miniszter- elnökét, és baráti eszmecserét folytatott vele. Foto: ČSTK—TASZSZ Arturo Lopez de Ortigost, a Mexikói Egyesült Államok rend­kívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét az SZSZK vezető személyiségeinél tett bemutatkozó látogatásai keretében hétfőd fogadta Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Foto: ČSTK Környezetvédelmi kiállítás nyílt november 11-én Bratislavában, a Jurkovič-teremben, amely a tudomány és a technika legújabb eszközeinek környezetvédelmi felhasználását dokumentál ja. Foto: ČSTK s ■ Pü W ran* m pli r« rtelkiiliízhetetfen Ján Dusík írása A gyeriMarvos Bábi Tibor riportja Láthatáron az új üzem Böjtös János riportja

Next

/
Thumbnails
Contents